Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

4 SZÓI.NOR MEGYEI NÉPLAP 1973. január 25 Propagandistáknak a’f nljuk A közgondolkodás formálásával A p ári kongresszus határozatainak vé?rdhi'tásáéri 3 Csehszlovák traktorok Japánban Japánból — nukleáris hatahm Japán a közelmúltban megvásárolta az Egyesült Államok Okinawán tárolt rakétáit, amelyek nukleáris robbanófejek továbbítására is alkalmasak. Az ügylet nyilvánosságra hozatalakor a Japán Nemzetvédelmi Hi­vatal (Hadügyminisztérium) kijelentette, a Nike-Hercules típusú rakétákat hagyomá- mányos robbanófejekkel látják el. és leszerelik azo­kat a műszereket, amelyek a nukleáris robbanófejekkel kapcsolatosak. A japán sajtóban most megjelent hírek szerint a nemzetvédelmi hivatal meg­változtatta álláspontját, és elhatározta, hogy nem hajt­ja végre az Egyesült Álla­moktól megvásárolt rakéták „denuklearizálását”. Ezzel kapcsolatban megfigyelők hangsúlyozzák: tekintettel a. japán atomipar fejlettsé­gére, csupán elhatározás kérdése, hogy a japán hadi­ipar mikor kezdi él a Nike- Hercules rakétákhoz szüksé­ges nukleáris robbanófejek gyártását. Japánban és Dél­kelet-Ázsiában sokan tarta­nak attól, hogy a nemzet­védelmi hivatal fenti dön­tése nyilvánvaló lépés ab­ban az irányban, hogy ja­pán „nukleáris hatalommá” váljék. Hosszabb szünidő az EAK. diákfainak Az egyiptomi kormány kedden este bejelentette, hogy egy héttel meghosz- szabbítják az ország egye­temein és felsőoktatási in­tézményeiben tanulók évközi szünidejét. Az egyetemeken az okta­tás január 27 helyett csak február 3-án folytatódik. A szünidő meghosszabbí­tásáról szóló döntést a di­ákzavargásokat kivizsgáló parlamenti ténymegállapító bizottság javaslatára hozták. A Magyar Posta legköze­lebbi sorozatán a mohácsi busójárás hét ijesztő álar­ca mered ránk. A hagyomá­nyok szerint a törököktől szorongatott mohácsiak kita­lálták, hogy áliatbőrbe öl­tözködve, álarcok mögé rej­tőzve megrémítik az ellen­séget: így jöttek létre a bu­sók, ezek a se ember, se állat kinézésű félelmetes szörnyetegek, akik fatrombi­tával. kolomppal, dudával óriási lármát csaptak, és el­zavarták az ellenséget. Az első siker óta minden Meglév J és adott társa­dalmi jelenség napjainkban az emberek, a dolgozó tö­megek érdeklődése, alapvető egyetértése a párt Központi Bizottságának tavaly novem­beri határozata végrehajtá­sához. Mégis valóban harci program, hogy mindenkit — párttagokat és pártonkívülie- ket egyaránt — meg tudjunk nyerni a végrehajtásnak, a határozat cselekvő támoga­tásának. Most minden kom­munista személyre szóló kö­telessége,. hogy megmagya­rázza: a valóságos helyzet diktálja a tennivalókat. Ma­gukat a tennivalókat is ma­gyarázni kell, hogy megnyer­hessük hozzá az embereket. Ez ténylegesen harci prog­ram, mert a tömegek akti­vitásán múlik, hogy miként sikerül továbbküzdeni ma­gunkat, mindannyiunkat, egész társadalmunkat a ne­hézségeken éppúgy, mint a soronlévó terveink megvaló­sításán. Soha egyetlen párt sem mondhatott le a politi­ka történetében a tömegek támogatásáról. Más kérdés, hogy meg is kapta-e. de tar­tós létre enélkül aligha szá­míthatott, még durva hatal­mi eszközök igénybevételé­vel sem. A mi pártunk vi­szont, amely politikáját ele­ve a tömegekre, a tömegek érdekeinek szolgálatára, s velük való együttműködésre és egyetértésre építi, s ed­digi sikereit is ezzel érte el, már eleve nem indulhat küz­delembe részvételük nélkül. A leglényegesebb , feltétel ehhez: értsék meg az embe­rek. hogy a párt mihez kéri segítségüket, együttműködé­süket, cselekvő hozzájárulá­sukat, A személyes szóbeli felvilágosításnak most min­dennél jobban megnőtt a szerepe. Akkor számíthatunk cselekvő egyetértésre, ha minden kérdésre azonnal válaszolni tudunk, ha a ké­telyekre, ellenvetésekre, ér­tetlenségekre meggyőzően ér­velünk a határozat igazsá­gaival és az élet, politikánk tényeivel. Üjból és újból ér­velnünk kell mindenütt, nem­csak a most folyó pártnapo­farsangkor ismétlődik, nép­szokássá lett Mohácson a bu­sójárás. Előveszik a gondo­san őrzött régi bőröket, a kézzel faragott álarcokat, hatalmas hangzavar kezdő­dik és vidám kurjongatások között szeli keresztül-kasul a várost a busók csapata. A szokás eredetét <sokan a pogány korig vezetik visz- sza, természetünnep ez; a tavaszvárók jelmezes felvo­nulása, zajongása a telet kergeti el. A busójárás nagy eseménye Mohácsnak, min­den alkalommal messze föld­kon, hanem más értekezle­teken. munkahelyeken, bará­ti körben is. A passzivitás sohasem volt kommunista tulajdonság, de most egye­nesen megtűrhetetlen, mert a végrehajtás, s munka köz­beni t meggyőzés időszakában vagyunk, amikor a félreál- lás különösen gátja terveink, a határozatba foglalt köte­lező érvényű feladatok sike. rének. Vonna« korábbi tapasz­talataink arról, hogy meny­nyire káros és nehezen hely­rehozható, ha mellékesen kezeljük a gyors és őszinte, alapos felvilágosítást. Nap­jainkban nem mindig, min­denben kielégítő ez, amint mutatja a Központi Bizott­ság határozatának az ideoló­giai helyzettel foglalkozó ré­szében a 2. pont is. Eszerint a tudatformálásban, az em­berek nevelésében, a helyte­lent nézetek elleni harcban „hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kér­désekre gyakran megkésve válaszolunk”. Ezt azt hiszem kellően meg kell szívlelnünk mindennapi gyakorlatunkban. A kérdések mélyebb, ösz- szefüggő értékelését egyelő­re nem várhatjuk még a nagy tömegektől. Ezért is kell számukra megfelelően, saját munkahelyük, környe­zetük, életviszonyaik révén megvilágítani. Tudomásul kéül egyelőre vennünk — miközben nem mondunk le a széleskörű gazdaságpoliti­kai műveltség növelésének igényéről -r, hogy az embe­reknek igen jelentékeny ré­sze nincs tisztában a köz- gazdasági kifejezésekkel, fo­galmakkal. Nem egyszer ta­pasztalható üzemi gyűlése­ken. termelési értekezleteken — amint ezzel már foglal­kozott is a lapunk —, hogy azért nem mutatkozik kellő aktivitás, érdeklődés, felszó­lalás, mert az előadó a hall­gatóság többsége számára érthetetlen fogalmakkal tűz­deli tele beszámolóját. így azután nem is teszi érde­keltté őket a feladatok meg­valósításában. Ahol viszont világosan megmondják, hogy mi az üzem, a munkások közvetlen tennivalója, és ről jönnek nézők élvezni a vidám hangulatot, gyönyör­ködni és .borzongani^ a nép ősi, művészi képzeletével ké­szített álarcokban, amelyet most a Magyar Posta 7 értékből álló sorozata Czig- lényi Ádám grafikusművész terve alapján örökít meg. Metró Fővárosunk közlekedése átalakul, döntő lépés a metró első vonalának üzembe he­lyezése. Az eseményről pos­tánk csak bélyegzővel em­lékezett meg. Csekély figye­lem ez, noha 1970-ben és az építkezés kezdetekor bélyeg kiadásáról sem feledkeztek el. A szovjet posta nem ilyen fukar a lakosság százezrei­nek idejét megtakarító föld­alatti köszöntésével, az is igaz. hogy a világ 35 váro­sában működő metrók kö­zül legszebb a moszkvai. Az első vonal építéséről 1935- ban számolt be négy bélyeg, ez a sorozat ritka, használat­lanul 125 svájci frankot ér. Az állomások változatos és gazdag kiképzéséről, újabb vonalak építéséről 1938.. 1939.. 1947. és 1950. érdekes kiadásai adnak képet, öt év múlva színpompás sorozat négy összefüggő bélyege va­rázsolja elénk az akkor épí­tett állomásokat. A harminc­éves metrót újabb vonal fel­avatásával köszöntötték, az erről szóló megemlékezéssel 32-re emelkedett a moszkvai földalatti hálózatát bemutató bélyegek száma,, miért az, ott szóban és tet­tekben összehasonlíthatatla­nul nagyobb a munkakész­ség. Most a határozat ismer­tetésénél, gyakorlati elfogad­tatásánál még fokozottab­ban intő ez a körülmény. Annál inkább, mert nem­csak népszerű dolgokról kell szólnunk. Nem kerülhetjük el a meggyőzés feladatát a pillanatnyilag népszerűtlen kérdésekben sem. Egyrészt egész egyszerűen azért, mert ez kommunista kötelesség, vállalni kell a népszerűtlen feladatokat is. Nem válogat­hatunk a határozat kellemes vagy kellemetlenebb részei között. Másrészt azért is, mert a tervezett intézkedések, meghatározások egymásból fakadnak, elválaszthatatlanok jóformán megvalósíthatatla­nok, egymás nélkül. Feltételezhető, hogy pél­dául egy ideig több magya­rázatot igényelnek az élet- színvonal, az árak kérdései. Számíthatunk ugyanis arra, hogy van a társadalmunknak olyan rétege, amely továbbra is leginkább ezzel foglalko­zik. Azt vélem helyes ma­gatartásnak, ha mindenek­előtt arra törekszünk, hogy a közvéleménynek akár egy része szemében se egyszerű­södjék a Központi Bizott­ság állásfoglalása valamiféle gazdaság; határozattá, vagy még inkább „tejhatározattá”. Azt kell megértetnünk, hogy átfogó társadalompolitikai határozatról van szó. amely­nek természetesen fontos ré­sze a gazdaságpolitika is. Ennek hangsúlyozásával sem lenne szerencsés azonban, ha felelős, értő emberek elzár­kóznának a fölkészületlenebb, képzetlenebb dolgozók fölvi- lágosításától a részkérdések­ben. Sőt, egyenesen szüksé­ges, hogy megértsék: a tej­termékek árának emelése nem ötletszerű intézkedés. Nagyobb összefüggéseiben kell megmagyarázni, kapcso­latban a szarvasmarha-prog­ramunkkal. Hasonlóképpen szükséges, hogy mindenütt megértsék: különbség van tejárak, valamint a dohány­félék és az égetett szeszes­italok árának felemelése kö­zött. Az utóbbiak az állam- háztartás kellő bevételének biztosításához járulnak hoz­zá, amelynek hasznát. — ezt is tényekkel bizonyíthatjuk — a lakosság számos más te­rületen tapasztalhatja majd. Csakis ilyen felvilágosítás­sal, magyarázatokkal, a konk­rét összefüggések megérteté­sével és vállalásával készít­hetjük elő a lakosságot, a közgondolkodást, nemcsak a mai feladatokra, hanem a jövőre is. így egyebek között a tervezett húsárak emelé­sének megértétésére. A határozatnak — in int programnak — e fon­tos harci követelményei mel­lett nem kisebbek a munka- program jellegű íniciatívái sem. Ezek jórésze kellő idő­ben állami törvényekben, rendeletekben ölt testet, mint ahogyan ennek a szellemé­ben tárgyalt az országgyű­lés legutóbbi ülésszaka is. A legnagyobb hibát azonban akkor követnénk el. ha a határozat megvalósulását fe­lülről jövő intézkedésektől várnánk. Természetes, hogy lesznek még ilyenek, de ezek önmagukban korántsem ele­gendők. A határozat valódi értékmérője a következetes végrehajtásban rejlik, amely viszont csak kollektív mun­ka. kinek-kinek személyes részvállalása folytán lehet­séges. Aki gondosan áttanul­mányozza a határozatoknak mind a hat fejezetét, meg is talália benne a saját ten- n'valóit. Lewen akár párt­tag. akár párton Vfvi'ili, ha ewébi'ént esve’ért társadal­mi törekvéseinkkel, céljaink kai. Lőkös Zoltán (Folytatjuk.) A japán Kumiai Trading Co. és az Izdeki Agricultu­ral Machinery Co., vala­mint a csehszlovák Auto Export-Import és a Zetor vállalatok három nehéz mezőgazdasági traktortí­pus gyártására kooperációs szerződést írtak alá. Az egyezmény 1972. októ­ber 31-én lépett életbe, s 1980. december 31-én jár majd le. Az egyezmény ér­telmében az Izdeki válla­lat a csehszlovák Zetor vál­lalat által gyártott alkatré­szekből a rizsföldek műve­lésére alkalmas nehéz trak­Gyümölcsszedő gép A plovdivi (Bolgár Nép- köztársaság) Gyümöcster- mesztési Kutatóintézetben új gépet kísérleteztek ki a csonthéjas gyümölcsök (sár­gabarack, szilva és cseresz­nye) szeidésére. Az új gép legfontosabb alkatrésze a traktorra szerelt vibrátor. A vibrátor megrázza az ága­kat és a lehullott gyümöl­Űj háztáji fejőgépek A Gödöllői Mezőgazdasá­gi Gépkísérleti Intézet a közelmú tban fejezte be három új háztáji fejőgép vizsgálatát. Jől vizsgázott a kaposvári MEZŐGÉP Vál­lalat „Kapos” HTF—01 jelű, a hatvani Lenin Tsz HF—1 jelű gépe és az NDK gyárt­mányú „Impulsa” M—610/1 jelű háztáji fejőgép. Mit tudnak ezek a gépek? A hatvani Lenin Tsz-ben A kaposvári MEZŐGÉP Vállalat által gyártott fejő­gépet kis kézikocsihoz ha­sonló alvázon helyezték el. Vákuumszivattyúját egy (a 220 voltos hálózatról üzeme­lő) 0,75 kW-os villanymo­tor hajtja. A motor 0,54 Lengyelországban 1972-ben az előző évinél jóval több burgonya termett. A burgo­nyatermesztés szempontjá­ból — mindenekelőtt a rendkívül nagy aszályt fi­gyelembe véve — az 1971- es év az egyik legrosszabb esztendőnek számít. Ennek el­lenére Lengyelországban 1971- ben több burgonya termett, A Szovjetunió cukornád- kombájnokat gyártó üzemet létesít Kubában. A gépgyár 200—300 KPT—1 típusú kombájnt készít majd. Ezen­kívül a Szovietunió 1973- ban további 50 saját gyárt- mánvú kombáint szá'tt* Ku- be számára. Ilvm-Vlon a cukornád 12 százalékát 'e- het géppel aratni, ami az 1972 évinek a kétsze-ese. 1980 ig tettesen gépesítik a cukornáci aratását és egy­millió hektár területen al­torokat fog gyártani. A ja­pán cégek jogot kaptak, hogy az egyezmény keretén belül gyártott traktorokat Délkelet-Ázsia 12 országába — többek között Indonéziá­ba, Pakisztánba, a Kínai Népköztársaságba, a Fülöp- szigetekre, Thaifö dre, Laoszba és Kambodzsába — exportálják. 1973-ban az Izdeki cég Japánon belüli értékesítés­re 650 traktort kíván előál­lítani. 1974-re a térme’ést évi 1000-re kívánják nö­velni. csőt a szállítószalag közvet­lenül a gyűjtőernyőre to­vábbítja. A hektáronkénti terméstől függően a gép na­ponta 70—100 gyümölcssze­dő munkást helyettesít. A gyümölcsrázó gépet először a sárgabarack szedésénél Várna körzetében alkalmaz­ták. kW-os teljesítményfelvétele mellett (380 higanymilli­méteres vákumszinten) a vákumszivattyú percenkénti .légszál ítása 60 liter. A hordozó kocsin feltalálható a fejőgép sajtárja, amely­hez a — szakemberek által jól ismert, bevált — szov­jet gyártmányú DA—3—M típusú fejőkészülék csatla­készült HF—1 fejőgép kozik. A géppel óránként 6 —7 tehén fejhető ki. Főbb szerkezeti egységei­ben hasonló felépítésű a hatvani Lenin Tsz-ben ké­szült HF—1 háztáji fejőgép is. Kézitargoncás kivite’e szintén lehetővé teszi gyors helyváltoztatását. A lengyel burgonyatermés Segítség a kubai cukortermelőknek mint a hat EGK tagállam­ban együttvéve. Az 1971-es burgonyatermés 15 mi lió tonna volt. az 1972-es 200 000 tonnával több. Lengyelor­szágban a burgonya termő- területe 2.6 millió hektár volt. így Lengyelország a Szovjetunió után a második legnagvobb európai ..burgo­nyatermesztő nagyhatalom”. halmaznak gépeket, ami le­hetővé teszi a munkaerő 50 százalékának megtakarítá­sát. Kísérleteket folytatnak olyan cukomádfaitával, amely a legjobban megfe­lel a géni aratásnak. A Szovietunió a cukorgyárak rpknnrtroi^oiV-ioz is sesít- sócrpf nvittt A kubai kor­mány előirányzata szerint az 1972—73-as években Ku­bában a cukortermelést 5,4 millió tonnára etnelik, Busójárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom