Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
1972. december 12. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Gázprogram két év után Teljesültek az ígéretek A gáz korszerű energiaforrás, a légnemű fűtőanyag gyors karriert futott be hazánkban is. Az ötvenes években a többi középeurópai országhoz képest még elmaradott volt gáziparunk. A hatvanas években az alföldi földgázmezők termelésbe állítása biztosította a fejlődést. A negyedik ötéves terv pedig kiemelt programként írta elő á gázellátás jelentős fokozását, a légnemű fűtőanyag széles körű alkalmazását. Miért, korszerű energiaforrás a gáz? A válasz többrétű: világjelenség a drágán kitermelhető szén hegemóniájának visszaszorulása, mindenütt egyre több kőolaj- és földgázmezőt tárnak fel. A nagyobb fűtőértékű gáz könnyebben szállítható. az elosztó-vezetékeken közvetlenül a fogyasztóklioz jut, felhasználása kevésbé szenynyező, és sok üzemben — például a vegyiparban —• a korszerű technológia megvalósíthatatlan a gáz alkalmazása nélkül. O.milliárd köbméter hazai földgázból A kormány e meggondolások alapján megható :/j/.ta hazánk „gázprogramját”. A tervek nagy feladatokat róttak a végrehajtókra: az 1970-es 3.3 milliárd köbméterrel szemben 1975-ben 6 milliárd köbméter földgáz értékesítenek, a negyedik ötéves terv végére 165 ezer tonna propán-bután gáz helyett 207 ezer tonnát hozzanak forgalomba, vezetékes gázzal 1975. végéig 705 ezer otthont lássanak el A számok jelzik a feladat nagyságát. A szolnoki székhelyű Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat biztosítja gyakorlatilag teljes egészében, a hazai földgáztermelést. Az idei terv szerint 3.74 milliárd köbmétert forgalmaz év végéig, 1975-re pedig ötmilliárd köbmétert irányoztak elő. Fropán-bután-gázból — mint Csákó Dénes osztályvezető tájékoztatott — az idén 75 ezer tonnát, 1975-ben pedig százhatvanezer tonnát fognak, termelni. Hozzákívánkozik érdekességként is. hogy az ország földgázfogyasztó helységei közül csali Nyíregyháza használ jelenleg import (román) földgázt, valamenynyi más helyen hazaiból biztosítják az ellátásit. A tervidőszak majd két esztendejének elteltével vajon hol tartunk a gázprogrammal? Megállapíthatjuk, hogy beváltották a fogyasztóknak tett ígéreteket. Idén a program időarányos előírásainál többet, négymilliárd köbméter földgázt értékesítenek. évről évre több pb-gázpalackot vásárolhatott a lakosság, 1972-ben tízezer tonnával túlteljesítik a tervet, a fogyasztók száma az elképzelt egymillió 360 ezer helyett az év végére egymillió 380 ezer lesz. Egyre több a gázzal fűtött lakás is, az előírt 194 ezerrel szemben az idei télen 215 ezer otthonban melegít már a gáz. A program megvalósulását a fogyasztók örömmel élvezik, de addig, amíg a gáz eljut a lakásba, a gyárba, sok a teendő, az eredmények többféle munka sikerét öszszegezik. Elsődleges feladat volt a gerincvezetékek. a nagynyomású országos hálózat kiépítése. E területen nincs elmaradás. Lefektették az észak-magyarországi gázhálózatot, most épül a középdunántúli vezeték, a szovjet gázimportot segítő, a Barátság II. kőolajfolyama mellett haladó gázvezeték 1974. végére készül el. Drága a városi gázgyártás Sok vagy kevés a készlet? A városi gázgyári programot teljesítették — a városi gázgyártás Szombathelyen, Sopronban és Baján túlnyomórészt a lakosság, Győrött és Pécsett felerészben az ipar ellátását szolgálja — de ez drága, állami támogatást igénylő szolgáltatás, ezért a földgáz felhasználását kell szorgalmazni. Ez megtörtént Debrecenben, Miskolcon, idén befejeződik Székesfehérvárott, s az ötéves tervben Szegeden is, Budapesten 1985-ig hajtják végre az átállást: a főváros 1800 kilométeres veztékhálózata miátt érthetően hosszabb idő kell a változáshoz. A forgalomba kerülő pb- Sőz kilenctizedét a lakosság Tegnap délelőtt adták át Szolnok és a megye legnagyobb kétszintes szolgáltatóházát a Várkonyi téren. A 18 emeletes lakóház mellett épült szolgálta főközpontot. a környékbeliek: és a szolnokiak. nevében Ludányi Istvánná. a kerület tanácstagja vette át, íir 1868-ban határozta el hát szolnoki kisipari szövetkezet. hogy közös erővel szolgáltatóházat építtet. Azóta négy esztendő telt el. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy települjön. és hogy átadják a Várkonyi téren. Pedig szépen indult... A miskolciTervezé Iroda tervei alapján a__Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat hasznosítja. Évről évre nőnek az igények, idén már nyolc százalékkal több palackos gákt értékesítenek, mint amennyit a program előirányzott. Az ország különböző részein töltőállomások létesülnek. 1971-ben Devecserben napi nyolc tonna, Győrben napi harminc tonna, ez év nyarán Pincehelyen napi hetven tonna teljesítményű új palackozótelepet helyeztek üzembe. Megkezdték Algyőn a napi 140 tonna gáz palackozására alkalmas töltőüzem építését. Mindezek ellenére még sokat kell javítani a tárolási feltételeken, az értékesítésen, hiszen az is része a gázprogramnak, hogy a vásár-1970. februárjában kezdte el, és a következő évi július végére vállalta a szolgáltatóház felépítését, Telt, múlt az idő, módosultak a tervek. Az építők már csak 1972. augusztus 31-re ígérték az átadást. Ü.jabb építési gondok miatt a határidő 1972. október 31-re módosult. Azóta megtörtént a műszaki átadásátvétel, tegnap csaknem másfél évvél később, mint eredetileg kellett volna a szövetkezetek birtokba vették végre az épületet. A szolgáltatóház felépült, felavatták, megnyílt Ünnepséget ia tartottak. Mert ma még elképzelhetetlen, hogy egy új üzletet egyszerűe n csak kinyissanak.- hl — lók rendszeresen hozzájuthassanak a gázpalackhoz, illetve nyugodt, korszerű körülmények között szolgálják ki őket. A gázellátás bővítését nem tudjuk önellátó módon megvalósítani. Évente 0.2 milliárd köbméter román földgázt importálunk, s 1975-ben egymilliárd köbméter földgáz már a Szovjetunióból érkezik majd. Propán-bután gázból szintén behozatalra szorulunk, legnagyobb partnerünk itt is a Szovjetunió. Nem csökken est aá^nrogramra fordítható összeg A gázprogramot eddig egyetlen részterületen nem teljesítették: az idei lakásépítési elmaradás iVatt nem tudták a tervben — 1972. végéig összesen előírt 583 ezer otthont vezetékes gázzal ellátni. Tízezerrel kevesebb a teljesítés, s a hiány teljes egészében Budapesten mutatkozik, vidéken, ugyanis hétezerrel több lakást kötöttek be a hálózatba, mint tervezték. Ez alól azonban — a lakásépítési elmaradás miatt — Szolnok megye kivételt képez. Az idei terv nálunk 1688 lakás gázbekötésével számolt. Ebből azonban az év végéig csak mintegy 950 új lakás bekapcsolására kerülhet sor. A megyeszékhelyen előirányzott lakásszámnak alig felével számolhatunk. Erről a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki üzemegységének vezetői tájékoztattak. Hozzáfűzték: a tervezett lakásszám gázbekötésének elmaradásától függetlenül az üzemegység eléri a Szolnok megyére előirányzott idei árbevételt. Mégpedig azáltal, hogy a számított lakossági értékesítés csökkenésével szemben a nagyüzemi és közületi fogyasztók a tervezettnél több földgázt használnak fel. Mennyiségileg a tavalyinál 12 százalékkal többet értékesítenek Szolnok megyében. Mi várható a gázfronton a következő években,? Megnyugtató, hogy a beruházási egyensúlyra törekvés időszakában sem csökkent a gázprogramra fordítható pénzösszeg. Az építőanyagárak emelkedése, a szerelési költségek növekedése azonban a beruházásokat is lassítja. A jövő .feladatai sem kicsik, folytatni kell a gerincvezetékek építését a városi hálózatok korszerűsítését, a lakásokba a gáz bekötését Bíztató, hogv a munka üteme megfelelő, s várható, hogy 1975-ben is azt jelenthetjük: teljesültek az ígéretek. Az építésügyi és városfej. lesztési miniszter — más tárcák vezetőivel egyetértésben — új renddel ben szabályozta az építési-szerelési munkák árát A/, új intézkedés szerint az eddigi maximált s szabadár mellett egy újabb árforma, a hatósági megkötésekkel kialakított, ár érvényesítésére ; kerül' sor, Ez a kategória is kötött, árforma, — mert az építési-szerelési munkák árát Ugyanúgy az, építőipari költségszámítási normák alapján kell figyelembe venni és a költségvetést elkészíteni, mint a maximált árak esetében. A ha., tósági megkötésekkel kialakított árban viszont magasabb, — de .legfeljebb öt százalékkal és az építés-szere-A közelmúlt hetek különös, gazdasági históriája az a bizonyos gyufa-ügy, stílusosan szólva: gyufaszálnyi fényt vetett egy szakmai fogalom, a készletállomány jelentőségére, közérdekűségére. Valóban, a népgazdaság készlethelyzetének ez az a .pontja — a bolti pult, ahol a „kapható”, illetve a „sajnos elfogyott” varázsszavak elhangzanak —, mely segíthet jól értelmezni a készlet gazdasági-társadalmi hatásait. A készletprobléma — amely alighanem méltatlanul, jobbára kiesik a közvélemény reflektorfényéből — az annyit vitatott beruházási helyzettel azonos jelentőségű. Az indokolatlanul felduzzadt, túlzott népgazdasági készletállomány ugyanis egész sor ponton keresztezheti céljaink megvalósítását. Egyrészt: ropoant anyagi eszközöket köt le és von el a felhalmozás /más, beru h á/.ási - fejlesztési szféráitól, másrészt: a készletállomány magas szintje azt is jelezheti, hogy a termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat nem találkozik megfelelő pontossággal. A legutóbbi teljes középlejáratú program, a harmadik ötéves terv, miközben egész sor szempontból kiemelkedő eredményekkel zárult, a készlethelyzetben nem hozott kedvező eredményeket: a készletek éven-Jászberényben a Városi Tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya a napokban fejezte be azt a felmérést, amelyben választ keresett arra, hogy — a szövetkezetekről szóló — idén január 1-én hatályba lépett 1971. évi III. törvény milyen változásokat hozott a szövetkezetek működésében. gazdálkodásában, hogyan, segítette a tagok jogait, kötelességeit tartalmazó jogszabályok érvényesülését. A törvény megjelenése után a város öt mezőgazdasábi termelőszövetkezetében, négy ipari szövetkezetében és az ÁFÉSZ-nál vizsgálták az alapszabályt. Mindhárom ágazatban módosításokra is sor került, amelyeket több fázisban végeztek el. Figyelembe vették, hogy a III. törvény alapján az eddigilósl adóval növelt — hasznot engedélyez a rendelet Az új rendelkezés nagyon sok tekintetben szigorítja az építőipari munkák árképzését. Megtiltja, hogy a vállalkozó hibájából és a kivitelezői — aiválalkozói egjiilt. működés szervezetlenségéből eredő többletköltségét: felszámítsák a beruházónak. —Ugyanakkor a beruházót, is az éoitkezés jő előkészítésére ösztönzi, mert kimondja, —hogy a kivitelezés közben megrendelt pótmunkákra, — tervmódosításokra három százalékos felárat kell fizetnie. Az ú.i létesítmény költségve“ tésének elkészítésénél figyelembe kelt venni a kivitelezés minőségét is. Az űj rendelet a kihirdetéssel érvénybe lépett. kénti emelkedési üteme 7—3 százalék volt. nemzetközi összehasonlítással mérve kiugrón magas. A növekedési ütem meghaladta -á nemzeti jövedelem bővülésének mértékét és a terv befejező esztendejében, 1970-ben a felhalmozódó készletállomány elérte egy esztendei nemzeti jövedelmünknek, értékben számítva mintegy 90 százalékát! Ezért is rögzítette a negyedik ötéves terv azt az előirányzatot, hogy jelentős változás következzék be a felhalmozás szerkezetében, az előző ötéves időszakénál mérsékeltebben növekedjék a népgazdaság készletállománya, s ilyen módon több jusson a felhalmozásból az állóeszközök bővítésére. Külön figyelmet érdemel — a népgazdasági összképen belül — a kereskedelem készlethelyzete, ez ugyanis közvetlen ül befolyásol h at j a a fogyasztást, az áruellátást. Nos, a bolti kiskereskedelem és a fogyasztási cikkeket árusító nagykereskedelem összegezett készletállománya .az utóbbi években folyamatosan emelkedett: 1960- ben 26 milliárd. 1970-ben 32 milliárd, tavaly pedig 34.5 milliárd volt annak értéke. A felületes megítélés alapján úgy tűnhet, hogy ez a növekedés végeredményben egyértelműjen előnyös a nél nagyobb felelősség hárul a szövetkezetek vezetőire és tagságára. Már az előkészítés során széles körű közvéleménykutatást végeztek. Brigád- és munkacsapatmegbeszéléseken ismertették a tagsággal a módosítás tervezetét. Ilyen javaslatok és kiegészítések után terjesztették azokat a felügyelő bizottságok és a vezetőségek, majd a közgyűlés elé — jóváhagyásra. A Városi Tanács termelés-, e! Iá tánf el ügyeleti osztálya felülvizsgálta a tervezeteket, és megállapította, hogy az alapszabály módosításakor a • szövetkezetek általában figyelembe vették az érvényben. lévő jogszabályokat. Néhány esetben mégis javasolni kellett az egyes alapszabályrészek módosítását. 2 Az ÁFÉSZ-éban azért kellett törléseket és kiegészítéseket javasolni, mert helytelenül értelmezték a közgyűlés, a részközgyűlések és a küldöttgyűlés szerepét. Egyes Ipari szövetkezeteknél nem vették figyelembe például, hogy a szövetkezet elnökét külön szavazással kell megválasztani, máshol a közgyűlés kizárólagos hatáskörét tartalmazó fejezetekben nem rögzítették a jogi szabályozást. Módosítani kellett olyan törvénysértő „előírást.” is, hogy a részjegy összegét — annak növelése ('óljából — háromévenként felül kell vizsgáim. A jogszabályok szerint a belépő tag csupán egy részjegyet köteles váltani. A felmérést végző szakigazgatási szerv e hibák mellett megállapította, hogy a módosító tervezetek minden esetben a tagság javaslataival kiegészítve, a szövetség véleményezésével kerültek a közgyűlés elé. A közgyűlé• seken a tagsás vita- és invásárlóknak. hiszen ha bőségesebb a készlet, akkor jobb az áruellátás is. A valóság azonban korántsem ennyire egyszerű; ha ugyanis bizonyos mennyiség felett halmozódik' a készletállomány a kereskedelmi raktárakban, akkor a vállalat jobbára tartózkodik az új megrendelésektől. Megeshet tehát, hogy éppen a „sok” jelent végül is „keveset”, tehát szőkébb választékot a bolti pultok mellett. Egész sor intézkedéssel próbál határozottan gátat vetni a népgazdaság és a fogyasztó számára egyaránt hátrányos készletemelkedésnek. A pénzügyi szervek ellenőrzik a készletállományt, és bizonyos szint felett az ezt finanszírozó forgóeszköz, igényt saját vállalati pénzből kell fedezni. Fontos tényező az is, hogy a termelővállalatok alapvető érdeke: valóban a szükségletek kielégítésére. tehát rendelésre termeljenek, s csak saját kockázatukra állíthatnak elő raktárra, konkrét igény nélkül termékeket. Rendkívül jelentős társadalmi érdek tehát, hogy ezek a törekvések széleskörűen megvalósuljanak, hogy a termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat valóban egyenletesebben, harmónikusabban — felesleges készletek halmozódása nélkül — alakuüon. T. A. dítványozó készsége csökkent. Ez összefüggött azzal, hogy a közgyűlés elé kerülő anyagról a brigádgyűléseken 'és munkamegbeszéléseken már elmondták véleményüket. Akik a felmérést végezték, értékelték a szövetkezeti vezetőségek elmúlt kétévi munkáját. A vezetőségek intézkedési tervekben határozták meg az eredményesebb gazdálkodás feladatait, munkájukhoz igénybe vették a felügyelő, az ellenőrző, a szociális-kultúráiis és a nőbizottságok segítségét. A szövetkezet mindhárom ágazatában javult a különböző bizottságok munkája. 3 Különösen az ÁFÉSZ felügyelő bizottságának működése volt eredményes. Vizsgálta a szövetkezet gazdasági helyzetét, a bér- es létszámgazdálkodást, tárgyalta az alapszabály-tervezetet, ellenőrizte a lejárt határidejű határozatok végrehajtását. Hatékony volt az ipari szövetkezeteknél a szociális- kulturális bizottságod munkája. Ilyen tevékenységről, sajnos, a mezőgazdasági szövetkezeteknél — a Március 15. Tsz kivételével — alig lehet beszélni. A felmérések legfontosabb tapasztalata, bogy a szövetkezetek működésére kedvező hatással volt, az 1971. évi TIT. törvény. A módosított alapszabályok egyértelműbben határozták meg a vezetőség feladatait, a tagság jogait és kötelességeit. Törvényességi szempontból azonban — mint az említett példák is mutatják — még javításra szorulnak Hogy a munkában ily módon érvényesüljenek, ahhoz az állami felügyelet sokirányú segítségére a jövőben is szükség lasz. «L át -Felavatták Megjelent az új építőipari őrutasítás \v 1971. évi Hl. törvény Jászberény ^övelkezcleibeu javul! a felügyel« és az ellenőrző bizottságok munkája i
