Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

1973. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O JÁSZSÁGI KRÓNIKA Já«srkl»»ór Téli karbantartás Téli szálláson vannak, de nem „alusszák” téli álmukat Jászkiséren a MÁV építő gépjavító üzem gépei. A 70 mil_ lió forintos költséggel több mi nt 4 ezer négyzetméter alap­területen épülő és rövidesen átadásra kerülő műhelycsar­nokban gondos kezek ápolják a PLASSER vágánykitérős és irányítós aláverő gépeket. A 26 PLASSER-on kívül 10 METISSA ágyazatrostáló gépet készítenek elő gondos kar­bantartással a március 10-én kezdődő pályaé-ítö mun­kára­Jelenleg 226 négyzetméter alapterületen van külön fel­nőtt és gyermeíkolvasóterme, egy-egy kölcsönző terme. Van továbbá klubszoba, iroda, szakkör és raktárhelyiség. A korábbi évekhez hasonlóan a könyvtár az elmúlt évben is igyekezett eljuttatni a könyveket a nagyközség tá­voli területeibe. Négy kihe­lyezett kőnyvkölcsönzőt ho­zott létre, kölcsönöz ezenkí­vül könyveket és folyóiratom kat az öregek napközi ottho­nának, a község négy óvodá­jának. A könyv népszerűsítését, az olvasómozgalom kiszélesí­tését szolgálja a könyvtárban működő meseszakkör, a ti­zenévesek szakköre, ifjúsági klub, a háziasszonyok szak­köre. Az elért eredményen túl tavaly figyelemre méltó volt a könyvtárnak a helyi honismereti szakkörrel közö­sen végzett gyűjtőmunkája. Az olvasók segítséaével sok jászsági érdekességet, mono­gráfiákat, régi sajtóterméke­ket, Jászárokszállás iparára és mezőgazdaságára utaló tárgyaikat gyűjtött Utolsó simítások az egyik aláverő gép vezérlő szerkeze­tén. Este a munkásszálláson Gazdaságosabb termelés —Központi telephely a Faioari Kt'z-ben Pihennek a mérőműszerek, hallgatnak a nap közben va­kító szikrákat szóró, sistergő hegesztőpisztolyok. Csend és sötétség ül a műhelycsarno­kon. nem úgy a munkásszál­láson. ahoi az esti órákban kezdődik az élet. Jászkiséren a MÁV építő gépjavító üzem területén két — egyenként nyolcvanöt sze­mélyes — munkásszálló van. A 3.5 millió forintos költség­gel épült két szállóban a két-, három- és négyágyas szobákban szinte mindent megtalálnak az ottlakók. A központi fűtés, a fürdők és zuhanyozók, a korszerű be­rendezések, a büfé. az üzemi konyha a dolgozók kényel­mét szolgálják. Minden szo­bában rádiókészülék, a tele­vízióval és a sok-sok társas­játékkal felszerelt társalgók és klubszobák pedig a szó­rakozási lehetőségeket bizto­sítják, A szálló lakói tehát a napi munka után jól meg­érdemelt pihenéssel és szó­rakozással tölthetik az esti órákat. Az előregyártott faelemek­ből készült száUó valójában téli szállás, ahol ősztől tava­szig a vasúti pályákat fenn­tartó és javító gépek karban­tartói, az öt MÁV-igazgató- sághoz tartozó nehézgépek kezelői laknak. A jó idő be­álltával a száüó lakói új „ideiglenes lakásokba” köl­töznek. a vasúti kocsikból ki­alakított és ugyancsak min­den kényelmet és szórako­zási lehetőséget biztosító mozgó munkásszállóba. A szövetkezet fejlődését meghatározó programmal fi­gyelemreméltó fejlesztési ter­vekkel kezdték az új eszten­dőt a jászárokszállási Faipari Ktsz-ben. Az ipari szövetke­zet munkáját az elmúlt év­ben kedvezően befolyásolta az ORION-nal létrejött meg­állapodás. A kooperáció, az ORION megrendelései