Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
XXIII. évf. 391. sz. 1973. dec. 10., vasárnap. A M EGYE I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vállalat — vagy hatóság? *73 mondjunk ezúttal neveket. Koránitsem azért, mint/■ ha az alább következő esetek elkövetői megérdemelnék a méltányosságot, hanem, mert ugyanilyen és hasonló eseteket bárki fel tudna sorolni saját gyakorlatából. Kezdjük tehát a példákkal. Az egyik szolgáltató vállalat plakátokat helyezett el valamennyi kirakatában, s felszólította „a lakosságot”, hogy nála levő holmiját eddig és eddig vigye el, a továbbiakban leltározás, átalakítás stb. stb. miatt nem vállai felelősséget. Személyre szóló értesítést senkinek sem küldött. Egy másik — építőiparhoz tartozó — vállalat emberei megjelentek egy utcában, s mert az ott parkoló gépkocsik a munka megkezdésének útjában voltak, egyszerűen felrakták azokat a járdára. Természetesen előzetes értesítés nélkül, s az értékes „tartós fogyasztási cikkekben” okozott esetleges kárért sémi volt hajlandó a hátát tartani. Egy harmadik — történetesen kereskedelmi — vállalat sorozatosan elmulasztotta fontos közszükségleti cikkek beszerzését, s a vásárlók panaszaira — csak egy vállrándítás volt a válasz. A sort, a példákat még bárki hoszszan folytathatná. A szolgáltatást igénybe vevő, a vásárló, az új lakásba beköltöző, egyszóval: az állampolgár először bosszankodik, aztán — ki-ki vérmérséklete szerint — a felsőbb szervhez fordul vagy egyszerűen tudomásul veszi egyes vállalatok (Arany János kifejezésével élve) packázásait. Belenyugszik, hogy ennek így kell lennie, hiszen a vállalat az államé, tehát a társadalom nevében beszél — vagy éppen nem áll • szóba — az állampolgárral. Pedig nem erről van szó. Igaz, hogy a vállalatokat az állam alapította, s gazdálkodásukról, vagyoni helyzetükről a „tulajdonosnak”, tulajdonképpen a társadalomnak kötelesek számot adni. De a vállalat — legyen az akár ipari, építőipari, kereskedelmi, közlekedési vágy bármilyen jellegű — semmiesetre setm hatóság. Ha a vállalat eladja saját termékeit vagy a boltjábán, levő árucikkeket, ha kimossa-vasalja az ágyneműt vagy megjavítja a tévékészüléket, ha felépíti a lakóházat vagy úticéljához szállítja utasait — csupán azt teszi meg, amiért az állampolgár fizet. A vállalat és az állampolgár kozott tehát egyszerű üzleti kapcsolat van, s ez egyaránt ad jogokat és szab kötelességeket mindkét félre. De semmiesetre sem csak az egyikre. A hatósággal szembén az állampolgár — ügyfél. Lehet panaszos vagy panaszolt, felperes vagy alperes, kaphat a hatóságtól idézést vagy kérheti meghallgatását, egyszóval: számos válfaja lehet a hatóság és az állampolgár közti kapcsolatnak, de ez mindig az egész társadalmat (vagy annak helyi szerveit) képviselő hatóság és az egyes ember viszonyát fejezi ki. Ide tartozik ugyan az is, hogy éppen az utóbbi időben ez a kapcsolat is mind közvetleriebbé,' szívélyesebbé válik: ma már ritkaságszámba megy az egykor általánosan elterjedt „hivatalos” hang. Hiszen ugyanazt a célt — mint a példák ezrei mutatják — könnyebben el lehet érni udvarias hangnemben. Vállalat részéről az udvariatlan, sőt utasító, ellentmondást nem tűrő hang — legtöbbször a monopólhelyzetből adódik. Amelyik vállalat „egyeduralkodónak” érzi magát, abban a biztos tudatban engedi meg magának a parancsolgató hangnemet, hogy „eszi, nem eszi, nem ka£ mást”. A gazdaságirányítási reform óta igen sok területen szűnt meg egy-egy vállalat kiváltságos helyzete — s ez meghozta eredményét a hangnemben is. Ismét kár volna a példákat sorolni, annyira nyilvánvaló: egykor csak „kérvényre” válaszoló vállalatok azóta megtanulták nemcsak azt, hogy egyenjogú emberként tárgyaljanak a pénzüket hozzájuk vivő emberekkel — de még azt is, hogy reklámmal, cégüket inépszerűsítő propagandával helyettesítsék a korábbi „létrátokat”. «élda rá — tegyünk egyetlen kivételt a névtelenség j alól — a posta, amely pedig bizonyos hatósági / jogköröket is élvez. Rövid idővel ezelőtt még sok bosszúságot okozott szinte mindenkinek (hiszen ki ne venné igénybe a posta szolgáltatásait), hogy új és még újabb rendelkezéseinek megtartására szólította fel a nagyközönséget. Ma pedig — minden lehető módon reklámozza a januárban életbelépő irányítószám-rendszert. (Ami sajnos nem jelenti azt, hogy már minden postahivatalban minden tisztviselő viselkedése megváltozott volna.) Nemegyszer csupán némelyik tisztviselő — vagy akár egy boltvezető, építésvezető stb. — kiskirályoskodó hajlamai okozzák, hogy a vállalat — hatóságot játszik. A helyi tanácsok sokat tehetnek (és cselekednek is) az ilyen jelenségek ellen, hiszen elég egy „fentről” elhangzó szó, s máris megváltozik a hangnem. A „kiskirályok” lélektanához tartozik, hogy azonnal engednek, amint önmaguknál nagyobb „hatalommal” találkoznak. Hiszen tulajdonképpen a szocialista törvényességet is sérti, ha egyes vállalatok egyes (kisebb vagy magasabb rangú) beosztottai hatósági szerepkörre tolják fel magukat. A szocialista társadalomban münden intézménynek, hivatalnak, hatóságnak megvan a maga helye és feladatköre. Adott — és törvényben, körülírt — a vállalatoké is. Aki ezen túlmegy, a törvényeket szegi meg. w fém említettünk neveket, hiszen egy múlóban levő, idejét meghaladott jelenségről volt szó. Aki magára ismer, bizonyára igyekszik maradi kötöttségeitől szabadulni. Aki viszont a városban, a községben, a maga iszűkebb környezetében találkozik valamelyik vállalat „hatóságosdi”-jával, lépjen fel ellene. A szocialista társadalom nevében, amely éppen úgy védi az állampolgárok jogait, mint a vállalatokét — s éppúgy nem engedi, hogy túllépje a hatáskörét az egyik, mint a másik. V. E. Jelentős fejlődés a Alföldi Szilikátipari Vállalatnál A tavalyihoz képest megkétsiereződöít a termelés M a: Heti világhíradó ☆ örvendetes fejlődésit állapított meg a legutóbbi felügyeleti vizsgálat az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál. „A termelés ilyen nagyarányú emelkedése a tanácsi helyiipari vállalatoknál egyedülálló” — rögzíti az írásbeli értékelés egyik mondata. A vállalat a Szolnok megyei Tanács felügyelete alá tartozik, s a VB ipari osztályának irányításával látja el feladatát Az egyetlen építőanyagipari cég a megyében, amely tanácsi hatáskörbe tartozik. Régebben váltakozó teljesítményt nyújtott, ám a gazdaságirányítási reform utóbbi éveiben, úgymond magára talált. ■ u ;■ ■■ ■ • « Ünnepi ülés a Tanícsakadémián A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége meg-1 alakulásának 50. évfordulója alkalmából szombaton tudományos emlékülést rendezett a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Tanácsakadémia. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása és félévszázados története a marxista állam- és forradalomelméletben és a szocializmus világrendszerréformálódásában is kiemelkedő helyet foglal el. A megnyitót követően két referátum hangzott el dr. Takács Imre egyetemi tanár, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója és a szovjet föderáció történetének tanulságai” címmel és Leon Arsankovics Onyikov, az SZKP KB agitációs és propaganda-osztályának konzultánsa pedig „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása és a Szovjetunió társadalmi struktúrájában végbement változások” címmel tartott előadást. Ahhoz mérten, hogy sem a technikai felszereltség, sem a dolgozói létszám tekintetében nincsenek nagy lehetőségei a vállalatnak, mégis — elsősorban azáltal, hogy rugalmasan alkalmazkodott a piac igényeihez, — évről évre számottevő fejlődést mutatott feL 1969-es munkájával például elnyerte a megyei vezetőszervek vándorzászlaját s a Kiváló vállalat címet is. A következő két évben is növekvő teljesítményt ért el, tehát az idei kétszeres termelésnövelés valóban egyedülálló, mert nem esett viszsza a tavalyi termelés sem, hanem a korábbihoz mérten ugyancsak nőtt. A gyártmányszerkezet viszont utóbb évről évre módosult. Céltudatosan, a piac igényeihez alkalmazva, változtatták termékeiket — egyik-másikat meg is szüntették — a keresett és jövedelmezőbb összetétel irányában s a vállalati adottságok figyelembevételével. llymódon érte el gazdálkodási eredményeit a cég, amelynek az első háromnegyedévi termelése bravúros sikert hozott az idén. Az említett felügyeleti vizsgálat és értékelés megszabta azokat a teendőket is, .amelyek az eredményes folytatáshoz szükségesek. Képek, szobrok a munkáséletről Kihirdették a Megyei Tanács pályázatának eredményét A Megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya egy évvel ezelőtt pályázatot hirdetett „Munkásábrázolás a képzőművészetben” címmel a Magyar Képzőművészek Szövetsége közép-magyarországi területi szervezetének tagjai részére. A pályázat értékelését és eredményhirdetését, az Állami Lektorátus zsűrijének döntése alapján, tegnap tartották meg. Tóth Tibor, a művelődésügyi osztály vezetője elmondta, hogy a művészek valóra váltották a pályázathoz fűzött reményeket, értékes alkotások érkeztek be, amelyek valóságélményt sugározva mutatják az ipar és a mezőgazdaság szocialista fejlődését, a dolgozó emberek életét. A művészi színvonal mellett örvendetes a pályázati felhívás aktivizáló hatása is: ötvenöt alkotást küldtek be a művészek, s ezek közül a zsűri harminckettőt kiállításra alkalmas műnek ítélt. A pályázaton a festészeti kategória első díját (7000 forint) Chiovini Ferenc kapta a kiskörei vízlépcső munkálatait ábrázoló két festményéért. Bárányé Sándort Az algyői gázkitörés és Meggyes Lászlót Rőzsehordók című képéért 5—5000 forintos második díjjal jutalmazták. Grafikai müvekre két ötezer forintos, második díjat adtak ki Gácsi Mihály és Palicz József lapjaiért. A szobrászati alkotások közül Simon Ferenc munkája a Villás és Szabó László Kubikosa nyerte a 7—7000 forintos első díjat, Nagy István Gyümölcsszedők című kisplasztikája harmadik díjat (3000 forint) kapott. A pályadí.jas művészek nevében Baranyó Sándor festőművész, a területi szervezet titkára mondott köszönetét. Hangsúlyozta, hogy a pályázatban a szolnoki művésztelepen hagyományos és az utóbbi párthatározatok által is támogatott realista ábrázolás ösztönzését látja. Az elfogadott pályaműveket januárban mutatják be a nyilvánosság előtt, a szokásos megyei téli tárlat keretében. Tsz-vezetők javadalmazásának rendszere if Szűcs-telepi gondok, örömök * 50 éves a Szovjetunió Két perc nyelvművelés if Egyszerűbb és gyorsabb 110 éves a Palotásy-kórus ☆ Decemberi kulturális események if Szagos mise if A gondolkodás higiéniája if Játszani ünnep if Boldogtalanság if Emlékezés a múltra if Jász-Kun Kakas Öröm és csalódás TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— HÍREK Kádár János köszöneté Ezúton mondok őszinte köszönetét mindazon párt-, állami-, társadalmi szerveknek, munkahelyi, lakóhelyi, intézeti és más közösségeknek, magánszemélyeknek, akik a Lenin-renddel történt kitüntetésem átadása alkalmából graulációikkal megtiszteltek. Kádár János Az emberi jogok napja alkalmából A Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsa december 11-én az emberi jogok napja akalmából ünnepi ülést tart a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrad rakparti székházéban. Az ülésen a nők jogairól hangzik el előadás, és ez alkalommal fogják bejelenteni, hogy az 1973-as esztendőt az emberi jogok évének nyilvánították. Magyar—guinea! tárgyalások Dr. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter és dr. Barry Alpha Oumar, a Guineái Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, kereskedelmi miniszter tegnap reggel a Külkereskedelmi Minisztériumban jegyzőkönyvet irt alá, összegezve a tárgyalások eredményeit. Guinea kérésére előzetesen megvizsgálták,, hogy Magyarország milyen módon vehet részt, az 1973. tavaszán induló új guineai ötéves gazdaságfejlesztési és szociális terv megvalósításában. Áttekintették a két ország árucsereforgalmának alakulását és kibővítésének lehetőségeit is. Tizenhat tsz társulása Tegnap Ojszászon — mint Lovász Dániel tsz-elnök telefonon közölte — létrejött a cukorrépa termelés zárt rendszeréhek kialakítására tizenhat termelőszövetkezet együttműködési társulása, amelynek technológiai vezető gazdasága — gesztora — az újszászi Szabadság Tsz, amely a Mátravidéki Cukorgyárakkal együtt iátjal el a gesztori feladatokat. Jászfelsőszentgyörgyiek Szolnokért A város fennállásának 900. évfordulójára az Egyetértés Tsz. 1973—74-ben 60 ezer forinttal járul a tisza- Iigetl úttörőtáborban épülő faházak építési költségeihez. A községi tanács a jövő évtől kezdődően 1975-ig évi 10 ezer forint támogatást ad fejlesztési alapjából az emlékpark létesítéséhez. A község lakossága, főleg a fiatalok, száz nap társadalmi munkát végeznek majd. A jászfelsőszentgyörgyiek felajánlását községi tanácshatározat rögzíti, a felajánlások lebonyolítását községi koordinációs bizottság végzi. Húszezer hektó aszúbor Tíz napja kezdték meg a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági borkombinát tolcsvai, mádi, sátoraljaújhelyi és hercegkúti pincészetében az „évszázad” aszútermésének feldolgozását. Az aszúkészítés technológiája most sem tér el az évszázadok során kialakult formától, de már igénybe veszik a korszerű feldolgozó gépeket is. Az aszútészta például darálóval készül. A különleges darálógép csak a bogyók húsát őrli meg, a benne lévő magot azonban nem töri össze. Az így nyert pépből jó minőségű óborral áztatják ki az íz-, illat-, és zamatanyagokat, majd kipréselik. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági borkombinát ed*dig kereken húszezer hektoliter aszubort készített.
