Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 13. Színes tévé-műsor Ratonabarátság a gyerekeknek Gazdag, színes összeállítással készül a televízió gyermekosztálya a téli szünidőre. Ismét rendszeresen jelentkezik majd a vakációban a szünidei matiné. .4 tévé karácsony előtti ötletzsákjában nemcsak az ajándékozás művészetéről lesz szó, hanem arról is, hogyan állítsák össze a kicsinyeknek a szünidei programot. December 24-én, délelőtt egyórás Csak gyerekeknek című összeállítás kerül képernyőre, s ekkor vetítik a Kincskereső kisködmön Móra-adaptáció utolsó epizódját. Az esti órákban sugározzák Gáli József „A tűz balladája’’ című mesejátékát, amely a Magyar Televízió első, kicsinyeknek szánt színes tv-játéka. December 25-én Róka, Rege, Róka címmel verses, zenés összeállítást közvetítenek Weöres Sándor verseiből. Katonafiataljaink feladataiknál fogva érdeklődnek a testvéri országok fegyveres erőinek élete iránt. Korunk-ban, amikor az imperializmussal szemben határozottan, szilárdan kell fellépni, elengedhetetlen követelmény, a katonafiatalok minél jobban megismerjék, becsüljék és tiszteljék egymást. Az elmúlt évek, hónapok során szoros baráti kapcsolat alakult ki a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatói, katonái és a szovjet katonafiatalok között. A szinte már hagyománnyá váló, sokrétű fegyverbaráti-kapcsolat jegyében számtalan közös rendezvényre került sor, találkozóktól a sportvetélkedőkig. A magyaf és a szovjet katonafiatalok, ifjúsági vezetők rendszeres munkát végeztek és végeznek egymás jobb megismeréséért, a tapasztalatok kicserélésére. A szeivezett találkozókon nemcsak a katonafiatalok közötti mély és megbonthatatlan barátság jutott kifejezésre a légkülön-Lesz utánpótlása a híres karcagi agyagművességnek. A Népművészeti Agyagipari Háziipari Szövetkezet tizennégy leányt szerződtetett tanulónak. Az elsősöket a díszkerámia készítésbe ifjú Russói István, a korongozásba Bende Lajos vezeti be. Képünkön Medgyesi Anna és Nagy Erzsébet kerámia faliképeket készítenek. Vajon ízlik-e a Kossuth cigaretta? bözőbb módon, hanem sok személyes kapcsolat jött létre, közvetlenül szerezhettek ismereteket egymás életéről. Ennek az együttműködésnek kiemelkedő állomása, volt, amikor a főiskola KISZ-aktívistái és a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat Komszomol-funkcionáriusai tapasztalatcserét tartottak. Az ifjúsági szervezeteknek az internacionalista nevelésben alkalmazott módszereiről volt szó. majd sportvetélkedőkre került sor, amelyben labdajátékok és lövészet is szerepelt. A lőtéren a magyar fiúk állták a sarat, de a labdajátékokban kevés siker termett számukra. A szovjet katonafiatalok gyakran látogatnak a főiskolára, hogy megismerjék a (Tudósítónktól) A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyára — dolgozóinak módszeres továbbképzésére — megszervezte az oktatás rendjét, s kialakította megfelelő formáit. így azt á kétéves továbbképzést amelyben két csoportban tanulnak a résztvevők. Az egyik csoportban a gyárigazgatótól az osztályvezető-helyettesig, huszonhárom ember, a másik csoportban pedig a művezetők, a diszpécserek, a csoportvezemagyar katonafiatalok életét. az ifjúsági munkát és a szocialista versenymozgalmat. A hivatalos program után mindig kötetlen beszélgetés következik, amelyben új ismeretségek és barátságok kötődnek. A beszélgetéseknek érdekes színfoltja a nyelvi nehézségek leküzdése, a jelvény- és fényképcsere, valamint a címek kölcsönös felírása. A formaságok keretein túlnőtt kapcsolatok, a rendszeres baráti találkozások, a közös programok, — amelyek az utóbbi napokban a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója jegyében születtek, —Arámikét fél számára hasznosak, mert elősegítik az internacionalista nevelést és a fegyverbarátság elmélyítését. — Tóth — tők továbbképzését biztosítják, harmincegy résztvevővel. A hegesztőtanfolyamon ezúttal tizenheten sajátítják el a szakma elnjéleti és gyakorlati tudnivalóit. Most szervezik — a szolnoki MEZÖGFP-vállalattal közösen — tíz hegesztő minősítő-tanfolyamát. A jövő év elejétől ugyanis bizonyos gyártmányokon csak minősítéssel rendelkező hegesztők dolgozhatnak. Bakos Imre 0000000000000000000000000<»0000c0xí0ű00000000ü0ű000000c0000ü000000000000000ű00000ű00000000000000í3000000000000^0 T avaly nyáron, Budapesten. a Keleti-pályaudvaron délután két órakor kezet fogott barátjával és váltó társával, aki öt óra múlva a vonatszerelvénynyel együtt a Kárpátokban lezuhant a szakadékba, és szörnyethalt a hálókocsi utasaival együtt. Malmőből hajó hozza a népet az NDK partjaira. Sassnitzban, a vasútállomáson már indulásra készen dohog a Meridianexpressz mozdonya. Irány: Berlin—Drezda—Prága— Budapest—Belgrád. Indulás: 17,10-kor. Nemzetközi az utazóközönség, nemzetközi a vonat parancsnoksága és legénysége, amelynek tagja az 57 éves Gerencsér Károly hálókocsikalauz is. A parancsnokot és a legénységet minden országban cserélik, csehszlovák területen a mozdonyt kétszer is. Gerencsér Károly végigutazik, oda és vissza. Huszonnégy éve váltotta meg a MÁV-nál retúrjegyét, amely a nyugdíjig érvényes. Érvényes az összes vonatra, amelv tőlünk indul, vagy amely átrobog határainkon. Párizs, Varsó, Bukarest, Moszkva, Belgrád, Malmö... Kinéz az ablakon, és azt mondja: Azonnal a határnál vagyunk. Bad Sandau következik, majd Decsin. Éjfél után fél három. Koromsötét az éjszaka, a csillagok állását sem látni, csak a kialakult reflexek segítenek felismerni a vidéket. Itt az NDK és a csehszlovák határnál két feladványt kell Gerencsérnek megoldania: Heinz Helmignek ébresztő, mert itt akar leszállni, egy csodálatosan szőke svéd lánynak segítenie kell öt bőröndöt és néhány cekkert lecipelni. Egy retúrban. 48 órában az egész élet. A Keletiből vasárnap 14,25-kor gördül tovább a Meridián, amely Belgrádból indult, de a természetesen magyarul. Vasutas-mindentudó. Dehát ez a dolgoknak fele még csupán. Többek között pincér és fejszámoló is. A nemzetközi gyorson mindig annak az országnak a pénzén számolnak. amelyen éppen halad a vonat. De fizetni bármilyen pénzzel lehet. Egy szendvics és egy üveg sör, az annyi mint iksz svéd korona, ipszilon cseh korona, márka, forint, dinár... ft Aranyos kis fülkéje' van, ágy. íróasztal összezsúfolva Hálókocsiban MÁV-hálókocsit itt kapcsolták rá, itt szállt fel Gerencsér Károly is. Másnap. hétfőn 13.50-koí érkeztek Sassnitzba, és 17,10- kor fordultak vissza Belgrádba. A kalauznak volt három órája. Átnézte a diagrammot, a városra és névre szóló beutalókat, kitakarítota a kocsit, tiszta ágyat húzott, szappan-törülközőt rakott, friss vizet, tiszta poharakat tett a há. lófülkékbe. Elvégezte a könyvelést, megrakta a kazánt, megborotválkozott, inget váltott, és fogadta a vendégeket. Mindenkitől elkérte a vonatjegyét, azokat ő kezelteti, hadd aludjanak békében az emberek. Három nyelven beszél és egy tenyérnyi helyen. Azt mondja, szobafestő volt, a vonat romantikája csalta ide. Nős, persze. Nagylánya utolsóéves egyetemista. Ritkán van otthon, ilyenkor nagy az öröm. Öröm? Végszóra történt. A folyosón sírva kiabál egy csehszlovák mama, leesett a kisfia az emeletes ágyról. A gyerinek orra, szája vérzik. A kalauz nyugtat, kezet mos. előveszi a mentőládát. beköti a gyermeket. No lám. most éppen felcser volt. De a baj nem jár egyedül. Ali<r készül el, megáll a vonat. Kisváros kis állomása, húsz vagy ki tudja mermvi hangos és jókedélyű fiú tolakszik, kiabál szállondánk folyosóján. Az istennek sem akarják megérteni, hogy tilos az igazak álmát felverni. Közelharc lesz a dologból, és gvőz Gerencsér Károly, cseh nyelven teremti le őket. Visszaül és megint azt mondja: ,.EZ nem ügy, hanem a múlt héten, roszszul lett egy asszony, azonnal jelentette a vonat parancsnokának, az megállította a szerelvényt az első bakterháznál. Géptávíró. telefon, a legközelebbi állomáson már várta a mentő a beteget. Szerencsésebb, ha orvost találnak a vonaton.” ft Hajnalodik, Prágában vagyunk. Elindul, felkelti a hazaérkezőket. v — Maga magyar? — kérdi most egy felszállt fiatal férfi. — No akkor kérek szépen egy üveg Kinizsit és egy csomag Fecskét. Amikor megkapja, boldogan kortyol. Komáromba késő délután érkezünk, órákat késett a vonat. — Jó napot kívánok! Magyar határőrség. — Köszön a fiatal férfi, és odaszól Gerencsérnek: — De soká jöttek, bátyám! A Keletibe estére fut be a gyors. Gerencsér közben ismét megborotválkozott, siet haza. Huszonnégy óra múlva virraszt, számol, sebeket kötöz, italt mér. ébreszt és megrakja a tüzet. 8uha Sándor At i FjKÉPERNYoJE ELŐTT A főnök A farkas veszedelmes állat. Tudjuk róla, a védtelen ember igyekszik is kikerülni. S ha mégis szembe találja magát vele. akkor menekül előle. Mert a farkas ragadozó lény, sohasem lehet tudni, mikor ront áldozatára. De van ennél még veszedelmesebb is. A báránybőrbe bújt farkas, amelyik nyájasan béget, mikor felénk közelít, majd orvul és váratlanul támad ránk. A kapitalista társadalomban ilyen báránybőrbe bújtatott farkasok bőven vannak, — állítja Goffredó Parisé, és bizonyításul egyet be is mutat közülük, Max doktort, az „agyontisztelt” és feltétlen engedelmességgel szolgált főnököt, benne korunk félelmetes nagyvárosi ragadozójának pontos lélektani látleletét nyújtva. Az áldozat pedig egy vidékről érkezett fiatalember, aki birkamódjára tűri — mert elegendő ereje nincs védekezni —, homr főnöke, a szuper-kereskedelmi vállalat korlátlan ura egyszerűen elfogyassza. No nem fizikai értelemben, hanem egyéniségét, akaraterejét falja fel. És hogy hol itt a báránybőr?, Az a raffinált demagógia, ahogyan hazug frázisok mögé bújva, hamis hízelgéssel vezeti félre ártatlanul kis~olváltatott beosztott, ját. Szólamokkal hiteti el vele. vagy legalábbis szeretné elhitetni, hogy az a világ, amelyik körülveszi, számára is csupán az útálat tár<*va és elviselése nyűg, teher. Pedighát valójában főnökségét is ennek a világnak köszönheti. S ő ezt jól tudja. Továbbá micsoda körmönfont „filozófiával” ideologizálja meg uralkodásának gátlástalanságát. Megtiltja hogy beosztottjai. így a fiatalember is, az ő tulajdonának érezzék magukat. Hogyisne! Akkor még a főnöknek felelősséggel kellene tartoznia tulajdonáért. Legyen csak „szabad ember” mindenki akkor ő is szabadon, korlát nélkül használ-^ hatja ki őket. s még a lelkiismeretnek sem lehet semmi dolga. Ravasz demagógia. A görögöknél valamikor a degamógia a nép vezetésének művészetét jelentette. Jól ismerjük azonban, hogy a fasizmus idején a szociális, nemzeti és faji demagógia miféle szerepet töltött be a fasiszta ideológia széthintésében, népszerűsítésében. A főnök című, tv-re alkalmazott, abszurd elemeket is tartalmazó történettel az író és most a magyar tévéjáték rendezője, Mihályfi Imre is egyértelműen akarta felhívni a figyelmet egy még nem is olyan régi népellenes mesterkedés új köntösben jelentkező esetleges veszedelmeire. A fasizmus bukása óta ugyan évtizedek teltek el. de a modern kapitalista nagyvárosok civilizált környezetében vajon nem bújnak-p meg ravaszul báránybőrbe bújt, modern farkasok. A kedd este látott tévéjáték egyszerre idézte a fasizmus rémületes emlékét és esetleges újjászületésének veszélyeit. Valami dermesztő hidegség csaphatott meg bennünket a képernyőről. Az elembertelenedett világ lehellete. már hűvösen csillogó környezetével is ezt árasztotta magából. A „kacsalábon forgó vár”, a központ egyáltalán nem a mesék varázsát idézte — mesésen csodás modern világ — hanem azt az érzést sugallta, mintha valami elátkozott kastélyban járnánk, ahol „rejtélyes félelem igazgat”, s ahol a vakon engedelmeskedő Lothar, a gép-portás, a legstílusosabb bútordarab. Vagy éppen egy olyan kísérleti laboratóriumban járnánk. ahol azon studíroznak, hogy az embert miként lehet megfosztani emberi tulajdonságaitól; érzelmeitől valamint akaratától. . A tévéjáték a realizmus talaján maradva jól adta vissza a főnök vezérelte nagy vállalat lélektani mechanizmusának szorongást szülő, olykor fojtogató hatását. A képernyő előtt szinte összeszorult torokkal figyelhettük, hogy a jószándékú fiatalember (kitűnően formálta meg Timár Béla), hogyan semmisül meg a ragadozó főnök (Haumann Péter alakította mesterien) gyilkos bárányöleléseiben. Virrasztók Lakatos Vince, akit elsősorban néprajzi tárgyú filmjeiből ismerhetünk, újfajta alkotással jelentkezett a képernyőn. Vasárnap délután látott filmjét — amely ősbemutatónak is számított — a vallomás kényszere és a szülőföldnek kijáró adósság készíttette vele. Bár a cím szerint a tanyai tanítóknak kívánt emléket állítani, akik rendületlenül virrasztottak a nyomorúságos tanyák sötétjében, a szellem mécseinek világánál, de valójában Kiskunhalas és környéke publicisztikus hangvételű szociográfiáját nyújtotta át ^celluloid-szalagon. Aki hajdan azért küzdött tollával, hogy ezen a tájon iskola építtessék a tanyai gyerekeknek. most kamerájával egy társadalmi és ha úgy tetszik történelmi folyamat krónikásaként lépett elénk. Filmjében a réginek és az újnak meg-megújuló harcát mutatta be tragikus felhangokkal és a bizakodás derűjével. Idézte a harc nevezetesebb pillanatait, és némi nosztalgiával temette el az egykor kivívott, de ma már idejétmúlt iskolákat és velük együtt a nehéz sorú tanyai világot. Nemcsak a homok pereg, az időt is görgeti a szél. a történelem szele, — igazolta vallomásnak szánt? dokumentum-filmjében. Az egykori halasi hírlapíró hatvan év élményanyagából állította és rendezte egybe igen szemléletesen és érzelmi mértéktartással művét, hogy az új, a megváltozott élet friss szépségeiről is vallhasson. A tanyakollégium egy szög a tanyavilág koporsójában, mondotta kénekhez kapcsolódó kísérőszövegében. De amit nem mondott ki. az is benne volt filmjében. Hogy tudnillik ez a szög az emberibb jövő épületének gerendáiba is beleillik. Csak itt említem meg, mennyivel ihletettebb alkotás volt Lakatos Vince filmje, mint ugyancsak a múlt héten bemutatott Sárköz, amelyben Várszegi Károly rendező és alkotótársai turisztikai színvonalon számoltak be a táj érdekességeiről. Röviden A Kubai Televízió nemzeti estjében, pénteken csaknem teljes képet alkothat, tunk magunknak a forradalom országáról. És ami az eddig látott nemzeti estek többleteként jelentkezett, az tapasztalható volt ezúttal is: Kuba világa sokkal színesebben és gazdagabban bontakozott ki előttünk, mint ahogyan egy-égy rövidfilm láttán eddig hittük. Ez a bemutatkozás a kubaiak életének teljes panorámáját adta. A hősi harcoktól kezdve a békés, alkotó, építő tevékenységen át a művészi megnyilatkozások különböző formáival bezáróan. V. so „Tanul a gyárunk“
