Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

1972. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A költségvetésről és a tervezésről tárgyal a parlament Nincsen öröm üröm nélkül A törökszentmiklósi Petőfi úti általános iskola évek óta helyiséggondokkal bajló­dott. Az intézményben hatszáznál több gyerek tanul évente — eddig 10 tanterem­ben. Váltott rendszerben, délelőtt—dél­után folyt a tanítás, s még így is két osztály a mezőgazdasági szakközépiskolában ka­pott délutánonként tantermet. Ez év októberében három tanteremmel és egy előadóteremmel bővült az iskola. A megyei tanács 300 ezer forintot adott a bővítésre, a városi tanács ezt 900 ezer forintra egészítette ki — így felépülhetett az új négytermes épületszárny. Ezzel részben megoldódtak a problémák: ta­nulószobát, különböző szakköröket szer­vezhettek s az úttörőcsapat is teremhea jutott az új épületben. Nem sokkal az átadás után az egyik tanteremben „mozgásba jött” a műanyag­­padló, s hamarosan inkább terepasztalra, mint tanteremre hasonlított. A szakem­berek szerint az alap-betonozás nem volt megfelelő, ezért kell újraragasztani a pad­lót. Nincsen öröm, üröm nélkül. (HÍRMAGYARÁZATUNK.) Az emúlt napokban lezaj­lott állandó bizottsági tanács­kozások arra utalnak, hogy az országgyűlés kedden kezdődő s ebben az esztendőben utolsó ülésszakán várhatóan a jövő esztendei költségvetés­ről döntenek a képviselők, s legfőbb államhatalmi testüle­tünk plénuma elé kerül a népgazdasági tervezésről szó­ló törvényjavaslat is. Az államháztartás pénzügyi programtervezetét, a költség­­vetési törvényjavaslatot az el­múlt héten az országgyűlés tíz állandó bizottsága tár­gyalta meg, a tanácskozás­­sorozat vitáiban csaknem száz képviselő kért és kapott szót. Részletes, ágazati bon­tásban is elemezték a nép­­gazdasági terv és a költségve­tés összefüggéseit. (Az ülése­ken elhangzottakat tartalma­zó jegyzőkönyv terjedelme meghaladja az ezer oldalt.) A bizottsági tanácskozásokon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvétés össze­állítói gondos Körültekintő munkát végeztek, az 1973-as pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvég­zésére. Valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a meg­növekedett feladatok a nép­gazdaság minden ágazatában nagyobb követelményeket tá­masztanak a gazdálkodással szemben. Más-más megfogal­mazásban, de minden bizott­sági ülésen elhangzott: csak annyit lehet elosztani, ameny­­nyit megtermelünk, még a valóban jogos és sürgető igé­nyekből is csak annyit lehet megvalósítani, amennyinek anyagi—pénzügyi fedezete — a néogazdasági terv előirány­zataival összhangban — fo-A szolnoki Vosztok úton típusépületek földszintjén megközelítőleg 300 — a gáz­bevezetéssel jórészt feles­legessé vált — fáskamra van, melyekből 32 másfél, illetve két és félszobás la­kást lehetne rekord idő alatt, már a nyár végére kialakí­tani. Jónéhány száz ilyen épület van szerte az or­szágban. Ezért mindenféle­képpen hasznos ügyet támo­gat a Népfront városi bizott­sága, amikor a lakók és a tanácsi szervek közötti együttműködést segíti. Ez ugyanis korántsem zökkenő­­mentes. Bizonyság erre a tegnap délutánra ez ügyben a népfront városi bizottsága által összehívott tanácsko­zás. íme néhány vélemény az ott elhangzottakból: „Velünk lakik a lányom családja. A fáskamrát a bú­tor egy részének tárolására használjuk. Ha a lányomék kapnak lakást, átadom a fáskamrát”. „A nyugdíjasok barkácsol­nak, némelyiknek jól beren­dezett műhelye van a fás­kamrában. Hová tegyék a szerszámokat?” „Ha a fáskamrában lévő holmijaimat Debrecenbe szállítja a tanács, hajlandó vagyok lemondani arról.” „Nem mindenki jóbírású ember. Én ragaszkodom a széntüzeléshez, mert nem tu­dok havonta hat-hétszáz fo­rintot gázszámlára költeni. S különben is. nemcsak lim­lom van a fáskamrában, ott van a kerékpár is, ami ne­kem olyan érték, mint a jól­­keresőknek az autó. Akinek garázsa van, könnyen le­mond a kamráról. Egyetértek azzal, hogy kell a lakás, se­gítsünk embereken, de ne úgy, hogy hazavágjunk má­sokat. A közös mosókonyhát is elvették tyamatosan megteremtődik. A képviselők azt is egyetér­­sőleg hangsúlyozták, hogy az elkészült tervezet teljes össz­hangban van az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi állásfoglalásával. A jogalkotó munkának nem kevésbé jelentős állo­mása a ti épgazdasági terve­zésről szóló törvény meg­tárgyalása. A Magyar Nép­­köztársaság gazdasága szo­cialista termelési viszonyo­kon alapuló tervgazdaság, azonban a tervezés folyama­táról magasszintű jogszabály eddig nem rendelkezett. A tervgazdálkodás Magyaror­szágon már ' negyedszázada történelmi valóság: társadal­mi és gazdasági fejlődésünk 25 esztendős útját három, illetve ötéves tervek jelöl­ték ki. Kialakult a tervgazdaság­nak az a tartós, és időtálló gyakorlata, amely már ala­pul szolgálhat a törvényi szintű rendezéshez. A tör­vényjavaslat nem fogja át a tervgazdálkodás, a. gazda­ságirányítás rendjének egé­szét, annak csupán egy, de rendkívül lényeges láncsze­méről. magáról a tervezésről szól. Ez azonban döntő fon­tosságú, hiszen a tervezés egyebek között magában foglalja a népgazdaság fej­lődésének és helyzetének elemzését, a gazdasági fejlő­dés objektív követelményei­nek és folyamatainak, lénye­ges külső és belső feltételei­nek előrejelzését, a népgaz­daság lehetséges fejlődési irányainak feltárását, a kö­vetendő gazdaságpolitikára vonatkozó javaslatok kidol­gozását, a gazdasági célok és feladatok meghatározását, valamint a végrehajtásukra szolgáló eszközök összehan­golását. ..A tanácsnak nem azzal kellett volna kezdeni, hogy felszólít bennünket levélben: hányják ki a lom-lomot, ha­nem szótérteni a lakókkal.” „Északi fekvésű lakásban lakom. Már most 300 forint a havi gázszámlám. Ha hi­degebb lesz, arra megy az egész nyugdíjam. Én meg­értem a tanács gondjait, de értsenek meg bennünket is.” „Aki nem tudja fizetni a gázt, módja van lakáscseré­re.” ,.A földszinten kialakítandó két és félszobás lakásokat együttlakó családok kapják.” „Emberi jóindulattal és megértéssel át lehet adrii a fáskamrákat. Utóvégre még­sem helyes, hogy az egyik család birtokon belül ra­gaszkodik ahhoz, gátolva ez­által olyanok lakáshoz jutta­tását, akik hat-hétszázforin­­tos albérletben élnek”. Xlyes formán vitatkoztak a tegnapi tanácskozás részt­vevői. Lapunk szerkesztősé­ge is ezt az utóbbi véleményt vallja, kiegészítve azzal, hogy a tanácsi szerveknek a fás­kamrák elvételével járó gon­dok megoldásában minden­kinek külön-külön segítő kezet kell nyújtani, hiszen a vétót emelőket nem a régi kocátokhoz való ragaszkodás vezérli, hanem nyomós indo­kaik vannak. Gondoskodni kell például kerékpár és ba­bakocsi tárolók kialakításá­ról. S mindenekelőtt jó szó­val közelíteni az emberek­hez, szót váltani velük, nem pedig rideg hivatalos levél­lel elintézettnék vélni az ügyet. Az emberek megértésére, önzetlenségére, a jó ügy irán­ti áldozatkészségükre lehet számítani. Megfelelő érvek is állnak ehhez a tanácsi szervek rendelkezésére. Sag-Olajtartály épül •• Öcsödön Az elmúlt években nem vólt folyamatos Öcsöd és Mesterszállás tözelőanyag­­ellátása. A szolnoki TÜZÉP Vállalat hem tudott a keres­letnek megfelelő mennyiségű és minőségű szenet szállítani. Jó minőségű árut csak rosz­­szabbal vegyesen adott. Az idei tüzelőellátásról Ko­sa Imre, a helyi ÁFÉSZ elnö­ke adott felvilágosítást. A szövetkezet a békéscsabai TÜZÉP Vállalattal kötött szerződést. Azóta jobb a helyzet Öcsödön és Mester­­szálláson. A megrendelés el-' küldése után egy héttel a békéscsabai TÜZÉP Vállalat pontosan a kívánt minőségű és mennyiségű tüzelőanyagot szállította. — Előreláthatólag mintegy 8 ézer mázsa szén Eogy el az idén a két község­ben. A tűzifa beszerzése már nem ilyen könnyű. A szolno­ki TÜZÉP nem szállította a negyedik negyedévre a szer­ződéssel lekötött 700 mázsa fát. Az ÁFÉSZ így kénytelen volt máshova fordulni; erdő­­gazdaságoktól, fűrésztelepek­től beszerezni tűzifát. Tüzelőolaját is. bármikor kaphatnak az idén az öcsö­­diek. Az ÁFÉSZ új olajtar­tályt építtét, mintegy 120 ezer forint költséggel. A 25 köb­méteres. földbe süllyesztett tartályban — amelynek épí­tését december 15-re fejezik be — annyi olajat tárolhat­nak, amennyi a zavartalan ellátáshoz kell. nos, esetenként igen nyomó­sak. Egy hónap alatt ötszáz­zal nőtt például Szolnokon a lakásigénylők száma, s most már 4300 körül van. A né­gyes főút városi szakaszá­nak rekonstrukciója miatt újabb kétszáz lakást kell szanálni. Űj lakások kialakí­tására a szóbamforgó fáskam­rák megszüntetése a legked­vezőbb megoldás. A villany, víz, gáz. telefonhálózat, csa­torna helyben van, csupán közfalakat kell húzni. A gyors lakásnyerés mellett az is előnye ennek az átalakí­tásnak, hogy harminc lakást hárommillió forinttal olcsób­ban lehet így kialakítani, mintha új épületet emelné­nek. S mindannyian tudjuk, mennyi mindenre kellene pénz városunkban. S ha már a pénznél tartunk: a városi tanács a bérlők kényelmé­ért igen sokat tett az utóbbi, években. Szolnok tanácsi ér­­tékesítésű lakásainak több mint 75 százalékába bevezet­ték a gázt. Többmillió forint­ba került ez is. Visszatérve a tegnapi vi­tára: a fáskamrákról való lemondás néhány kivételes (és valamilyen úton-módon mégis csak megoldható) eset­től eltekintve nem jelent kü­lönösebb gondot. A szolno­kiak egymás segítésének en­nél áldozatosabb példáit Is mutatták már. Tavaly pél­dául azzal, hogy több mint ötven lakás emeletráépítés­sel úgy készülhetett el, hogy közben az ott lakókat nem tudták kiköltöztetni. Vala­hogy így, a közösségi érzést erősítve, saját gondunk mel­lett mások fájó helyzetét is megértve kellene dűlőre vin­ni ezt az ügyet is. *, & Monográfia Jázsdózsárol Érdekes történelmi kutatá­sokat folytat a Jászságban egy tizenhét tagú tudomá­nyos munkaközösség. A nagy alaposságot és körültekintést igénylő munka első szakaszá­ban a legjellegzetesebb jász­sági település, Jászdózsa mo­­nográfikus igényű feldolgozá. sát készítették elő. A Damja­nich János Múzeum feldolgo­zásában megjelenő tanul­mány feltárja a Jászság és a palócok kapcsolatát. A XVIII. századi palóc „rajzások” idején Nógrád, Heves, Gömör, Hont és Bor­sod megye palóclakta vidé­keiről sokan telepedtek le a Jászságban. A jász-települé­sek lakodalmi szokásai között sok a hasonlóság a palócföl­dön ismert népszokásokkal, s a beköltözés nyoma a kultú­rában ugyancsak felfedezhető. A tudományos kutatómunka első fejezetének lezárása után az Alföld talán legpalócosabb településén, — Zagyvarékason kezdték meg a vizsgálatokat. ...kérdezik a „Csendes ott­hon” lakásfenntartó szövet­kezet tagjai, a szövetkezeti lakások tulajdonosai. Kiadó a lépcsőház, a pince, a kerék­pártároló, a padlás. Jászberényben, a Szövetke­zet út 4 szám alatti házban huszonnégy család lakik, fel­nőttek és gyerekek. Gyere­kek. akik szívesen játszaná­nak ha lenne hol. A háznak tenyérnyi udvara sincs, az épület előtt a 31-es számú főút húzódik. Az alagsorban van ugyan tágas pincehelyiség, ahol a gyerekek barkácsolhatnának, vagy játszhatnának, azt azon­ban kiadták a bútorboltnak, raktár lett belőle. „Kiadósor­ba” jutott az eddigi kerékpár­­tároló is. ott varrógép-javító műhely nyílt Az eset érde­kessége, hogy aki kivette, an­nak van saját garázsa, amit azonban jó pénzért maga is bérbeadott. A házhoz tartozó közös használatú helyiségeket a la­kásszövetkezeti alaoszabály szerint „közös hasznosításra bérbe lehet adni”. Erről köz­gyűlésen döntenek, a bérbe­adáshoz szükség van a lakók többségének — 65 százaléká­nak — hozzájárulására. A „ko­sos hasznosítás” azonban nem Tsz elnökök tovább­képzése Tegnap dr. Soós Gábor­nak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­ső helyettesének zárökon-j zultációjával befejeződött Debrecenben a termelőszö­vetkezeti elnökök tovább­képzése. Borsod, Hajdú, He­ves. Szabolcs és Szolnok megyéből harmincnyolc szövetkezeti elnök vett részt a három hónapos bentlaká­sos továbbképző tanfolya-A mezögazdasugi és élel­mezésügyi miniszter új ren­delkezésben módosította az állami horgászjegy kiadásá­nak jogszabályait. Az új in­tézkedés szerint az állami horgászjegyet a községi, városi vagy a fővárosban a kerületi tanács élelmiszer­ugyanazt jelenti minden lakó részére. A „Csendes-otthon”-ban — például gondolkodás nélkül szavaztak az I-es lépcsőház­ban lévő pincehelyiség bérbe­adására a Il-es és III-as lép­­csőház lakói. Az I-es lépcső­háziak — a szenvedő ala­nyok, akiknek pihenését és nyugalmát zavarja a műhely­ből felhallatszó zaj — hiába mondtak nemet. Kevesebben voltak, a többség szavazata döntött. A többség amikor döntött talán csak arra gondolt, a bérleti díjak csökkentik a lakásszövetkezet fenntartási költségeit, de arra nem, hogy a kellemetlen meglepetések egész sora éri majd a többi lakót. Kiadó az udvar, a pince és minden, amit a lakásszövetke­zeti alapszabály szerint „kö­zös hasznosítású” bejegyzés­sel iktatnak a telekkönyvbe. Nem meglepő tehát, hogy a „Csédés otthon” lakásszövet­kezetben mind zajosabban kérdezgetik mostanában a lakásfenntartó szövetkezet ve­zetőitől és a MÉSZÖV lakás­­szövetkezet titkárságától: — miért kiadó á lakók nyugal­ma is? = Hl«* ~ Kukta exportra 650 ezer alumínium gyors­­főzőt, közismert nevén „kuktá”-t exportál jövőre a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat. A külföldön Alup­­ret néven ismert nagynyo­mású főzőedények kivitele az utóbbi három év alatt megsokszorozódott: idén 500 ezret szállították külföldre. A budapesti alumínium­­gyár négyféle gyorsfőzőjé", nek egyik legnagyobb vá­sárlója a Szovjetunió. A „magyar ezüstből” készülő edényekből 1975-ig összesen egymillió darabot kötött le és fagazdasági szakigazgatá­si szerve adja ki á hor­gászegyesület útján. A horgászjegy kiadása iránti kérelmet szóban vagy írásban annál a horgász­egyesületnél kell előterjesz­teni. amelynek a kérelmező tagja. Az új rendelkezés nagy teret szentel annak, hogy csak a halászat- és horgászerkölcs tekintetében feddhetetlen személyek kapjanak állami horgász­jegyet. Ezért a kérelmező­nek büntetőjogi felelőssége tudatában írásban kell nyi­latkoznia arról, hogy nem áll a halászat- és horgászat elleni bűntett vagy vétség miatt érvényes büntető íté­let hatálya alatt, illetve már három év eltelt a bün­tető ítélet jogerőre emel­kedésétől . A nyilatkozat lényegében horgászati erkölcsi bizonyít­vány, amelynek kiállításá­hoz nincs szükség semmifé­le hatóságra, de az ellenőr­zés mégsem marad el. A horgászegyesületnek ugyanis az állami horgászjegy ki­adása iránti kérelmeket jegyzékbe kell foglalnia, ezt a nyilvántartást az egyesü­let székhelye szerint illeté­kes tanácsi szakigazgatási szervhez kell elküldeni. —• amely 15 nap alatt felül­vizsgálja és jóváhagyja, il­letve a kérelmező neve mellett feltünteti, ha eluta­sítja a kérelmet. A Magyar Országos Hor­gász Szövetség már elkészí­tette, és a napokban pos­tázza az egyesületeknek a horgászjegy nyomtatványo­kat. Elkészültek azok a vá­szonkötésű horgászigazolvá­nyok is. amelyek már nem­csak egy évre. hanem húsz szú időre szolgálnak igazo­lásul. Ennek a „tartós'» iga-Fáskamrákból lakásokat Eszmecsere közösségi és egyéni gondokról a Hazafias Népfront városi bizottságánál Kiadó a lakók nyugalma ? man. államközi szerződésben. A Ham i horgász jegyek IJj rendelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom