Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

1973. január 4. 820rVÖK MBGYCT WÍPtAP 3 Az új évben gyártják — új üzemben 1972 utolsó hetében avat'ák Mezőtór két új gyárát. Az avatás után bemutatták az idei gyártmányokat is. A Dózsa Cipőipari Szövetkezet csizmái, cipői jórészt kül* földön hirdetik a mezőtúri mesteremberek ügyességét. Termékeik mintegy 95 szá‘ zalékát exportálják. A gyönyörű csizmák láttán ez nem is meglepő (Fotó: Katona) Tanuló lábakon A IV. ötéves terv A m ?gvalósítás néhány tapasztalata Szolnok megyében A megyei termelés emel­kedése, a foglalkoztatottság bővülése és a középtávú tervidőszak életszínvonal- politikai célkitűzéseinek meg­valósulása folytán javult a lakosság életkörülménye, je­lentősen nőtt jövedelme és fogyasztása. A lakosság főbb források­ból származó pénzbevétele 1971- ben 12.2 százalékkal, 1972- ben pedig 6—6.5 száza­lékkal volt magasabb az elő­Mem fejlődik megfelelően a k*skeres&ede mi hálózat 1971—1975. között a forga­lom mintegy 45—47 száza­lékos emelkedésével számol­va a bolti kiskereskedelem­ben 38—40 000 négyzetméter, a vendéglátásban 13—14 ezer négyzetméter üzlettér-fej lesz. tésre van szükség. A fejlesz­tések pénzügyi forrásának nagyobb része vállalati alap. Egy-egy beruházás teljes pénzügyi fedezete általában két-három év után gyűlik össze. Ezért az 1971—72. években igen kevés számú beruházás kzedődött el. Az ebben az időszakban elké­szült üj létesítmények több­sége még az előző tervidő­szakban előkészített és bein­dított beruházás volt. A két év folyamán együttesen 16 000 négyzetméterrel bő­vült a thegye kiskereskedel­mi hálózata, ami nem éri el a IV. ötéves terv célkitűzé­seinek 30 százalékát (28 szá­zalék). A kereskedelmi hálózat fejlesztésében a legsúlyosabb göndok Szolnokon mutatkoz­nak. A szakjelleg szerinti vizsgálat alapján az iparcikk­boltok száma Szolnokon és Békéscsabán a legkevesebb a hét felsőfokú központ kö­zül, és Szolnokon a legala- osonyabb a ruházati és ve- gyesiparcikk-boltok száma. A város vendéglátása a je­lenlegi igényeket sem elégí­ti ki, és jelentős problé­A kommunális, »»oc’élís és kulturális ellátás helyzete ző évinél. A lakossági áru­forgalom a két évben 18.6 százalékkal — 875 millió fo­rinttal — növekedett. Jász­berény, Kisújszállás, vala­mint a tiszafüredi és jászbe­rényi járás területén az át­lagosnál magasabb a forga­lom emelkedése, amely utal e területek gazdaságának és fogyasztásának dinamikusabb fejlődésére, bővülésére, vala­mint az üzlethálózati ellátott­ság javulására is. mákkal kell számolni n vá­rosközponti irodaházak meg­valósulásakor az üzemi ér­keztetéseknél. 1971—1972-ben a megyében 10—12 nagyobb kereskedel­mi egység létesült. Szolnokon három ÁBC-áruház, két ter­melői mintabolt. Törökszent- miklóson és Jászberényben, egy-egy ABC-áruház, Karca­gon fedett Vásárcsarnok épült. Tiszafüreden két áru-, ház. Kunhegyesen iparcikk­áruház, Kunszentmártonban divatáru-szaküzlet létesült. Kisújszálláson a szállodai komplexumot bővítette az ÁFÉSZ. Jelenleg ugyaneny- nyi nagy egység építése van folyamatban, amelyek 1973- ban készülnek el, mintegy 12 000 négyzetméter alap te­rülettel. A szállodai kapacitás 90 hellyel csökkent a szolnoki Nemzeti Szálló bezárása mi­att Megyénk idegenforgalmi szerepére a szinten maradás a jellemző. A szálláshelyek 216 hellyel, 21 százalékkal, véndégforgalmuk pedig 26 százalékkal nagyobb. mint 197Ö*ben. A Megyei Idegen­forgalmi Hivatal 42 hellyel bővítetté a szolnoki cámplng- ban a szálláshelyek számát, és előkészítette a Touring- szálló, valamint a cserkeszöl- lői camping-fejlesztés meg­kezdését 1973-ra. — Akar félmilliót? Sőt, többet, 600 ezret Is kaphat. De akkor aztán végeztünk, nem követelhet semmit a MÁV-tél. Bíró István kocsirendező kezeit combcsonkjaira téve tűnődött: — Vehetnék százezerért egy faházat, trafikot nyit­nék, esetleg kávét főznék. Három orvos jött le Pest­ről. sürgették a választ. — Arra gondoltam, elél­hetek még negyven évig is. Nem jó az, ha egyszer hopp, máskor meg kopp. Három gyermekem van, fel kell őket nevelnem. Inkább a fi­zetésemet folyósítsák rend­szeresen. Május volt, derűs tavasz. A Járműjavítóban Véget ért a műszak. Valaki odákiáL tott: Miért ilyenkor tolat­tok, marhák?! — Mintha a kocsirendezés bármikor kezd­hető és befejezhető játék lenne. Akkor szorult az ósaolnoki teherpályaudvaron a sínek közé Bíró István cipője. A mozdonyvezető Fő cél: a ga#da«ágo*ság javítása — A kohászat termelése 4—5, a gépiparé 8—9 százalékkal emelkedik 1973- ban — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter. A termelés növe­lésénél is fontosabb azonban a gazdaságosság javítása. Széles körű elemzések alap­ján a minisztérium hat ko­hászati és 14 gépipari vál­lalat gazdaságosságát nem találta elfogadhatónak. Eze­ken a helyeken a helyzet megváltoztatására tervek ké­szülnek, amelyeket a fel­ügyelőbizottságok bírálnak el, s miniszteri értekezlete­ken is megvizsgálják az In­tézkedések hatékonyságát. A gazdaságosságot ter­mékcsoportonként is elemez­ték, a termékekét jövedel­mezőség szerint osztályokba sorolták. A gazdaságtalan cikkek arányénak Csökken­tésére a most alakuló válla­lati bizottságok dolgoznak ki javaslatokat. E bizottságok­ba a felhasználókat, illetve az értékesítő vállalatok kép­viselőit is bevonják. Az in­tézkedések várhatóan már a negyedik ötéves tervidő szakban éreztetik hatásukat s a további teendőkét be­építik majd a vállalatok ötö­dik ötéves tevébe és az ága­zati tervkoncepciókba. nem vette észre. Mindkét lába oda lett —- A hideg vas nem ke­gyelmez az embernek. Ki­lenc évig dolgoztam ott. Ad­dig a körmömet se ütöttem le soha... Amikor bevitt a mentő, a főorvos azt mond­ta: „Fiam, édes fiam, mit csinálják én magával?” — „Csák azt Csinálja még dok­tor úr. hogy ne fájjon.” Ki- lencszáznyolcvanhárom in­jekciót kaptam. Valamikor ökölvívó Volt, fürge mozgású, kemény fizi­kai erőkifejtést szerető ember. Égett keze alatt a munka. Megtörtént, hogy hätvanki- lenc kocsiból álló szerel­vényt húsz perc alatt szét- dobott. Most 1Ó0 százalékos rokkant Hat nappal a nagy műtét titán felhúzódzkodott az ágy szélére, s borotválta szoba­társait Most már tanuló lá­bakon jár. Megtanulta: sa­rokra kell lépni, mindig csak sarokra, mert kicsik a Cson­kok. nehéz tartani az egyen­súlyt. S az az égyszál bot, bármilyen hasznos, olykor mégis csak gyámoltalan esz­köz. Mielőtt először Indult út­nak, felhajtott egy pohár bort. Nem volt mersz« kü­lönben. Azt mondta neki az orvos, tíz percet sétáljon. Nem tartotta be az „ukázt.” Rótta a köröket egymásután, élvezve a mozgás hódító ötö­mét. Ment, ment, ment. A végén arra sem maradt ere­je. hogy lecsatolja műlábait, azokkal együtt ésett az ágyba. — Nem birom a tétlensé­get. 'Mehetnék én telefon- kezelőnek is, ha meglesz a rendes műlábam, hozzásegí­tenének. de unom a négy falat. Elegem volt belőlük. Nékem a fizikái munka volt a világom, a mozgás, a sza­bad levegő. Télen sosem kellett a bunda, az esőkabá­tot is feleslegesnek tartot­tam. Bámulatos akaratereje van. Felcsatolja a tanuló lábakat, kiballag régi munkahelyére, meg a Vasútállomásra, fel­keresi jó Cimbóráit. Még az emeletre Is felmerészkedik. Megy, megy, kitartó szorga­lommal. Mintha nagy tet­tekre készülve tréningemé. Tanuló lábakon, tanító pél­dával. — Dolgozni szeretnék még. Ha meglesz a rendes műlá­bam, sorompókezelő lehet­nék, azt a munkakört el tud­nám látni. Sorompóőr, az szeretnék lenni mindenáron. Ez az életem vágya. A területi fejlesztés alap­feltételei közé tartozik a közműfejlesztés, közművesí­tés. A beruházások gazdasá­gos megvalósítására alapve­tő kihatással vannak a te­rület-előkészítés költségté­nyezői. Az anyagi eszközök hiánya miatt a legtöbb probléma a Víz-csatorna közmű-beruhá­zások előkészítésénél és meg­valósításánál jelentkezett. A szolnoki felszíni vízmű épí­tésének befejezése késik. A növekvő költségek miatt je­lenleg az I. ütemnél 120 mil­lió forint hiány mutatkozik. A befejezés elhúzódásának következtében előreláthatólag vízkorlátozást kell bevezetni és a víz minősége sem meg­felelő. A jászberényi, karcagi és egyéb településeken fo­lyamatban lévő vízműre­konstrukciók, csatornázási feladatok befejezésénél pénz­hiány jelentkezik. Nem tud­juk 1973-ban rendezni a Víz­műtársulásoknál jelentkező alaphiányokat. Megyei támo­gatás hiányában nincs mód arra, hogy — a lakosság igényel szerint — további közműtársulások szerveződ­jenek. Nehézségeket okoz a lakótelepek előközművesíté- eére szükséges előirányzat megteremtése. Szolnok Város­ba; ez különösen kiemelke­dő gond. Az új lakótelepek elektro­mos energiaellátása közpon­ti támogatás segítségével többségében megoldódott. A lakosság egyéb villamosítá­si igényelnek teljesítése dön­tő mértékben helyi tanácsi alapokból biztosítható. A földgázellátás, a jelenlegi há­lózatokról megyei szinten kedvező. Szolnok városon kí­vül a bekapcsolt települése­ken —- Karcagon, Kunmada- son. Kisújszálláson és Török- szentmiklóson — a további fogyasztók bekötése a gazda­ságosság függvényében le­hetséges További települé­sek vezetékes földgázellátás­ba történő bekapcsolására az 1975, utáni években kerülhet sor. Az egészségílgyi-S2öciális éllátás fejlesztési célkitűzései között a közéotávú tervidő­szak legfontosabb feladatá­nak a kórházi ágyfeileszté- seket tekintjük. A beruházá­si feszültségek miatt az ága­zat fejlesztési elkéozelései módosultak, A Hetényi Géza Megyei Kórház közttonti te­lephelyén mintegy 260 kórhá­zi ággyal lesz több a fejlesztés I. ütemeként, amelynek elő­készítése jelenleg folyamatban van. kivitelezése 1973 bah kezdődik. A karoagi 150 ágyas ideg- elmepavilon épí­tése többszöri módosítás után 1973. elején Indul. A középtávú tervidőszak­ban megvalósításra tervezett három rendelőintézet közül a mezőtúri létesítmény üzembe helyezése 1973. ele­jén megtörténik. A jászbe­rényi rendelőintézet építését 1972. novemberében meg­kezdték, befejezése 1974. vé­gére várható. A Törökszent- miklóson épülő rendelőinté­zethez a megyei tanács 1974—75-ben biztosított anyagi támogatást. A bölcsődei fejlesztéseknél a tervekhez képest 1971—T2- ben lemaradás mutatkozik. Ez egyrészt a lakáskapcso­lódó beruházásként megva­lósuló (pl. Szolnok Zagyva­parti) fejlesztések elhúzódá­sának, másrészt a határidő­módosításoknak a következ­ménye. Figyelembe véve az előző középtávú tervidőszak­ról áthúzódó bölcsődei fej­lesztéseket, igen jelentős a lemaradás, elsősorban Szol­nokon. Szociális otthon hálóza­tunkban fejlesztés nem volt. A tervidőszakban megvalósí­tásra tervezett karoagi 100 személyes szociális otthon helyett — mivel ennek pénz­ügyi feltételei nem biztosí­tottak — csak 75 hellyel va­lósul meg Kisújszálláson és Pusztataskönybáü. Ezek a fejlesztések kedvező feltéte­lek mellett bi2tosíthatók^ elő­készítettség és költség szem­pontjából egyaránt. 1975-ben a 100 személyes karoagi szo­ciális Otthon építése is meg­kezdhető. A kulturális ágazatba tar­tozó beruházások előkészíté­sének színvonala javult, a megvalósítás kiegyensúlyo­zottabb, mint az előző évek­ben. A középiskolai beruházá­sok megvalósítása megfele­lő ütemben halad. A tűrke- vén épített gépészeti szak­középiskola átadása 1972. IV. negyedévében megtörtént. Az űjszász] Közlekedésgépészeti Szákközéoiskola átadása megkezdődött. 1972-ben a jászberényi diákotthon épí­tése Is beindult. Jászapáti­ban a tervezett ütemnek megfelelően két középisko­lai műhelyterem épül, befe­jezését 1973. évre tervezik. Kedvezőtlenül befolyásolta az óvodai és általános isko­lai ellátottság alakulását, hogy az épületek állagának romlása következtében vi­szonylag nagymértékű az avulás és megszűnés. Álta­lános iskolai hálózatunk egy része nem felel meg a kö­vetelményeknek. Az urbani­zációs folyamat további fe­szültségeket okoz a növek­vő népességű városokban, el­sősorban a megveszékhelven. A tervidőszak első két évé­ben a megszűnt tantermeket a fejlesztések pótolták, tan­terem-növekedés nem volt. Az óvodai hálózat fej’ese­tésében a tervezett helyek száma az eltelt két évben megvalósult, azonban nagy gondot okozott, — elsősorban Szolnokon. — hogy egyes óvodák megszüntetése követ­keztében jelentősén csökkent a helyek száma. 1971-ben a megyeszékhelyen két óvodát be kellett Zárni, ugyanakkor a 20Q személyes fabarak- ővodá Üzembe helyezése — tűzrendészet! okok miatt — méghiusúlt Járt tott á hely­zeten az üzemek támogatá­sa. hozzájárulása az óvodai fejlesztésekhez. így pl. Szol­nokon a Papírgyár, a Ganz Villamossági Művek. Jászbe­rényben a Hűtőgépgyár a- gítségével épült óvoda. Vár­hatóan a tervidőszak kivet­kező éveiben is tartható lesz a fejlesztés tervezett üteme. Barta l,ászló a Megvei Tanács VB tervosztályának vezetője S. B. A kompresszoros és abszorpciós hűtőszekrények gyártása párhuzamosan történik a jászberényi Hűtőgépgyár ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom