Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXHI. évf. 286. s*. 1972. dec. 5., kedd. Egység a cselekvésben Az utóbbi hónapokban élénk és erőteljes viták folytak pártszervezeteinkben, a pártélet különböző fórumain. A gazdasági és társadalmi helyzet megítéléséről vitázók a további cselekvés útját keresték. Különböző nézetek csaptai: össze a taggyűléseken, a pártok tatás foglalkozásain, a politikai vitakörökben és a magánbeszélgetésekben. S hogy ez így volt, abban semmi rendellenes vagy rossz nincs. A gazdaságirányítás reformjánál: bevezetése óta eltelt évek alatt igen sok tapasztalat halmozódott fel, s e tapasztalatok elemzése során természetszerűen vetődtek fel eltérő, különböző nézetek. Hiszen a nézeteket nem kis részben, a mindennapos benyomások alakítják, s az eltérő környezet, társadalmi helyzet szükségjszerűen befolyásolja a nézőpontot, a kérdések megközelítését — még akkor is, ha az elvi alap azonos. Így érthető, hogy némelyik kérdésben más véleményre jutott az állami nagyüzem szakmunkása, mint a szövetkezeti gazda, másra a közgazdász, mint a pedagógus. A kongresszusi határozatok végrehajtásának értékelésekor a Központi Bizottság a többi között e viták tanulságait is figyelembe vette és hasznosította. Ebben az értelemben e viták megfeleltek a marxista— leninista pártokban betöltött rendeltetésüknek: hozzájárultak a helyes döntések megérlelődéséhez, a további cselekvés irányának meghatározásához. A legutóbbi párthatározat megjelölte ezt az irányt; a pártnak egyértelmű és világos álláspontja van a vitás és vitatott kérdésekben. Ezért a hangsúly most már azon van, hogy minden pártszervezet és párttag egységesen képviselje ezt az álláspontot, egységesen munkálkodjon a X. kongresszus és a novemberi KB-ülés határozatainak megvalósításán. Azt jelenti ez, hogy most már mindenféle vitának be kell fejeződnie? Természetszerűen nem erről van szó. A pártoktatás tanfolyamain, a politikai vitakörökben tovább folynak az eszmecserék a pártpolitika értelmezéséről, öszszefüggéseirőL Bizonyára szóba kerülnek ilyen kérdések a Központi Bizottság határozatáról tanácskozó decemberi párttaggyűléseken is. A pártfórumokon — a pártszervek ülésein, a taggyűléseken, a pártcsoportokban — folyó vitáknak azonban most már más kell hogy legyen a tartalma, az iránya. Nem azt leéli vitatni, amiben a Központi Bizottság már állást foglalt, hanem azt, miként lehet az adott helyi viszonyok között ezt az állásfoglalást a lehető legjobban végrehajtani. Mert ha szüntelenül újra kezdenénk a vitát az eldöntött kérdésekben, azzal lehetetlenné válna az egységes cselekvés, s így maguk a viták is elvesztenék eredeti rendeltetésüket, a pártmunka előmozdítóiból annak gátlóivá válnának. mj em új élveik ezek pártunk gyakorlatában. Csaknem J^| öt esztendővel ezelőtt, 1968. februárjában Kádár elvtárs így szólt erről az Ikarus gyár művelődési otthonában mondott beszédében: „A megfontolt, helyes elhatározások vitáiból kovácsolódnak ki. A viták tekintetében is van azonban egy alapvető szabályunk. A megfelelő fórumokon különböző dolgokról vitatkozunk, de amikor befejeztük a vitát és azt mondjuk: elvtársak, tehát megegyeztünk, akkor utána már ne vitatkozzunk tovább, hanem dolgozzunk, váltsuk valóra azt, amiben megállapodtunk. Ha eleve nem vitázunk és nem tisztázzuk, hogy mit is akarunk. hanem csak kijelentjük, hogy ez és ez a feladat, gyerünk, munkára — akkor az emberele munka közben, a munka rovására fognak vitatkozni. Ha viszont megvitattuk és ennek alapján, elhatároztuk, mit fogunk csinálni, akkor ne kezdjünk újra vitatkozni a munka helyett; ez nem a mi módszerünk”. Nos, ezek a gondolatok teljes mértékben érvényesek és iránytadóak jelenlegi helyzetünkben is. A további cselekvés során a pártszervezeteknek érdemes és szükséges megszívlelniük az utóbbi idők vitáinak egy fontos tanulságát. A pártmunka gyakorlatát értékelve a Központi Bizottság kénytelen volt megállapítani, hogy egyes pártszervezetek és párttagok nem tartották be a lenini normákat. A pártéletnek ismeretes — és az MSZMP szervezeti szabályzatában is rögzített — lenini elve, hogy minden párttag kifejtheti különvéleményét az illetékes pártfórumokon, de a nyilvánosság előtt, a pártonkivüliek előtti fellépéseiben köteles a párt érvényben lévő álláspontját képviselni, nem léphet fel az ellen, s nem is térhet el attól. Nem teheti meg, hogy álláspontjának a párton kívül próbáljon híveket toborozni, vagy hogy hangulatot keltsen bármely pártszerv döntése ellen. Mondjuk meg őszintén: az utóbbi időben néhányan elfeledkeztek erről, nem érezték magukra kötelezőnek ezt az elvet. Ezért alighanem célszerű lesz, hogy ahol ilyen jelenségek előfordulnak, ott az éves beszámoló taggyűléseken is szóljanak majd erről, bírálják meg akár név szerint a hibázókat, s gondoskod j anale róla. hogy a fegyelem ebben a tekintetben is szilárd legyen. Sokat vitatkoztunk az utóbbi hónapokban, s fogunk vitatkozni bizonyára ezután is. Ez nem baj, ez az egészséges, demokratikus pártélet jellegzetessége. De sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a vita nem öncél, hanem az egységes cselekvésnek, a jó politikai munkának, a párt vezető szerepe érvényesítésének eszköze. S hogy e feladatainkat minél jobban megoldjuk, ahhoz most — a KB-határozat szavaival élve — „a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniük a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politikájának következetes képviseletében”. Camberra új utakra lép ? Ma véget ér az általános vita Allende Neiv Yorkban (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3, OLDALON.) Huszonöt ere államosították a bankokat Ünnepi megemlékezés — Dr. Gergely István köszöntője Elismerő oklevelek, törzsgárda-juta?mák Tegnap délután a megyei tanács nagytermében ünnepi megemlékezést tartottak a bankok államosítása 25. évfordulójának tiszteletére. A pénzintézeti dolgozók — a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító — megyei igazgatóságainak ünnepségét Szenes Ottóné, a KPVDSZ megyei titkára nyitotta meg. — Tisztelettel és szeretettel köszöntőm a bankok államosításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünk résztvevőit, a pénzintézetek dolgozóit. Köszöntőm dr. Gergely István elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, Szirmai Jenőt, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóját, Fodor Mihályt, a megyei tanács elnökét, a megye és a város politikai és társadalmi szervezeteinek vezetőit. Valamennyiünk nevében tisztelettel köszöntőm a szolnoki bankok államosításában részt vett dr. Sebestyén Mihály és Böhmer Gyula elvtársakat. Az üdvözlés után Tolna Károly, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója mondott beszédet. Először a magyar pénzintézetek kialakulásának történetét vázolta, majd az 1947. évi XXX. számú törvénycikk jelentőségét méltatta. — Az 1947. évi XXX. törvénycikk kimondta a Magyar Nemzeti Bank és Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézetek, magyar állampolgárok tulajdonában lévő részvényeinek állami tulajdonba vételét, A törvény meghozatalával jelentős harci szakasz zárult le, és ezzel kezdetét vehette a magyar népgazdaság szocialista átszervezéséhez múlhatatlanul szükséges legalapvetőbb szervezeti formák kialakítása. Ezután a II. világháború utáni helyzetről, az államosításról szólt: — A felszabadulás után kialakult új társadalmi és politikai helyzetben a bankok tevékenysége sürgőssé, időszerűvé tette a továbbhaladás szempontjából a bankszervezet helyzetének megváltoztatását. Az ország társadalmi és gazdasági rendjének szocialista átalakításáért küzdő Magyar Kommunista Párt fejlődésünk elengedhetetlen feltételeként elsőnek tűzte napirendre a bankok államosításának kérdését. Tolna Károly ezután az eltelt 25 évről beszélt. Külön szólt megyénk pénzintézeteiről, amelyek mind híyebben szolgálják a szocialista állam és az állampolgárok igényeit. Az elnöklő Szenes Ottóné ezután bejelentette, hogy szót kér az ünnepségen dr. Gergely István. A megyei pártbizottság első titkára felszólalását a következőkkel kezdte: — Tisztelt ünnepi ülés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Engedjék meg, hogy Szolnok megye párt- és tömegszervezetei, valamint társadalmi szervei nevében illő tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem önöket, a magyar bankok államosításának 25. évfordulóján. — A munkáshatalom első döntő győzelme éppen az államosítás, a bankok államosítása volt. Fontos tény volt, hogy a bankok szocialista pénzintézetek legyenek. Feladataikat azóta is jól látják el, nemcsak az országban, a mi megyénkben is. A bankoknak nady szerepük van abban, hogy az ország, megyénk arculata megváltozott — új gyárak, lakónegyedek, üzletek, iskolák, óvodák jöttek létre. A 25 év alatt — s ezt nagyon fontosnak értékeljük — a bankokban, pénzintézetekben, a pénzügyi szakemberek egész garnitúrája alakult ki, s vált ismertté jó munkájuk a mi megyénkben is. Becsülik, elismerik szorgos tevékeny Aczél György vezetésével Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vasárnap pártküldöttség élén Rómába érkezett. A küldöttség tagjai: Nagy Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője, Tóth Dezső és Pálos Tamás osztályvezető-helyettesek. Az Olasz Kommunista Párt kulturális küldöttségének néhány hónappal ezelőtti látogatását viszonozzák: tanulmányozzák az OKP kulturális tevékenységét, vita-esteken vesznek részt s véleménycserét folytatnak. Az Aczél György vezette magyar pártküldöttség tegnap az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetőivel találkozott. A megbeszélésen a résztvevők a két párt kulturális politikájáról cseréltek véleményt. Küldöttség utazott Szófiába A Bolgár Kommunista Párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának meghívására hétfőn Brutyó Jánosnak, a KEB elnökének vezetésével Szófiába utazott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Venéczi János, a KEB titkára búcsúztatta. Jelen volt Sztoio ségüket az állampolgárok. — Kérjük önöket, legyenek mindig szószólói a haladásnak, a fejlődésnek, a takarékosságnak, s a fegyelmezett pénzgazdálkodásnak. Biztosak vagyunk abban, hogy az állam, a megye háztartásának pénzvagyona jó kezekben van önöknél. Munkájukhoz kívánunk további sikereket és megérdemelt társadalmi megbecsülést. Ezután Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója jókívánságok közepette átadta a 25 ev munkáját elismerő oklevelet Tolna Károlynak. az MNB megyei igazgatójának. Az első kitüntetést továbbiak követték. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója ötvenkilenc dolgozónak törzsgárda-, illetve elismerő oklevelet és pénzjutalmat adott át. Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója tizenhárom dolgozónak nyújtott át oklevelet és jutalmakat. Dobos István, az Állami Biztosító megyei igazgatója kilenc dolgozót tüntetett ki hasonló módon. Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Dr. Ajtai Miklós Varsóban Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tegnap reggel Varsóba utazott Jan Kaezmareknek, a lengyel Népköztársaság tudományos felsőoktatási és műszaki miniszterének meghívására. A két ország tudományos és műszaki együttműködéséről tárgyalnak majd. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent őr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter ott volt Janusz Czerwinskl. a budapesti lengyel nagykövetség első titkára. Több cementet gyártanak NDK-gyártmányú órlőberendezés próbaüzemét kezdték meg a Lábatlan! Cementgyárban. Az új berendezésben — annak ellenére. hogy kisebb méretű —- háromszor több nyersanyagot Őrölhetnek, mint a gyár eddig alkalmazott malmaiban. A régi nyersörlők teljesítménye óránként 24— 26 tonna az NDK-gvártmányú malomé pedig 76 tonna. További előnye, hogy kevés viUamoeenergiát használ, és irányításához, kezeléséhez kis létszám szükséAz orszng&yűlés ipari bizottságának ülése Törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről Gácsi Miklós elnökletével tegnap a parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A tanácskozáson, amelyen több miniszter is részt vett, a képviselők a jövő évi állami költségvetés tervezetét vették górcső alá, s különös figyelemmel elemezték az ipari szaktárcák 1973-as kiadásainak, bevételeinek várható alakulását. —• Madarasi Attila pénzügyminiszter-helyet les — tájékoztatójában leszögezte: — az 1972-es esztendő summázott gazdasági tapasztalatai azt igazolják, hogy tervszerű munka folyt, rendre megvalósultak — vagy kibontakozóban vannak — a központi irányítás elképzelései, s javuló eredményekkel lehet számolni a gazdaság több területén. A pénzügyminiszterhelyettes előadását vita követte, — majd a képviselők meghallgatták Karádi Gyulának, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének tájékoztatóját a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatról. Magyarország 1947-ben lépett a tervgazdálkodás útjára. Magát a tervezést azonban mindeddig nem szabályozta törvény. — A most elkészült törvényjavaslat érvényesíti azokat az elveket, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer kialakítása során a tervezésre meghatároztak s tükrözi a gazdaságirányítási rendszer működésében eddig szerzett tapasztalatokat. Az ülés a vita után Gácsi Miklós zárszavával ért véget ges. Űjrendszerű a berendezés meghajtóműve is. A különleges konstrukció nemcsak a hazai cementiparban. hanem a Német Demokratikus Köztársaságban is újdonságnak számit. Aradi képzőművészek Békéscsaba D A közelmúltban Békés megye festőművészei, szobrászai Aradon rendeztek kiállítást művészi alkotásaikból. Viszonzásként most az Arad megyei képzőművészek mutatkoznak be Békésben. Vasárnap megnyílt Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban a/ Arad megyei képzőművészek tárlata, amelyen hetveu festményt, szobrot, faiiszőnycget láthatnak az érdeklődők. A megnyitón Cornea Ovidiu, az Arad megyei Művelődési Ház igazgatója ismertette az alkotó művészek életét, munkásságát. Kubai delegáció hazánkban Rolando Alvareznek, a Kubai Tudományos Akadémia helyettes alelnökének vezetésével szombaton akadémiai delegáció érkezeit hazánkba, hogy a Magyar és Kubai Tudományos Akadémia között fennálló tudományos együttműködési egyezmény 1973—74. évi munkatervét megtárgyalja és aláírja. Az ünnepség elnöksége. Balról jobbra: Szirmai Jenő, dr. Gergely István, Szenes Ottóné és Fodor Mihály S. J. HÍ KUK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍ BEK — TUDÓSÍT ÁSOK HflUÍK
