Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
1973. január 19. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 3 Minisztertanácsi ülés (Folytatás az 1. oldalról) szakközépiskolákban folyó szakmai képzéssel összefüggő ágazati feladatokat. A képzés irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos főhatósági felügyeleti hatásköröket a jövőben az ipari és építőipari szakmákat oktató iskolák tekintetében a munkaügyi miniszter, az élelmiszer- és a fagazdaság szakmáiban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakarában pedig a belkereskedelmi miniszter gyakorolja. ..A szakmunkás- képző intézmények létesítése és fenntartása a jövőben a fővárosi és a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a művelődésügyi miniszter előterjesztését az alsó- és középfokú oktatási intézmények irányítási rendszerének szabályozásáról. E szabályozás értelmében a szakközépiskolák és a kollégiumok létesítésének, fenntartásának és közvetlen irányításának jogát a főhatóságok 1974. szeptember 1-ig átadják a fővárosi és megyei tanácsoknak. Megfelelő jogszabályozási intézkedésekkel biztosítják, hogy különösen a szakmai irányításban, az iskolai hálózat fejlesztésében, a nép- gazdásági igények és a beiskolázás összhangjában a szakszerűség, illetve a központi elvek érvényesüljenek. Vízgazdálkodási terv az ezredfordulóig Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és jóváhagyta a víz- gazdálkodás távlati fejlesztési koncepcióját. Az 1985— 90-ig, fő vonásaiban pedig az ezredfordulóig kidolgozott tervek főbb célkitűzései közét tartozik a lakosság ivóvízellátásának és a lakótelepek csatornázásának fejlesztése, a víz tisztaságának védelme, az árvízvédelmi biztonság fokozása, a mezőgazdaság belterjes fejlesztéséhez szükséges vízszolgáltatási és vízrendezési főművek kiépítése. A koncepció olyan országos jelentőségű vízpótlórendszerek létrehozását is tartalmazza, amelyek már a távlati igények kielégítését szolgálják. A kou-mány úgy határozott, hogy a vízügyi ágazat gazdasági szabályozó- rendszerét tovább kell fejleszteni, a két- és többoldalú műszaki-gazdasági együttműködés keretében pedig hasznosítani kell a nemzetközi vízügyi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A Minisztertanács tudomásul vette a nehézipari miniszter és az országos bá- nyaműszaki főfelügyelőség elnökének a Mecseki Szénbányák komlói Kossuth bányaüzemében 1972. szeptember 28-án keletkezett bányavízről szóló jelentését. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a szállítószalagot meghajtó tengelykapcsolón keletkezett műszaki hiba okozta. Olyan biztonsági előírásokba, szabályzatokba ütköző vétkes magatartás nem fordult elő, amely a tűzesettel közvetlen okozati összefüggésben lenne. A bányabiztonság fokozása érdekében a nehézipari miniszter, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke és a szakszervezet megtette a szükséges intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Híimagyaiázat A március 1-én éleibe lépő bérpolitikai intézkedések Az 1973. március l*i hatállyal életbelépő bérpolitikai intézkedések — a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának november 14—15-i határozatában foglaltaknak megfelelően — elsősorban a munkások túlnyomó többségét foglalkoztató állami ipar és kivitelező állami építőipar munkásainak életkörülményeit hívatottak javítaná Az intézkedések több mint 1 millió 300 ezer dolgozóra terjednek ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növelik a munkások jövedelmét. A munkások bérét az iparban átlagosan 8, az építőiparban átlagosan 6 százalékkal kell emelni, úgy, hogy ezen belül a szakmunkások bére az iparban átlagosan 10, az építőiparban átlagosan 8. a segédmunkások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emelkedjék általában. A vállalatok a béremelést saját forrásaikból növelhetik. A határozat előírja, hogy törekedni kell a központi bér- politikai keret és a saját forrású bérfejlesztés felhasználásának időbeni összehangolására. Az 1973. évi saját forrású bérfejlesztést az egyes állománycsoportok között a munkás-alkalmazotti bérek arányában kell elosztani. Ettől a vállalat csak minimális mértékben térhet eL A kormány előírja, hogy a béremelési kereteket a felügyeleti szervek — a foglalkoztatott nők, a második- harmadik—negyedik műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértömegének arányát figyelembe véve — differenciáltan osszák el a vállalatok között A vállalatoknak hasonló differenciálási elveket kell követniök, úgy azonban hogy — a központi béremelési keretből — minden szakmunkást és művezetőt az iparban legalább 8, az építőiparban legalább 6.5 százalék, minden segéd- és betanított munkást az iparban legalább 4. az építőiparban legalább 3 százalékos béremelésben kell részesíteni. Ezt — személyenként eltérő mértékben — tovább növeli majd a differenciálására biztosított keret felhasználása. A béremelés az említett területeken kiterjed mindazokra. akiket 1973. március 1. napján a munkás-állománycsoportban tartanak nyilván és a 7/1971. (IV. 1.) Mü.M sz. rendelettel szabályozott bérrendszerekbe vannak besorolva, továbbá a fizikai munkát végző rész- munkaidőben foglalkoztatottakra. — a termelésirányító munkakörökbe sorolt művezetőkre, főművezetőkre és más elnevezésű, közvetlen termelésirányítást végző dolgozókra. Az intézkedés végrehajtása szempontjából szakmunkásnak azok tekintendők. akiket a vállalat a rendszeres szeptember havi statisztika előírásai alapján szakmunkásként tartozik jelenteni. Minden személyi béren alapuló bérformánál a személyi alapbéreket, darabbérezésnél — az előírt minimális emelés értelemszerű alkalmazásával — a munkadarab alapbérét s a darabbérben dolgozók személyi alapbérét kell emelni. Az 1973. március havi béreket már a felemelt alapbérekkel kell elszámolni. A kormány határozata a minisztériumi és a tanácsi felügyelet alá tartozó ipari és kivitelező építőipari vállalatokra vonatkoziK. Kiterjed azonban a kormány által meghatározott más ágazathoz tartozó, nagyüzemi, ipari és építőipari tevékenységet folytató vállalatra is. A kormány felhívja a figyelmet arra. hogy a bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitások jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében: a vállalati eszközök jobb hasznosításával kelj ellensúlyozni. A vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciója A gazdasági szerkezét átalakulása az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése, az urbanizálódás. a szociális ellátás és az élet- színvonal emelkedése a víz- gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlődését követeli hazánkban. Az általános előrehaladás fontos feltétele, hogy a vízgazdálkodás fejlődése megelőzze s így megalapozza a termelőerők általános növekedését. A vízgazdálkodás-fej1esz- tési koncepció a hosszú távú tervezésben eddig kialakított fejlesztési változatokkal összhangban. de nagyobb távlatra. 1985—1990-ig, sőt fontosabb vonásaiban az ezredfordulóig vázolja fel a fejlődés tendenciáit. A kom mány határozata szerint e koncepciót figyelembe kell venni a népgazdaság hosszú- és középtávú tervének kialakításánál és a szabályozó- rendszer továbbfejlesztésénél egyaránt. A koncepció szerint elsőrendű feladat a lakosság közműves vízellátásának és a lakótelepek csatornázásának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése. El kell érni, hogy a települések vízgazdálkodási színvonala elérje a hazánkhoz hasonló fejlettségű európai országok színvonalát, A legközelebbi évtizedek egyik legfontosabb vízgazdálkodási feladata a vízmin őség védelem fejlesztése, új szennyvíztisztítási módszerek elterjesztése. A növekvő iparvízigények, a mezőgazdaság fejlesztése, az árvízvédelem és a vízi köz’nkedés egyaránt sürgeti — összhangban a jugoszláv Tiszaszakaszon épülő Növi Becseji vízlépcső létesítésével — a csongrádi vízlépcső építésének megkezdését. Ezzel megvalósul a Tisza víz- gazdálkodásának korszerű fejlesztése, az úgynevezett Tisza-esatornázás. Á folyómederben tárolt víz csökkenti a Tiszántúl vízhiányát s a vízlépcső^ lehetővé teszik a tiszai hajózást Záhonytól a torkolatig, s tovább a Dunán a Feketetengerig. Az európai víziútrendszerhez csatlakozás alapvető feltételének megteremtését, az árvízvédelem fejlesztését és a vízienergia hasznosítását jelenti a felső Duna-szakaszra tervezett Gabcikovo—nagymarosi közös magyar—csehszlovák vízlépcsőrendszer. A jelentős vízkészlettel rendelkező Dunát a vízszegény Tiszával összekötő Duna—Tisza csatorna egyesíti a két vízrendszert és létrehozza a Tisza-medence kapcsolatát a Fekete-tengertől az Északi-tengerig kialakuló európai víziút-hálózattal. A kormányhatározat rámutat arra is. hogy nagy gondot kell fordítani a nemzetközi vízgazdálkodási együttműködésre. A KGST-n belül tovább kell erősíteni a két- és többoldalú vízgazdálkodási kapcsolatokat. Nádaratás Nagyivánon Múlt év január 1-től a nagyiváni Új Élet Termelőszövetkezet bérli a hortobágyi nádast, és hasznosítja a nádat. Ottjártunkkor az aratás 30 százalékát végezték el, több mint 50 ezer kévét kötöttek, A várható termés mintegy 150 ezer kéve nád, aminek a hasznosításából származik a szövetkezet jövedelmének kb. 20 százaléka. Négy K.5 típusú univerzális traktor dolgozik a nádasban. Mögöttük ötven ember hajlong, köti szoros kévékbe a nádat. A legjobb minőségűeket, a ieghosszabbakat szabványméretü (105 centiméter kerületű) kévékbe kötve NSZK-ba, Franciaországba, Hollandiába szállítják. A tsz-nek 54— 56 forintot fizet a nyugati vevő egy-egy első osztályú kévéért. A kevésbé jóminőségű nádat is hasznosítja a tsz. Egy volt pajtában húsz embert foglalkoztató hasúra kötő műhelyt rendeztek be. A nád és a gyékény összefüzésével készülő hasúra — képünk ezt mutatja — egy részét szintén a nyugati országokba exportálják. — katona — Kártérítésre 81 milliót fizetlek ki Tegnap délelőtt az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságán dr. Dobos István igazgató tájékoztatta a sajtó, a rádió munkatársait az igazgatóság elmúlt évi munkájának eredményeiről és 1973. évi feladatairól. A tájékoztató után interjút kértünk dr. Dobos Istvántól. — A tájékoztatón hallottakból kiderült, hogy sikeres évet zártak. Szeretnénk, ha erről bővebben is szólna, külön megemlítve az egyes biztosítási ágazatokat. — A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere lehetővé tette a biztosítás kiterjesztését a népgazdaság valamennyi területére — mondotta az igazgató. — A központi szervek feloldották az állami vállalatok vagyonbiztosítási tilalmát, megszüntették az állami gazdaságok és erdőgazdaságok elemi káralapját. Ezek következtében lehetőség nyílt arra, hogy, áz állami vállalatok önkéntes biztosításokat köthessenek. Szolnok megyében e gazdálkodási egységek egyre inkább felismerik a biztosítás szükségességét. Ennek bizonyítására néhánv adat: 46 megyénkben lévő állami vállalat közül 40 rendelkezik tűz-, mint alap- biztosítással. és 28 kötött CASCO-biztosítás. — Milyen összegeket fizettek ki a vállalatoknak, gazdaságoknak, szövetkezeteknek kártérítésként7 — Tavaly szerencsére megyénket nagy elemi csapás, árvíz, belvíz, vihar, jégverés nem érte. összesen 31 jégveréses nap volt. amely mintegy 10 ezer 200 hektár területet sújtott, többségében a jászberényi járásban. Az e címen kifizetett kártérítés megközelíti a 19 millió forintot. Említésre méltó a több mint 3 ezer hektárnyi területet sújtó téli kipusztu- lásos kár. valamint az 1455 hektárnyi területet ért viharkár. Az állatkárokkal együtt a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak tavaly 54 millió forintot folyósítottunk térítésként. Az állami vállalatoknak, a kisipari és a fogyasztási szövetkezeteknek e címen mint egy 1 millió forintot utaltunk át — És mi a helyzet a lakossági biztosítások területén? Mennyire népszerűek a megyében az Állami Biztosító különböző szolgáltatásai? — El kell ismernünk, hogy megyénkben még nem magas a biztosítási kultúra, bár a lakosság körében erőteljesen növekszik a megkötött vagyon- és személybiztosítások száma. Ma már a megye minden második lakosára jut egy biztosítás, így például a bérelt lakások 52 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, a bérből és fizetésből élő alkalmazottak 54 százaléka tagja a Biztosítási és önsegélyző Csoportnak. Tavaly tízezerrel nőtt megyénkben a CSÉB-tagok száma. Az 1972. június 1-én bevezetett CASCO-biztosítás is megnyerte a gépkocsitulajdonosok tetszését. Ezek után a biztosítások után az egyéneknek, a családoknak 26 millió forintot meghaladó összeget fizettünk ki kártérítésként — Szólna röviden az idei feladatokról is? — Tovább kívánjuk növelni biztosítási állományunkat. különös figyelemmel a lakás-. a CASCO- biztosítésokra. Szeretnénk elérni, hogy kárrendezéseinket — bár eddig is elenyésző volt azokra a panasz — a jövőben, az érdekeltek teljes megelégedésére végezzük el. A gépjárműkároknál szeretnénk növelni az úgynevezett számla nélküli, megegyezéses azonnal kifizethető kárrendezést, amelyre 10 ezer forintos értékhatárig lehetőségűnk van, — mondta befejezésül dr. Dobos István.
