Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
4 A Sirokkó szárítógép a jászkíséri Kossuth Tsz-ben területre kiterjedő racionális földhasznosításra, a termelési struktúra ésszerű átalakítására. A racionális földhasznosítás teremtse meg a takarmánybázist az állattenyésztés fellendítéséhez, a műtrágyafelhasználás, az öntözés, a gépesítés, mint eszköz segítse elő a hozamok növekedését, a hatékonyabb gazdálkodást. — Növelni kell a háztáji gazdaságokban jó eredményt elért állattenyésztő, kertészkedő emberek megbecsülését. A nagyüzemek segítsék a háztáji gazdaságok' fejlesztését. — A kereskedelem a hálózat ellátottságában meglevő elmaradottságot koncentrált kereskedelemfejlesztéssel — kiemelve Szolnok város iparcikk-kereskedelme fejlesztését — a lehetőségekhez mérten csökkentse. A fogyasztó számára érzékelhetően javuljon a termelővállalatok és a kereskedelem kapcsolata. A megyei ipari szövetkezetek a kereskedelemmel egyeztetve kapacitásuk jelentős részét a megyei árualapok megteremtésére, bővítésére fordítsák, — A tanácsrendelet figyelembevételével elemezni szükséges a tanácsi fejlesztési alap decentralizálásának tapasztalatait. A lehetőségek és adottságok alapján biztosítani kell a fejlesztési és költségvetési pénzeszközök hatékonyabb fel- használását a negyedik ötéves terv megvalósítása érdekében. — A termelő gazdaságok dolgozzanak ki olyan bérpolitikát. mely megvalósítja az azonos munkáért, azonos bér, különböző munkáért, különböző bér elvet. (Különös tekintette] a nőkre és fiatalokra.) A politikai és gazdasági céloknak megfelelően hajtsák végre a gyakorlatban a KB 1972. november 14—15-i ülésén elhatározott bérfejlesztéseket. — Az élelmiszeripar, a felvásárló szervek, a kereskedelem alakítson ki olyan árpolitikát, amely egyaránt szolgálja a termelő érdekét és ezen keresztül a termelés biztonságát, a fogyasztó érdekét. Csak ebben a formában biztosítható viszonylag stabil árszínvonal. — A pénzintézetek segítsék elő közgazdasági elemzéssel, megfelelő ajánlattétellel a hitel és pénzpolitika helyi megvalósítását, a megye gazdasága lehetőségeinek minél jobb kihasználását. — A KSH megyei igazgatósága vizsgálja meg a területi terv mérésének lehetőségét. Dolgozzon ki olyan jelzőrendszert, ami időben figyelmeztet a tervtől való eltérésről, vagy a szükségszerű módosítás megtételére. — A munkaverseny fő célja a termelés legyen, váljon elsősorban üzemi, munkahelyi mozgalommá. A versenyvállalások elsősorban a termelés tényezőinek jobb kihasználására, a hatékonyság növelésére irányuljanak. 5. A megye gazdaságának továbbfejlődése igényli: — az irányító szervezetek munkájának fejlesztését, korszerűsítését (városi tanácsok — járási hivatalok szakigazgatási szervei — kisipari szövetkezetek szövetsége, MÉSZÖV, gazdálkodó egységek felépítése). Kiemelten szükséges foglalkozni a vállalati szervezet továbbfejlesztésével, a feladat- és piac-centrikus elv alapján, mert a hatékonyság növelésének, a szervezési tevékenység továbbfejlesztésének ez egyik fő feltétele; — a vezetés színvonalának javítását; — a korszerű termelés minden ágazatában — ipar, építőipar, élelmiszergazdaság, kereskedelem, közlekedés és hírközlés, szolgáltató ágazatok — elengedhetetlenül szükséges a jó vezetők, szakvezetők, technikusok, szakmunkások megfelelő számú jelenléte a tudomány, a technika vívmányainak, az üzem lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében( — a szakember, szakmunkás-szükséglet folyamatos elemzése alapján biztosítani kell a megfelelő személyi állományt; — legyen határozott és célratörő előrelépés a különböző szintű vezető- és szakmunkásképzésben, továbbképzésben; — javuljon a közgazdasági elemző munka és a belső ellenőrzés. III. A gazdaságpolitikai célok megvalósításában, a gazdasági élet szervezésében és pártellenőrzésében a megyei pártvezetés önálló munkát, felelősségvállalást, kezdeményezést és politikai bátorságot követel meg minden kommunistától. A megyei, járási, városi pártbizottságok apparátusa, a tanácsokban, a tömegszervezetekben, a gazdasági szervekben dolgozó kommunisták a pártellenőrzést, a szervező munkát összpontosítsák az érvényben levő párthatározatok eredményes végrehajtására, A járási, városi bizottságok nyújtsanak hathatós segítséget a gazdaság különböző egységeiben tevékenykedő alap- szervezeteknek, hogy az alapszervezetek értsék és hatékonyan végezzék a párt gazdaságszervezői munkáját és tevékenységüket ennek megfelelően végezzék. Az alapszervezßtek gazdaságszervező, ellenőrző munkájában kapjon döntő fontosságú helyet a pártcsoportok, az egyes párttagok egyéni tevékenysége és felelőssége. A fentiek végrehajtása érdekében: — A káderpolitikai elveket engedmények nélkül, nagy határozottsággal szükséges a párt szervezeti egységeinek minden szintjén kézbentartani és következetesen alkalmazni; — A párt, állami, társadalmi és gazdasági szervek vezetői alakítsanak ki mindenütt olyan közhangulatot, hogy a jól dolgozó, bátran kezdeményező ■ vezetőket, szakmunkásokat, dolgozókat övezze nagyobb megbecsülés, a közvélemény elismerése. Az üzemi, községi, járási vagy megyei közvélemény előtt legyen szégyen a munkát rosszul végezni, a vezetésnek egy helyben topogni; — Meg kell értetni, hogy a gazdasági munka kérdései a szocializmus építésének kérdései, a munkások, a parasztok, az egész lakosság közvetlen érdekeit szolgáló tevékenység. A szocializmus építése magasabb fokon a vezetéssel szembeni elvárást is fokozta. A káderpolitika megvalósításánál ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Ezért át kell tekinteni a gazdasági egységek vezetésének helyzetét, színvonalát és a szükséges intézkedéseket meghozni. Az áttekintést a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai apparátusa irányítsa. — Az agitációs és propaganda munkában kapjon nagyobb helyet a gazdaságpolitikai célkitűzésekre való koncentrálás, azok magyarázása útján legyen mozgósító és lelkesítő ereje a feladatok végrehajtásában. A gazdaságpolitikai agitációban érjük el, hogy az 1973. év feladatait konkrétan ismerjék minden üzemben, üzemrészben. Ezzel biztosítsuk, hogy minden szinten a tudatos cselekvés szintjére emeljük a gazdasági munkát. A terv teljesítése, ahol lehet és szükséges, túlteljesítése legyen az év elejétől végéig minden egyes munkanap feladata. — A megyei pártbizottság apparátusa tekintse fő feladatának a járási, városi pártbizottságok munkájának segítését. — A járási, városi bizottságok fordítsanak több figyelmet a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek munkájának segítésére. A megyei párt-végrehajtóbizottság felhívja a megye kommunistáit, minden dolgozóját, hogy a negyedik ötéves terv végrehajtása érdekében az 1973. évi feladatok teljesítése váljon munka- és harci programmá. Ez mindenkinek feladata és kötelessége is. Elvárjuk, hogy a népgazdaság, a megye fejlődése érdekében feladatát mindenki teljesítse. MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága I A megyei párt-yégrehajtóbizottság 1973. évi gazdaságpolitikai irányéi vei i. 1. A megye gazdaságának 1972. évi eredményeiről Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14— 15-1 ülésén értékelte a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtását és megszabta a további feladatokat. A megyei pártbizottság megtárgyalta a KB anyagát és állást foglalt a megvalósítás érdekében teendő intézkedésekben. Ennek részét képezik a megyei párt-végrehajtóbizottság jelen irányelvei a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében. A népgazdaság fejlődésének részeként megyénk gazdasága 1972. évben, tervszerűen fejlődött. A fejlődés várhatóan szerény mértékben meghaladja az országos ütemet, de elmarad attól a dinamizmustól, ami kívánatos lenne és amely a harmadik ötéves tervben jellemezte, összességében az 1972. évi fejlődés jó alapot ad a negyedik ötéves terv megyei célkitűzéseinek időarányos teljesítéséhez 1973-ra. A szocialista szektor beruházásai várhatóan az 1971-es Bzinten realizálódnak úgy, hogy növekszik a tanácsi és központilag finanszírozott beruházások volumene, csökkennek a vállalati, illetve jelentősen csökkennek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai. A megyeszékhelyű építőipari szervezetek teljesítménye lényegében nem növekedett (folyóáron 3—5 százalék). A megye szocialista ipara mintegy 4—7 százalékkal növelte termelését. Ezen belül az állami ipar 4—6 százalékkal, a tanácsi ipar 11—15 százalékkal. Az ipari szövetkezetek termelési volumene viszont csupán 1—2 százalékkal emelkedett. Jelentős, hogy az ipari termelés mintegy 90—95 százalékát az élőmunka-termelékenység növelése eredményezi. Az élelmiszergazdaságban a növénytermesztés eredményei jók, a legfőbb növények többségénél rekorderedmények vannak (búza 31,5 mázsa, hektár, kukorica 40 mázsa,hektár, cukorrépa 360—370 mázsa/hektár). Az állattenyésztés eredményei csaknem azonosak az 1971. évivel. A szarvasmarha- állomány csökkenése — a háztáji jelentős csökkenése miatt — még nem állt meg. A sert&^llomány várhatóan mintegy 10 százalékkal lesz kevesebb. A megye élelmiszeripara a mezőgazdaság termelvényeit fogadta és folyamatosan dolgozza fel. Jelentős 'növekedés van a gabonaiparban, a baromfiiparban és a cukoriparban. A közlekedési vállalatok összességében zavarmentesen bonyolították le a megnövekedett személy- és áruszállítási feladatokat. A kereskedelmi forgalom mintegy 6—8 százalékkal növekedett. A lakossági szolgáltatások várhatóan mindössze 2 százalékkal növekedtek. A lassúbb ütemű fejlődés ellenére a nyereségtömeg alakulásából megítélve a termelő ágazatok hatékonysága valamelyest javult. Az ipar nyeresége mintegy 10—15 százalékkal nő, az építőiparban megduplázódik. Előzetes megítélés alapján . szerény mértékben javult az eszközkihasználás és több területen csökkentek a termelés ráfordításai. A kereskedelmi ágazat nyeresége mintegy 12—15 százalékkal csökken. A forgalom bonyolításának költségei jelentősen emelkedtek. A mezőgazdasági nagyüzemek — főként a növénytermesztési ágazat javulása miatt — várhatóan jó évet zárnak. A tsz-ekben a halmozott termelési érték, a bruttó jövedelem mintegy 8—10 százalékkal növekszik. Az 1972. évi fejlődés alapot biztosított a megy« lakossága anyagi és kulturális színvonalának további növeléséhez. A lakosság készpénzbevétele várhatóan 7—9 százalékkal növekszik, ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek 4—6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 5—7 százalékkal. Várhatóan 3700—3750 lakás épül fel, mintegy háromszázzal több az 1971. évinél. Ezen belül azonban a magánerős lakásépítés növekedése a meghatározó, az állami lakásépítés azonos szintű. Az újonnan átadott vagy rekonstruált üzemek szociális ellátottsága a mai követelményeknek megfelelő. A termelő és szolgáltató ágazatokban egyaránt nőtt a termelés színvonala és szervezettsége, javult a tervszerűség. A fejlődés ellenére a megye gazdaságának fejlődésében negatív vonások is tapasztalhatók. A termelő ágazatokon belül az ipari és építőipari termelés dinamizmusa csökkent, elmanadt a megye igényeitől és lehetőségeitől, de elmarad a középtávú terv-célkitűzésektől is. Ezt csak részben indokolja a beruházási javakat termelő üzemek rendelésállományának év eleji csökkenése. Többségében azonban a fejlődés mérséklődését a piac igényeire való lassú reagálás is okozta, ill. okozza. E tényt bizonyítja minden olyan gyártóegység — Hűtőgépgyár, tanácsi ipar, Tiszamenti Vegyiművek stb. — ahol a piac igényeit előrelátó gyártmányfejlesztés, gyártmánykorszerűsítés folyik, a termelés fejlődése dinamikus. A lassú reakciónak, a gyártmányfejlesztés, tervezés elmaradottságának tudható be az egyébként konvertálható kapacitással rendelkező kisipari szövetkezetek jelenlegi helyzete is. A hatékonyság javulásában nem kapott még döntő helyet a gazdaságos gyártmány szerkezet és magas termelési színvonal kialakítása, az intenzív irányú fejlődés gyorsítása, a korszerű munka- és üzemszervezés felismerése és alkalmazása, a kapacitások jó kihasználása, a termelés technikai fejlesztése, a szigorú technológiai fegyelem érvényesítése. Az építőipari szervezetek munkavégzésében a dekoncentrációd folyamat megállt. A munkahelyek száma csökkent. Mivel a munkaszervezésben a koncentráció lehetőségeinek kihasználására előrelépés nem volt, ennek eredménye az átfutási idő és ráfordítások csökkenésében még nem mutatkozott meg. A megyei építőanyagipari bázis kihasználásában (betonszerkezetek, házgyári termékek, könnyűszerkezet) nem kielégítő mértékben léptünk előre. A mai igényeknek és lehetőségeknek megfelelő munka- és üzemszervezés szükségessége nem tudatosodott olyan mértékig a gazdálkodó egységeknél, hogy az termelő erővé válhatott volna. A piac igényeire való lassú reagálás, a munka- és üzem- szervezés korszerűtlensége, elmaradottsága az üzemi és munkahelyi demokrácia jelenlegi értelmezése és érvényesítése, a belső' mechanizmus rendkívül lassú módosulása egyértelműen rámutat az üzemek — vállalatok jelentős részénél — a vezetés színvonalára. A gazdaság fejlettségi foka, a közgazdasági környezet és a piac a termelési tevékenység minőségi elemeit hozta felszínre és azok egyenkénti és komplex revízióját ég. fejlesztését igényli. A vezetés egy része ezen feladat^ felismerésére és megoldására még nem készült fel kellően.
