Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

1973. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Balázs napja: február3. Bennünket, Balázsokat különös sérelem ért. Tárjuk a nyilvánosság elé! Ezt az igazi szép magyar nevet törölték a naptárból, legalábbis a Szolnok megyei Néplap falinap­tárából. Hallatlan! Balázs — ez a József Attila által is meg­írt kedves kis és nagy Balázs nincs többé. Nincs névnapunk. Ismerőseink, tisztelőink, akik ránéznek a falinaptárra, sehol sem találják. Jóllehet, ezt a tényt az egyik örömmel, a má­sik bósszankodva állapítja meg... Mégis csak van azért, aki nem tartja ugyan féjben névnapunkat, de számontartja, s figyeli a falinaptárt. Az talál vagy három Jánost, két Magdolnát, ugyanennyi Károlyt, sok Máriát, de Balázst egyet sem. Még szerencsém, hogy van Magdolna lányom, János vejem, majd „kölcsönkérek” tőlük egy napot... Előfordulhat az is, hogy jövőre visszakapjuk február 3-á! Jó lenne, csakhogy akkora mi, békés természetű Ba­lázsok — hadiállapotba kerülünk a helyünkre iktatott Bol­dizsárokkal Van ugyan egy javaslatom is. Bővítsük ki a Gergely-naptárt egy nappal — legyen az év 366 nap, — de ez szabad szombatra essék. Egyszóval: oda van a névnapom! Oda! S még azt sem mondhatom: odase neki! Herczegh Balázs Mezőtúr ☆ A lapunk mellékleteként megjelent falinaptárból va­lóban „eltűnt" Balázs napja. Meggyőződtünk, nem minden — más lapokat értünk ezen —- falinaptárról. Ez ügyben m nyomda (hangsúlyozzuk, nem a szolnoki) a ludas. Az Akadémiai Kiadó 1972- ben jelentette meg a „Ma­Reggelizők *j A január 14-t Néplapban olvastam a „Megszűnt tej- boltok nyomában” című cik­ket. Ehhez egy kis „toldalék.” Személyesen meggyőződ­hetnek, hogy a reggelizés mi­lyen körülményes a Nemzeti mellett lévő étkezőben. A vendéglátó biztosít a regge­lizőknek — kiflit. Néha lehet kapni zsömlét is. De nincs kakaós csiga, búrkifli Jól esne olykor-olykor egy szelet kuglóf Vagy cukros kifli. Nem mindegy, hogy ho­gyan, mit reggelizünk. Szí­vesen ennénk esetenként po­haras tejfölt, az idősebb kor­gyar utónévkönyv” című ki­adványát. Ebben 1827, anya- könyvileg bejegyezhető női és férfi utónév szerepel. Akárhogyan is nézzük, ennyi név sehogyan sem fér el a naptárom E kötet szerint is egyébként Balázs napja feb­ruár 3-án van. Boldizsár pe­dig január 6-án. (A szerit.) osztály 2—3 dl tejet. Ez sincs. Kávé, kakaó van — eszi, nem eszi (illetve issza), nem kap mást! Az 1-es kisker-boltban van tej, polietilén tasakban. Van viszont, akinek ez sok. Itt kapható túrós bukta is. Csak nem kényelmes ez a megoldás, a tejboltok helyez- getése. Sok-sok iskolába igyekvő gyermeket, ipari tanu­lót, munkahelyére siető fel­nőttet fosztottak meg a ké­nyelmes reggelizéstől. D. M. Szolnok Beszélik, hogy.;. közömbösek az emberek Állandó olvasója vagyok a Néplapnak, a január 14-i számban is elolvastam a „Beszélik, hogy... azért lett öngyilkos” című Ciliket. Őszintén szólva egyetértek azzal, amit írtak. Bizony, sokszor az emberi közömbös­ség, nemtörődömség idézi elő az olyan befelé forduló, ma­gába zárkózó, depressziós hajlamú személy tragédiáját. Hogy mi az öngyilkosság elő­idézője és kísérője, azt én sajnos, nagyon is tudom, mert többször próbáltam ön­kezemmel véget vetni éle­temnek, más kiutat nem lát­va magam előtt. Hallatlan energiával mindig megmen­tettek. Volt, amikor újra ta­nultam járni... Sok-sok évvel ezelőtt sú­lyos műtéten estem át. Sokat szenvedtem. Voltak pillana­taim, amikor ismét sötét gon­dolatok foglalkoztattak. Ke­vesen múlott, hogy nem ug­rottam le a második emelet­ről. Amikor visszanyertem józan ítélőképességemet, ész­re vettem, hogy az ápolónő figyel. Ö segített át a nehéz órákon. Családi problémám is volt, s nem találtam segítő kéz­re, emberi jó szóra. A mun­kahelyemen is akadtak, akik ott ártottak, ahol tudtak. Egy-két közvetlen kollega, munkatárs valóságos pokollá teheti gyengébb idegzetű em­bertársa életét. Nem csoda tehát, ha sok ember az ön- gyilkossággal próbálja „meg­oldani” gondjait. Pedig jó szándékkal, jó szóval többre lehet jutni, ha ügyelünk ar­ra is rohanó életünkben, hogy ne gázoljunk bele má­sok lelkivilágába, önérzeté­be. Mert az élet örökös harc, de ez a harc legyen az em­beri szeretet, a megbecsülés mércéje. Ahol ez nem így van, ott bizonyos, hogy gyen­gébb idegzetűek sínylik meg, akik könnyen kapnak pilla­natnyi elmezavart kétségbe­esett sorsuk miatt. Ez az a pillanat, amikor a megsem­misülésbe menekülnek. Ha később érkezik a segít­ség, bekövetkezik a tragédia. Józan ésszel senki nem emel kezet maga ellen. Ezt tudva kellene az emberek­nek megértőbben fogadni, kezelni mások problémáit. Egy csalódott ember (Zárójelben jegyezzük meg, fenti levél Írójának nevét, lakáscímét ismerjük! A szerk.) Ilyen reményeink — velünk együtt a város vezetőinek, muzeológusainak is vannak. Áprilisban erről a valóban iz­galmas témáról már többet tudunk, vissza is térünk rá. (A szerk.) Kerekes Ferenc, a VOLÁN 7. sz. Vállalat igazgatója három, január 12-én keltezett és szerkesztőségünknek címzett levelet írt alá. Vegyük sorra valamennyit. „Ugrik” a nyereség 10 százaléka Október 12-i topunkban fényképpel illusztráltuk, mi­ként járta meg Cs. Béláné szolnoki olvasónk, autóbuszra várva a Vöröshadsereg úti megállóban. Az YC 86—18 rendszámú tehergépkocsi ve­zetője „játékos” kedvében le­hetett, mert csak úgy hecc­ből hajtott a latyakba, le­fröcskölve a várakozó utast. A VOLÁN a szerkesztőség­től kért — és kapott — ada­tok birtokában megkereste olvasónkat, s november 29-én kiutalta részére a 39 forint tisztítási díjat. Nem nagy összeg, amelyet a vállalat „bevasalt” a gépkocsivezetőn. Csakhogy ez még nem min­den! A gépkocsivezető 1972. évi nyereségrészesedésének 10 százaléka „bánja” az ízet­len tréfát! Leszállás előtt jelezzen! „Mit tennék az ön helyé­ben?” címmel közöltük no­vember 25-én tudósítónk írá­sit, amelyben kifogásolta egy szandaszöllősi járaton szolgálatot teljesítő gépkocsi- vezető magatartását. Kerekes Ferenc igazgató válasza sze­rint a gépkocsi vezetője azt állította: a leszálláskor sem­miféle vita, szóváltás nem volt — mint ahogyan a cikk állította, — csupán azt kér­dezte meg az utastól, miért nem jelzett idejében. Ennek ellenére a gépkocsi- vezető figyelmét felhívták arra, hogy hasonló esetben a vonatkozó szabályokat foko­zottan tartsa be. Nincs már sötétség December 2-án megjelent lapunkban „Sötétség” cím­mel tette szóvá munkatár­sunk, hogy a vasútállomáson lévő taxi-bódéban a mele­gedő gépkocsivezetők sötét­ben vakoskodnak. Idézet a válaszból: „ ... Amikor az elmúlt év elején jelenlegi helyére fel­állításra került a taxi-bódé, intézkedtem, hogy a taxi­gépjárművezetők két brigád- vezetője a többi között vé­telezzen fel minden szüksé­ges anyagot (pL akkumulá­tor, stb.), amely a helyiség kivilágításához szükséges. Ugyanis a 40 ezer voltos nagyfeszültségű MÁV-táwe- zeték miatt nem volt meg­oldható a hálózati villanyvi­lágítás. Taxi-gépjárművezetőink túlnyomó többsége ellenez­te (!?) a belső világítást, mi­vel a taxi-bódé körül több nagyteljesítményű higany­gőzlámpa van, és ezek bevi­lágítják a taxi-bódé belse­jét is. Ugyanakkor jobban szemmel tehet tartani a par­kírozó taxikat, valamint tö­kéletesebben észlelni tudják az utazni kívánó utasokat is. A fentiek — mint előz­mény — ismertetése után tájékoztatásul közlöm, hogy intézkedtem az akkumulátor­ról történő világítás megöl-, dására, melynek eredménye­ként 1972. december 15-től kezdődően van világítás a taxa-bódé belsejében...” %■ A GANZ Villamossági Művek szolnoki gyára szakmunkás tanulók felvételét hirdeti: — GÉPLAKATOS, 'S — SZERKEZETLAKATOS, — HEGESZTŐ. — ESZTERGÁLYOS ég — ERŐSÁRAMÚ BERENDEZÉS-SZERELŐ SZAKAIAKBAN. Felvételre jelentkezhetnek Vili. osztályos általános iskolai, valamint gimnáziumi tanulók. A hegesztő és esztergályos szakma tanulói ösztöndíj- kiegészítésben is részesülnek. Jelentkezni leheti A GYÁR SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN, SZOLNOK. Munkásőr u. 34/c. (Körösi út) alatt. A Szolnoki Cukorgyárnál vermelt répaszelet vásárolható q-ként 5 f't'os áron, a vevó jár­műveire rakva. Közös és háztáji gazdaságok egyaránt vásárolhatnak. Bővebb tájékoztatást a Cukorgyár répaosztálya ad, telefon: 13-081. Gl TANÁCSADÓ Az ingatlan-nyilvántartás új rendjéről Az ingatlanokról jelenleg két különböző rendszerű nyilvántartást vezetnek: az állami földnyilvántartást és a teílekkönyve! Magyaráza­ta a kétféle nyilvántartás­nak az, hogy a földnyilván­tartás kialakításakor a föld­adó fizetésének alapbizony­lata volt, s ezt a pénzügyi szervek irányításával vezet­ték. A telekkönyv elsődle­ges célja az ingatlanokra vo­natkozó tulajdonjog közhite­les ' nyilvántartása. Óhatat­lan következménye minden kettős nyilvántartásnak, hogy esetenként a két nyilván­tartás adatai egymással sem egyeznek. Ezen túlmenően a két nyilvántartás adatai sem tudták ma már kielé­gíteni maradéktalanul a szocialista gazdálkodásnak az ingatlannyilvántartáshoz fű­ződő igényei! Ezért a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendeletével szabályozta a korszerű, egy­séges ingatlannyilvántartás 4 új rendszerét A nyilvántartás teljesség© Az új ingatlannyilvántar- tás teljes lesz. vagyis kiter­jed az ország egész földterü­letére, és az épületekre, te­kintet nélkül azok rendelte­tésére, továbbá arra, hogy azok kiknek a tulajdonában, kezelésében vagy használa­tában vannak. Ez az új nyil­vántartás tartalmaz majd minden olyan ingatlant, amelyre önállóan — a föld tulajdonától függetlenül — is lehet tulajdonjogot sze­rezni. Például: az öröklaká­sokat, szövetkezeti lakáso­kat stb. Az ingaüaimyilván- tartás a Valóságos állapot­nak megfelelően tartalmaz­za majd az ingatlan ada­tait. valamint az ingatla­nokhoz kapcsolódó jogoka! Ennek biztosítására az ál­lampolgárok rendszeresen kötelesek bejelenteni az in­gatlanok adatainak változá­sát; a jogok szerződésen alapuló változásának átve­zetését pedig kötelesek kér­ni. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója 30 napon belül köteles bejelen­teni a földhivatalnak egy­részt a földrészlet határ­vonalában, területében vagy művelési ágában történt vál­tozást, másrészt a földrész­leten épült építését vagy le­bontásé! A bejelentés el­mulasztója a rendes eljárá- sj költség kétszeresét köte­les fizetni. Az ingatlan tu­lajdonosa bejelenteni köte­les minden olyan változás! amely nyilvántartásra kerül, így példáid a lakóhely vagy családi jogállás változását is. A nyiIrániarlás vezetése Az új nyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése és a nyilvántartás vezetése I. fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási föld­hivatalokra. II. fokon a me­gyei földhivatalokra tarto­zik. A járási földhivatal a bejelentéseket. kérelmeket, hatósági megkereséseket el­bírálja, és határozattal dönt a változás bejegyzéséről, il­letőleg — ha annak akadá­lya van — a bejegyzés el­utasításáról. Az ingatlan adataiban tör­tóit változás átvezetése tár­gyában hozott határozat el­len az érdekelt a megyei földhivatalhoz fellebbezhe! A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a járási föld­hivatalnál kell benyújtni. Az ingatlanhoz fűződő jogok, tények bejegyzése tárgyában hozott járási földhivatali ha­tározat ellen államigazgatá­si úton nincs helye felleb­bezésnek. A határozat meg­változtatását kérheti a bíró­ságtól az, akinek jogát a határozat sérti. Erre ügy­felek figyelmét a határozat­ban megfelelően felhívják. Az új egységes nyilván­tartás országos kialakítása hosszabb ideig tartó folya­matos munkát kíván. A me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által megál­lapított irányelvek és a me­gyei földhivatal előterjeszté­sé alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága álla­pítja meg az ingaüannyil- vántartás szerkesztésének községek közötti sorrendjé! A szerkesztési eljárás meg­indítását legalább 30 nappal előtte az érintett községben a helyben szokásos módon közhírré kell- tenni. Az új rendszert úgy hozzák létre, hogy a jelenlegi két nyil­vántartásból szerkesztik meg, majd a helyszínen az úja! mégpedig az állami föld­nyilvántartás adataiból és a telekkönyvben lévő érvényes bejegyzésekből. Ezt követően az érdekeltekkel szükség esetén a helyszínen egyezte­tik az adatokat. A szerkesz­tési eljárás keretében tehát lehetőség nyílik azoknak a tulajdoni változásoknak a rendezésére is. amelyeket a tulajdonosok valamilyen ok­nál fogva nem rendeztek. A nyilvántartás létrehozá­sával és az alihoz szükséges térképek elkészítésével kap­csolatos költségeket általá­ban az állam viseli. A költ­ségek egy részét azonban az állampolgárok hozzájárulás címén kötelesek megtéríte­ni. A hozzájárulás mértéke olyan differenciált összeg lesz, amely az érintett tu­lajdonosoknak különösebb megterhelést nem okoz. Dr. Cs, L MEZŐGÉP szolnoki gyáregysége BESENYSZOGI ÜT azonnali belépéssel felvesz — gépgyártásban jártas mérnököt, / — olajégőkhöz értő technikusokat* •— műszak-automatika szakközépiskolai végzettséggel fiataloka! •— műszaki rajzolókat, — hegesztőbe! — lakatosokat. Vidékieknek munkásszállást, üzemi konyhánkon ked* vezményes étkezést biztosítunk. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni tehet: a fenti címen. >! Tervezik a várrom kutatását 1975-ben ünnepeljük a 900 éves Szolnokot. Olyan jóleső érzés, ha átmegyünk a Zagv- va-hidon, látjuk a szép Dam­janich szoborcsoportot. Régi óhajom volt. hogy ez ne le­gyen a művésztelep elrejtett látványossága. Néhány évvel ezelőtt „felszabadították”, így az arra járók gyönyörködhet­nek benne. A szobor környé­két megfelelően parkosítot­ták is. Most rátérek arra, ami mi­att tollat vettem a kezembe. Oly kevés műemlékünk van. A Damjanich-szoborhoz kö­zel, szintén eldugva, befüve- sedve áll a szolnoki vár ki­csiny töredéke. Van-e arra valami terv, hogy ezt látha­tóvá teszik? Elképzelhető, hogy a környéken valahol van a várnak felfedezhető, feltárható része. Azt hiszem, minden szolnoki lakost ér­dekel ez az izgalmas téma. Léhet-e reményünk arra, hogy nekünk is lesz várro­munk? Szabó János Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom