Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december r 50 éves a Szovjelunió Az Oroszországi Föderáció Irta: Mihail Jasznor, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácta elnökségének elnöke Hogyan keletkeznek a szólásficamok ? A Szputnyik legújabb száma A Szputnyik című nép­szerű szovjet folyóirat de­cemberi sz/ma, tekintettel a szovjet állam megalaku­lásának 50. évfordulójára Nyikolaj Podgornij szovjet államfő cikkével jelenik meg. A Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke is­merteti a szovjet állam megalakulását és fejlődé­sét. A Szovjetunió állami cí­merét bizonyára mindenki ismeri, de a címer kelet­kezésének történetét már nem. A Szputnyik 12. szá­ma erről is ír. A folyóirat temutatja olvasóinak a szovjet szö­vetséges köztársaságokat. Képet kapnak az egyes köztársaságok lakosságáról, tudományáról, kultúrájá­ról; megtudhatják. hogy melyik köztársaságnak mi­­tyen az állami zászlaja, milyenek az érdekesebb népviseletek. f elkalauzolja olvasóit * Szputnyik a Krasznojársz­­m vízierőmű építkezéséhez, «I szamotlort olajkutakhoz. Beszámol arról. hogy a moszkvaiak kit tartanak ma a legnépszerűbb érá­nak. A folyóirat szerkesztői gondoltak azokra is, akik szeretik a verseket. Tizen­egy ismert szovjet költő műveiből adnak ízelítőt. 'A szovjet tájképfestő isko­la műveiből és a Tretya­kov képtár gyűjteményéből számos reprodukcióval kedveskednek azoknak, akik a festészetért rajong­nak. A sportrovat a Szovjet­unióban rendkívül népsze­rűvé vált wszambó”-ról, a japán dzsudókos hasonló önvédelmi sportágról ad is­mertetőt Ü A -Könyves polc" Fjo­dor Morgan ukrán agro­­nómus „Kenyér és embe­rek* irodalmi jegyzeteit közli arról, hogy a kazah­sztáni szűzföldeket hogyan hódították meg. (KS) Az októberi szocialista forradalom, miután megvál­toztatta az elmaradt perem­vidékek életét, alapos vál­tozásokat okozott az egész köztársaság gazdasági térké­pén. A természeti kincsek, a föld gazdájává lett nép hallatlan gyorsasággal szab­ta át Oroszország gazdásá­gi térképét: az oi'szág az ipari termelés átlag évi növekedésével megelőzi a legtöbb fejlett tőkés orszá­got. Ez a növekedés, az el­múlt húsz évben példáuí kétszer akkora volt, mint az Egyesült Államokban és több mint háromszor akko­ra, mint Angliában. Az Oroszországi Föderáció ve­zető helyet foglal el a Szovjetunió termelésében. A föderáció ipari termelé­se 1940-ben 1913-hoz viszo­nyítva 8,8-szeresére, 1970- ben pedig 92-szeresére nö­vekedett Ma a föderáció adja a Szovjetunió olajter­melésének több mint 30 százalékát villanyáramának majdnem kétharmadát szén, acél, gabona és tejter­melésének több mint felét és végiül íakitermelésének 92 százalékát A. köztársaságban percenként 122 tonna acélt, 895 000 kilowattóra villa­mosáramot 536 tonna ola­jat termelnek és a munka­idő egy perce alatt másfél traktor, majdnem hat gép­kocsi és sok más termék gördül ki, illetve kerül ki a gyárak kapuján. Az Oroszországi Föderáció ha­talmas vasérc, színes- és ritkafém tartalékokkal, nagyarányú szén, olaj és tőzegkészletekkel rendelke­zik, a föderáció területén van a Szovjetunió erdősé­geinek 90 százaléka, Aa Oroszországi Föderáció te­rületén van a híres Mag­­nyitka, az Uráli Gépgyár, a sztálingrádi és cseljabinsa- Jd traktorgyár, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az előbb említett magnyi­­togorszki fémkohászati kombinát építésénél vala­mennyi köztársaság építő­munkása közreműködött A föderáció ma az egész or­szág feketefém termelésé­nek felét adja, felépültek olyan hatalmas gyáróriá­sok, mint a kuznyecki, a cseljabinszki, a novo-tulai, a lipecki, a cserepoveci és a nyugat-szibériai fémkohá­szati kombinátok, A XXIV. pári­­konwresr/ns feladatul tűzte ki, hogy az Oroszországi Föderációban meg kell gyorsítani a gép­gyártás, a földgáz- és kő­olajtermelés. valamint a vegyipar fejlesztését, meg kell gyorsítani Szibéria és a Távol-Kelet természeti kincseinek kiaknázását. A súlypont ebben a nagysza­bású programban ismét az autonóm köztársaságok, a nemzetiségi körzetek ipari színvonalának emelésére helyeződött. A Tatár Auto­nóm Köztársaságban példá­ul javában épül a világ legnagyobb teherautógyára, Csuvasfö’dön pedig a világ úgyszintén legnagyobb trak­torgyára. A termelés haté­konyságának növelése, a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák! az életszínvonal további emelkedését. Az Oroszor­szági Föderációban az öt­éves időszak alatt az egy lakosra eső jövedelemnek 30 százalékkal kell emel­kednie. Mindez megmutatkozik a nép kulturális színvonalán. Szovjet-Orosza rszágban an­nakidején rendkívüli bizott­ságot hoztak létre az írás­­tudatlanság felszámolására. Az Oroszországi Föderáció­ban ma több mint 43 mil­lió ember tanul, vagyis a köztársaság lakosságának majdnem egyharmada. A mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak több mint fele ál­talános, közép- vagy felső­fokú képzettséggel rendel­kezik. A különböző főisko­lai és középiskolai humán és szakintézményekben több mint ötmillió diák tanul. Ma kivétel nélkül minden autonóm köztársaságban, határterületen és területen van főiskola. A föderáció területén 311 színház, szá­mos múzeum, képtár és könyvár működik. Nemzet­közi hírnévnek örvend az orosz Nyírfácska, a dagesz­­táni Lezginka-együttes és sok más együttes. 's> A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszá­ra a szocialista nemzetek) további virágzása és sokol­dalú együttműködése a jel­lemző. Minden egyes nem­zet igyekszik minél jobban hozzájárulni az új társada­lom építéséhez: Az Oroszor­szági Föderáció, vagy más köztársaságok sikerei el­képzelhetetlenek lettek vol­na ené kül a szoros szövet­ség nélkül, a szilárd gaz­dasági kapcsolatok nélküli. A Szovjetunió népgazdasága egységes komplexum, A fö­deráció például az ipari és a mezőgazdasági termeié 1 volumene tekintetében az országban a második he­lyen álló Ukrajnától nyers­vasat, hengerelt vasat, kő­szenet, kokszot, vasércet, különféle gépeket, műtrá­gyát, élelmiszeripari termé­keket és sok más egyebet kap. A szomszédos Belo­russziából nagymennyiségű gép, berendezés, műtrágya és nyersanyag, a Kazah Köztársaságból színesfém, érc, kőszén, kőolaj, a szov­jet gyapottermelésben áz el­ső helyen álló Üzbég Köz­társaságból nyersgyapot, és gyapottermék, valamint földgáz érkezik. Az Orosz­­országi Föderáció gépeket és műszereket, kőolajtermé­keket, különféle berendezé­seket, fűrészárut, valamint ipari és mezőgazdasági nyersanyagot szállít a test­véri köztársaságoknak. A s*ojet népek szoros egysége a háború idején is kiállta a tűzpró­­bát. A német fasizmus fe­lett aratott győzelem be­bizonyította, hogy nincs olyan erő, amely megbont­hatná népeink testvéri ba­rátságát és legyőzhetné soknemzetiségű államunkat. Moszkva és Sztálingrád alatt mindhalálig helytáll­tak azok a hős hadosztá­lyok, amelyeknek katonáig az ország különböző nénei­­ből kerü'tek ki- A győze­lem napjaiban, Berlinben, a Reichstag oszlopsorán kü­lönféle nyelvű feliratok) voltak olvashatók a külön­böző nemzetiségű katonák­­tóL Szép és nemes ez a ba­rátság az Oroszországi Fö­derációt benépesítő népek! között, a soknemezetiségű Szovjetunió valamennyi köz­társaságának népei között Sítalpon a Szaharában Sítalpon a Szaharában? Kissé különösen hangzik. Két svájci fiatalember, aki egy Douze nevű kis tuniszi falucskába érkezett, bizony éppen hogy a szaharai ho­mokon kötött sílécet. Kide­rült, hogy a síléc a homo­kon cseppet sem siklik rosz­­szabbul, mint a havon. A sízők minden reggel felka­paszkodnak egy 300 méter magas homokbuckára és óránként 50 kilométeres sebességgel száguldanak alá. Az „egzotikus” sport any­­nyira megtetszett a falucs­ka lakóinak, hogy a helyi boltos egy tétel sítalpat ho­zatott és gyorsan eladta va­lamennyit. Azóta a falu apraja-nagyja zajos vidám­sággal siklik alá a homo­kon a magaslatról. Ki tudja, talán meghonosodik a tró­pusi sport ezen új fajtája? Talán nincs messze az az idő, amikor a homoksít az olimpiai versenyek műsorá­ba is felveszik. Erre a kérdésre elsősor­ban azért kell válaszolnunk, mert újabban elég gyakran találkozunk szólásficamokkal. Általában a jó szándék szü­löttei ezek. a hibáztatható nyelvi képletek. A szerzők színes fogalmazásra töreked­nek. Szemléletesen, képsze­rűen kíván iák közvetíteni mondanivalójukat. Egyik vidéki lapunk ha­sábjain pedig a következő furcsa nyelvi formát olvas­hattuk: .,A bajnoki címre is fogát fájlaló (?) győri MÁV DAC”. Ez a furcsa nyelvi képlet is a szemléletes. a képszerű fogalmazásra való törekvés jegyében keletke­zett. Az eredmény mégiscsak szólásficam. Kövessük nyo­mon e szólásficam keletke­zésének útját. A fog és a fáj szavalt gyakran szerepet vállalnak az alkalmilag megszerkesz­tett nyelvi formákban (fáj a foga) éppen úgy. mint a zár­tabb, kerekebb nyelvi kép­letekben. Az állandósult, a közkeletű kifejezésekben azonban nagy an ügyelnünk kell. hogy a szólást eredeti formájában, jelentésében, sajátos hangulati, és haszná­lati értékében használjuk fel mondanivalónk színesítésére. Az állandósult szóliapcso- 1 tokban mind a fog, mind a fáj szónak már átvitt ér­telme kerül előtérbe s nem konkrét jelentéstartalma és használati értéke. Ezt bizo­nyítja az alábbi példatár is: Foga van az időnek (csípős a hideg), belevásik a foga valamibe (pórul jár), nem „Morc Tél-apó, szebb vagy te néha. Mint az a rózsaszín kamasz. Az idézet Beranger: ..Téii ciao’ c. verséből való. (Fordította Kar­­* dós László). Folytatását lásd a vízszintes 1., függőleges 1. számú sorban. f Vízszintes: 12. A szabadba! 13. Női név. 14. SZSZK fővárosa. 15. Korhű magánhangzói. 16. Kosz­tolányi Dezső múzsája. 18. Latin üdvözlés. 20. Átpártol. 22. Nem enged. 23. Kávékeverék. 25. Fa­sor (francia eredetű szó). 26. Szóösszetételek előtagiaként: egyet jelent. 27. Alias. 29. Tar­tományi küzbont Kasmírban. 30. A gallium vegyjele. 31. Kötőszó. 32. Labdajáték. 34. Helyrag. 35. Algériai kikötő. 36. Nicsak. .37. Személyes névmás. 40. Művelői klubot alakítottak a TV-ben. 41. Levé’borítékra írják. 42. Körala­kú. 43. Annyi mint röv. 44. He­lyez. 45. Spanyol város az Atlanti­óceán partján. 46. Véka egynemű betűi. 48. Miskolc hegye. 50. Szövi et félsziget. 51. Kettős betű. 52. Szóösszetételekben Ú1-at je­lent. 54. Ilyen állat# pl. az ökör. 56. Minél több van belőle, annál jobb. 57. Abba az irányba. 59. Mosószer. 60. Fémhuzal. 61. Köny­vek. lapok kiadásával foglalko­zik. 63. Nagyon regi. 64. Szerb pálinka — névelővel. 65. A hid­rogén és a nitrogén vegyjele. 66. Autóközlekedési Vállalat röv, 63. Rívó. 70. Indíték. 71. Alak. Függőleges: 2. Zsolna szlovák neve. 3. Német filozófus, az új­kort bölcsészet megalapítója — (Emanuel. 1724—1804). 4. Női be­cenév. 5. Szolrrtizádós hang. 6. Naev csacsi 7. Naevapa megszó­lítása. 8. Mint vízszintes 12. szá­mú. 9. Megállóban áll! 10. ..... morgana” (délibáb). 11 Gver­­mekközlekedési eszköz. 17. Férfi és női becenév egyaránt. 19. fűlik a foga valamihez (nem szívesen teszi, nincs kedve hozzá), kimutatja a foga fe­hérjét (elárulja hamisságát) stb. Bennünket különösen érdekelnek az alábbi szólás­formák: Fáj rá a foga (meg­kívánta). vásik a foga vala­mire (szeretné megszerezni, vágyódik rá). Ez a két szó­lásforma illett volna az idé­zett mondanivaló képszerű kifejezésére. A szerző azon­ban változtatott a szólás eredeti formáján, s ezzel megváltozott a szólás sajá­tos jelentése és használati értéke is. Ha valaki fájlalja a fogát, akkor valóban azt állítja, hogy a foga fáj. Áz idézett kifejezésben nem erről van szó. A szerző nem is állít­hatta azt, hogy az egész csapatnak fáj a foga. Tapad a fájlal igéhez árnyaltabb fogalmi tartalom is, s a pa­naszkodik, kesereg igék ro­kon értelmi sorába vonhat­juk be a fájlal szót is. Az idézett nyelvi formában eze­ket a jel entésvál tozatokat sem hordozhatja a „fogát fájlaló” nyelvi képlet. Nem azt hibáztatjuk te­hát, hogy képszerűen, .szem - léletesen akarta magát kife­jezni a cikk írója, hanem azt, hogy az eredeti szólást félreértette, állandó, megszo­kott formáját megváltoztat­ta, s így furcsa szólásficám keletkezésének lehettünk ta­núi. Ez pedig nem segítette elő a szabatos, a világos közlést sem. Sportol. 21........az alku”. 23. A nép­vándorlás korában feltűnt nép a Kajpi-tó környékén. 24. A leg­­lágyabb nehéz fém. 27. Erősen kíván. 28. Állatok tartózkodnak benne. 31. Illattal párosult zamat. 33. Öramárka. 35. Az alma neve egyes vidékeken. 36. Folytonos­sági hiány — népiesen. 33. Tej­termék. 39. Hangzás. 41. Olasz kalandor, nagy nőcsábász volt. 42. Súlymérték. 44. Becsinált hús. fűszeres lével. 45. Hangszer tarto­zék.’ 47. Egy bizonyos Dont fölött körbe-körbe reoül. 49. Róma! 6. 50. Rossz. 51. Bokréta. 53. Idő­gép. 55. Ritka férfinév. 56. Kor­szak. 58. Jellemző szám. 60. Gyógyhatású anyag. 62. A Volga jobboldali mellékvize 64. Becé­zett Aranka. 67. Oltalmaz. 69. Monte Christo várbörtöne. Beküldendő: a vízszintes 1.. — függőleges 1. számú sorok meg­­feitése december 7-ig. A november 12-én megjelent — Fogászati hónap című kereszt­rejtvényünk helyes megfejtése: Az egészséges fog arcunk d&sze. Gvermekraiz kiállítás. Fogkő. Szuvasodás. Jó fog. ló egészség. Gyomor. Szívbetegség. Féléven­ként. Fogápolás. Könyvet nyert: Horváth Elemér Szolnok. Lázár László Jászárokszállás. Nagy Ka­talin Kisújszállás Toró Csilla Ti­szafüred. Tóth Mária Tiszafüred. (A könyvet a Megvei Egészség­nevelési Csoport postán küldi el.) Múltheti reitvénvünk . he’yés megfejtése: Mint aki bőréből rög­tön kibújna, úgy érzem, húsa éves lettem ma újra! —' Könyvet nvert: Botvánszkv János Mező­túr. — (A könyvet postán küld­jük el.) ... SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP RE JTVENYSZEt VÉNYE, ’ 1972. december 8. Vasárnapi dörmögések Lakatos Jőáaa barátommal erről a ka­rácsonyi mizériáról beszélgettünk. El­mondta, hogy milyen ajándékot vesz a családjának, meg hogy mivel lepi meg a barátait, kollegáit Az asszony meg a gyerekek különösen szép ajándékot kap­nak, dehát azt nem mondhatom el, hogy mit Meg abban minden, rendjén is van. De amikor a barátok, kollégák megaján­dékozását hozta szóba, belém fagyott a dörmögés. Jóska ugyanis elmondta, — tudni kell róla, hogy nevéhez méltóan lakatos — hogy a druszájának, aki egy szomszédos vállalatnál lakatos, egy cső­vágó garnitúrát ajándékoz, a sógorát meg, aki szintén iaktos, egy másik kooperáló vállalatnál, egy acélfúró apparáttail lepi meg, a szomszédjának meg, aki jó ivó­cimborája is, és ő is lakatos természete­sen egy alvállalkozó vállalatnál, egy franciakulcs-készletet ajándékoz.. -Még biztos mondta volna tovább is de­rék barátom a megajándékozásra kerü­lök listáját, és az ajándékok felsorolását,' de én tapintatlanul közbe dörmögtem. hogy biz7 ez egy kis vagyon. Nem lesz ez sok ajándéknak? Erre fel barátom csak nevetett. Hát azt hiszed, kérdezte, hogy a saját zsebembe nyúlok? Á...! A vál­lalatéból adom, apuskám! A cégeméből. Ennyi eszem már nekem is van. neve­tett. Elszömyűlködtem! Nem szégvelled magad, te Lakatos Jóska?! Ilyet csinálni! Mit gondolsz mi a nép vagyona? Mi tör­tént veled? Nem olyan ember voltál te soha, hogy a köz pénze után dülleszd ki a melled, hogy milyen szép ajándékot adtál. Nem ilyen vagy te, Lakatos, sose voltál ilyen. Nem hát, mondta errefeü Lakatos, mostse kurtítom én meg egy csavarral se a vállalatomat, csakhát kíváncsi vol­tam, hogyha bedumálom ezt a bolond­ságot, felszalad-« a fejvized. Fel am, feleltem. Hát aztán miért, kérdezte. Nem mindegy az, hogyha egy értékes kuilcs­­készlet, „megódalításával”, vagy öt tucat vállalati cégéres flancos gázöngyújtó aján­dékozásával károsítják meg a zsebünket? Nem értem, Jóska, sehogyse értem! Pe­dig egyszerű ez mint a pofon, mondta. Merthát azt hiszed nem tudjuk, hogy a górék megajándékozzák ám egymást karácsonyra, vagy újévre. Az egyik cég főnöke a másik cég főnökét, meg az aj­­tónállókat, meg aki kapja marja... Mert ez a divat, vagy mi a franckarika? Kül­dik egymásnak a vállalati muftik az ajándékot — tisztelet a kivételnek — hogy puszi-puszi, de jó vagy nálam, ked­ves szép kartársam. Oszt’ mit gondolsz, miből van az a sok aranycirádás mappa, meg rokkokótoll, meg zenélő szivarosláda, meg szattyánbőr táska, meg mi a kórság. Talán a kosztpénzből veszi a diri, mi? Á! Szól a Mancikának, hogy ebből tízet, abból húszat, amabból meg huszonötöt vegyen. Nem drága az! Neki legalábbis nem. De ki fizeti? Meg a viszontaján.dé-' kot, a másik cég dirijétől, azt ki kapja? Tán Marcsik bácsi, a sánta portás? Na, így v-an e? No, akkor miért vágj7 úgy fel­háborodva az én vicces dumámon, kér­dezte Lakatos Jóska, hogy odaajándéko­zom én is a francia kulcskészletet, meg a csővágó apparátot. A gyárét persze, noná, majd a sajátomat. Miért, ők a sa­játjukból nagyfiúskejdnak? Nem tudtam neki mit felelni, mert olyan, de olyan prüsszögés kapott el, hogy no. Megfázhattam, vagy valami ■ ilyesmi. A torkommal is van valami baj, mert a prüszkölés után meg csak krákogtam, krákogtam, szinte még most se hagytam abba... — ti — Dr. Bakos József Téli dal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom