Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
I XXIV. évf. 16. sz. 1973. jan. 20., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Nem szívesség a kötelesség K erték az újságírókat: gyakrabban és jó „hegyes tollal” írjanak a szolgáltatók és a fogyasztók viszonyáról. Azért van erre szükség, mert a két fél közötti kapcsolat még ma, a sűrű intelmek ellenére sem kifogástalan. Hovatovább úgy tűnik, alá- és fölérendeltség alakul ki a fogyasztók — tágabb érteimben: az ügyfelek — rovására. Bárki, aki e sorokat olvassa, bizonyára maga is bosszankodott már amiatt, hogy valamelyik hivatalban fanyalogva intézte ügyét a tisztviselő; fennhéjázó módon viselkedett az éttermi felszolgáló; a szervizben hajszálon múlott, hogy nem hozták tudomására: örüljön, ha egyáltalán szóbaállnak vele. — Sajnos, példák sokasága igazolja, hogy a kérés nem alaptalan, nagyon is időszerű. Hiszen az esetek nem egy- egy személlyel, s nem esetenként történnek meg, hanem társadalmi jelenséggé duzzadtak. Ha pedig ez a helyzet, akkor nézzünk szembe a tényekkel, s közös erővel forduljunk ellenük. Egyszerűen azért, mert befolyásolják a közhangulatot, útjában vannak a fejlődésnek indult szocialista demokratizmusnak. A z volna a természetes és kívánatos, ha a szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatáról szólva, kölcsönösségi alapon beszélhetnénk a tiszteletadásról és az udvariasságról. így lenne jó. A mérlegelés azonban arra a következtetésre juttatja a vizsgálódót, hogy ebben a szolgáltatónak kell vállalnia a kezdeményező szerepet, mert ügyfelének nem szivesseget tesz, hanem kötelességét teljesíti. Minden bizonnyal úgy vélekedik maga a szolgáltató is akkor, amikor időnként ő is ügyfélként vagy fogyasztóként jelenik meg valahol. L ehet és kell kritizálni — a legkülönbözőbb formákban — a szolgáltató ágazatoknak ezeket a dolgozóit, akik kiszolgáltatottként kezelik ügyfeleiket. De ennél mesz- 6zebb is el kell menni, hogy elősegítsük a két fél egészséges kapcsolatát. Mindenekelőtt maguk a szolgáltatók döntsék el: vajon ők vannak-o ügyfeleikért vagy fordítva? A tárgyilagos válasz nem hagyhat kétséget. Legalább ilyen lényeges, Bőt lényegesebb, hogy a szolgáltató egységeknél á vezetés olyan morált teremtsen, amely megköveteli az ügyfelekkel szembeni udvariasságot, készséget. A szemlé’nti változás hozhat eredményt. IJz azonban nem alakul ki önmagától. Hiábavaló a panaszkönyv, ha nincs szigorú felelősségre vonás... Egyáltalán minek kell panaszkönyv! Miért kell kifüggeszteni a táblát az üzletek falára, hogy a kedves vevő a sarokba állított mérlegen maga is ellenőrizheti, hogy az áru súlya egyenlő értékű a fizetett összeggel?... Ennyi erővel azt is megtehntnők, hogy a vásárló leméri magának a portékát, fizet, s az ajtóban a személyzet ellenőrzi, hogy jól csinálta-e a dolgát A fogyasztónak bizonyítás nélkül is éreznie, tudnia kell, hogy azok, akik vele szemben udvariasak, szolgálat- készek — egyben tisztességes emberek. Ha a fogyasztó megszokja, hogy a postai alkalmazott, a tévészerelő, az eladó, a fodrász, az órajavító, egyszóval a szolgáltató érett® van, az ő érdekeit szolgálja — hiszen ezért szolgáltató! — akkor megszűnik a bizalmatlansága is, és a kapott szolgaitatásért nem csupán pénzzel fizet, hanem egy-egy kedves, elismerő szóval is. Az ügyfél, akkor is ügyfél, ha a hivatalba bemenet nem köszön. Ám aligha akad ügyfél, hogy ne köszönne el, ha rádöbben: no. itt tisztességgel intézték dolgomat. Cs. L. Ma: A megye ipari termelése tízévenként megkétszereződik Ülést tartott a tervgazdasági bizottság Tegnap délután tartotta idei első ülését a Megyei Tanács tervgazdasági bizottsága. Napireden a megyei ipar- gazdaság 1970—1985 közötti fejlesztési lehetőségeiről készült tanulmány szerepelt A hosszútávú előrelátás egyiK igen fontos kérdése az ipari termelés várható ütemének megállapítása. Az előző évtizedek tapasztalatai alapján azzal lehet számolni, hogy a megyei ipar termelése tíz évenként megkétszereződik. A vizsgálódás során elvégzett számítások megjelölik, hogy az V—VI. ötéves terv idején a várható többlettermelésnek 85—90 százaléka a munka termelékenységéből kell, hogy származzék. Földgáz, szénsav, vízierőmn A tervszerű vidési ipartelepítésben megyénk belső munkaerő tartalékai 1975-ig kimerülnek. Területünk mezőgazdaságából, különösen pedig a kialakuló ipari centrumokból az ipar és más termelőágazatok felé új munkaerőáramlással egyre1 kevésbé számolhatunk. A felszabadulás óta megyénkben tíz új ipari üzem letelepítésére, s néhány meglévő gyár bővítésére nyílt lehetőség. Ezek és az itteni központú üzemek termelésével Szolnok meave felzárkózott az iparilag közepesen fejlett megyék közé. Szolnok megyében az ipar hosszútávú fejlődését a földgáz, a szénsav és a Tisza II. vízlépcső kapcsán • kialakuló villamosenergia és gazdag felszíni vízkészlet mind kedvezően befolyásolja. A nagyarányú szénhidrogénhasznosítás során eddig Szolnok. Karcag, Törökszentmiklós. Kisújszállás, Kunmadaras kapott központi gázt. A tizenötéves ciklusban Jászberény, Túrkeve, Mezőtúr és több nagyközség gázellátását oldják meg Le »roll »mo * ablian a vegyipar fejlődik Ezen belül is a különböző szervetlen termékek gyártása. A Tiszamenti Vegyiművek termékei nemcsak a hazai igények kielégítése szempontjából fontosak, hanem bizonyos mértékig — porfesték, mosószerek, kriolit — mint exporttermékek is. A vegyipar tizenötéves fejlesztési irányát a kénsav és a műtrágyafélék mennyiségi. — valamint a többi termék gyártásának további korszerűsítésében. választék bővítésében jelölhetjük meg. A gépek és a gépi berendezések fejlődési üteme a fokozódó gépimport és az egyéb ágazatok gyorsabb fej lődése miatt országosan mérséklődik. Szolnok megye gépiparának hozzá kell járulnia a mezőgazdaság, azon belül a kertészet és az állattenyésztés munkaigényes folyamatainak gépesítéséhez. A fém- tömegcikk ipari alágazatban fejlődés a termelés jellégé- ben, műszaki színvonalában következik be. Erőteljesebb lesz a lakásépítési igények és a háztartási automatizálás megvalósítása. Jelentős növekedés várható a klíma- berendezések és a háztartási hűtőszekrények gyártásában is. Lépéstartás a mező- «rázdas ggal Az élelmiszeripar gyors fejlesztését indokolja a mező- gazdasági termeléssel való lépéstartás. Szolnokon a húsüzemet úgy kell bővíteni. — hogy az egy műszakonként! 500 sertés helyett, annak kétszerese kerüljön feldolgozásra. A gabonaipar felvásárlása a tizenöt év alatt több mint 10 százalékkal nő. Annak ellenére, hogy az egészségesebb étkezés következtében a lisztfogyasztás csökken, növelni kell az őrlési kapacitást. Űj malmok építése indokolt Szolnokon, — Jászberényben és Kunszent- mártonban. A Szolnoki Cukorgyárban az 1964. évben elkezdődött korszerűsítés a IV. ötéves terv végére befejeződik. A megye iparának a területi és népgazdasági tervekben elfoglalt szerepét e tanulmány keretében még véglegesen nem lehetett rögzíteni. Az előkészítő munka eddigi szakasza azonban már alkalmas arra. hogy lemérjük: Ipargazdaságunk fejlesztésében intenzív szakasznak kell bekövetkeznie. — hogy Szolnok megye és annak gazdasága továbbra is fokozott mértékben erősödjék. H. L. Állami támogatás a munkások lakásépítkezéseihez A zárszámadás tükrözze a valóságot Bővül a kun hegy esi húsfeldoigoió társutas (Tudósítónktól) A kunsági községek lakóinak korábban nagy gondjuk volt a friss bús, a. húsipari termékek vásárlása. Ebből indult ki még 1967-ben a kunhegyesi ÁFÉSZ. Húsüzemet építettek, de a vágóállatok beszerzése továbbra is nehéz volt s így az éves termelési érték mindössze 370 ezer forintot ért el akkor. Az abádszalóki tsz kezdeményezésére ezért alakult meg 1969 elején a Kunsági Húsfeldolgozó Társulás, — amelynek tagjai az ÁFÉSZ, a helyi Vörös Október, a Lenin és az abádszalóki Lenin Tsz, valamint a Középtiszai Állami Gazdaság. Ezek után már 1969-ben több mint 1600 hízott sertést dolgoztak feL Abád szalókon is húsboltot nyitottak, a termelőszövetkezettel Közösen, a lakosság nagy megelégedésére. 1972-ben már 5400 sertést vágott le és értékesített a társulás, s a termelési érték megközelítette a 15 millió forintot. A múlt évben 39 vidéki vevőhelyre szállították az ízletes, kunsági módra készített húsárut. Jó hírük Kisújszállásra is eljutott, és 1973-tól kezdve a társulás tagja lett a kis- ujszállási Búzakalász és Ady Termelőszövetkezet is. Az a tervük hogy az idén 7800 hízott sertést vágnak le. Ezért 6 millió forintból bővítik a feldolgozó üzemet is. Ezzel a fejlesztéssel az üzem már 15 ezer sertés feldolgozására lesz képes, és további 20 községet kapcsolnak be az ellátásba — vágási — hírek — ír dúsítások — hírek — tudósítások — hírek A szolnoki járási pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Szolnok járási Bizottsága. Megtárgyalta és jóváhagyta a párt-végrehajtóbizottság „A káder és személyzeti munka tapasztalatai és feladatai a szövetkezeti szektorban” című jelentését. A pártbizottság — a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján — meghatározta sajáf, ig73. évi munka- programját. .Magyar—mongol postai és távközlési egyezmény Tegnap dr. Csanádi Gjörgy közlekedés- és postaügyi miniszter és Dahin Gotov mongol postaügyi miniszter aláírta a magyar— mongol postai és távközlési egyezményt. Az egyezmény az 1959-ben kötött megállapodásokat váltja fel, 8 rendelkezései elősegítik a két ország postai és távközlési kapcsolatainak . fejlődését. Délután Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta a mongol delegációi. A baráti beszélgetésen jelen volt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és P. Sag- darszuren mongol nagykövet. „Villanyszerelőgép” Szentesen A Kontakte Alkatrész- gyár gépesíti az egyik legmunkaigényesebb kézi munkafolyamatot, a különféle villanykapcsolók, konnektorok összeszerelését. A szentesi gyáregységben megkezdte működését az ország első ilyen „villanyszerelő gépe”. amelyet a vállalat szerszám- és célgépüzemé- ben terveztek és készítettek. A bonyolult gépsor egymaga csaknem húsz dolgozó kézi munkáját helyettesíti. Ezzel egyidőben svájci gyártmányú automatát is üzembehelyeztek a konnektordugók gyártásához. Véradónapok Jászberényben Jól kezdték és eredményesen folyta,iák Jászberényben a térítésmentes véradási akciót. A Vöröskereszt városi szervezete rendezésében az idén elsőként a ME- ZÖGÉPuél tartottak véradónapot, ahol negyvenhét jelentkező 16 liter vért adott. •Véradónapot rendeztek a város három mezőgazdasági nagyüzemében — a Kossuth, a Lenin és a Vörös Csillag Tsz-ben. A hetvenkilenc önkéntes véradótól összesen 27 liter vért gyűjtöttek össze. Legeredményesebb a Március t5. Tsz-ben rendezett Téradónap volt A korábbi évekhez hasonlóan a tsz tagjai közül most Is sokan — összesen hetvenkilencen — jelentkeztek véradásra, és 313 liter Térrel segítettek beteg embertársaikon. Az MSZBT küldöttsége hazaérkezett Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT küldöttsége, amely Veres Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, az MSZBT alelnökének vezetésével a szovjet fővárosban aláírta a .Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1973. évi együttműködési tervét Októberben kész a Szamos—Túr védőgátja Az 1970. évi Szamos-közi árvízkatasz'.rófa után a kormány — hasonló elemi csapások megelőzése érdekében — határozatot hozott a Szamos—Túr-közi védőgát megépítésére. A tervezők azonnal munkához láttak, s még az év júliusában megkezdődött az építkezés előkészítése, majd az építkezés. A nagyszabású védőgát hossza 32 kilométer lesz. Komlódtótfalu halárában kezdődik és Tiszaberek magasságában éri el a Túrt. Az épülő töltés magassága, a terepszinttől függően, 1—6 méter között váltakozik, s mindenütt egy méterei haladja meg az 1970. évi árvízszintet. A beruházás költsége 260 millió forint, A töltésből eddig 223 kilométernyi készült el. s a tervezett 6 db zsilipből négvet énítettek meg. A gát építésének befejezési batárideje: 1973 októbere. « Tanácskozik az Egészségügyi Világszervezet Az Egészségügyi Világ" szervezet Végrehajtó Tanácsának 51. ülésszaka Genf- ben nyílt meg. A huszonnégy tagú vezető testület, melyben hazánkat dr. Tigyi József akadémikus, a pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese képviseli, felméri a világ egészségügyi he yzetét, és meghatározza a következő időszak legfontosabb teendőit Termel a szegedi húsüzem A szegedi Űj Élet Termelőszövetkezet ötmillió forint beruházással seriésvágóhi- dat. húsüzemet és baromfi- feldolgozót épített A próbatermei és megkezdődött Az új létesítmény feladata elsősorban a város lakosságának jobb ellátása. Évente 3000 saját hizlalású sertést és 300 000 baromfit dolgoznak fel. A hentesáru, valamint a naponta vágott friss baromfi túlnyomó részét a közös gazdaság saját üzletében, piaci pavilonjaiban bozza forgalomba. A szocialista országok édesipara II. konferenciájának előkészítése Tegnap befejeződött Budapesten a szocialista országok édesipara II. konferenciájának háromnapos előkészítő ülése. A nyolc ország szakembereiből álló előkészítő bizottság kidolgozta az év második felében Pozsonyban sorra kerülő tanácskozás napirendjét és a konferencia alka’mából kiállításra kerülő nemzetközi édesipari termékbemutató és versenyértékelés mdját. Az idén már másodízben megrendezésre kerülő konferencián a résztvevők ki cserélik kutatási eredményeiket, az új technológiai elveket, s felmérik a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Ennek eredményeként a jövőben várhatóan bővül például hazánkban a diabetikus készítmények választéka. Magyar—osztrák szövetkezeti találkozó Magyar—osztrák határ menti szövetkezeti találkozó kezdődött tegnap dr. Molnár Frigves, a SZÖVOSZ elnök® és Fred Haberi országgyűlési képviselő, az osztrák fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének elnöke megbeszéléseket folyhat, a magyar és osztrák fogyasztási szövetkezeti mozgatom kölcsönös érdek'ődésre számot tartó kérdéseiről.
