Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIV. évf. 13. s*. 1973. jan. 17., szerda Az első zárszámadás a megyében Hatmillióval nőtt a Jásztelki Toibuchin Tsz árbevétele Huszonhárom évvel ezelőtt tartotta első zárszámadását a jásztelki Toibuchin Termelőszövetkezet. Akkor Lázár József, az első elnök állt a közgyűlés elé. Tegnap ugyan­csak Jásztelken kezdődött rreg Szolnok megye idei első sárszámadása. És most is ugyanaz az ember. Lazár József tsz-elnök készült fel a számadásra. Talán abban is van a jásztelki tsz sikereinek egyik titka: nem a vezetők, nem az emberek cserélődtek a majd két és fél évtized alatt, hanem a körülményeket változtatták meg. Fejlesztették a technikát, naggyá tették az egykor igen szegény gazdaságot. Az összvagyon 80 miJJió forint Ahogy a mostani zár- számadási adatok is mutat­ják, a Jászság egyik leg­gazdagabb szövetkezete a Toibuchin. A szövetkezeti vagyon értéke elérte a 80 millió forintot, és ez azt je­lenti, hogy minden dolgozó tagjukra 240 ezer forint jut belőle Vagyis a szövetkeze­ti tagok vagyoni állapota meghaladta az egykori kö­zépparasztok, jógazdák lehe­tősségét A múlt esztendő különösen jól sikerült A tsz egy év alatt hatmillió forinttal növelte árbevételét, aminek a végösszege 45 mil­lió forint, a 3 ezer 200 hek­táros birtokról. Most jutott oda első évben a tsz, hogy a szarvasmarha, a sertés, a juh, a baromfi egyaránt hasznot hozott a portára. A szarvasmarha-tenyésztés­Sokat költötték a múlt év­ben más beruházásokra is. Majdnem kétmillió forintból megépítették a pusztamizsei major bekötőútját, kombáj­nokat, traktorokat vásárol­tak, s visszafizették hitelei­ket. Olyannyira, hogy e pil­lanatban mindössze 190 ezer forint hiteltartozása van a szövetkezetnek. Már meg­határozták 1973 fejlesztési programját is. Befejezik a cukorrépa- és a kukoricater­mesztés teljes gépesítését, ben már a múlt évben na­gyot lépett előre a szövet­kezet. és ez a következő évek programja is. Decem­ber 2-án avatták 420 férő­helyes új tehenészeti szak­telepüket, amelyet három éven át építettek, 11.9 mil­lió forintból. A tsz saját építőbrigádja végezte a mun­kát, s a gondos tenyésztői munkát bizonyítja, hogy az átadással egyidőben már ké­pesek voltak be is népesí­teni a telepet. Ugyancsak három év alatt nevelték ki saját tenyészetükből a te­hénállományt. A telep élére — Baranyi Sándorné szemé­lyében — agrármérnök ke­rült, munkáját felsőfokú technikus segíti, s a telepen házi tanfolyamokon képzett szakmunkások dolgoznak. terményszárító berendezést vásárolnak, mindezekre ösz- szesen 3 millió forintot biz­tosítottak. A szövetkezet a múlt év­ben 2.5 millió forintos biz­tonsági alapot képzett, ezt most ugyanennyivel meg­emelte, s így már 5 millió forintos biztonsági tartalé­kuk van. Az állatállomány értéke egy év alatt 2 millió forinttal nőtt, s most 12.2 millió forint Noha még mindig a növénytermesztés adja a nagyobb jövedelmet; 18 millió forint volt az ár­bevételük ebből és 16 millió az állattenyésztésből. Az arány azonban a közeljövő­ben változni fog Jövedelmüket előrelátha­tóan. okosan osztották fel. A felhalmozás és a fogyasztás aránya 28:72 százalék A múlt évben is megtartott öregek napján 50 ezer fo­rintot juttattak a szövetke­zet nyugdíjasainak, s most a zárszámadáskor újabb 50 ezer forinttal lepik meg őket. Kulturális célokra 150 ezer forintot költöttek a múlt évben, s 360 ezer fo­rint táppénzt fizettek ki tagjaiknak. A tízórás mun­kanapra számított átlagos kereset 132 forint a tsz-ten. Végösszegben ugyan 276 ezer forinttal kevesebbet adnak ki a tavalyinál, miután a gépesítés következménye­ként jóval kevesebb munka­napot teljesítettek az em­berek Ev végi lészesedés A jásztelki szövetkezetben, már más években is elfoga­dott szokásként, ezúttal is részközgyűléseket tartanak. Tegnap a középdűlői tanyai lakosokkal találkozott a ve­zetőség azoknak adott szá­mot egy év munkájáról. Ma pedig az állattenyésztőkkel, a traktorosokkal, az építők­kel és a műhelybeliekkel ta­nácskoznak A zárszámadás harmadik napján pedig a faluban élő növénytermesz­tők és a szövetkezeti nyug­díjasok hallgatják meg ve­zetőiket. Végül pedig szom­baton a vezetőség és más választott testütetek (párt­vezetőség döntőbizottság, el­lenőrzőbizottság. nőbizottság) együttes találkozása után fizetik ki a havonta biztosí­tott munkadíj után az év végi részesedést t B. L. A növénytermesztés gépesítése Legfontosabb feladat Az áruellátás további javítása Orüzáqo« könnyűipari aktíva értekezlet A könnyűipari ágazat 1972. évi gazdálkodásáról, az idei esztendő főbb feladatairól Keserű Jánosné miniszter tegnap, a Hazai Fésűsfonó kultúrtermében aktívaülésen tájékoztatta a vállalatok, szövetkeztek, az érintett szakszervezetek, tanácsok, valamint a könnyűiparral együttműködő tárcák és or­szágos szervek vezetőit. A miniszter megállapítot­ta: 1972- ben az ágazat a nép- gazdasági terveknek megfe­lelően, 7 százalékkal nö­velte termelését. Az értékesítés azonban a belkereskedelemben a terve­zettől némileg eltérően ala­kult. A felszabaduló kapaci­tásokat — alkalmazkodva a piac változásaihoz — sike­rült az előző évinél ered­ményesebben, kevesebb ter­meléskiesés mellett exportra átcsoportosítani. Az export egy év alatt 20 százalékkal nőtt. Nem kielégítő még a ter­melés hatékonysága, jöve­delmezősége, amivel szorosan összefügg, hogy bár az 1971. évinél na­gyobb mértékben növekedett a vállalatok nyeresége, még­sem lehetett a tervezett fej­lesztési és részesedési alapo­kat realizálni. 1973- ban a népgazdasági terv szerint az ágazat ter­melését mennyiségében 5.5—• 6 százalékkal, értékben pe­dig mintegy 8 százalékkal kell növelni. A miniszter hangsúlyozta: 1973-ban az áruellátásnak tovább kell javulnia, hi­szen az állami iparban dol­gozó munkások a közpon­ti béremelést csak akkor érzékelik a valóságban, ha pénzükért megkaphatják a a keresett árut A miniszter elismeréssel szólt azokról a vállalatokról, szövetkezetekről, amelyek di­vatos, ízléses, korszerű gyer­mekruhákkal jelennek meg a piacon, de felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a sok új drágább áru mellett ne csökkenjen tovább a célnak megfelelő, de kevesebb dí­szítő elemet alkalmazó, ol­csó cikkek aránya. A miniszter kitért arra, hogy a Központi Bizottság ja­vaslatára mintegy 300 mil­lió forint nagyságrendű fo­gyasztói árleszállítást hatá­rozott el a kormány. Szólott a miniszter arról is, hogy általában helyes az az alapelv, amely szerint a világpiaci árak hatása jelent­kezik a belföldi árakban, mégis a kormány elhatároz­ta, hogy a tőkés importanya­gok áremelkedésének na­gyobb részét 1973-ban is költségvetésből térítik. A könnyűipar területén ez el­sősorban a nyersbőrre. a gyapjúra, a festékekre és a vegyszerekre vonatkozik. A műselyemfonalak felhaszná­lásával készülő kötöttáruk fogyasztói árának változatla­nul tartása érdekében forgal­mi adó-csökkentést hajtanak végre. Hatósági intézkedések nyomán 1973-ban emelik az Január 15—16-án Moszkvá­ban értekezletet tartottak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége külügymi­niszterei. Az egység és barátság lég­körében megtartott tanács­kozáson megvitatták az euró­pai biztonsággal és mind­azokkal a lépésekkel össze­függő kérdéseket, amelyek­ről az érdekelt államok véle­ménycserét folytatnak. egyes faanyagok termelői árát, ami a szekrényeknél mintegy 1 százalékos fo­gyasztói áremelkedést jelent, míg a kárpitozott bútorok árát forgalmi adó mérsékléssel csökkentik, hogy a lakás- berendezés költségei ne változzanak. 1973-ban a könnyűipari ex­port további 6 százalékos fo­kozását irányozza elő a nép- gazdasági terv. Nagy hangsúlyt kapott az aktíván a gazdaságosabb ter­mékstruktúra kialakítása, a munka- és üzemszervezés, s a miniszter ismertette a kü­szöbönálló intézkedéseket. A miniszter leszögezte: a szabályozó rendszer 1973-ban lényegében változatlan ma­rad, csak szűk területen mó­dosul bizonyos mértékig. A miniszter beszámolóját a következő napokban ipar­áganként szekcióüléseken az alágazatért felelős miniszter- helyettesek vezetésével vi­tatják meg. Az első szekció­ülést ma tartják a ruhaipar képviselői. A tanácskozás resztvevőit január 16-án a Kremlben fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára. Leonyid Brezsnyev és a külügyminiszterek meleg ba­ráti beszélgetést folytattak a szocialista országoknak a nemzetközi színtéren való együttműködése továbbfej­lesztéséről, egyebek között az európai béke és biztonság megerősítéséről. A beszélgetésben részt vett Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára és Andrej Gro- miko. a Szovjetunió külügy­minisztere. Szocialista országok kü ügyminisztereinek tanácskozása HÍREK — TÜDQSIL mm HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK 'ITDOS1TASOK — HÍREK Szovjet vezetők köszönő távirata Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikcr laj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszer netet Kádár Jánosnak az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánsá­gokért. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re ugyancsak táviratban fe­jezte ki köszönetét Péter Jánosnak, a Magyar Nép- köz'ársaság külügyminiszte­rének az évfordu’ó alkalmá­ból küldött jókívánságokért. Főcze Lajos Szolnokon Tegnap reggel Szolnokra látogatott Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Délelőtt a vá­rosi KISZ-bizottság munka­társaival, majd az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak vezetőivel találkozott. Délután felkereste az ÉVM Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalatot, ahol a gazdasági és társa­dalmi szervek vezetői fo­gadták. Ülést tartott a végrehajtó bizottság Tegnap délután soron kí­vüli ülést tartott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalták a január 24-re összehívott me­gyei tanácsülés napirendjé­nek anyagát Petőfi-ünnepségek Romániában Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából hétfőn este a buka­resti I. L. Garagiale Nem­zeti Színházban a Román írószövetség védnöksége alatt emlékünnepséget tar­tottak. Laurentii Fulga. a Román írószövetség első elnökhe­lyettese megnyitó beszédé­ben a forradalmár költő személyiségét mutatta be. F.ugen Jebeleanu író, a Román Tudományos Akadé­mia levelező tagja prózai költeményben méltatta Eer- tőfi Sándort és életművét. Meliusz József, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Ta­nácsának elnökhelyettese a költő életútját és munkássá­gát ismertette. Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából em lékünnepségeket tar­tottak Segesvárott, valamint a Román Szocialista Köztár­saság más városaiban is. Budapest centenáriumára Pest—Buda—Óbuda száz évvel ezelőtti egyesítésének alkalmából a budapesti III. kerületi tanács és a Nógrád megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya megállapodást kötött az 1973-ra szóló kö­zös centenáriumi kulturális program lebonyolítására. Ennek értelmében — a töb­bi között — az óbudai Fran­kel Leó Művelődési Házban megrendezik idős Szabó Ist­ván Kossuth-díjas szobrász- művész kiállítását, valamint a zenés irodalmi műsort, „Nógrád megye népművé­szete” címmel, továbbá az óbudai és Nógrád megyei állami zeneiskolák legtehet­ségesebb növendékeinek, művésztanárainak hangver­senyét Hatezer témavizsgálat Dr. Dahrónakl Gyula ál­lamtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tegnap tájékoztatott a népi ellenőrzés múlt évi tevé­kenységének néhány tapasz­talatáról, s a bizottság idei első félévi munkatervében szereplő feladatokról. Elmon­dotta, hogy a népi ellenőrzés évente mindegy hatezer té­mavizsgálatot végez, s mint­egy 10 ezer bejelentést, pa­naszt intéz; az ezekkel kapcso­latos munkában mintegy 26 ezer népi ellenőr vesz részt. Próbaüzem júliusban Az Egyesült Gyógy szer- és Tápszergyár több mint 200 millió forintos költség­ül új tápszergyárat építtet Nyugat-Magyarország nagy tejtermelő vidékén, Kör­menden. A gyár nagycsar­noka már áll, márciusban megkezdik a Dániából vásá­rolt modem tápszergyári gépsorok, berendezések sze­relését A próbaüzemelést júliusra tervezik. Diáknapok Egerben Egerben az idén május 26 —29. között rendezik meg Heves, Nógrád, Pest és Szol­nok megye, valamint a fő­város tanuló ifjúságának részvételével a Gárdonyi Géza Diáknapokat Az ősi diákvárosban immár hagyo­mányos — kétévenként is­métlődő — diákfesztivál rendező bizottsága tegnap Egerben tartotta alakuló ülését, amelyen a nagysza­bású találkozó programját is jóváhagyták. Automatikai jelzőrendszer A Tiszai Vegyik ombinát műszerautomatikai szakem­berei legutóbb modern köz­ponti jelzőrendszert dolgoz* tak ki, amelynek próbaüze­meltetését most kezdték meg a kombinát ammoniagyárá-1 ban. A központi jelzőrendszer olyan berendezés, amely le­hetővé teszi az üzemmérnök számára a munkahelyek, az üzem áttekintését. A saját tervezésű, integrált áram­körökkel felszerelt műszer­ről leolvashatok a gépek üzemállásának paraméterei Is. A berendezésben újszerű, hogy fény és hangjelzést ad, s papírszalagon rögzíti a legfontosabb üzemi, terme-' lési adatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom