Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
4 SZÓI.NOR MEGYEI NÉPLAP 1973. január 25 Propagandistáknak a’f nljuk A közgondolkodás formálásával A p ári kongresszus határozatainak vé?rdhi'tásáéri 3 Csehszlovák traktorok Japánban Japánból — nukleáris hatahm Japán a közelmúltban megvásárolta az Egyesült Államok Okinawán tárolt rakétáit, amelyek nukleáris robbanófejek továbbítására is alkalmasak. Az ügylet nyilvánosságra hozatalakor a Japán Nemzetvédelmi Hivatal (Hadügyminisztérium) kijelentette, a Nike-Hercules típusú rakétákat hagyomá- mányos robbanófejekkel látják el. és leszerelik azokat a műszereket, amelyek a nukleáris robbanófejekkel kapcsolatosak. A japán sajtóban most megjelent hírek szerint a nemzetvédelmi hivatal megváltoztatta álláspontját, és elhatározta, hogy nem hajtja végre az Egyesült Államoktól megvásárolt rakéták „denuklearizálását”. Ezzel kapcsolatban megfigyelők hangsúlyozzák: tekintettel a. japán atomipar fejlettségére, csupán elhatározás kérdése, hogy a japán hadiipar mikor kezdi él a Nike- Hercules rakétákhoz szükséges nukleáris robbanófejek gyártását. Japánban és Délkelet-Ázsiában sokan tartanak attól, hogy a nemzetvédelmi hivatal fenti döntése nyilvánvaló lépés abban az irányban, hogy japán „nukleáris hatalommá” váljék. Hosszabb szünidő az EAK. diákfainak Az egyiptomi kormány kedden este bejelentette, hogy egy héttel meghosz- szabbítják az ország egyetemein és felsőoktatási intézményeiben tanulók évközi szünidejét. Az egyetemeken az oktatás január 27 helyett csak február 3-án folytatódik. A szünidő meghosszabbításáról szóló döntést a diákzavargásokat kivizsgáló parlamenti ténymegállapító bizottság javaslatára hozták. A Magyar Posta legközelebbi sorozatán a mohácsi busójárás hét ijesztő álarca mered ránk. A hagyományok szerint a törököktől szorongatott mohácsiak kitalálták, hogy áliatbőrbe öltözködve, álarcok mögé rejtőzve megrémítik az ellenséget: így jöttek létre a busók, ezek a se ember, se állat kinézésű félelmetes szörnyetegek, akik fatrombitával. kolomppal, dudával óriási lármát csaptak, és elzavarták az ellenséget. Az első siker óta minden Meglév J és adott társadalmi jelenség napjainkban az emberek, a dolgozó tömegek érdeklődése, alapvető egyetértése a párt Központi Bizottságának tavaly novemberi határozata végrehajtásához. Mégis valóban harci program, hogy mindenkit — párttagokat és pártonkívülie- ket egyaránt — meg tudjunk nyerni a végrehajtásnak, a határozat cselekvő támogatásának. Most minden kommunista személyre szóló kötelessége,. hogy megmagyarázza: a valóságos helyzet diktálja a tennivalókat. Magukat a tennivalókat is magyarázni kell, hogy megnyerhessük hozzá az embereket. Ez ténylegesen harci program, mert a tömegek aktivitásán múlik, hogy miként sikerül továbbküzdeni magunkat, mindannyiunkat, egész társadalmunkat a nehézségeken éppúgy, mint a soronlévó terveink megvalósításán. Soha egyetlen párt sem mondhatott le a politika történetében a tömegek támogatásáról. Más kérdés, hogy meg is kapta-e. de tartós létre enélkül aligha számíthatott, még durva hatalmi eszközök igénybevételével sem. A mi pártunk viszont, amely politikáját eleve a tömegekre, a tömegek érdekeinek szolgálatára, s velük való együttműködésre és egyetértésre építi, s eddigi sikereit is ezzel érte el, már eleve nem indulhat küzdelembe részvételük nélkül. A leglényegesebb , feltétel ehhez: értsék meg az emberek. hogy a párt mihez kéri segítségüket, együttműködésüket, cselekvő hozzájárulásukat, A személyes szóbeli felvilágosításnak most mindennél jobban megnőtt a szerepe. Akkor számíthatunk cselekvő egyetértésre, ha minden kérdésre azonnal válaszolni tudunk, ha a kételyekre, ellenvetésekre, értetlenségekre meggyőzően érvelünk a határozat igazságaival és az élet, politikánk tényeivel. Üjból és újból érvelnünk kell mindenütt, nemcsak a most folyó pártnapofarsangkor ismétlődik, népszokássá lett Mohácson a busójárás. Előveszik a gondosan őrzött régi bőröket, a kézzel faragott álarcokat, hatalmas hangzavar kezdődik és vidám kurjongatások között szeli keresztül-kasul a várost a busók csapata. A szokás eredetét <sokan a pogány korig vezetik visz- sza, természetünnep ez; a tavaszvárók jelmezes felvonulása, zajongása a telet kergeti el. A busójárás nagy eseménye Mohácsnak, minden alkalommal messze földkon, hanem más értekezleteken. munkahelyeken, baráti körben is. A passzivitás sohasem volt kommunista tulajdonság, de most egyenesen megtűrhetetlen, mert a végrehajtás, s munka közbeni t meggyőzés időszakában vagyunk, amikor a félreál- lás különösen gátja terveink, a határozatba foglalt kötelező érvényű feladatok sike. rének. Vonna« korábbi tapasztalataink arról, hogy menynyire káros és nehezen helyrehozható, ha mellékesen kezeljük a gyors és őszinte, alapos felvilágosítást. Napjainkban nem mindig, mindenben kielégítő ez, amint mutatja a Központi Bizottság határozatának az ideológiai helyzettel foglalkozó részében a 2. pont is. Eszerint a tudatformálásban, az emberek nevelésében, a helytelent nézetek elleni harcban „hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk”. Ezt azt hiszem kellően meg kell szívlelnünk mindennapi gyakorlatunkban. A kérdések mélyebb, ösz- szefüggő értékelését egyelőre nem várhatjuk még a nagy tömegektől. Ezért is kell számukra megfelelően, saját munkahelyük, környezetük, életviszonyaik révén megvilágítani. Tudomásul kéül egyelőre vennünk — miközben nem mondunk le a széleskörű gazdaságpolitikai műveltség növelésének igényéről -r, hogy az embereknek igen jelentékeny része nincs tisztában a köz- gazdasági kifejezésekkel, fogalmakkal. Nem egyszer tapasztalható üzemi gyűléseken. termelési értekezleteken — amint ezzel már foglalkozott is a lapunk —, hogy azért nem mutatkozik kellő aktivitás, érdeklődés, felszólalás, mert az előadó a hallgatóság többsége számára érthetetlen fogalmakkal tűzdeli tele beszámolóját. így azután nem is teszi érdekeltté őket a feladatok megvalósításában. Ahol viszont világosan megmondják, hogy mi az üzem, a munkások közvetlen tennivalója, és ről jönnek nézők élvezni a vidám hangulatot, gyönyörködni és .borzongani^ a nép ősi, művészi képzeletével készített álarcokban, amelyet most a Magyar Posta 7 értékből álló sorozata Czig- lényi Ádám grafikusművész terve alapján örökít meg. Metró Fővárosunk közlekedése átalakul, döntő lépés a metró első vonalának üzembe helyezése. Az eseményről postánk csak bélyegzővel emlékezett meg. Csekély figyelem ez, noha 1970-ben és az építkezés kezdetekor bélyeg kiadásáról sem feledkeztek el. A szovjet posta nem ilyen fukar a lakosság százezreinek idejét megtakarító földalatti köszöntésével, az is igaz. hogy a világ 35 városában működő metrók közül legszebb a moszkvai. Az első vonal építéséről 1935- ban számolt be négy bélyeg, ez a sorozat ritka, használatlanul 125 svájci frankot ér. Az állomások változatos és gazdag kiképzéséről, újabb vonalak építéséről 1938.. 1939.. 1947. és 1950. érdekes kiadásai adnak képet, öt év múlva színpompás sorozat négy összefüggő bélyege varázsolja elénk az akkor épített állomásokat. A harmincéves metrót újabb vonal felavatásával köszöntötték, az erről szóló megemlékezéssel 32-re emelkedett a moszkvai földalatti hálózatát bemutató bélyegek száma,, miért az, ott szóban és tettekben összehasonlíthatatlanul nagyobb a munkakészség. Most a határozat ismertetésénél, gyakorlati elfogadtatásánál még fokozottabban intő ez a körülmény. Annál inkább, mert nemcsak népszerű dolgokról kell szólnunk. Nem kerülhetjük el a meggyőzés feladatát a pillanatnyilag népszerűtlen kérdésekben sem. Egyrészt egész egyszerűen azért, mert ez kommunista kötelesség, vállalni kell a népszerűtlen feladatokat is. Nem válogathatunk a határozat kellemes vagy kellemetlenebb részei között. Másrészt azért is, mert a tervezett intézkedések, meghatározások egymásból fakadnak, elválaszthatatlanok jóformán megvalósíthatatlanok, egymás nélkül. Feltételezhető, hogy például egy ideig több magyarázatot igényelnek az élet- színvonal, az árak kérdései. Számíthatunk ugyanis arra, hogy van a társadalmunknak olyan rétege, amely továbbra is leginkább ezzel foglalkozik. Azt vélem helyes magatartásnak, ha mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a közvéleménynek akár egy része szemében se egyszerűsödjék a Központi Bizottság állásfoglalása valamiféle gazdaság; határozattá, vagy még inkább „tejhatározattá”. Azt kell megértetnünk, hogy átfogó társadalompolitikai határozatról van szó. amelynek természetesen fontos része a gazdaságpolitika is. Ennek hangsúlyozásával sem lenne szerencsés azonban, ha felelős, értő emberek elzárkóznának a fölkészületlenebb, képzetlenebb dolgozók fölvi- lágosításától a részkérdésekben. Sőt, egyenesen szükséges, hogy megértsék: a tejtermékek árának emelése nem ötletszerű intézkedés. Nagyobb összefüggéseiben kell megmagyarázni, kapcsolatban a szarvasmarha-programunkkal. Hasonlóképpen szükséges, hogy mindenütt megértsék: különbség van tejárak, valamint a dohányfélék és az égetett szeszesitalok árának felemelése között. Az utóbbiak az állam- háztartás kellő bevételének biztosításához járulnak hozzá, amelynek hasznát. — ezt is tényekkel bizonyíthatjuk — a lakosság számos más területen tapasztalhatja majd. Csakis ilyen felvilágosítással, magyarázatokkal, a konkrét összefüggések megértetésével és vállalásával készíthetjük elő a lakosságot, a közgondolkodást, nemcsak a mai feladatokra, hanem a jövőre is. így egyebek között a tervezett húsárak emelésének megértétésére. A határozatnak — in int programnak — e fontos harci követelményei mellett nem kisebbek a munka- program jellegű íniciatívái sem. Ezek jórésze kellő időben állami törvényekben, rendeletekben ölt testet, mint ahogyan ennek a szellemében tárgyalt az országgyűlés legutóbbi ülésszaka is. A legnagyobb hibát azonban akkor követnénk el. ha a határozat megvalósulását felülről jövő intézkedésektől várnánk. Természetes, hogy lesznek még ilyenek, de ezek önmagukban korántsem elegendők. A határozat valódi értékmérője a következetes végrehajtásban rejlik, amely viszont csak kollektív munka. kinek-kinek személyes részvállalása folytán lehetséges. Aki gondosan áttanulmányozza a határozatoknak mind a hat fejezetét, meg is talália benne a saját ten- n'valóit. Lewen akár párttag. akár párton Vfvi'ili, ha ewébi'ént esve’ért társadalmi törekvéseinkkel, céljaink kai. Lőkös Zoltán (Folytatjuk.) A japán Kumiai Trading Co. és az Izdeki Agricultural Machinery Co., valamint a csehszlovák Auto Export-Import és a Zetor vállalatok három nehéz mezőgazdasági traktortípus gyártására kooperációs szerződést írtak alá. Az egyezmény 1972. október 31-én lépett életbe, s 1980. december 31-én jár majd le. Az egyezmény értelmében az Izdeki vállalat a csehszlovák Zetor vállalat által gyártott alkatrészekből a rizsföldek művelésére alkalmas nehéz trakGyümölcsszedő gép A plovdivi (Bolgár Nép- köztársaság) Gyümöcster- mesztési Kutatóintézetben új gépet kísérleteztek ki a csonthéjas gyümölcsök (sárgabarack, szilva és cseresznye) szeidésére. Az új gép legfontosabb alkatrésze a traktorra szerelt vibrátor. A vibrátor megrázza az ágakat és a lehullott gyümölŰj háztáji fejőgépek A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közelmú tban fejezte be három új háztáji fejőgép vizsgálatát. Jől vizsgázott a kaposvári MEZŐGÉP Vállalat „Kapos” HTF—01 jelű, a hatvani Lenin Tsz HF—1 jelű gépe és az NDK gyártmányú „Impulsa” M—610/1 jelű háztáji fejőgép. Mit tudnak ezek a gépek? A hatvani Lenin Tsz-ben A kaposvári MEZŐGÉP Vállalat által gyártott fejőgépet kis kézikocsihoz hasonló alvázon helyezték el. Vákuumszivattyúját egy (a 220 voltos hálózatról üzemelő) 0,75 kW-os villanymotor hajtja. A motor 0,54 Lengyelországban 1972-ben az előző évinél jóval több burgonya termett. A burgonyatermesztés szempontjából — mindenekelőtt a rendkívül nagy aszályt figyelembe véve — az 1971- es év az egyik legrosszabb esztendőnek számít. Ennek ellenére Lengyelországban 1971- ben több burgonya termett, A Szovjetunió cukornád- kombájnokat gyártó üzemet létesít Kubában. A gépgyár 200—300 KPT—1 típusú kombájnt készít majd. Ezenkívül a Szovietunió 1973- ban további 50 saját gyárt- mánvú kombáint szá'tt* Ku- be számára. Ilvm-Vlon a cukornád 12 százalékát 'e- het géppel aratni, ami az 1972 évinek a kétsze-ese. 1980 ig tettesen gépesítik a cukornáci aratását és egymillió hektár területen altorokat fog gyártani. A japán cégek jogot kaptak, hogy az egyezmény keretén belül gyártott traktorokat Délkelet-Ázsia 12 országába — többek között Indonéziába, Pakisztánba, a Kínai Népköztársaságba, a Fülöp- szigetekre, Thaifö dre, Laoszba és Kambodzsába — exportálják. 1973-ban az Izdeki cég Japánon belüli értékesítésre 650 traktort kíván előállítani. 1974-re a térme’ést évi 1000-re kívánják növelni. csőt a szállítószalag közvetlenül a gyűjtőernyőre továbbítja. A hektáronkénti terméstől függően a gép naponta 70—100 gyümölcsszedő munkást helyettesít. A gyümölcsrázó gépet először a sárgabarack szedésénél Várna körzetében alkalmazták. kW-os teljesítményfelvétele mellett (380 higanymilliméteres vákumszinten) a vákumszivattyú percenkénti .légszál ítása 60 liter. A hordozó kocsin feltalálható a fejőgép sajtárja, amelyhez a — szakemberek által jól ismert, bevált — szovjet gyártmányú DA—3—M típusú fejőkészülék csatlakészült HF—1 fejőgép kozik. A géppel óránként 6 —7 tehén fejhető ki. Főbb szerkezeti egységeiben hasonló felépítésű a hatvani Lenin Tsz-ben készült HF—1 háztáji fejőgép is. Kézitargoncás kivite’e szintén lehetővé teszi gyors helyváltoztatását. A lengyel burgonyatermés Segítség a kubai cukortermelőknek mint a hat EGK tagállamban együttvéve. Az 1971-es burgonyatermés 15 mi lió tonna volt. az 1972-es 200 000 tonnával több. Lengyelországban a burgonya termő- területe 2.6 millió hektár volt. így Lengyelország a Szovjetunió után a második legnagvobb európai ..burgonyatermesztő nagyhatalom”. halmaznak gépeket, ami lehetővé teszi a munkaerő 50 százalékának megtakarítását. Kísérleteket folytatnak olyan cukomádfaitával, amely a legjobban megfelel a géni aratásnak. A Szovietunió a cukorgyárak rpknnrtroi^oiV-ioz is sesít- sócrpf nvittt A kubai kormány előirányzata szerint az 1972—73-as években Kubában a cukortermelést 5,4 millió tonnára etnelik, Busójárás