Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

1972. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdaságpolitikai agitáció a Tisza Cipőgyárban Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának agitóci­­ós és propagandabizottsága legutóbbi ülésén megtár-1 gyaita, elemezte a gazda­ságpolitikai agitáció tapasz­talatait a Tisza Cipőgyár­ban. Az üzemi párt-végre­hajtóbizottság adott jelen­tést a fontos pártpolitikai munka helyzetéről. A gazdaságpolitikai agi­táció céljait, feladatait — a felsőbb pártszervek hatá­rozatainak megfdleilően -1 az üzemi pártbizottság, párt-végrehajtóbizottság munkálta ki, melyet azutan taggyűléseken, a gazdasági és tömegszervezetek, moz-i galmak különböző fórumain is ismertettek. Meghatároz­ták a szervek sajátos tenni­valóit A munka segítésére az üzemi pártbizottság mellett létrehozták az agit-prop. és a gazdaságpolitikai bizottt­­sngot. és kialakították az agitációs munka szervezeti kereteit D A gazdaságpolitikai agitá­ció szervezeti keretei a ci­pőgyárban sokrétűek. Hu­szonöttagú előadói gárdát, százötven tagú aktívaháló­zatot hoztak létre. A szóbeli agitációba bekapcsolódtak a pártcsoport-bizalmiak, szo­cialista brigád vezetők, va­lamint a tömegszervezetek­ben és mozgalmakban dol­gozó aktivisták is. Ezek száma eléri a négyszázat, s tevékenységük kiterjed az üzem egész területére. Az üzemben a tájékozta­tásra és az emberek meg­győzésére sikerrel alkal­mazzák a szóbeli, Írásos és és szemléltető agitáció kü­lönböző módszereit. Az utóbbi két évben öt gazda­ságpolitikai témájú pártna­­pöt rendeztek decentrali­záltan, kisebb csoportok részére. Ezeken több mint tizenhatezren jelentek meg. Eredményesen működik a fiatal mérnökök, techniku­sok klubja Meghonosodott a műszakiak konferenciája és a szocialista brigádvezetők fóruma is. Intenzív gazdaságpoliti­kai agitációt fejt ki a párt­­bizottság üzemi lapja, a Tisza Cipő is, amely 3 ezer példányban jut el az üzem dolgozóihoz. A lap gyak­ran közöl interjút a gyár vezetőivel. Cikkei közérthe­­töek és ági táti vak. De gyen­gesége a lapnak, hogy nincs eléggé emberközelben, töb­bet írhatna a legjobb mun­kásokról, aktivistákról. Az agitátorok és a gazda­­ságvezetök jól hasznosíthat­ják a termelést elemző, úgynevezett „gyors jelen­téseket”, melyeket az agitá­ciós és propagandabizottság ad ki. Minden alapszervezetben 2—5 tagú információs há­lózat működik, melyek rendszeresen tájékoztatnak az emberek véleményéről, hangulatóról. Ezeket'1 párt­taggyűléseken is ismertetik, s közük azokat az intézke­déseket is, amelyekét a hi­bák .megszüntetése érdeké­ben a gazdaságvezetők tet­tek. A gyár minden üzemré­szében megtalálhatók a fa­liújságok. táblák, amelye­ken közük az egységek és a gyár termelési eredmé­nyeit. s népszerűsítik a leg­jobban dolgozókat. Követendő példa, hogy az üzem új dolgozóinak a vállalat életiét bemutató, ké­pes füzetet adnak, hogy gyorsabban beilleszkedhes­senek a nagy közösség munkájába. A Tisza Cipőgyárban a párt gazdaságpolitikájának magyarázata a tömegpoli­tikai munkában fő feladat­tá vált. Nagy gondot, fordí­tanak az anyagi érdekvi­szonyok tudatosítására, a népgazdasági, csoport és egyéni érdekek összefüggé­seinek ismertetésére. Arra, hogy a népgazdaság érdélre elsődleges, tartósan ettől függ az egyén boldogulása is. Sokat foglalkoznak a munkaerkölccsei (az üzem dolgozóinak jelentős része szőlő- és kerttulajdonos) a felelősség- és kötelességtu­dattal. az üzemi demokrácia kérdéseivel. A gazdaságpolitikai to­vábbképzés szolgálatába ál­lították a párt- és tömeg­­szervezeti oktatást is. A ko­rábbi években százötven­kétszáz ember tanult a gaz­daságpolitikai tanfolyamo­kon, most ötszázan vannak. Pozitív vonás, hogy a töb­bi tanfolyamon is több gaz­daságpolitikai témát iktat­nak be. A tömegszervezeti oktatásba 1676 személy kap­csolódott be. A pártbizott­ság és a gazdaságvezetőség által szervezett helyi veze­tőképzőn kétszázötvenen ta­nulnak. Az oktatás és az agitáció eredményeként pozitív irányba formálódott az em­berek közgazdasági szemlé­lete. Egyre jobban értik a gazdasági reform szük.é­­gességét, mert eredményeit is látják. A szemléletválto­zás hatásaként fokozódott a politikai aktivitás, szélese­dett a munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom. Javult a gyártmányok mi­nősége, s a nehézségek el­lenére a vállalat teljesíti tervét. 3 A gazdaságpolitikai agi­táció a Tisza Cipőgyárban jelentősen fejlődött. A me­gyei agitációs és propagan­dabizottság az elemzés és értékelés során azonban a fogyatékosságaira is rámu­tatott. Az agitáció formái gazdagodtak, bázisa kiszé­lesedett, de tartalma elma­rad a követelményektől. Ellentmondás van a szerve­zettség és a vállalat objek­tív gazdasági helyzete kö­zött A gazdaságpolitikai tévé* kenység főként tájékoztató jellegű. Egyik fő hibája, hogy nem eléggé differen­ciáit, másként kell a felső-, a középvezetőkkel és a munkásokkal foglal kozni. Néha előfordul, hogy egyes vezetők szemlélete is téves, a bajok forrását az új gaz­daságirányítási rendszerben látják. Vajon hogyan alti­nak ki ezek a vezetők a párt gazdaságpolitikája mellett? Pedig a szocialista gazdaság vezetőinek ez kötelessége. A Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ál­lásfoglalása, határozata vi­lágosan megmutatja: mit kell tenni a X. kongresszus határozatának végrehajtásá­ért. A kommunistáknak a Központi Bizottság állás­pontját kell képviselniük, számukra a gazdaságpoliti­kai agitáció kötelesség, a párton kívülieknek pedig erény. Az agitáció csak ak­kor lehet hatásos, ha az agitátor élet- és maga tar­tós formája összhangban van. A kommunistáktól ezt joggal elvárhatjuk, sőt kö­vetelhetjük. A meggyőzés arra irá­nyuljon, hogy a munkások ne csak a vastagabb borí­tékért dolgozzanak. Embe­ribb ember csak az lehet, aki a közösségért tevékeny­kedik, saját boldogulásának útját is ebben látja Sokan vannak olyanok, akik csu­pán az egyéni érdekeiket nézik, a nagy többség azon­ban másként vélekedik. Rá­juk kell támaszkodni, he­lyes irányban kell a közvé­lemény gondolkodását for­málni. De ennek hatása csak hosszabb idő múlva érvényesül. A szóbeli meg­győzést nem helyettesíthe­tik az agitáció egyéb formái. •Mindegyik lényege, hogy közérthető legyen. Az agit-prop. bizottság a Tisza Cipőgyárban folyó gazdaságpolitikai agitációt értékelte. Állásfoglalása azonban túlnő e nagyüzem keretein. A tartalmi munka megjavítására tett megálla­pításait másutt is haszno­síthatják. — m. 1. — A Compact? Csomagoló Vállalat tiszaroffi telepe a roha­mosan fejlődő üzemek közé tartozik. Az élolmiszcrcso­­inagoló üzemrészben — ahol teát. Zi-zi-t, mazsolát ta~ sakolnak, a múlt év óla négyszeresére emelkedett a munkáslétszám. Ma már negyven nő dolgozk itt. Képün­kön: zacskóba kerül a gyermekek kedvelt csemegéje, a A MÉM-BEN Megyei tanácsi vezetők tanácskozása Tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban a megyei tanácsot? el­nökhelyettesei és a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyok vezetői tanácskoztál? az idei eredményekről és a jövő évi tervékről. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter megnyi­tó szavaiban leszögezte, hogy a mezőgazdaság összességé­ben sikeres esztendőt zárt és megteremtette az 1973-as esz­tendő termelésének és fej­lesztésének alapjait. Ezután Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes vázolta az 1972-es esztendő eredményeit és részletesen ismertette a jövő ért terveket. A mező­­gazdasági termelés idén 4—5 százalékkal emelkedett, az élelmiszeripar termelése pe­dig 8 százalékkal több mint az elmúlt évben. Javult a külkereskedelmi egyensúly is. a szocialista országokba 19, a tőkés országokba pedig 29 százalékkal többet szállítot­tak, mint egy évvel ezelőtt, ugyanaKkor az import nem növekedett 1973-ban a tervek a mező­­gazdasági termelésben 2, az élelmiszeriparban pedig 8 szá­zalékos növekedést írnak elő. A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP DOLGOZÓINAK KEDVES ELVTARSAKl A Magyar Szocialista Munkáspárt. Szolnok megyei Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőin Önöket a magyar sajtó napja alkalmából. Elismerés és köszönet illeti a Néplap munkatársainak felelősségteljes, cél­tudatos és eredményes tevékenységét, amelyet a kom. muhi «tó sajtó legjobb hagyományainak folytatóiként végeznek pártunk politikájának következetes megva­lósításáért. Társadalmunk előrehaladásával, életünk fejlődé­sével a sajtó munkatársainak a feladata, felelőssége is növekszik. A lap szélesedő és egyre igényesebb olvasótábora azt várja, hogy a megye eseményeiről friss színes, gazdag tartalmú cikkekből lopjon meg­bízható és pontos tájékoztatást, mindennapi munká­jához segítséget, bátorítást. Pártunk kiemelkedően fontos szerepet tulajdonít a sajtónak a szocialista esz­mék terjesztésében, a szocializmus vívmányainak szé­les körű' propagálásában. Ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjuk valósítani a X. kongresszus célkitűzései­ből reánk háruló feladatokat, a jövőben még inkább számítunk a sajtó mozgósító erejére. Kérjük, hogy elvhűséggel, ügyszeretettel cs áldo­zatkészséggel dolgozzanak társadalmunk haladásáért, Szolnok megye fejlődéséért. Munkájukban kívánunk sok sikert, erőt, egészséget. Dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára Ün népi kös z ön í és Sok üdvözlet, jókívánság érkezik szerkesztősé­günkbe ezekben a napokban. Intézmények, vállalatok és egyes olvasók, ismerősök és ismeretlenek kívánnak további jó munkát a Néplap munkatársainak a sajtó­­nap alkalmából. Mindnyájunknak jólesik a köszöntés, hiszen azt jelzi, hogy olvasóink szeretik a Néplapot, számon tartják és megbecsülik munkánkat. Tudjuk azonban, hogy a jókívánságokat nem sajátíthatjuk ki magunknak, hiszen a Néplap megjelenése nem csupán a mi munkánk eredménye. A sajtónapra hozzánk ér­kezett üdvözleteket ezért szeretettel megosztjuk azok­kal. akiket ugyanúgy megillet, mint minket: a nyom­dászokkal. a postai kézbesítőkkel, a tudósítókkal, min­denkivel, aki munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a Néplap naponta eljusson az olvasókhoz. A SZERKESZTŐSÉG Aggregátorok kuli öfdre A márkavédőiéin érdeké­ben a jászberényi Hűtőgép­gyár 1969 októberében átvet­te a törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ktsz-tól a ma aggregátor-felújítóként is­mert üzemet. Az eltelt há­rom év alatt az üzem na­gyot nőtt, terjeszkedett, ter­melésük ma már kb. ötszö­röse az akkorinak. Naponta átlag 150 hűtőgép aggregátort újítanak fel. A felújításon kívül űj agg­regátorok gyártásával is fog­lalkoznak. Csehszlovák és lengyel exportra készítenek alkatrészeket a Lehel-család egyes típusaihoz. Képünkön; javítják egy 175 literes Le­hel hűtőszekrény aggregáto­rát. Jászberényben Garázs előre­gyártóit elemekből Jászberényben, a pelyhes­parti lakótelepen 12 garázst adtak át a napokban. A sze­mélygépkocsi-garázsokat az év elején alakult Lehel Ga­rázsépítő Szövetkezet szer­vezésében a lábatlani Ve­­egy esi pari Ktsz-töl vásárolt előregyártott elemekből épí­tették. A összeszerelési és egyéb szakipari munkákat maguk a szövetkezés tagjai végezték el. Ezzel magyarázható, hogy a személygépkocsi-tulajdo­nosok viszonylag olcsón — alig 10 ezer forintos költ­séggel — építhették fel ga­rázsukat Az építéshez szükséges te­rületet a városi tanácstól vásárolták a szövetkezet tagjai. Figyelemre méltó, hogy aránylag kevés szabad területtel rendelkező lakó­telepen eddig kihasználatlan, más célra nem alkalmas te­rületet használtak fel ga­rázsépítésre. Egy évvel ezelőtt a kert­­d érési Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szerve és a vízgépészeti vállalat III. sz. gyáregysége (Lajos­­mizse) vállalkozási szerző­dést kötöttek. A megrende­lő, a tanács szagikazgatási szerve egy 50 köbméter űr­­tartalmú, HG-—50—23 típu­sú acélszerkezetű víztornyot vásárolt a Vízgépészeti Vál­lalattól, a vállalkozótól. A szerződés szerint a' Víz­­gépészeti Vállalat vállalta, hogy „elvégzi a víztorony helyszíni szerelését, illetve a megrendelő által jóváha­gyott tervek szerint az álta­la. elkészített alapra raló felállítását és üzembe he­lyezését is." Az üzembe állítás határ­ideje: 1972. április 30. A szerződésben ez a dátum szerepel, ennek ellenére a víztornyot csak a nyárón szerelte Össze, állította fel a Vízgépészéti Vállalat IV- es számú szerelési gyáregy­sége. (Budaörs.) A víztorony tehát augusz­tusra a helyén volt, de üze­meltetni, különböző szere­lési hiányosságok miatt nem lehetett. Kiderült ugyanis, hogy „a torony tetőajtaja hiányzik, a tetöajtó fedőlapjának rög­zítése nem megfelelő,.., mi­nél a tetőajtó nincs, úgy a függőt beakasztani. illetőleg felszerelni nem lehetett, így a torony függőlegesbe állí­tása nem lett elvégezve... ...stb... hiányosságok. A tanács csaknem fél mil­lió forintot költött a vízto­rony megvásárolására és felállítására, hogy javítson a nagyközség vízellátási gond­jain. A csaknem hatezer lakosú nagyközség vízvezeték-háló­zatából azonban még most is csak éppenhogy csordogál a víz, — pedig már lassan fél éve helyén áll az új víz­torony. De nem működik! Sajnos, a megrendelőnek, a tanács szakigazgatási szer­vének sem sikerült harmo­nikus műszaki együttműkö­dést kialakítani a szerelő vállalattal, — dehát ez csak része a huzavonának, holott1 a kenderesieknek nem ma­gyarázkodásra. hanem vízre van szükségük. — ti —1 A kenderesi „ferde torony”

Next

/
Oldalképek
Tartalom