Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
XXIII. évi., 290. sz. 1972. dec. 9., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR Gazdaság és erkölcs özgondolkodásunkban, szóhasználatunkban látványos fC karriert futott be ez a gazdasági szakkifejezés: szabályozó. Bíráljuk és dicsérjük, egyetértünk vele és tökéletesítését javasoljuk valahányszor gazdasági eredményeink és hibáink, fejlődésünk és fejlődési akadályaink napirendre kerülnek. A' szabályozók dicséretének és bírálatának már-már közrr.egegyezéses vállalati modora is kialakult: illik egyetérteni hatásaikkal általában, és módosításukat javasolni a helyi feladatok esetében. Ez a kövesedő séma, a szabályozásnak ez a mind szélesebb körben érzékelhető értelemzése indokolja, hogy átgondoljuk: végeredményben mi a gazdasági szabályozás? Vajon indokolt a feltevés, amely az avatatlan közvéleményben, de olykor még szakkörökben is előbukkan, s amely a gazdálkodást gépies automatizmusnak fogja fel? Ha így lenne, akkor természetesen semmilyen terep nem jutna például a beruházások jó vagy rossz előkészítéséből, a készletgazdálkodás eredményeiből vagy gyengéiből, a vállalati korszerűsítés sikereiből vagy kudarcaiból származó következményeknek. Ha így lenne, akkor a gazdálkodásból teljességgel hiányoznék a személyes, tudati tényezők hatása, ez pedig a gazdaságirányítási rendszer lényegét kérdőjelezné meg. Ténylegesen a gazdaságpolitika — és megvalósításának eszközrendszere, az irányítás nem lép fel ilyen mindenttudó orákulumként, ellenkezőleg: éppen lényegi vonásai közé tartozik, hogy tág teret nyújt a kockázatra és következményeire alapozott helyi döntésekhez. E gondolatsorból viszont az következik, hogy a gazdálkodás nem gépies szabályok, merev törvények megvalósítási terepe, hanem etikai mozgástér is, amelyben az előnvt és a hátrányt, a jót vagy a rosszat nemcsak a forint tükrében, az árbevétel, a nyereség segítségével, hanem íratlan etikai szabályok alapján is mérlegelni kell. Talán nem árt mindjárt az elsőszámú, legfontosabb etikai szabállyal kezdenünk; azzal, amelyet a szocializmus építésének egyetlen szakaszában, egyetlen pillanatra sem helyeztünk hatályon kívül, s amely a gazdálkodás felelősei, a vállalatok-szövetkezetek vezetői számára a közérdek képviseletét, a szocializmus teljességéért érzett, a részérdekeken felülemelkedő felelősséget írja elő. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk ezt az általánosan érvényes felelősséget, hozzátehetjük: korántsem egyszerű ezt a mindennapok gazdasági valóságában következetesen képviselni. A gyakorlat, a gazdálkodás nem kevés érdek-ütközése rendkívül sűrűn állítja etikailag is bonyolult döntések elé a vállalatok vezetőit. A szocializmus etikai, tehát lelkiismereti, belülről fakadó követelményei előírják, hogy a vállalati vezető — néha még az átmeneti népszerűtlenséget is vállalva, — messzibb lásson a pillanatnyi érdeknél, képes legyen jól értelmezni az összefüggést, hogy a népgazdaság terhének növelése, vé-. gül a csoport, a vállalat számára is hátrányos, más szóval: 8- helyi érdek nem szigeteiődhet el áz egésztől, az összességtől. Ha például a vállalat — árbevételét, nyereségét és részesedését növelve — indokolatlanul emeli termékeink árát, akkor ez gyűrűző hatásaival végtére á „saját” dolgozóját is sújtja. Az következnék ebből, hogy a vállalati döntések kidolgozásakor etikai előírásokkal, megfontolásokkal kell pótolni n nyereségességet; a közérdek általános igényeivel helyettesíteni a helyi érdeket? Olykor — jelehtsük ki nyíltan, — ezt is jelentheti, általában azonban nem egyszerűen ezt. A két követelmény bonyolult egyeztetéséről, más szóval: a rövidlejáratú és a távlati érdekek összekapcsolásáról van, szó. A Központi Bizottság novemberi határozata magas etikai mércét állít minden gazdasági vezető elé. Igaz, kimondja azt is, hogy célszerű elemekni, felülvizsgálni a szabályozás hatásait, de egyszersmind rámutat: nem várható minden eredmény ettől — az előrehaladás elsőrendű feltétele, a felelősségteljes, jól Végzett, hatékony munka! Ülésezett Szolnok Megye Tanácsa Elismerés a közegészségügy dolgozóinak Tegnap délelőtt tartotta meg ez évi utolsó ülését Szolnok Hegye Tanácsa. A tanácstagokon kívül ott voltak megyénk országgyűlési képviselői. Fodor Mihály megyei tanácselnök megnyitója után dr. Hauk István, a tanács kulturális, egészségügyi és ifjúságpolitikai bizottságának jelentését terjesztette elő Szolnok megye közegészségügyi és járványügyi helyzetéről. Szóbeli megajánlásában az előadó szólt a Közegészségügyi és járványügyi szolgálatok kialakulásáról, munkájáról, a járványok leküzdéséért megelőzéséért vívott mindennapos küzdelméről. Az írásos előterjesztés részletesen elemezte a települések közegészségügyi helyzetét. Az urbanizálódás a mi megyénkben is jelentősen javította a lakosság élet- és munkakörülményeit, ugyanaKkor viszont számos problémát is felszínre hozott. A megyében a kommunális szolgáltatások közül a közműves ivóvízellátás fejlődött a legdinamikusabban: 76 település közül 54-ben van közüzemű vízmű, 12 település vízellátását körzeti vízelvezetés, 10 községét pedig egyedi közkutak biztosítják. Probléma viszont Közegészségügyi szempontból, hogy az összes vízművek termelőképessége nem elegendő, ezért különösen nyáron egyes településeken jelentős a vízhiány, ami a hálózat és az ivóvíz szenynyeződését eredményezi. Ezt mutatja, hogy a vízművek kifolyóiról vett ivóvízminták bakteriológiai szennyezettsége egyre gyakoribb. Másik probléma a megyében, hogy a vízhálózat kiépítésétől messzi elmarad a csatornahálózaté. Az aránytalanságot mutatja: a közműves vízellátottság a megyében 57 százalékos, a csatorna ellátottság csak 7 százaléKos és a lakásokon belüli kifolyóval ellátott otthonoknak csupán 48 százalékánál megoldott a szennyvízelvezetés. A keletkező szennyvizek megfelelő tisztításának hiánya is egyre súlyosabb környezetvédelmi probléma. Figyelemre méltó az a megjegyzés melyet a KÖJÁL főmérnöke tett: megvizsgálták a megyében lévő szennyvíztisztítókat és megállapították, egyik sem működik kielégítően, mivel sehol nincs olyan / szakember, aki megfelelően tudná kezelni a berendezéseket. Nyolcszáz milliós program A napirend vitájában különösen Szobrok ivóvízellátási gondjait tették szóvá a felszólalók. Megváltozott a nyersvíz minősége, számatalan, különböző szennyező anyag kerül a Tiszába és a KÖJÁL vizsgálatai szerint a szolnoki felszíni vízmű — kezdetleges technológiájával — ma már alkalmatlan megfelelő minőségű ivóvíz előállítására. Mint azt később Fodor Mihály összefoglalój ában elmondta: kidogoztak egy 1980- ig szóló minimális programot a város vízműellátásának, a szennyvíztisztítás és elvezetés megoldására. — A program megvalósítása 800 millió forintba kerül. Most tárgyalnak különböző országos szervekkel, a városi tanáccsal e pénz biztosítására. A környezetvédelemmel kapcsolatban többször esett szó a tegnapi ülésen a levegőtisztaság védelméről. Szolnok ■ levegője egyre inkább szenynyeződik és nemcsak a növekvő gépkocsiforgalom miatt. A KÖJÁL főmérnöke. Hidasi Zoltán például segítséget kért annak az újítási javaslatnak kikísérletezéséhez, bevezetéséhez, amellyel megszüntethető Szolnokon az állatifehérje feldolgozónak a város levegőjét szennyező hatása. De szennyezik a város levegőjét a ma még széntüzelésű kazánok: például a megyei tüdőbeteggyógyintézet, a szolnoki fedett uszoda környékén lévő épületek, intézmények kazánjai. A megoldás módja csak az, ha korszerű tüzelésre (pl. gázfűtés) szerelik át azokat. Dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában azt taglalta, hogy a mezőgazdasági egészségügy fejlesztése érdekében tovább kell folytatni és ki kell szélesíteni az állatról emberre terjedő fertőző betegségek járványügyi sajátosságainak felderítését. A megye adottságaival, a fejlődés fő irányával összhangban, — a KÖJÁL-ban — az iparegészségügy fejlesztésén kívül — elsősorban a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos munkaegészségügyi és a korszerű környezetvédelmi toxicológiai tevékenység továbbfejlesztésére kell törekedni. Beszélt annak fontosságáról is, hogy a területfejlesztési — rendezési— koncepciók, tervek kidolgozásába be kell vonni a közegészségügyi-járványügyi hálózat Szakembereit, s ezen keresztül biztosítani az urbanizációs ártalmak megelőzését. Jóváhagyták a ni ii iiUa terveket Fodor Mihály vitaösszefoglalój a, s az elhangzottak alapján a határozati javaslat kiegészítését követően a tanácsülés elfogadta a jelentést. így többek között határozatban rögzítette: a megyei tanács elismerését ős köszönetét fejezi ki a közegészségügyben dolgozóknak munkájukért. A tanácsülés ezután megtárgyalta és elfogadta a megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1973. évi munkaprogramját. Úgyszintén jóvá hagyták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1973. évi munkatervét. Elfogadták azt a tájékoztató jelentést, amely az 1971. évi országgyűlési képviselő- és tanácstag választások alkalmával a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok megvalósításáról szólt, majd egyéb előterjesztésekről döntöttek. V. V. Összehívták az országgá ülést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. december 12. napján (kedd) délelőtt 11 órára összehívta. (Hírmagyarázatunk az 5. oldalon.) Fock Jenő fogadta a francia ipar- és tudományfejlesztési minisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta — Jean Charbonnel francia ipar- és tudományfejlesztési minisztert, aki a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyal hazánkban. Az eszmecserén részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Gérard Amanrich, Franciaország magyarországi .nagykövete is. Bírák eskütétele A megyei és munkaügyi bíróságok elnökei, valamint a katonai bíróságok elnökei és bírái tegnap letették a bírói esküt Losonczi Pál,' az Elnöki Tanács elnöke előtt, az Qrszágház Munkácsytermében. Losonczi Pál méltatta a yálasztolt bírák szerepét a szocialista törvényesség biztosításában és az igazságszolgáltatásban, majd az eskütétel után dr. Fülöp Andor, az egri megyei bíróság elnöke a bírák nevében köszönetét mondott a megválasztásuk során irántuk megnyilvánult bizalomért. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Guineái küldöttség Nyers Rezsőnél Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap fogadta Barry AI Pha Ournar kereskedelmi miniszternek, a guineai Demokrata Párt politikai bizottsága tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó guineai párt- és kormányküldöttséget. A szívélyes, baráti légkörben tartott eszmecserén áttekintették a feleket kölcsönösen érdeklő kérdéseket, közöttük a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság együttműködésének helyzetét, és az MSZMP, valamint a guineai Demokrata Párt kétoldalú kapcsolatait. Terven felül A Mecseki Szénbányák legfiatalabb üzeme, a komlói Z obák-bánya feldíszített, szénnel teli csillében a minap napszínre szállította az idei terv utolsó mázsáit, ezzel teljesítette 642 ezer tonnás termelési programját. Tegnaptól tehát már a „ráadást” termelik. Az 1964 óta termelő bánya ilyen korán még soha sem fejezte be éves tervét. Vállalásuk szerint 1972 hátralévő napjaiban további 45 ezer tonna szenet küldenek felszínre. Nagyszabású kiállítás „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922—1972” címmel nagyszabású reprezentatív kiállítás nyílt tegnap délután a Műcsarnokban a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. A kiállítás megnyitóján dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Apró Antalt, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét és Nyers Rezsőt, a Központi Bizottság titkárát, a Politikai Bizottság tagjait. Ott volt a megnyitón V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet, valamint a Szovjetunió megalapítása 50. évfordulójára az MSZBT meghívására hazánkba érkezett szovjet delegáció. Ünnepi megnyitó beszédet Apró Antal mondott. Ifjúsági konzultáció Háromnapos magyar— osztrák ifjúsági konzultáció kezdődött tegnap Szombathelyen. A két ország szomszédos területeinek ifjúsági vezetői eszmecseréjének középpontjában az ifjúsági munka összehangolása, a szomszédos országrészek közötti együttműködés kiszélesítése, közös kulturális és sport programok kidolgozása áll. A jövő év nyarán, a berlini világifjúsági találkozó előtt „kis-VIT”-et rendeznek Vas megyében osztrák, csehszlovák, jugoszláv és magyar fiatalok részvételével. A konzultáció befejezése után vasárnap Körmenden az ifjúság házában nagygyűlést rendeznek. Élménybeszámolók A jászberényi Hűtőgépgyár bejáró dolgozóinak lakóhelyi kulturális programja keretében nagv érdeklődéssel kísért olimpiai élménybeszámolókat tartottak a jászberényi járás három községében. Az első találkozón Jászboldogházán és Jászfelsőszentgyörgyön Páder János a MOB titkára, Pfeffer Anna kajak világbajnok, müncheni bronzérmes, — és Villányi Zsigmond fjúsági világbajnok. müncheni ezüstérmes versenyszik számoltak be olimpiai küldetésükről, élményeikről. Ma Szántó György, a Magyar' Olimpiai Iroda munkatársa. valamint Kulcsár Győző, olimpiai bajnok, müncheni ezüstérmes, — és Pathó Magdolna, müncheni 4. helyezett versenyzők tartanak olimpiai beszámolót Pusztamonostoron. Magyar tárlatok külföldön Az év utolsó heteiben több jelentős magyar leállítás ismerteti meg a külföldi közönséget a magyar képző- és iparművészet remekeivel. A hónap elején nyílt a varsói Magyar Intézetben Bódi Irén Munkácsy-díjas textiltervező iparművész több mint 100 alkotásából bemutató. December 15-én a szófiai magyar intézetben a fiatal magyar képzőművészek stúdiójának munkáiból nyílik tárlat. December 16-án ugyancsak Szófiában fotódokumentációs kiállítás nyílik a Petőfi-évforduló alkalmából. A kölni Glaub Galériában „Figurák a térben” címmel december 19-től január 12-ig látható az a bemutató. amelyen Schaár Erzsébet 21 kisplasztikája kerül az érdeklődők elé. Gázmérgezés Békéscsabán A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kopasztóüzeméből csütörtökön este — gázmérgezés miatt — 24 dolgozót szállítottak a mentők a békéscsabai kórházba. Ketten Súlyosabban, 22-en pedig könnyebben sérültek meg. Heten még aznap elhagyták a kórházat, a két súlvosabb sérült tegnap reggelre túljutott az életveszélyen. a többiek állapota szintén javult. A felelősség megállapítására a rendőrség — szakértők bevonásával — széleskörű vizsgálatot folytat. Közlemény Ismeretes, hogy Prágában hivatalosan bejelentették, miszerint Szlovákia több vidékén száj- és körömfájás megbetegedés fordult elő. Ezért a csehszlovák külügy- és belügyminisztérium 1972. december 8-i hatállyal elrendelte magánszemélyek kiutazási tilalmát Magyarországra, Romániába, Jugoszláviába és a Szovjetunió kárpát-ukrajnai területére. Illetékes magyar szervek ezúton hozzák az érdekeltek tudomására, hogy az említett okokból — további intézkedésig — a magyar állampolgárok sem utazhatnak ki Csehszlovákia területére, és Csehszlovákián keresztül azon túlra, még szolgálati útlevéllel sem. Nem vonatkozik e tilalom, illetve korlátozás a hazájukba visszautazó csehszlovák állampolgárokra, ezek azonban kizárólag Komárom és Hidasnémeti határállomásokon át utazhatnak viszsza hazájukba. Az utazásra vonatkozóan a Magyar Államvasutak információs szervei készséggel adnak felvilágosítást. Nincs szakember, kérés a csatorna
