Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-27 / 22. szám
1973. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Epítőcrn?ag-Ipar A talprcrállás évei „Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően növekedett az építőanyag-ipar termelése” — állapította meg a párt Központi Bizottsága, novemberi ülésén hozott határozatában. Az ötéves tervben előirányzottnál egy százalékkal kevesebbet termelt az építőanyag-ipar 1972-ben, az építőipar viszont 3.5 százalékA harmadé ötéves terv az építőanyag-ipar termelésének 25—30 százalékos növekedését írta elő. Ezzel szemben a. tényleges bővülés 23 százalékot tett ki; az alsó határt sem érte el. Ugyanakkor az építőanvaeok iránti fizetőképes kereslet a számítottnál is nagyobbnak bizonyult. A cement-előállítás öt év alatt mindössze 16 százalékkal emelkedett. az importált mennyiség már a felhasználás egyharmadára rúgott, fa- lazó-anyagokból, — tetőfedő árukból, csempéből kimondottan rossz volt az ellátás. Nem kapta meg a szükséges fejlesztési eszközöket, csupán a hatvanas évek elején épült fel az első, valóban nagy kapacitású cementgyár, s ez a magyarázata annak. hogy napjainkban is eléggé szétaprózott az építőanyag-ipar vállalati szervezete (359 ipartelep közül mindössze 29 munkáslétszáma haladja meg az 500 főt. de 233 olyan van. ahol száz alatt marad; 42 vállalatból 19 termelési értéke nem éri el az évi 100 milliót stb.) — Tény ugyanakkor, hogy a fejlesztés e területen rendkívül Nem egyszerűen a hazai termelés mennviségi növekedésének szorgalmazásáról van szó. hanem az egész építőanyag-ipar szerkezeti átalakulásáról, sőt, az egyes területek — a kőbányászattól a hő-, hang- és vízszigetelő- anyag-iparig — termékszerkezetének* átrendeződéséről is. Így például nagyob szilárdságú cementfaiták előállításáról, a modern útépítés megkövetelte különleges zúzottkövek — az ún. kubiszti- kus kőfai ták — termelésének növeléséről. S más iparágakról szintén, hiszen az építőkai többet. Mechanikusan nem vethető össze e két adat — hiszen az építéshez sokféle más terméket is fölhasználnak, s a szorosan vett építőanyagok előállítása nem homogén terület —. de jelzi, hogy mint hosszú évek óta, úgy tavaly sem volt összhang a tényleges igények és a termelés között. A talpraállás- ra tehát nagy a szükség. Sokféle adósság gyűlt össze az iparág számláján, érthető, indokolt volt ezek után a negyedik ötéves tervről szóló törvényben megfogalmazott feladat: „Az építőanyag-ipart kiemelkedően gyors ütemben kell fejleszteni. Jelentősen javuljon és. váljék kiegyensúlyozottá az építő par és a lakosság építőanyag-ellátása; ennek alapvető forrása a hazai 'termelés legyen”. Régi tartozások törlesztése kezdődik meg ezzel. A világszerte gyorsan fejlődő iparág hazánkban ugyanis jóidéig a mostohagyermek kenyerét ette. eszközigényes — hétköznapibban: drága —. mert például a szolnoki épületelem- gyár többszáz millió forintba került. E kiadásokat azonban nem takaríthatjuk meg. Éveken át sokféle termékből — húzott síküveg, — falburkoló csempe stb. — a hazai előállítás többszörösét kellett behozni, s mivel a szocialista országok hasonló gondokkal küzdenek, az import egyre növekvő részéért tőkés devizával kellett fizetnünk. A jövőt tekintve, ez járhatatlan út. ipar egyre több kohászai}. — vegyipari stb. terméket használ fel; összesem 80 ezer különféle árut! Lépjünk nagyot: idén, a népgazdasági terv szerint az építőanyag-ipar termelése öt százalékkal kell. hogy növekedjék, Ezen belül a cement előállítása — az új beremen- di gyár segítségével — 15— 16 százalékkal bővül. A bá- taszéki cserép gvár — évente 51 millió cserép és 47 millió tégla — szintén termelni kezd, várhatóan munkához láthat az orosházi síküveggyár, Hejőcsabán 4.5 milliárd forintos költséggel már épül az új, nagy teljesítményű cementgyár... Biztató tényekben tehát nincs hiány. Sajnos. gondokban, kétségekben sincsen. Hullámok hátán Hullámok hátán táncoló ladiknak tűnik az építőanyag-ipar. 1961 és 1971 között nézve például a termelése —5 és +15 százalékos eltérésekkel Ingadozott, egyik évről a másikra, ami meghökkentően sok. 1971-ben mindössze két százalékkal növekedett a teljesítmény, de az egy foglalkoztatottra jutó termelés változatlan maradt. 1972-ben ugyan nyolc százalékkal több cement készült — a behozatal még így is túlhaladta jóval az egymillió tonnát! — de csökkent az égetett cseréptermelés, — visszaesett a kő- és kavicsipar árukibocsátása, s az iparág egésze végül is csak három százalékkal bővítette mennyiségi eredményeit tavaly. Ugyanakkor gyorsan növekedett az azbesztcement tetőfedő pala. mérsékelten az égetett tégla termelés, ugrásszerűen a falburkoló csempe — 1971 november: 80 ezer. 1972 november: 214 ezer négyzetméter — előállítása. A fölemelkedés kezdő mozdulatai ezek. így válik érthetővé — de nem mindig indokolttá — ellentmondásosságuk. Intézkedések sora enyhített a feszültségeken — tavaly 10 millió dollárral csökkenhetett az építőanyag import. 1971-től teljes egészében a vállalatoknál hagyták az amortizációt, megkülönböztetett hitelpolitikai elbánásban részesülnek stb. —. de úrrá lenni a gondokon csak maga az iparág képes. Egyenetlenségtől mentes termelési eredményekkel, műszaki fejlesztéssel, rekonstrukciókkal. az üzem- és munkaszervezés — más területekénél is alacsonyabb — színvonalának erőteljes javításával. E bonyolult feladatok végrehajtása teszi lehetővé, hogy az építőanyag-ioar teljesítménye — a Központi Bizottság állásfoglalására emlékeztetve — a tervezettnek és a szükségletnek megfelelően növekedjen már az idén s még inkább a következő esztendőkben. M. O. Régi adósság Lassú fejlesztés Többet, jobbat Naposcsibe Szolnoki kísérlet Számítógép szervezi a 'IOMI mosószerek gyártását A számítógépeket hívják segítségül a Tiszámén ti Vegyiművek szakemberei a hatékonyabb termelés, az önköltségcsökkentés, a versenyképesség fokozása érdekében. A vállalat termelésének ma már tíz százalékát teszik ki a TOMI mosószerek. amelyekből tavaly több mint hétezer, az idén pedig nyolcezer tonnát gyártanak. A TVM-nek az jelenleg egyetlen mosószergyártó tornya van. és a csomagolást, adagolást is egyetlen gépsor végzi. Ezért a kereskede’em megrendeléseitől függően gvakran — akár hetente többször — kell átállítani az esész technológiát a különféle TOMI mosószerek gyártására. Ezeket az átállásokat — amelyek egy teljes műszakot vesznek igénybe — eddig gépek segítsége nélkül, a tapasztalat szerint tervezték meg, és mivel nagyon sok tényezőt ke'lett figyelembe venni, a programok nem mindig voltak gazdaságosak. A mosószerpiacon egyre nagyobb a verseny, ezért a Vegyipari Egyesü’és Mérnöki Irodájának munkatársaival együtt tavaly megkezdték a TOMI termékek gyártásának gépi prcxramo- zásá t. A gyári információs rendszer átdolgozása, a szükséges termelési, rendelési. raktározási adatok összegyűjtése alapján a budapesti számítógép-szakemberek elkészítették az első, kísérleti programot. Az idén már — egyelőre próbaképpen — használják is ezeket és a tervek szerint jövőre a számítógépek irányítják majd. hogy mikor, mennyi készüljön a közkedvelt TOMI mosószerekből. V. fi. exportra A Bábolnai Állami Gazdaság befejezte a belföldi baromfi szerződéskötéseket. Az idén 157 állami gazdasággal, illetve termelőszövetkezettel kötöttek megállapodást több mint 30 millió húshibrid naposcsibére. A híres bábolnai tenyésztésű Tetra baromfi fajták iránt egyre növekszik a külföldi érdeklődés is. Bár még tartanak a külföldi szerződéskötéseit, már megkezdték az exportszállításokat Lijtípusú pátriáiéinese Csa<a*i*5ís«n {gyártják Az elmúlt évek nagy árvizei igazolták, hagy az átázott gátak erősítését, a szivárgás megakadályozását jó! szolgálják az úgynevezett pátria-lemezek. Az Országos Vízügyi Hivatal árvíz- és belvízvédelmi központi szer. vezete most a vízzáró szádlemezek új típusát dolgozta ki. A lemezek az eddigi kétszáz milliméter helyett hatszázhuszonöt milliméter szélesek és hat méter hosszúak. fgy ezekből a veszélyeztetett folyószakaszon kevesebbet kell leverni és a lemezfal az árvédelmi töltések szivárgását az eddiginél is nagyobb mértékben csökkenti. A lemezek leveréséhez az eddig alkalmazott cölöp verők használhatók. Az új lemezekből az első >tszáz elkészült a csataszögi Szebb Élet Tsz ipari melléküzemében. Küldetés a mnnkásliatalofin védel ibi eben (Folytatás az 1. oldalról) dozzák önzetlenül a haza, a néphatalom védelmére. A társadalom véleménye az, hogy a munkásőrség kiválóan betölti hivatását, s eleget tesz küldetésének. A megyei pártbizottság és a megyében működő pártszervek minősítése is egybehang- zik a közvélemény e megítélésével. A megyei pártvégrehajtóbizottság decemberben. amikor a munkásőr ség politikai feladatairól szóló határozatot tárgyalta, örömmel állapította meg, hogy a megye munkásőrei e szellemben dolgoznak. Az állomány soraiban rend és fegyelem uralkodik a megyében. magasszintű a harc- készültség, a szolgálati feladatok ellátása is pontos, kielégítő. A jövőbeni tennivalókról többek között ezt mondta a megyei pártbizottság első titkára: — A kommunisták, a munkásőrök és minden becsületes ember akkor tesz legtöbbet a X. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozata megvalósításáért, ha élenjár a munkában, bíztatja, segíti, ösztönzi a lemaradókat és becsületességre kényszeríti az élősködőket. A munka, a tanulás. a munkahelyi és ebben az esetben a munkás őri kollektívába beilleszke dés, a szocialista verseny alakítja, formálja a gondolkodásmódot és a jellemvonásokat. Majd azzal zárta gondolatait a megyei pártbizottság első titkára a munkásőrökhöz szólva: — Amikor a fegyvert fogják mindig legyenek tudatában annak, hogy népünk és a népek boldogulásának, haladásának ügyét szolgálják és védik. Ezúton mondok köszönetét megyénk valamennyi munkásőrének a múlt esztendőben végzett munkáért, fegyelmezett szolgálatáért. Tudjuk valameny- nyien, hogy a munkásőrpa- rancsnokok és munkásőrök elvhűsége, következetessége, fegyelme garancia a jövő sikereire is. Dr. Gergely István ezután felmentette pártmegbízatásukból a leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőröket, s tizennégy munkásőrnek Szolgálati Érdemérem kitüntetést adott át. a leszerelőknek — dr. Bogdán- di Györgynek, Nagy Sándornak és Rontó Gyulának — pedig Munkásőr Emlékérmet A tartalékállományba kerülők nevében Balla János nyugdíjas köszönt ed tizenhat évi tényleges szolgálat után. Köszöntötte a munkás- őröket Tyimofejev elvtárs is. Az Intemacionáléval ért véget a megyei ünnepség B. L. Ma^a«ahb mérce szerint Pártépítés a kunszentmártoni Zalka Tsz-ben A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben három párt- alapszervezet működik. A kétszáztizenkét párttag tevékenységét a pártbizottság illetve párt-végrehajtóbizottság fogja össze. A sok vihart, nehézséget megért, 10 ezer holdas gazdaság kommunistái mindig az élvonalban harcoltak, s a kritiA fiatalok Az elöregedést az új párttagok felvételével Igyekeznek ellensúlyozni az alapszervezetek. Nem törekednek a mindenáron való felvételre, gondosan mérlegelik a jelöltek mindennapi gazdasági munkáját, példa- mutatását, személyiségét. Fontos követelmény, hogy ne csak egyetértsenek a párt politikájával, álljanak is ki mellette, s vegyenek részt a politika végrehajtásában, magatartásuk és munkájuk alapján közmegbecsülésnek örvendjenek. A jelentkezőktől elvárják, hogy legyen társadalmi munkájuk, jó- néhány pártonkívülinek adnak pártmegbízatást is. Figyelemmel kísérik a párton- kívüüek politikai fejlődését az oktatásban és segítenek a helyes nézetek kialakításában. kus időkben is megálltak helyüket. Az egykori derékhad azonban lassan elöregszik^ a párttagságnak csaknem egynegyede nyugdíjas. Jórészüket felmentették a rendezvények látogatása alól. de a betegek kivételével most is ott vannak a taggyűléseken, a részükre szervezett tájékoztatókon. felvétele nistáinak kezdeményezésére tavaly három szocialista címért küzdő brigád alakult harmincnégy taggal. Konkrét vál’alásaik között a gazdaságos termelés, önköltségcsökkentés. s a termelő- eszközök jobb kihasználása szerepel. A brigádok tagjai önkéntes társadalmi munkát vállaltak. kérték, hogy mindannyian tanulhassanak a pártoktatásban. A brigádban dolgozó kommunisták segítenek az új párttagok nevelésében is. Az üzemi párt vb minden évben, fgy tavaly is napirendre tűrte a párttagság összetételének alaku'ását. a tagfelvétel helyzetét. A vb megállapíthatta. hogy a pártszervezetekben tovább nőtt a fizikai dolgozók aránya. mely összhangban van tot, a jogokat és kötelességet. Tudják, hogy mit vállalnak magukra a párttagsággal. .4 novemberi határozat szellemében A Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésének határozata élénk visszhangot váltott ki az alapszervezetek taggyűlésein. A kommunisták egyetértettek a párttaggal szemben támasztott magasabb követelményekkel. A Zalka Tsz kommunistái — túlnyomó többségében — megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Néhányan azonban úgy vélik, ha kifizették tagdíjukat, minden kötelességüknek eleget tettek. Nem járnak el a pártrendezvé- nyekre. passzívak. Ezekkel tavaly nyáron a pártvezetőségek is beszé’gettek, de nem sok eredménnyel. A taggyűléseken most ismét felvetették: újból foglalkozzanak velük, mivel nem érettek a párttagságra és akik közülük nem hajlandók változtatni magatartásukon, jó lenne, ha kilépnének a pártból vagy töröltetnék magukat a tagok sorából. A X. kongresszus után — 1971—72-ben — a Zalka Tsz-ben tizenhárom párttagot vettek fel. Közülük tizenegyen fizikai munkások, a növénytermelés, ál’atte- nyésztés dolgozói, mások ipari szakmunkások. Pozitív az is. hogy felvettek — három kivételével — 39 éven aluli fiatalokat azonban csak egy nőt vettek fel a pártba. A leendő párttagok nevelésébe bevonták a pártcsoportokat is. Elsősorban ők adják a megbízatásokat és fisvelemmel kísérik azok teljesítését A pártéoítési munkának a végrehajtó bizottságban és az alapszervezeti vezetőségekben Is külön felelősei vannak. Elváriák hogv a KlSZ-szer- vezet is teljesítse a párttó3 kanott megbízatását is. A beszámoltatáskor értékelték az ifjúsági szövetség pártépítési tevékenységét Hatna*« a bßrnye»ptfiltre A Zalka Tsz kommunistái hatnak körnvezetükre. A gépjavító műhely kommua X. kongresszus, a novemberi határozat iránymutatásával A felvétel elbírálásakor figyelembe veszik a jelentkezők á'talános műveltségét iskolai végzettségét Ösztönöznek a továbbtanulásra és a szakmai ismeretek elsajátítására. Követelményként állították, hogy a leendő párttagok ismerjék meg a szervezeti szabályza* A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap ülést tartott. Dobos István, a KNEB tagja jelentést terjesztett elő a vállalati hatáskörbe tartozó beruházások előkészítésének és köz- gazdasági megalapozottságának vizsgálatáról. A népi ellenőrök a fővárosban és 11 megyében 111 ipari, építőipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatnál ée szövet* A Zalka Tsz pártszervezetei nem akarnak ebből kampányt csinálni, hanem soraikat akarják erősíteni az egységes kiállás és cselekvés érdekében, A Központi Bizottság határozatának szellemében járnak el. amikor magasabb mércét állítanak a kommunisták elé. — m. 1. — kezeinél vizsgáltak, hogy milyen információk alapján döntöttek a beruházások ügyében. A jelentés megát lapítja hogy a beruházások egy részének vállalati hatáskörbe adása általában meghozta a kívánt eredményt. Egyes vállalatoknál azonban csak a közelmúltban teremtették meg a ha*’ tékonvabb beruházási tevékenység személyi és tárgyi feltételeit Ülést tartott a MEB
