Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

1972. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megvizsgáltuk: „Legszívesebben itthagynánk az egészet” — Miért ? 1 keresetcsökkenés okai és megszüntetésének lehetősége a kisújszállási téglagyár blokküzemrészében „A kezdeti lelkesedéstől eljutottunk odáig — mind az öten, — hogy legszívesebben itthagynánk az egészet. Azt írnám meg: miért? — kö­zölte Brankovics László, a kisújszállási téglagyár blokk­üzemrészének ifjúmunkása, amikor lapunk munkatársa azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy miről írna, ha újságíró lenne. Válaszát a Néplap októ­ber 26-i számában közöltük, s azóta már munkatársunk Pádár János gyárvezetőtől magyarázatot is kért, de nem kapott a blokküzemrészben panaszolt helyzetről. Ezért Farkas Ferenccel, a Tégla­­es Cserépipari Vállalat mű­szaki f igazgatóhelyettesével mentünk a kisújszállási gyárba, hogy megvizsgáljuk, mi az igazság a sérelmezett ügyekben. Brankovics László aznap nem dolgozott, de négy tár­sa közül Hegymegi Jánossal beszélhettünk. Azt mondta ő is, amit Brankovics: 2800 forint körüli havi fizetést ígért ötüknek — szóban — a gyárvezető, amikor nehéz­­gépkezelői tanfolyamra je­lentkeztek. Ennél azonban jóval kevesebbet keresnek, mióta levizsgáztak, s külö­nösen augusztusban és szep­temberben volt nagyon ala­csony a fizetésük. Az ígért összegnél 1000—1200 forint­tal is kevesebb. Joggal sé­relmezte'ezt Brankovics, akii részben arra is utalt, hogy miért ilyen alacsony a bé­rük. A legfőbb ok, hogy a blokk-üzemrész termékeinek két vevője, a Megyei Állami Építőipari Vállalt és az ÉP­SZER a tavasz óta készülő blokkokból eddig jóval keve­sebbet szállított el, mint amennyit az üzemrész gyárt­hatna. Emiatt sok készter­mék visszamaradt. Tárolá­suk igen gyakran az egész rakodóteret igénybe vette, s ilyenkor le kellett állni a termeléssel. « Egyéb akadályozó tényezők közt utóbb szerepelt a ho­mok — mint termelési alap­anyag — hiánya, két ízben is. Ezt a Marosból egy csa­­nádpalotai tsz termeli ki, s korábban a folyó alacsony vízállása, most pedig vagon­hiány miatt közölte, hogy nem szállíthat folyamatosan. Tény, hogy a kiszolgálj; tar­gonca is többször elromlott, s ilyenkor az anyagmozga­tás ütközött nehézségekbe. Az említett okok miatt a blokk-üzemrész gyakorlati­lag csaknem mindig keve­sebbet gyárthatott annál, amennyi a 100 százalékos munkateljesítményhez kel­lett volna. Az ezen alapuló bérezés tehát — a dolgozók hibáján kívül —- alacsony keresetet biztosított az üzem­rész munkásainak. Nem cso­da, hogy ezért sokan meg­váltak onnan, sőt a gyártól is. Oka lehet ennek, hogy — mint Pádár János fogal­mazott — az üzemrészt irá­nyító művezető munkája szintén „kívánnivalókat hagy maga után”. A nehézgépkezelői tanfo­lyamot végzett öt dolgozó a vállalattal kötött szerződés-Új népbetegség ? Gondolatok egy KBT-nlés ürügyén Szolnok megyében 1971 első félévében 201 közúti baleset volt. idén ugyan1' ennyi idő alatt 211. Tavaly tizenheten haltak meg az utakon fél év alatt, ebben, az évben huszqfthatan. Az elmúlt év első felében száz­­huszonkilencen sérültek meg súlyosan, 1972-beín hat hó­nap alatt százharmincegyen. Rideg statisztikai adatok, döbbenetes számok. Az „emelkedés” 4,9 százalék. Lassan azt is ki lehet pon­tosan számítani, hogy a kö­vetkező évben mennyién halnak maid meg a közúti baleseteknél, mennyien sé­rülnek meg súlyosan. De miért? Mi az oka a „mo­dern népbetegségnek”, amely egyre több áldoza­tot szed? Az okok .között magasan „előkelő” helyen szerepel a gyorshajtás, utána az elsőbb­ség meg nem adása, majd a szabálytalan kanyarodás következik. A bárom „apró vétség’* miatt százhuszoonégy bat­eset történt az első fél­évben. Az okok között szerepel a szabálytalan előzés, a fi­gyelmetlenség, a gondatlan vezetés, műszaki hiba. a kö­vetési távolság be nem tar­tása és az ittasság. Vagyis a járművek, illetve a veze­tőik hibái. A baleseti kró­nikákban viszont nagyon gyakran azt olvassuk: „nem az útviszonyoknak megfele­lően vezette járművét...” És ennél a gvakran ismételt mondatnál érdemes egy ki­csit elidőzni, mert a közle­kedéshez nemcsak az em­ber és a jármű tartozik, hanem az út. az „útviszo­nyok” is. A KPM Szolnok megyei Igazgatósága 1334 kilomé­ternyi úthálózatra ügyel. Az igazgatóság ebben az évben 261.6 millió forintot for­dított az utak korszerűsí­tésére, jövőre 352,5 mil­lió forintot költenek erre a célra. Ennek ellenére az alsóbb­rendű«, úthálózatból 500 ki­lométer nem megfelelő szé­lességű. illetve a szüksé­gesnél kisebb a teherbírá­sa. Belátható időn belül nem is jutunk el oda, hogy azt mondhassuk: megyénk útjai rendben vannak. A megyei Közúti Baleset» elhárítási Tanács szerdai ülésén Helt Lajos, a KPM Szolnok megyei Igazgatósá­gának igazgatója elmondta, hogy a téli ldőszakban a 4-es számú főútvonalon őrjá­ratos gépkocsik gondos­kodnak a megfelelő útvi­szonyok megteremtéséről, személyzetük ügyel az út tisztaságára, megtisztítja a jelzőtáblákat, esetleges baleseteknél elsősegélyt nyújt. Az alsóbbrendű útvonala­kon úgynevezett rajonos kocsik gondoskodnak a sí­kosság megszüntetéséről, a hó eltakarításáról. A 31-es úton „ajánlott sebességet” jelző táblákat raknak ki, és folyamatosan tisztítják meg az utakat a felhordott sár­tól. És még hosszasan so­rolhatnánk, hogy mi min­dent tesz a KPM, a ren­dőrség. a Közúti Balesetel­hárítási Tanács. Az ésszerű ötletek, javas­latok. sőt a tettek azonban önmagukban nem elégsége­sek, a* tsmbé js ben két évre elkötelezte ma­gát. hogy mindenképpen a gyárnál marad. Ellenkező esetben a tanfolyam költsé­geit időarányosan vissza kel­lene fizetniük. -Tudván, hogy rajtuk kí­vüli okokból lett alacsony a keresetük, október 1-től tíz forint órabért állapítottak meg részükre. Igaz, ezzel sem érik el a szóban ígért összeget. Jövőre azonban már olyan kilátások vannak, hogy — az előzetes közlés szerint — mindkét vásárló, az ÉPSZER és az ÁÉV is több mint kétszer annyi tég­lablokkot rendel, amennyit az. idén. A legfőbb termelési aka­dály megszűnése: a felhasz­nálás, értékesítés fokozódása lehetőséget nyújt a teljesít­mények növelésére. 1973-ban új targoncát kap a gyár, s remélhetőleg a homok, szál­lításában történt fennakadá­sok leküzdésére is módja lesz. M. L Gyermek­várost építenek Csaknem 1.5 milliárd fo­rint értékű építkezést való­sítanak meg jövőre a Bor­sod megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói. A jelentős összegből Miskol­con, Leninvárosban, Kazinc­barcikán és Ózdon kétezer­­ötszáz összkomfortos panel­lakást adnak át és megkez­dik az avasi városrész első lakóházainak építését. A munkákat úgy ütemezték, hogy ,a házgyári elemekből naponta átlag 12.5 lakást szereljenek össze. Az új otthonokon kívül számos kommunális. szociális és kulturális létesítményt épí­tenek. így — többek között — Miskolc-Tapolca környé­kén elkészül a csaknem 400 férőhelyes új gyermekváros. Ott szakképzett nevelők fog­lalkoznak majd a 3—14 éves korú gyermekekkel. A győri­kapui lakótelepen átadják az új intézményközpontot, amelyben több különböző szolgáltató egység, valamint gyógyszertár és orvosi ren­delő kap helyet. A diósgyőri városközpontban százhúsz személyes bölcsőde alapozá­sához fognak, a szentpéteri­­kapui kórházvárosban foly­tatják a négyszáz ágyás gyermekkórház építését. A Tatárdombon megkezdi a termelést a negyvenmillió forintos költséggel épülő új kenyérgyár. Propagandisták klubja Szolnokon Figyelemre méltó kezde­ményezésről hallottunk Szol­nokon: december második felében a városi pártbizott­ság propaganda- és műve­lődési osztálya mellett megs­­tiyílik a propagandisták kiubja. Régi óhaja teljesül ezzel a megyeszékhely párt­oktatóinak. Nyugodt körül­mények között, kellően fel­szerelt helyen készülhetnek a foglalkozásokra. A pártoktatás hallgatóinak Létszáma évről évre emel­kedik. Az idén már csak­nem nyolcezren tanulnak., A résztvevők igényeit a propagandisták képzésével, továbbképzésével igyekszik a városi pártbizottság kielé­gíteni. Szolnokon több mint háromszáz propagandista segíti a marxista—leninista ismeretek elsajátítását, kö­zülük kétszáztizenhárman tömegpropaganda-tanfolya_ mókát vezetnek. A pártok­tatók közt jónéhányan van­nak olyanok, akiknek fel­készülését lakásviszonyaik, családi körülményeik nehe­zítik. Ez is sürgette a klub létrehozását. A propagandisták közössé­ge összeforrott. Sokan 10— 15, sőt 20 éve vezetnek már tanfolyamot. E pártmunká­jukat szinte élethivatásnak tekintik. Többször elmond­ták: jó lenne, ha megfelelő helyiségük lenne, ahol el­méleti — módszertani té­mákat beszélhetnének meg, kicserélhetnék véleményü­ket, s néhány elvtársi, ba­ráti szót is válthatnának, egymással. Most ez az óha­juk is teljesülni fog. , Seres Lászlóné, a városi pártbizottság munkatársa részletesen tájékoztatott a leendő klub felszereléséről, készülő programjáról. A propagandisták klubja’ a Tisza Antal úti Munkás­­őrséé székházában kap he­lyet. Az egyik szobában a könyvtár, a másikban a ta­nulószoba lesz. A könyvtá­rat megfelelően ellátják a szükséges elméleti, politikai irodalommal, folyóiratokkal, napi. és hetilapokkal, mód­szertani anyagokkal. Megta­lálhatók majd a térképek, a statisztikai kiadványok, diagramok, a megyei és városi pártbizottság propa­ganda. és művelődési osz­tályának gondozásában meg­jelenő előadás« és vitaváz­latok, módszertani segéd­anyagok. A tervek szerint a jövő évben magnót., keskenyfilm- és divetítő gépet szereznek be. A vetítéshez megfelelő — témánkénti — filmbiblio­­gráfiával rendelkeznek. A klubban tartják a pro­­■pagandisták felkészítését. Egyes témakörökből havonta jó felkészültségű előadók tartanak előadást és konzul­tációt. Itt összegezik s vi­tatják meg az egyes téma­körök lezárásával a tapasz­talatokat A klub munkájának irá­nyítására a PMO hozzáértő, nyugdíjas párttagokat kér fel, akik a helyszínen segí­tik a propagandisták mun­káját, felkészülését. A leendő klub az ötvenes évek közepe óta meglévő hiányt pótol (ekkor szűnt meg a pártoktatók háza). Megnyitását érdeklődéssel várják a megyeszékhely propagandistái. Jó lenne, ha a szolnoki kezdeményezés követőkre találna. A párt­­bizottságokat támogatja eb­ben a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya. —• tn. 1. —i Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üveg­­technikai üzeme laboratóriumi berendezések és orvosi műszerek üvegalkatrészeinek gyártását végzi. Képünkön Bata Józsefné osztásvonalakat vés gépével egy pipettára. Szövetkezeti ínintaáruház épül Szolnokon — Éj termelő zártrendszerek a megyében Küldöttgyűlés a MEK Vállalatnál Tulajdoniképpen jövő évi üzletpolitikai elveinek meg­fogalmazására ült össze teg­nap a MÉK küldöttgyűlése. Erről tárgyalva sok szó esett arról, hogy mit tesz a 84 szövetkezet közös vállalata, a megye s megkülönbözte­tetten a megyeszékhely zöld­ség- és gyümölcsellátásáért, örvendetes terveket hallot­tunk Csikós Ferenc igazga­tó tanácselnök és Kossik Ist­ván igazgató beszámolójá­ból valamint a hozzászólá­sokból. A legjelentősebb vállalko­zás kétségkívül a megyei szövetkezett mintaáruház építése lesz Szolnokon. A tervek szerint már jövőre elkezdődik a beruházás, ame­lyet jubileumi ajándéknak szánják a városnak. Az új áruházat a MÉK-nek adják át, hogy lássa el áruval, s .forgalmazzon benne. Hallot­tunk arród is, hogy e pil­lanatban is 18 új bolt szer­vezésén. dolgozik \ a MÉK, s ebből hét szaküzlet Szol­nokon nyílik meg hamaro­san. Bármilyen szép is lesz az 1000 négyzetméternél na­gyobb eladófelületű új áru­ház, még csak épület önma­gában, ha továbbra is ilyen marad a zöldségtermesztés. Éppen, ennek megváltoztatá­sára törekszik a MÉK azzalj hogy a zöldségtermesztésben is a zárt technológiákat igyekszik kialakítani. Máris megalakult a zagyvarékasi Béke, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz és a MÉK társulásából a hagymatermesztő rendszer.' Az előbbiek termelik, az utóbbi pedig feldolgozza a hagymát. Most van alakuló­ban a felsőjászsági zöldség­­termelő zártrendszer, s ez a gondolat foglalkoztatja « * burgonyatermelőket is. A cél: minél több zöldség­félét termelni a megyében; Pillanatnyilag ugyanis a me­gyében elfogyasztott burgo­nya kétharmadát például más megyéből vásárolják. A MÉK 4 ezer vagon zöldárut forgalmaz évente, a jövőben szeretnének 7 ezer vagonos forgalmat elérni. Minderre lehetőség is nyílik, ha meg­teremtődik a kereskedelem összhangja. A mairól koránt­sem' lehetne ezt kijelenteni Történetesen a küldöttgyűlé­sen láttunk egy termékbe­mutatót, amelyen például a Csépán készülő tésztafélék) szemnek is gyönyörköd tető­­ek, és a nagykereskedelmi vállalat még sem rendelt be­lőle, s így más megyékben értékesítik. Tiszamenti Vegyiművek Gazdaságos termelés szovjet alapanyagból 7Tudósítónktól) A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművek 12 termelő üzemé­nek alapanyagellátását dön­tően a Szovjetunió biztosítja. A szuperfoszfátgyártás fon­tos anyagából, a nyersfosz­fátból évente 150—160 ezer tonnát szállít a baráti or­szág. A szovjet tervek alap­ján épült és berendezéssel felszerelt 2-eS számú kén­­savgyár évi 80 ezer tonna piritszükségletét, valamint a kén mintegy felét, 50 ezer tonnát ugyancsak a szov­jet fél szállítja. Ezen túl­menően a granulált műtrá­gya előállításához szükséges kálisót, a porfestékgyártás több alapanyagát ugyancsak a baráti országból szerzik be. A Szovjetunió pontosan ele­get tesz szállítási kötelezett­ségének, sőt. szükség esetén kontingensen felül is vállal nyersanyagszállítást. Az idén például a szuperfoszfát-ter­­mélés növelését segítette terven felül 40 ezer tonna nyersfoszfáttal. A szovjet partner nemcsak azzal tűnik ki, hogy szállítási kötelezettségének pontosan tesz eleget, hanem azzal is, hogy a világpiaci árhoz viszo­nyítva kedvező áron szállít­ja a különböző nyersanyago­kat Jórészt ennek tula* irt­ható, hogy a Tiszamenti Ve­gyiművek az idén is gaz­daságos termékeket állít elő, és kimagasló termelési si­kereket ép el. Az évi 14 milliárd forint értékű terme­lésnél 118 millió forint nye­reséget terveztek. Ezt a szin­tet azonban már szeptem­berben teljesítették. A vár­ható évi nyereség megköze­líti a 150 millió forintot. A gazdálkodási eredmény ilyen szintű alakulása lehetővé teszi, hogy selejtezést hajt­sanak végre, kiiktassanak a termelésből mintegy 10 mil­lió forint értékű elavult for­góeszközt. Az úi kénsavgyár 17 millió forint hitelkama­téi is törleszteni tudiák. A Vegyiművek, amely napon­ta ezer tonnán felüli meny­­nyiségű terméket állít eiő, * várhatóan már december közepére teljesíti az 1972. évi termelési tervet. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom