Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
. 1972. december 8. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-szervezete mintegy 300 munkásszármazású fiatalt készít fel társadalmi munkában az egyetemi felvételire. A felvételi tantárgyakból az egyetem idősebb hallgatói tartanak előadást és konzultációt. A képen: Eerenczi Éva negyedéves hallgató politikai gazdaságtan szemináriumot vezet. Szolnok—Túrkeve Ankét Ságvári Endréről Szerda délután a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban az SZMT- könyvtár és a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében a névadó húga. Ságvári Agnes találkozott a könyvtár olvasóival és a város Ságvári szocialista brigádjainak, úttörőőrseinek tagjaival. A művelődési központ előadóterme kicsinek bizonyult a résztvevők számára, így a beszélgetést a színházteremben tartották. Ságvári Ágnes, -aki a Fővárosi.. Levéltár igazgatója, mint történész és a legközelebbi 'hozzátartozó beszélt a kommunista mártír életéről. — Aki igazán meg akarja ismerni Ságvári Endrét, annak inkább a kor társadalmi, politikai összefüggéseit kell tanulmányoznia, s nem annyira az adatokkal teletűzdelt életrajzot. — A hozzátartozó számára mit jelent egy új emléktábla vagy egy újabb Ságvári-brigád? — Sok intézmény felvette Endre nevét, és valószínű, hogy ezek száma még növekedni fog. Mindenesetre, ha százzal több ember ismeri mint embert, mint kommunistát. többet ér. mint ha százzal több utca és tér viseli a nevét. — Hogyan látja öt a történettudomány és művészet tükrében? — A történészek a magyar ifjúkommunista mozgalom jelentőségét, társadalmi (és politikai szerepét a rangjának megfelelően értékelik. Ami viszont — s itt főleg irodalmi munkákra gondolok — róla megjelent, kevesebbet mond el, mint ami valójában Endrére és munkásságára jellemző. A legújabb alkotás, a Harminckét nevem volt cselekménye a kort hűen idézi, alakjai is hitelesek. Ennek ellenére leegyszerűsíti a problémákat. Veszélyesebb volt akkor élni. A filmből azt látjuk, hogy Endre mindig feltalálta magát, a kritikus pillanatokban is nyugodt volt. Ez igaz, de az is példa lehetne, hogyan tett szert erre a tulajdonságra. — Mint legilletékesebb, írt-e a bátyjáról? — Nekem nagyon nehéz ezzel foglalkozni, mert számomra nemcsak hős volt, hanem a bátyám, és apám halála után a nevelőm is. Nem akarok az emlékéből élni. mint néhányan, akik a hozzátartozó hősiességét önmaguk előnyére használják fel. Ha róla nagyobb munkát nem is írtam, a börtönből küldött leveleit valamint verseit és első novelláját közreadtam. — Milye-n korkrét elképzelései voltak az új rendszerről? — Elsősorban a szociális körülmények megváltoztatásáról beszélt. Az utcán sokszor mutatott egy-egy épületre: „ebből kórház lesz, ebből -öregek otthona”. Az iskolarendszerrel kapcsolatban sokszor beszélt a vagyoni megkülönböztetés nélküli iskoláról, a diákönkormányzatról, az egységes tananyagról és a tantervi reformról, új tankönyvekről. Az úttörők, ipari tanulók, szocialista brigádtagok kérdései véget nem érően ostromolták volna Ságvári Ágnest, ha az újabb „kötelesség” el nem szólította volna körükből. Indulnia kellett Túrkevére. ahol a Harminckét nevem volt című film vetítése után találkozott Ságvári' Endre túrkevei tisztelőivel. I. Zs. Harmincötezer helyes m es fejtő Kell a jó könyv olvasópál vázat Lezárult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság „Kell a jó könyv'’ címmel meghirdetett olvasópályázata. Az első gyorsmérleg szép eredményekről ad számot. A tavaly októberben kiírt pályázatra ez év október 1-ig csaknem 75 000 pályázati lap érkezett be. (A megyei könyvtárak jelzései szerint ennél jóval többen, több mint százezren kapcsolódtak be a szovjet irodalmi alkotások népszerűsítésére indított mozgalomba.) A versenyzők közül 35 000-en küldtek be helyes megfejtést. örvendetes, hogy a 75 000 vállalkozó kedvű versenyző többsége munkásfiatal és diák. A szovjet írók műveit népszerűsítő akció tovább gyűrűzött a munkahelyeken, elsősorban a szocialista brigádok körében. A pályázat sikeréért a könyvtárak külön polcokat rendeztek be az orosz klasszikusok müvei és a mai szovjet szépirodalom remekei számára. Jól segítette a mozgalom sikerét az Európa Könyvkiadó is, amely az idén a versenyben javasolt művek közül tízet új kiadásban megjelentetett. Az irodalmi színpad művészei szovjet szépirodalmi műsorral léptek a fővárosi és vidéki közönség elé. A nagy érdeklődéssel kísért pályázat záróünnepségét december 12-én tartják meg a SZOT székházában. Itt sorsolják ki a 35 000 helyes válaszadó közül azt a 145-öt, aki értékes nyereményhez jut. Az első díj egy Zsiguli személygépkocsi. Ezenkívül gazdára talál egy moszkva— leningrádi kétszemélyes társasutazás. négy egyszemélyes szovjetunióbeli utazás és sok értékes tárgy. A 145 nyertes névsorát az Ország-Világ december 10-i száma közli. Árcuiylcoszorús alapító Tanulmány a Jászsá» és a palócok kapcsolatáról Érdekes történeti kutatásokat folytat a Jászságban egy tizenhét tagú tudományos munkaközösség. A gyűjtő és feltáró munka kiterjed a tájterület néprajzi adottságaira, antropológiai vizsgálatára, nyelvészetének tanulmányozására, a lakosság eredetének megállapítására. A nagy alaposságot és körültekintést igénylő munka első szakaszában a legjellegzetesebb jászsági település, Jászdózsa monografikus igényű feldolgozását készítették el. A szolnoki Damjanich János Múzeum gondozásában megjelenő tanulmány feltárja a Jászság és a palócok kapcsolatát. A XVIII. századi palóc „kirajzások” idején Nógrád, Heves, Gömör, Hont és Borsod megyék palóclakta vidékeiről sokan telepedtek le a Jászságban. A lakodalmi szokásokkal és a rokonsági rendszerrel foglalkozó művek egyaránt utalnak a palóc eredetre, amit az antropológiai vizsgálatok is megerősítenek. A tudományos kutatómunka első fejezetének lezárása után az Alföld talán „legpalócosabb” településén, Zagyvarékason kezdték meg a vizsgálatokat. — A családunkból én voltam az ötödik tanító Kőtelken. Dédapám, nagyapám, nagybátyám, apám mind ott tanítottak. Ismert bennünket az egész falu és én is ismertem mindenkit. Annak idején a mozin kívül még nem sok szórakozási és művelődési lehetőség volt falun. Azon törtem a fejem, hogyan lehetne az embereket a bortól a könyv mellé vonzani. Nekiláttam a munkának. A kőtelkiek bíztak bennem, eljöttek a rendezvényeimre. Aztán már hívás nélkül is jöttek. 1938-ban például 50 filléres belépődíjjal esztrádműsort szerveztem, ami akkor még szinte ismeretlen fogalom volt. Szerepelt ott az énekkar, volt novella felolvasás. szavalat, egyfelvonásos. A műsor után mindenki a korábbi belépődíjakból vásárolt ajándékkönyvet választhatott magának. Egy év alatt több mint ezer kötetet ajándékoztunk el, köztük 700 Petőfi kötetet. Az emberek megszerették a könyvet, az olvasást. Évente több mint hatezer kötetet kölcsönöztek ki az általam összezedett könyvtárunkból. Saját könyveimet is salátává olvasták. Könyvekkel zsúfolt polcaira nézek. Tekintete követi az enyémet, s mintegy mellékesen, tréfásan megjegyzi. — Több mint két és fél ezer kötetes könyvtáram van. De a fiaim lepipáltak, legöregebb fiamnak például majdnem négyezer kötetes könyvtára van. — Hogyan, került Szolnokra? — Én voltam az állami iskola első igazgatója Kőtelken. Közben megszereztem a magyar-történelem szakos tanári diplomát. Az ottani népművelő tevékenységemnek hattyúdala volt az 1950 januárjában megszervezett irodalmi est, melyen Bóka László író működött közre. A mozihelyiség zsúfolásig megtelt, aktív vita alakult ki, azt hiszem mindenkinek emlékezetes maradt az est. Aztán 1950-ben Szolnokra költöztünk. Voltam iskolaigazgató. dolgoztam a megyei tanács népművelési osztályán és nyugdíjamig a járási tanácsnál. — Szolnokon is folytatta népművelő munkáját? — Az iskolákban fiókkönyvtárakat szerveztem, amelyek nyitva álltak a szülők előtt is. Az akkori olvasók közül sokan azóta is könyvtári tagok. 1953-ban, mikor Szolnokon megalakult a TIT, alapító tagja voltam. — Milyen témákban és hol tartott legtöbbször előadást? — Főleg irodalmi témájú előadást tartottaxn, volt olyan év, mikor 70—80-at is. Nagyon szerettem a dohánygyári, a Fürst Sándor utcai, az Ostor utcai és a Gábor Áron téri munkásszállók fiataljait, öregjeit. Élveztem meglepően ügyes kérdéseiket. hozzászólásaikat, vitáikat. A megyei könyvtárban pedig vasárnaponként meséltem a gyerekeknek. Beszélgetésünkbe a felesége is beleszól, aki szintén nyugdíjas pedagógus. — Gyakran megtörtént, hogy férjem fáradtan jött haza az egésznapos munka után. Bekapta a vacsoráját, a szeme majd lecsukódott, alig állt a lábán. „Várnak rám” — volt a felelete itthonmaradásra kérő szavaimra. Aztán este 10 óra körül felüdülve, frissen jött haza. Mindig jót tett neki egy-egy jól sikerült előadás, beszélgetés. Kádár Ágoston kétszer kapott miniszteri kitüntetést. 1954-ben megkapta a Szocialista kultúráért, 1964-ben a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A napokban pedig a TIT aranykoszorús jelvény tulajdonosa lett. Élete értelmét a népművelő munka jelentette, az volt egyetlen nagy szenvedélye. 3*. M. A TIT kongresszusa után A TIT legutóbbi kongresszusa után egyértelműbbé, világosabbá vált a társulat hivatása, jobban körvonalazódtak feladatai. Korábban sokan úgy vélték, hogy a TIT értelmiségi tömegszervezet, pedig nem az. hanem mozgalom, melynek célja a nép műveltségének emelése. E cél elérését a TIT nem tudományrr.űyelő intézményként segíti. Á szellemi élet más műhelyeiből kölcsönzi a tudományt. A társulat alakításának kezdeti időszakában nem így volt. Akkor a tudomány művelése központi helyen állt. Azóta viszont létrejött a Magyar Tudományos Akadémia, a különböző tudományos intézetek. Igv a TIT számára a tudomány közvetítése maradt feladatként. Ebből adódik viszont, hogy a társulat szervezetei valóban csak tudományos ismeretterjesztéssel foglalkoznak, s nem szerveznek olyan rendezvényeket (például: szabás-varrás tanfolyamokat)* melyek művelődési intézmények feladatai. Az utóbbi években az egész országban egyfajta arisztokratizmus, sznobizmus jeleit lehetett felfedezni a TIT munkájában. Mindenféle divatnak helyet adó, a gyakorlattól eltérő előadások hangzottak el, ugyanakkor a kétkezi munkások művelődésének segítése háttérbe szorult Márpedig a TXT-nek az ő számukra kell elsősorban közvetíteni a tudományt. A társulat előadódnak arra kell ügyelniük, hogy gyakorlati tevékenységre irányuló ismereteket közvetítsenek a dolgozóiknak. Arra keresni kielégítő választ, amit a gyakorlati élet tesz fel, s nem" arra, amit kigondolunk. Néhol azt igyekeztek megmagyarázni a munkásoknak* hogy mi az egzisztencializmus, a strukturalizmus, az elidegenedés, — pedig nem ezek okoztak nekik gondot más kérdésekre vártak feleletet. Az említett témák helyett sokkal inkább szükség volna a dolgozók közgazdasági ismereteinek növelésére. Ugyanígy gondot okoz a jogi ismeretek hiánya. A természettudományok területén alapproblémákkal küzdünk. Legalább olyan szinten, meg kellene tanítani a tömegeket matematikai, csillagászati, vegyipari stb. ismeretekre, hogy a tehnilcai forradalomról megjelenő cikkeket megértsék. Az ismeretek nyújtásával azt is elősegítheti a TIT, hogy a dolgozók élni tudjanak jogaikkal, fejlődhessen a szocialista demokrácia, jobban kibontakozhassék a szocialista személyiség. Azt volna jó elérni, hogy a tudás gyarapítása az ember mindennapi tevékenysége legyen. Mondhatnánk ezt úgy is: tudjuk lerombolni önmagunkban az „okos «über” szimbólumát, sose elégedjünk meg ismereteinkkel. Memorizálás helyett a gondolkodási készséget igyekezzenek a társulat előadói fejleszteni az emberekben. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a memorizálási képesség 80—• 90 százaléka általában terhelt, a gondolkodási képességnek viszont csak kb. 10 százaléka. Magától érthető, hogy ennek fejlesztésében vannak nagy lehetőségek. A társulat több évtizedes gyakorlati tapasztalata: számottevő szerepe csak a szervezett tematikai sorozatnak van. Egyedi előadásoknak nincs sok értelmük. Ennek ellenére igen ritka (pláne a labnrgyakorlattal összekötött) a tematikai sorozat. Szex*vezésében még sok a bizonytalanság. Több helyen szerveznek ugyan szabadegyetemeket, de azok tulajdonképpen nem mások, mint egyedi előadások egymás melletti füzére. A gyakorlati élet azt követeli, hogy a járási—városi elnökségeken túl üzemi, körzeti, állami gazdasági TIT- szervezeteket is hozzanak létre az egész országban. Székesfehérváron folytattak ilyen jellegű, igen jó eredménnyel záruló kísérletet. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak tartalmilag, hanem szervezetileg is „életközelibb” legyen a TIT. Egyébként, ez az „életközeüség” ezernyi gyakorlati tennivalót jelent a TIT számára. Megemlíthető ilyen vonatkozásban, például a tehetséggondozás. — főleg a munkás—paraszt származású gyermekeknél. Az oktatásnak az iskolától eltérő , formáját sikerrel munkálta ld és több helyen alkalmazza a TIT. Gondolok például a kis történészek, matematikusok stb. klubjaira. A társulat munkájában napirendre került a természettudományos bemutatótermek létrehozása. Jó lenne, ha megyénkben sikerülne ilyen vonatkozásban is jó eredményeket elérni. Emellett azonban számtalan útja-módja van a gyermekek számára nyújtott ismeretterjesztésnek. Szabolcsban például elektro-optikai játékokkal ismertetnek meg alapfogalmakat gyermekekkel. A társulat munkájáról — egészében nézve azt — még annyit: a végcél nem a tudományos ismeretek terjesztése, hanem azok segítségével a szocialista ember nevelése. Ezért — például a természettudományok területén — a világnézeti következtetések levonását is az eddiginél jobban el kellene érni a TIT előadóinak. Mondhatnánk ezt úgy is: a tudományos ismeretterjesztéssel is a világnézeti elkötelezettséget fejleszszük az emberekben. S. B. Honvédelmi klubhelyiséget avattak Ünnep volt tegnap Szolnokon, az Áchim úti általános iskolában. Felavatták a Zalka Máté úttörő honvédelmi klubot, amely nemcsak a városban, de a megyében is egyedülálló lehetőségeket nyújt a honvédelmi nevelés színvonalának emelésére. Dr. Kovács Zoltánná igazgató vágta el a szalagot a klub bejáratánál, majd az úttörőtanács és a honvédelmi szakasz jelenlétében az iskola honvédelmi nevelő munkáját segítő Ságvári laktanya néhány katonája hozta be a csapatzászlót* Az igazgató rövid ünnepi beszéd után átadta a klub kulcsait a csapatvezetőnek és az úttörők képviselőjének. Az ünnepség a honismereti szakkör műsorával és lövészversennyel fejeződött be. Az Áchim úti iskola úttörő honvédelmi klubját a fűtés korszerűsítése után a kiürült pincében rendezték be. A gyerekek társadalmi munkája mellett több vállalat is segített a klub létrehozásában. A helyiséget vetítésre. lövészversem.ek rendezésére, szakköri foglalkozások. klubdélutánok meg tartására lehet használni.