lehe­tővé tették, hogy a ktsz az utóbbi években gazdaságta­lanná vált irodabútor készí­téséről áttérjen a kifizető­dőbb termények — tv-kávák, hangsugárzó dobozok — gyártására. A koncentráltabb munkát igénylő termelés szükséges­sé tette a szétszórtan működő üzemrészek összevonását, va­gyis egy központi telephely építését. Tavaly elkezdték az alapozási munkát, és a ter­vek szerint az év végére befejezik a 2 millió 700 ezer forintos költséggel készülő korszerű üzem építését. Min­den remény megvan tehát, hogy a ktsz termelő részle­gei az új telephelyen kezdik ed az 1974-es esztendőt. A ktsz idei tervében fon­tos feladatként határozta meg Já«z»zentandrás a szolgáltatás színvonalának javítását. A lakosság igényei­nek megfelelően bővíti és új telephelyre költözteti a szol­gáltató részleget, félmillió forintot költ erre a célra. Idei tervében szerepel még a Tmk-részleg korszerűsítése, új anyagraktár építése, a te­lep területén a biztonságos közlekedés, a térvilágítás megteremtése. A ktsz dolgozók jelentős része nő. akiknek a munka­helyi problémáik mellett más sajátos gondjaik is — gyer­mekgondozási, háztartási fel­adatok ellátása stb. — van­nak. A nők munka- és élet- körülményeinek javítása is fontos helyet foglal a ktsz éves munkatervében. Kiemelt feladat lesz az év során az öltözők, a mosdók és egyéb szociális létesítmények kor­szerűsítése, új létesítmények létrehozása. Feladat lesz to­vábbá a nődolgozók és fia­talkorúak munkaidejének és munfeadíjazásának javítása, az azonos munkát végzők keresete közötti különbségek csökkentése iUetve megszün­tetése. Vártnál jobb eredmények a Haladás Tsz-ben Jászárokszállás Több könyv, több olvasó a könyvtárban JászárokszáUáson az elmúlt évben jelentősen gyarapodott a könyvtár állománya és ja­vult a 'munkája. Könyvvá­sárlásra 36 ezer forintot for­dítottak, 8 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A könyvtár évi költségvetésé­ből felhasznált pénzből 1333 új könyvet vásárolták és ez­zel 23.550-re emelkedett a könyvtár kötetein-k száma. Emelkedet az elmúlt év­ben az olvasók száma is. Az 1972. év eredményeinek össze­sítése szerint a könyvtárnak ezerkétszázhetven felnőtt és nyolcszáznyolcvankét gyerek, olvasója volt Ez a szám Jászárokszállás lakosságának a könyvtárnak, az év során 68 750 kötetet kölcsönöztek (ezek az adatok nem tartal­mazzák a két olvasóterem­ben a szabadpolcokról igény­be vett könyvek számát). Az eredményes munka fel­tételeit a könyvtár a nagy” községi tanáccsal és a külön­böző társadalmi, gazdasági szervekkel együttesen terem, tette meg. Pár évvel ezelőtt a könyvtárban a helyiségek jelentős részét még az OKISZ helyi csoportja bé­relte. A könyvtár mindössze 87 négyzetméter alapterüle­ten — egy helyiségben össze­zsúfolva — végezte munkáját. A nagyközségi tanács azóta A könyvtárban nemcsak kölcsönöznek az olvasóknak, út­baigazítást is adnak; a könyvtáros (balra) éppen egy diák­olvasónak ad tanácsokat. Zárszámadásra készülnek a termelőszövetkezetek. Jász- szentandráson Bagi Tibor, a Haladás Tsz főkönyvelője a kővetkezőket mondta el az elmúlt év gazdasági eredmé­nyeiről: 250 holdon termesztették. Dinnyéből 60—70 mázsa, pa­radicsomból pedig 180 mázsa volt a holdanként: átlagter­més. (Az utóbbi jobb volt, mint az országos átlag.) Jól fizetett az elmúlt évben a A zárszámadási mérleg elektronikus számológéppel ké­szül Az ezerháromszáz tsz-tag­gal 7862 holdon gazdálkodó szövetkezet a vártnál jobb eredményekkel zárta az évet. Árbevétele 54 millió forint volt, 2 millióval több a. ter­vezettnél. Jó eredményeket értek el a szántóföldi nö­vénytermesztésben, a zöldség, a szőlő- és gyümölcstermesz­tésben. az állattenyésztésben, a segéd és melléküzemági tevékenység során. Kenyérgabonát, kukoricát, napraforgót, évelőpillangó és egyéb szálastakarmányokat 4 ezer holdon termesztettek. Az árbevétel meghaladta a 11 miUió forintot. A vártnál jobb eredményeket értek el a zöldségtermesztésben. Gö­rögdinnyét 300, paradicsomot zöldpaprika. A három zöld­ségféle 12 milUó forintos ár­bevételt hozott a szövetkezet­nek. Növelte a tsz eredményeit az állattenyésztés. Ez a te­vékenység több mint 11 mil­lió árbevételt jelentett, 360 hízómarhát adtak át az állat- forgalmi váüalatnak. 1550 sertést dolgoztak fel és érté­kesítettek saját vágóhídjukon illetve húsfeldolgozó üze­mükben. A szövetkezet az állattenyésztéssel jelentős mértékben hozzájárult Jász- szentandráson és a szomszé­dos községekben a húsellátás javításához. A várt eredmé­nyeket hozta — 16 millió forintos árbevételt — a tsz építő-szállító részlege, ven­déglátó egysége és húsfeldol­gozó üzeme. A készülő zárszámadási mérlegből kitűnik, hogy a tsz 1972. évi gazdálkodása, a vár­ható személyi jövedelem a tervezettnek megfelelően ala­kult. A felhalmozás, a biz­J szberény tonsági alap emelkedése ma­gasabb lesz, mint az elmúlt 10 évben bármikor, és ez megteremti az alapot ahhoz, hogy a Haladás Tsz eredmé­nyesen folytassa gazdálkodá­sát ISövekedett a szakmák iránn érdek* todés — Lányok, férfi szakmában A tanév első félének ta­pasztalatait összegezték Jász­berényben, a 606-os Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A város és a környék ipari szakmunkás utánpótlását biz­tosító intézményben az 1972— 73. tanévben kilencszáztizen- két szakmunkástanuló kép­zéséről gondoskodnak. Közü­lük háromszázegyen harmad­évesek, vagyis az idén már a leánytanulók száma. Az idén százhetvenöt leány ta­nul valamilyen ipari szak­mát Érdekes módon változott a lányok szakma iránti érdek­lődése. Több leány tanul olyan, korábban férfi fog­lalkozásnak nevezett szak­mát, mint a hegesztő, férfi szabó, kárpitos, stb. szalona. Továbbra is női szakmának Cipófelsörész-készítő tanulók anyagismereti órán szakm unkásként vállalhatnak munkát Az intézet három tagozatán az általános és középiskolát végzett fiatalok tanulnak va­lamilyen szakmát A B-ta­gozaton — ahol a tanulók a szakközépiskola első és má­sodosztályának megfelelő anyagot tanulnak — a vég­zősöknek lehetőségük van a továbbtanulásra. Levelező vagy esti tagozaton befejező képzésen vehetnek részt és középiskolai érettségit tehet­nék. Az iskolában huszonhét — nagyrészt vasipari — szak­mát tanítanak, leggyakoribb a gépi forgácsoló, csőhálózat- ós berendezésszerel ő, gép-, autó- és villanyszerelő és a szerszámkészítő szakma. Fo­kozódott az érdeklődés az építőipari és könnyűipari szakmák iránt. Emelkedett a szakmunkásképző intézetben számít a fodrászat a női szabóság. Emeli a szakmunkáskép­zés színvonalát hogy az el­méleti oktatás mellett a ta­nulók a város nagy ipari üzemeiben szerezhetik meg gyakorlati ismereteiket. A Hűtőgépgyár korszerűen fel­szerelt tanműhelyében pél­dául — kétszázötven, az Ap­rítógépgyárban százötven, a MEZÖGÉP-nél pedig nyolc­van ipari tanuló ismerkedik meg a legkorszerűbb gépek­kel, szerszámokkal és mun­kamódszerekkel. A szakmai képzés mellett készülnek a különböző tan­tárgyi, tanulmányi verse­nyekre. A napokban kezdőd­nek az intézeti versenyek, februárban pedig a Petőfi- em lékverseny. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is megrendezik a „Szakma kiváló tanulója” intézeti és megyei versenyét. Farsangi szokások a Jászságban Bak k fazék-hordás, cefrehányás Farsangra készülnek a Jászságban. A fiatalok a véget nem érő táncmulatságokra, az idősebbek az ilyenkor szo­kásos rokoni látogatásokra. Készülődnek a művelődési in­tézmények is a farsangi rendezvényekre, a vendéglátóipar pedig nagy bevételekre számit. Érdekes népi szokások tették egykor színessé a far. sangot a Jászságban. A „bakkfazék-dobás” volt a legismer­tebb farsangi szokás. Vannak községek, ahol még ismerik ezeket a szokásokat, legtöbb helyen azonban már csak emlékei élnek. Jászdózsán húshagyó kedden a férfiak rossz cserép, fazekat tettek tele hamuval, üveg- és cserépdarabokkal, pehellyel. A fazekat azután bedobták ismerősük, a szom­szédok pitvarába (lányos házakhoz) és utána bekiáltottak: „Ha te engem el nem vettél, itt a bakkfazék. főzzél bele ciberét”. Jászapátiban és Jászsaentandráson hasonló szerepe volt a bakkfazéknak. Olyan lányoknak vitték, akikre haragud­tak, és meg akarták csúfolni őket. Jászberényben még az elmúlt években is ismerték a bakkfazekat, és volt. aki farsang idején nem mulasztotta el a hordását. Az elmúlt években inkább csak a gyerekek elevenítették fel a régi szokást, a felnőtt legények köszöntőt is mondtak bedobás előtt JásZboidogházán a farsang idején hordozott edényt az udvarlók a lányoknak kedveskedésből, a legények és „süldő­gyerekek” a vénlányoknak gúnyból vitték. Jászárokszál- Láson és Jászágón ugyancsak ilyen tartalommal és jelleggel ismerték a fazékhordást. Pórtelken elsősorban a kikosara­zott legények bosszulták meg szégyenüket a fazékkal, Meggyespelén a komoly szándékú legények már szép edény­nyel lepték meg kiválasztottjaikat. Jászalsószentgyörgyön a farsang mulatással telt él. Míg az idősebt>ek egymáshoz mentek mondva „gyerünk már farsangolni, hogy hosszú kenderünk legyen”, a legények felkeresték egy bakkfazékkal kiválasztottjukat, ott is ma­radtak estére, mert pampuskával vendégelték meg őket Alattvánban ciberehordásnak Jásztelken farsangi bosz- szúnak nevezték az ugyancsak lánycsűfoló szokást. Jász­kiséren farsang keddjén a legények kiadták a jelszót: gve­rünk cefrét hányni. Ahol „haragos” lány 'akatt. rossz edé­nyeket vagdostak a ház elé. az udvarló kedvese számára cukrot, diót, mogyorót, aszaltszilvát és narancsot dobál*. vagy szép virágos köcsögöt gurított a szoba közepére. csaknem 21 százaléka. A ko­rábbi éveknél kedvezőbben alakult az olvasottság. Több Bűnt 20 ezer látogatója volt megfelelő helyiséget biztosít i az OKISZ-nak, a könyvtár ) ' pedig megkapta az egész épü. t letet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom