Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

1972. december 13. SZOLNOB MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Beszédét így fejezte be: Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatko­zik. Minden vállalat, szövet­kezet. országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását. — A Magyar Népköztár­saság 1973. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között, gazdaságunk építésének újabb, magasabb céljaiéit született és a társadalmi összefogás jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem ' a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogad­ja el. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott • expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresz­­tóczy Miklós, az országgyű­lés terv. és költségvetési bizottsága előadójának Var­ga Gyulának adta meg ,a szót. Majd utána folytató­dott a vita, amelyben részt vett megyénk két képviselő­­jP Szurgyi Istvánná és Fá­bián Márton. A délutáni vitában hang­zott el Pullai Árpádnak, a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottsága tit­kárának beszéde. Egysége*, fegyel mezeit, eredményes helytállás — politikai rangú cselekedet Pullai Árpád felszállása TISZTELT országgyűlés: Eseményekben gazdag idő­szakban ülésezik parlamen­tünk. Közvéleményünk bel­politikai életünket fokozott fi­gyelemben részesíti. Ez nem­csak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is — kezd­te beszédét Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, majd a meg­növekedett közéleti érdeklő­dés forrásairól szólva első­ként a szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogatásá­nak hatását elemezte. Ki­emelte: Munkásosztályunk, népünk mint a szocializmus építője következetes híve és ápolója a magyar—szovjet barátság­nak, a küldöttség valamennyi részvevőjét a kipróbált ba­rátnak, a nagyon közeli har­costársnak kijáró méltó fo­gadtatásban részesítette. Mind a tárgyalások, mind a fővárosban és az ország más részein lezajlott találko­zások egyaránt demonstrál­tak szövetségünket és barát­ságunkat. Mindenki számára megmutatták, hogy a ma­gyar—szovjet kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, eltephetetlenek és a jövőt te­kintve továbbfejlődésük le­hetőségei szinte korlátlanok. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén, A KB titkára szólt a tár­gyalások nemzetközi jelentő­ségéről is, majd másik forrás­ként a párt Központi Bizott­ságának novemberi ülését jelölte meg, amelyen a X. kongresszus óta eltelt két esztendő társadalmi és gaz­dasági építőmunkéját vizs­gálta meg a Központi Bizott­ság. Az országgyűlés témá­jára térve először a követke­zőket húzta alá. Most itt közösen és fele­lősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek, amelyeket Központi Bizottságunk állás­foglalása meghatározott. Mivel tételei révén a költ­ségvetés gazdaságunk, társa­dalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, a vitáján szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi éle­tünk összes főbb kérdései. A népgazdaság eddig el­ért eredményeiről szólva hangsúlyozta: Eredményeink megalapoz­zák népünkben a szocialista nemzeti büszkeség érzését, ami nagy előrevivő erő és része szocialista nemzetközi­ségünknek is. Ahhoz, hogy egy nép büszke lehessen arra, amit elért, megalkotott, az kell, hogy minden munkahe­lyen számontartsák és érdeme arányos fejlesztését, a ha­tékonyság emelését a ter­melési szerkezet korsze­rűsítése útján; — A gazdasági egyensúly további javítását; — A magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi munkamegosztásban és külföldi kötelezettségünk teljesítését, miközben ki­elégítjük a hazai igénye­ket is; Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön: Pullai Árpád- az MSZMP KB titkára felszólal a költ­ségvetési vitában szerint meg is becsüljék mindenkinek a munkáját; méltassák figyelemre a helyi munkaközösségek sikereit. Ebből születik meg társadal­munk közös felelőssége és népünk jogos nemzeti büsz­kesége. Az is kell, hogy min­den arra illetékes — a sajtó is — egyértelműen, hitele­sen tárja közvéleményünk elé szocialista fejlődésünk tényeit. És az is kell. hogy .a közvélemény ítélje el azo­kat, akik abban a tévhitben élnek, hogy az a „sikk” és a „bátorság”, amikor a ká­kán is csomót keresnek, és minden örömnek keserű szájízt kölcsönöznek. Követelményeink nagyok PuÖai Árpád szólt azokról a gondokról is, amelyek a népgazdaság anyagi lehető­ségei és a jogosnak minősít­hető igények közötti ellent­mondás objektív tényéből fa­kadnak, s amelyek egyéb­ként a fejlődés velejárói. A gondokról szólva megje­gyezte: A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gond­jaink más természetűek, mint 5—10 évvel ezelőtt, vagy szocialista fejlődésünk kezdetén., Nagyok az önma­gunk elé áll)tett. követelmé­nyek Az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé akarunk fel­­em'felkedni. Ezáltal emelked­het dolgozó népünk jóléte, kultúrája, javulhat élete. A kitűzött Cél elérése ér­dekében végzett tevékenység kiemelt feladataként a KB titkára a kongresszusi hatá­rozatok egy séges és jó vég rehajtását jelölte meg. A Központi Bizottság ülé­sének fő mondanivalója mindenki számára: most a tetteken a sor! Olyan állo­máshoz érkeztünk a kong­resszusi határozatok megva­lósításában. amikor a mun­kában tanúsított egységes, fegyelmezett. eredményes helytállás különösen politi­kai rangú cselekedet. A lé­nyeg a jó végrehajtási Jogo­san bírálják az emberek, hogy a jó helyzetfelismerés­től, a helyes döntéstől a ki­vitelezésig aránylag hosszú idő telik el, s e folyamat közben előfordulnak nem kívánatos jelenségek is. Ezen változtatni kell. Ez. kötelező­en irányadó mindenkinek, le­gyen az illető miniszter, vál­lalati Igazgató, művezető, párttitkár, gép mellett dolgo­zó munkás, Mit hell biztosítani az. új költségvetési esztendőben? — erre Vonatkozóan a követke­zőkre hívta fel az ország­­gyűlés figyelmét Pullai Ár­pád : ' Biztosítani kell: — A népgazdaság tervszerű* — Életszínvonal politikánk folytatását. A népgazdaság fejlesztése 1973-ban konkrétan azt köve­teli meg, hogy az iparban el­sősorban a központi fejlesz­tési programokhoz kapcsoló­dó időszerű feladatokat hajt­sák végre. A gazdaságos ter­melés, a versenyképes ter­mékek aránya bővüljön. A rpezőgazdaságban is vannak ismert és megvalósulóban lévő kiemelt teendők. Mind­ezeket tükrözi a pézügymi­­niszteri expozé. A költségvetés ezért — he­lyesen — azt tartalmazza, hogy a felhalmozás mérsé­keltebben növeked jék a nem­zeti jövedelem emelkedésé­nél. Ennek megfelelően 1973- ban is fenn kell tartanunk az idén életbeléptetett beru­házási gyakorlatot. Ez azt jelenti, hogy mintegy 113 milliárd forintot fordítha­tunk beruházásokra. Az épí­tőanyagárak emelekdéséből származó többletkiadásokat a?, állami költségvetés a ta­nácsoknak biztosítja. Tervszer fisé fr, eredményesebb gazdálkodás A tervszerű ség növelésé­nek időszerű tartalmáról szólva kiemelte: A nagyobb tervszerűség­nek ma elsősorban az ered­ményesebb gazdálkodásban keli testet öltenie. Az ered ményesebf) gazdálkodás Pedig mindenekelőtt a javuló ha­­téKöfiysággal azonos. Mivel nemzeti jövedelmünk — az Országot 1970-ben ért ismert természeti károk, a rend Kí­vüli kiadások és egyéb ked­vezőtlen tényezők tartós ha* tásai miatt — egy százalék­kal még mindig elmarad az ötéves tervben mostanra ter­vezett szinttől, a termelés­ben rejlő összes tartalékain­kat fokozott gonddal kell fel­tárnunk és hasznosítanunK. Az állami költségvetésnek azokról a tételeiről, amelyek a legérezhetőbben érintik a családok költségvetését töb­bek között ezeket mondotta: Pártunk nagy figyelmet fordít az életKörülmények rendszeres javítására. Azt, hogy ez így vem, mindenki számos ténnyel bizonyíthat­ja. Engedjék meg, hogy né­hányat felsoroljak. Jóllehet a nemzeti jövede­lem termelőében 1972-re még nem értük el az ötéves tervben számított növekedé­si ütemet, viszont az egy fő­re jutó reáljövedelem mér­téke fél százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig csaknem fél százalékkal már fölötte van az 1972-re terve­zett színvonalnak. A jövő esztendőben 82 ezer laKás épül fel, ezzel az 1971 —73. években több mint 230 ezer új lakás létesül, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthon­hoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szü­lőnek a gyermekek óvodai el­helyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden igényt még nem tudunk kielégí­teni, különösen a nagyváro­sokban. De azért érdemes fi­gyelmet fordítani arra. hogy ötéves tervünk eredetileg 39 ezer óvodai félrőhelv létesí­tésével számolt. Az 1973. évi tervet is fi gyeimbe véve há­rom esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sem ér­dektelen megjegyezni, hogy az egy főre jutó húsfogyasz­tásban 1973-ban elérjük az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személy­re számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Munkásosztályunk, népünk teremtő munkájának ered­ményeként hazánkban min-Elemezte a béremelések­kel kapcsolatos kérdéseket, és részletesen is kitért bizo­nyos árucikkek áremel ke» désével összefüggő problé­mákra. Majd az árpolitika lényegéről- az alábbiakat mondatta: A Központi Bizottság úgy fogalt állást, hogy gazda­ságpolitikai céljaink eléré­se érdekében a jelenlegi árpolitikát tovább kell foly­tatni. Ezzel összhangban — a realitások és a lehetősé­gek határain belül — tö­rekedni kell az értékará­nyos árak kialakítására. Ugyanakkor törekedni kell az árak lehető legnagyobb stabilitására. Most elősor­­ban arra van szükség, hogy a kormány és az illetékes ál ami, gazdasági szervek minden szinten szigorítsák, javítsák az árellenőrzést. A KB titkára külön fog­lalkozott a nők és az ifjú­ság helyzetével kapcsolatos teendőkkel, hangsúlyozva, hogy a párt. az állam és a különböző társadalmi szer­vek már eddig is nagy erő­feszítéseket tettek a két den dolgozó osztály és alap­vető réteg életszínvonala rendszeresen emelkedik. — Biztosított az országban a teljes foglalkoztatottság. — Emelkedtek a keresetek és bővült a lakosság fogyasztá­sa. Javultak a lakásviszo* nyok. Előreléptünk az egész­ségügyi—szociális és kulturá­lis ellátottság fejlesztésében is. társadalmi réteg helyzeté­nek javításáért. Beszédének befejező ré­szében, ismételten felhívta valamennyi munkahely dol­gozójának, vezetőjének fi­gyelmét, hogy ki-ki legjobb tudása szerint vegyen részt a KB határozatainak gyors és eredményes végrehajtá­sában. Majd beszédét a kö­vetkezőképpen végezte: Pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításá­ban a legszélesebb társa­­da mi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg, mert a X. kongresszus irányvonala találkozik, mun­kásosztályunk. népünk cse­lekvő támogatásával. TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Az 1973. évi állami költ­ségvetést — amely megfe­lelően tükrözi a jövő évre szóló gazdasági munka irányelveit a Magyar Szo­cialista Munkás Párt nevé­ben elfogadom és elfogadás­ra ajánlom. Szigorúbb árellenőrzést Megyénk képviselőinek felszólalása S/nr^i Mvaimr: ^ központi <ü 1*1« ■ élibél kapjanak liiiion alupot a megyei tanácsok A képviselőnő hangsúlyoz­ta: a költségvetési törvény­­javaslat összhangban van az oktatási rendszer továbbfej­lesztésére hozott párthatáro­zattal. A végrehajtás nem elsősorban anyagiakon mú­lik. a hatékonyabb, tartal­masabb nevelő munkának azonban feltétele az okta­tásra szánt öss£eg megteté­­zése. A jövő évi állami költ­ségvetésben az ideinél több mint másfél milliárd forint­tal magasabb összeg jut ok­tatási célokra, s ez lehetővé teszi a párthatározat végre­hajtásának megkezdését. A Szolnok megyei pártbizott­ság intézkedési tervet készí­tett. Alapos helyzetelemzés­sel tárta fel az országrész oktatási intézményeinek leg­égetőbb gondjait, s megha­tározta a tennivalókat. A megyében is a legfontosabb teendők közé tartozik az óvodahálózat fejlesztése, az általános iskolák anyagi el­látottságának javítása, és az oktatási intézmények között meglévő színvonal-különbsé­gek csökkentése, l Az iskolai gondokat ele­mezve a képviselőnő örven­detes tényként említette, hogy a megyében már csak­nem minden kisdiák szak­rendszerű oktatásban része­sül. a tanyán maradt ala­csony létszámú 'alsótagozati osztályok helyzete azonban nem kielégítő. Ma még 3000 gyermek jár meglehetősen messzire iskolába lakóhe. Ivétől, zsúfoltak az autóbu­szok, s az iskolajáratokat sem sikerült még megoldani. Majd azokról a példákról, kezdeményezésekről szólott, amelyek révén az iskola ügye valóban össztársadalmi üggyé válhat. A képviselő javasolta. hogy a jövő évi költségve­tésben biztosított központi tartalékból kapjanak kü­lön alapot a megyei ta­nácsok, s ebből fedezhessék a Művelődésügyi Miniszté. rium által fontosként emlí­tett taneszközök beszerzését, természettudományi előadó­termek és szaktantermek ‘ lé­tesítését valamint a körzeti iskolák kiemelt fejlesztését. Végezetül több javaslatot tett a kiemelkedő pedagó­giai tevékenység társadalmi elismerésére, differenciált, jutalmazására, • A törvényjavaslatot S ar­­gyi Istvánná elfogadta. láhiá" Márion: Kérem, SCgítsék elő a »negye és Szolnok város kereskedelmének fejlesztését Fábián Márton, a megye képviselője felszólalásának első részében Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek várható gazdasági eredmé­nyeiről szólott. Kiemelve, hogy megyénk szövetkezetei, állami gazdaságai nagy fi­gyelmet fordítanak a terme­lés fejlesztésére, a korszerű gazdálkodást szolgáló tudo­mányos eredmények alkal­mazására. Majd hangsúlyoz­ta a talajjavítás szükséges­ségét. amelyet megyénkben különösen indokolttá tesz az, hogy a Tisza II. öntözőrend­szer belépésével megnő az öntözhető terület. Szolnok megyében viszont 1967 óta folyamatosan csökken a ta­lajjavítások és belvízrende­zéshez nyújtott támogatások összgge.' Javasolta, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium a talaj­­javítást kiemelt kérdéskén! kezelje, maid fgv folytatta: — Felszólalásom kapcsán indokoltnak tartom, hogy Szolnok megye — kiemelten Szolnok város — ker.eskedel. mi ellátottságának helyzeté­vel foglalkozzam. Ezt a kér­dést időszerűnek tartom azért is, mert Szolnok me­gye országgyűlési képviselői e témát 1972. november 18-án megtárgyalták és állást foglaltak abban, hogy az il­letékes minisztériumok segí­tő közreműködését kérik. Beszédének további részé, ben a többi közt ezeket mondolta: — A megyei átlagnál is rosszabb Szolnok város — megyeszékhely és felsőfokú központ — kereskedelmi lé­tesítményekkel való ellátása. Ez nagymértékben befolyá­solja a város áruellátását. A többi felsőfokú közpon­tokhoz viszonyítva Is rend­kívül kedvezőtlen Szolnok város kereskedelmi ellátott­sága. A képviselőcsoport tag­jainak a szomszédos me­gyékben és felsőfokú köz­pontokban végzett látogatá­sa során'erről győződhettünk me& Szolnok város lakossága. — zömében ipari munkás — joggal kifogásolja, hogy a kereskedelmi hálózat elégte­lensége miatt. nem tudja megvásárolni az üzletekben azokat az árukat, amit az ország ipari termelésének jelenlegi szintje biztosítani tud. Felszólalását így fejezte be: — A felsorolt problémák alapján a Szolnok megyei képviseld társaim nevében Is arra kérem a Belkeres­kedelmi Minisztériumot és mindazokat a minisztériu­mokat. országos hatáskörű szerveket, amelyek termelő, Ipari üzemmel rendelkeznek Szolnok megyében, a rendel­kezésre állő lehetőségek fi­gyelembe vételével segítsék elő Szolnok megye, illetve kiemelten Szolnok város ke­reskedelmének fejlesztését. A beterjesztett költségve, tési tervezetet a képviselő elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom