Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
1872. december 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Grófi földek urai es vándorai Az volt az ünnep, ha hús is került az ételbe. Birkahús. Ettek, ki-ki leleménye szerint: állva, falnak dőlve, gyepre ülve, saját lábasból. Hétköznap csak bab volt, meg krumpli, más alig. Erre kellett 12—14 órát dolgozni a mezőn. A summa, — néhány pengő — elment postán a családnak. Istállókban, patkányok, bolhák között háltak, hetekig-hónapokig távol az otthontól. Vgy mondták: Elmegyünk búzába, répába. Ha ma a tizen-, legfeljebb huszonévesek, kikhez az Ifjúsági Rádió szól, ilyen vagy hasonló történeteket hallanak jó harminc, vagy negyven év távlatából, legyintenek: az akkor volt, azóta más letta világ S ők inkább már e mássá lett világ még-még fellelhető hibáira, visszásságaira figyelnek érzékenyen .— s ez egyáltalán nem baj. De a közelmúlt, az apáink, nagyapáink sorsa, ha megérezzük az igazságtalanságot, a tehetetlen dühöt, — mai életünk, a közösség élete iránti érdeklődésünket. érzékenységünket növeli. Elsősorban tehát nem azért hasznos vállalkozás Takács Ferenc dokumentumjátéka, mert történelmi tényeket idéz, hanem mert minden fölösleges, tudálékos lényeg, magyarázat helyett érzelmileg fog meg. Tényeket közöl a paraszti sorsokról és a grófi földek urairól, — tényeket, kommentár nélkül. Az adatokból úgy lesznek ervek, ahogy egymáshoz illeszti-hangolja a játék részeit. A summások életkörülményeinek bemutatását egy-egy, az akkori vidéki arisztokrácia életét bemutató képpel szakítja meg. Az ellenpontozó szerkesztésmód nemcsak a kor alapvető ellentmodásait érteti meg velünk de érzelmileg is állásfoglalásra késztet. En, a nagymama, Hitió és liánon Volt egyszer, hol nem volt... Az ember azt várná, hogy úgy kezdődjön ez a kedves történet, mint egy népmese. Hősei ugyan még véletlenül sem mesealakok, hanem hús-vér emberek, a darab hangulata mégis a legjobb mesékkel rokon. Zuriko, a hét-ördög iskolarossza meséli el, hogyan jut el fordulatos kalandokon, már-már próbatételeken keresztül addig, hogy férfivá érik. A lírai hangvételű. népies ízekkel fűszerezett színdarab Dumbadze és Lordkipanidze műve. (Rádióra alkalmazta és rendezte Bozó László.) A sajátosan keleti játékban megjelenik előttünk grúz falu néhány kitűnően megrajzolt jellegzetes figurajo. Ezek a tőlünk oly messze élő emberek, akik Zuriko útját egyengetik, igaz emberré alakulását segítik, mintha mégis ismerőseink lennének. Szimpátiánk talán onnan fakad, hogy gondolkodásmódjuk nyílt és egyszerű. a nép bölcsességének kifejezője. A hangjátékot Kern András, Gobbi Hilda, Major Tamás és Bessenyei Ferenc színgazdag alakítasateszi emlékezetessé. — írömböczky — » Jó ötletek — Fiatalos lelkesedés Közművelődés Besenyszögön Eseménytelen hétköznapi este a besenyszögi művelődési házban. „Semmi különös” nem történik. A nagyteremben éneklő csöppségek a színpadon. Fenyőfa éneket gyakorolnak a Kossuth Tsz karácsonyi ünnepségére. A klubhelyiségben felsőtagozatos iskolások biokémiai szakkörön növényélettani kísérletet végeznek. Az igazgatói irodában — egy széken ketten is ülnek — tizenéves fiatalok TIT-előadást hallgatnak, pontosabban a „Barátság, szerelem, házasság” témáról társalognak az előadóval. Egy másik teremben több min,t ötven felnőtt, KRESZ-oktatáson ismerkednek éppen a tiltó táblákkal: kismotorhoz, lovaskoesi-vezetéshez „jogosítványt” szereznek. — Valóban, semmi különös nem történik — mondja Benson Vilmos, a ház fiatal igazgatója — csupán „működik” a művelődési ház. „Éppen a feladatát látja el”. vehetnek a község kisdiákjai. A zongora, a furulya és a hegedű tanszak mellett az első évben párhuzamosan szolfézstamítás van, jövőre pedig már csak mint zenei előképző szerepel. — A gyerekek képzésével a falu zenekedvelőinek számát is gyarapíthatjuk. Ha év végén növendékhangversenyt rendezünk — márpedig ennek sikerülnie kell — a szülőiekéi, ismerősökkel együtt többen eljönnek, mint egy filharmónia hangversenyre. Szerintem az ízlésformálást csak fokozatosan lehet végezni — mondja Benson Vilmos. Először a biliárd Ami most természetes és kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a művelődési ház a község kultúráját ápolja, kitartó munkában született. Egymást váltották az igazgatók 1970-ig. Amikor Benson Vilmos átvette a vezetést, egy képzőművész kör működött néhány taggal A község lakói többnyire csak az itteni könyvtár miatt keresték fel az épületet. — Bármilyen nevetségesnek is tűnik, a fordulatot az jelentette, hogy hozattunk biliárd- és rexasztalt. Arra bejöttek az emberek. így már volt kire építenem — mert abban biztos voltam, hogy nemcsak a játék érdekli őket. A fiataloknak Ifjúsági akadémia címmel előadássorozat indult, amelyben sok könnyűzenei program szerepelt. Megalakult az ifjúsági klub, s hogy ne csak a falak között maradjanak, nyári klubtábort szerveztek, amelyen Tiszavárkony, Vezseny, Ti&zasüly fiataljai is részt vettek. Jól tevékenykedik a díszítőművész szakkör. Munkái — a batikolt függönyök, falikendők, subaszőnyegek — otthonosabbá tették a helyiségeket. Kisdiákok és pályaválasztók A művelődési ház sok általános iskolást foglalkoztat. Kezdetben fizika szakkör indult, ahol a fénytani és elektromosságtani ismereteket gyakorlatban alkaJmaz-zák. Üj kezdeményezés — és valószínűleg egyedülálló —■ az általános iskolások biokémiai szakköre. Ezen kémiai, biológiai, biokémiák növény- és állatélettani fogalmakkal, kísérletekkel ismerkednek meg a tanulók. Az alsó tagozatosok játékos nevelését szolgálja a gyermekklub. Kifejezetten a pályaválasztás megkönnyítésére hozták létre a nyolcadikosok klubját, ahol legutóbb a mezőgazdasági szakmákról tartottak ismertetést és gyakorlati bemutatót fiatal szakmunkások részvételével. Ugyancsak a „jövő érdekében”, bevonulok klubja alakult. Zeneoktatás először Besenyszőg zenei életének egyetlen, képviselője az általános iskola gyermekkórusa. Sikeres, eredményes együttes — rádiószereplésük is volt. Ez év szeptemberétől már zeneoktatáson is részt A kiscsoportos foglalkozások mellett eredményesek a TIT-előadások is. Eddig közel kilencvenet tartottak. Az előadók vendégkönyvében szerepel dr. Buga László — aki már szinte törzsvendég Besenyszögön — Hirling György meteorológus, a szovjet Mirnij sarkkutató expedíció tagja, Hidegkúti Nándor és Zsolt Róbert, dr. Anghi Csaba, a Fővárosi Állatkert igazgatója. Holnap tart előadást a tenger élővilágáról az állatkert akváriumának vezető biológusa. — Anyagi lehetőségek? _— Az ötvenháromezer forint állami támogatás mellett a Palotásd Állami Gazdaság 10, az ÁFÉSZ 2, a Kossuth Tsz 18 ezer forinttal segíti a munkát. Ha a tsz-től megkapjuk az ígért összeget, akkor „már munkabért is tudunk fizetni”. Így állunk jelenleg. • Ezt is nevetve s nem panaszkodva mondta, nem magyarázatul az elakadt próbálkozásokra. A lehetőségek felismerésével, alkotó ötletekkel és fiatalos lelkesedéssel, mozgalmas kultúréletet lehet teremteni a faluban. Ezt példázzák a besenyszögi művelődési otthon „eseménytelen” hétköznapjai. 1. Zl Nápolyi látni és... Kállai István forgatókönyvéből Bácskai Lauró István rendezte a színes filmvígjátékot. A cselekmény középpontjában két házaspár és egy nápolyi kiküldetés áll, körülöttük zajlik a sok bonyodalom. Főszereplők: Váradi Hédi, Halász Judit, Bujtor István, Ernyei Béla, Kovács György és Páger Antal. Bemutató januárban. Gazdact téli íilmválaszték Az elmúlt napokban több filmátvételi delegáció járt külföldön, és számos filmet vásárolt magyarországi forgalmazásra. A Felszabadítás sorozatból ismert Nyikolaj Oljalin és Borisz Zajdenberg játssza a Vakmerőség című szélesvásznú szovjet film fő_ szerepeit. Az izgalmas, érdekes történet a fasiszta megszállás idején játszódik, rendezője Georgij Jungvald- Hirkevics. Egy szovjet felderítő a hőse a „Háború a háborúban” című széles« vásznú szovjet filmnek, amely szintén második világháborús történet. Mihalkov. Koncsalovszkij forgatókönyvéből rendezte a „Visszavárunk fiú!” című szélesvása. nú filmet Ravíl Batilov. Az üzbég filmstúdióban készült alkotás központi figurája egy fiatal munkás, aki egyik napról a másikra felelős beosztásba kerüL Borisz Vasziljev kisregényéből rendezett szélesvásznú filmet Sztanyiszlav Rosztocldj „Csendesek a hajnalok” címmel. A „Jégmadár” szélesvásznú film: partizán történet, amelyben mai fiatalok kutatják egy hős nyomait — akiről a végén kiderül, hogy közöttük éL Kedvelt népi legendát dolgoz fel, sok zenével, a kazah filmstúdió színes szélesvásznú alkotása, a Kis- Zsibek. Szélesvásznú, színes, kétrészes filmet készített Puskin elbeszélő költeménye, a Ruszlán & Ludmilla nyomán Aleksizandr Ptusko. A csehszlovák filmművészetet is több alkotás képviseli a legújabb választék* ban. A párválasztásról, házasságról és válásról készített vígjátékot Pietro Gémű. Az Alfredo című film főszereplői Stefánia Sandrelli és Dustin Hoffman, Két bűnügyi történet is szerepel a. legújabb olasz filmek között.' Jubileumi előadás Tízéves a szolnoki Horizont klub színjátszó csoportja F elfelé a lejtőn A MŰM 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Horizont klubjának színjátszó csoportja Barócsi Jenő tanár vevezetésévei 1962-ben alakult, és azóta folyamtosan évi 2-3 bemutatót tart az iskolai rendezvényeken. Többször, részt vettek országos diákszínjátszók fesztiválján is, legutóbb az Egri Diáknapokon szerepeltek. Szombaton az intézet Tél-Országszerte megemlékezéseket, versenyeket, találkozókat tartanak a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A mezőtúri városi könyvtárban tegnap délután ünnepi író-olvasó találkozót rendeztek, amelynek meghívott vendége dr. Radó György irodalomtörténész műfordító, és felesége Kormos Márta színművésznő volt. , Dr. Radó Gvörgy, aki a felszabadulás után a moszkvai magyar nagykövetség attaséja volt, 1951-től rendszeresen közölt műfordításokat, többek között Pervomajszkij, apó ünnepsége keretében bemutatták a Moldova György Börtönválogatott és A verhetettlen tizenegy című szatírájából készült színpadi átdolgozást, amely futballéletünk visszásságait gúnyolja ki. A bemutató után a szakmunkásképző intézet vezetősége jutalmakat adott át, több mint 45 ezer forint értékben. majd az ipari tanulók bálja zárta az estét. Lermontov és Majakovszkij verseit, Gorkij, Osztrovszkij, Tinyavov prózai műveit. Kozocsa Sándorral közösen adták ki a szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiáját A szovjetunióban töltött évek emlékeit idézi legújabb műve a Túl a Kaukázuson című élménybeszámoló kötet, amely 1971-ben jelent meg, A mezőtúri találkozón Kormos Márta szovjet költők verseit mondja el, Radó György pedig a szovjet irodalmat ismerteti majd a Grúziáról készült TV-rövidfilmet vetítik le a résztvevőknek. Nem volna helyes sajnálatra méltónak feltüntetni a börtönbe került embereket. (Noha olyan is akad közöttük.) De a börtönből jött — akár legmegrögzöttebb — bűnöző visszafogadása a „rácson kívüli” életbe társadalmi ügy. Túl az emberség követelte szempontokon, nem mindegy a társadalomnak, hogy a törvény éllen vétők útja ismét a börtönbe vezet, hiszen ez egyben újabb bűncselekmény elkövetését is magában rejti. Mindezeknek figyelembevételével mór született törvény, és hoztak különböző rendeleteket, amelyek — a hivatalos szóhasználattal — az utógondozás során különböző módszerekkel próbálják segíteni a volt elítélt visszailleszkedését a társadalomba. Az utógondozásnak két szakasza van. Az első még a szabadulás előtt kezdődik, amikor az elítéltnek módja van elhelyezkedése érdekében levélben fordulni vállalatokhoz, üzemekhez. Megírhatják, milyen szakmához értenek, és hogy szükségük van-e munkásszálláson való elhelyezésre is. Legújabban a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága rendszeres tájékoztatót ad közre az elhelyezkedési lehetőségekről. Amellett hogy a börtön vezetékes rádiójában, az elítéltek számára megjelenő heti híradóban is közzé teszik az álláshirdetéseket, külön prospektusban részletes ismertetést adnak: hol, melyik vállalatnál biztosítanak munkásszállási elhelyezést is. Szolnok megyében 1971- ben létrehozták a hivatásos pártfogói hálózatot, amely éreztette pozitív hatását. Az utógondozásra utalt fiatalok mindegyikével hivatásos pártfogó foglalkozik. Ez abból a szempontból is jelentős. hogy a fiatalkorúak bírósága például támaszkodhat azokra a jelentésekre, jellemzésekre, amelyeket ezek a pártfogók adnak. Nemcsak az utógondozottakkal tartják rendszeresen a kapcsolatot, hanem azok munkahelyi vezetőivel is, ami jelentős mértékben segíti a fiatalkorúak visszaesésének megakadályozását. Az utógondozás másik része — a rendeletek szerint — a tanácsok feladata. A gyakorlat bizonyítja, hogy a feladat eredményes megoldásához egy „íróasztal”, vagy akár a leglelkiismeretesebb hivatalnok is kevés. Hadd említsük érvként az egyik f egyházban, éppen szabadulásuk előtt állóktól hallottakat. N. Mihály 46 éves, de már négyszer került „rács mögé’’ súlyos testi sértésért. Mindannyiszor előre biztosították a munkahelyét, ám a gvárban nemcsak a munkatársak. hanem a régi kártyapartnerek is várták. D. András csak 23 éves, de már öt évet töltött különböző fegyházakban. Előbb lopásokért legutóbb garázdaságért Bár a fegyház nevelőtisztje munkahelyet szerzett neki. családja is hazavárja, a fiatalembernek — saját bevallása szerint —- az a megnyugtató, hogy ezúttal REF-es-ként szabadul, azaz rendőri felügyelet alá helyezték. (Ez — a többi között — azzal jár, hogy az illetőnek rendszeresen jelentkezni kell a rendőrségen és amíg a felügyelet tart semmilyen nyilvános helyen nem jelenhet meg.) V. Kálmánná most szabadul először, de férje az egyszer megtévedt pénztárosnőt nem hajlandó viszszafogadni. a lakásba. Munkahelyet találni könnyebb (persze nem pénztárosit!), de lakásról, akár csak lakhelyről gondoskodni nehéz, és ez nem is várható el a hivatalos szervektől. A fenti példákból nem az következik, hogy állítsunk minden szabaduló mögé rendőrt vagy hatósági személyt, aki vigyáz rá: nehogy ismét megsértse a törvényt. Még csak azt sem kívánhatjuk, hogy a börtönből szabadultakat bárhol — például lakás- vagy munkásszállás ügyben — előnyben részesítsék a törvénytisztelő állampolgárokkal szemben. De azon érdemes elgondolkodnunk: hogyan segíthetnénk — ki-ki a maga lehetősége szerint — az utógondozás társadalmi munkájában. — Sitt *Műfordító a szovjet irodalomról hó-olvasó találkozó Mezőtúron
