Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
1972. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mintegy negyedmillió ember kapott új lakást az idén Bcndor József miniszter sajtótájékoztatója Az Országház Gobelin termében csütörtökén sajtótájékoztatót tartott Bomlor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a hazai építőipar munkájáról, az idei előirányzat teljesítéséről és a jövő évi feladatokróL Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinátban — szemmel látható az olefin program megvalósítása. A hatalmas acélvázak és tartó szerkezetek az avatatlan előtt is érzékeltetik az épülő gyáróriás méreteit. Az év végéig befejezik az alapvető berendezések alapozását. Az olefinmű a tervek szerint 1974. végére készül el. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóján E-yültes ülést tart az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága és a Szón ok megyei Tanács A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága és a’ Szolnok megyei Tanács együttes ülést tart holnap 9 órakor a megyei tanács nagytermében. Az ünnepi műsorban közreműködik Papp Zoltán színművész és a Kodály kórus. Dr. Gergely István, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának elnöki megnyitója után, ünnepi beszédet mond Fodor Mihály megyei tanácselnök. Gyorsult és korszerűsödött a vasúti rakodás , Több esztendő tapasztalatainak vizsgálatából jutott arra a következtetésre tegnapi ülésén a megyei szállítási bizottság, hogy — egy korábbi időszakhoz mérten — számottevően gyorsult és korszerűsödött a vasúti teherszállítmányok ki- és berakása. Nagy ösztönzést adott ehhez a kormány Gazdasági Bizottságának az a határozata. amely 1970. augusztus 15-től többszörösére növelte a vállalatoknál rakatlanul álló vasúti kocsikért kirótt bírság, az úgynevezett kocsiálláspénz naponkénti öszszegét. Voltaképpen akkor foganatosítottak hathatós intézkedéseket, amikor az átmeneti időszakra hozott GB- határoZat további évekre is érvényessé vált. A megnövelt kocsiálláspénz egy részéből a határozat értelmében központi rakodásfejlesztési alapot képeznek, s abból támogatást kapnak a vállalatok, hogy rakodásuk technikai feltételeit korszerűsítsék. Megyénk vállalatai eddig mintegy 12 millió forint központi támogatást kaptak, amelyet a maguk erejéből csaknem húsz millióval egészítettek ki. Rakodó- és szállító-gépparkjukat ezáltal jelentősen növelték, s a közeljövőben is számottevő beruházást terveznek e célra. Az építőipar idei eredményeiről szólva Bondor József elmondotta, hogy az előzetes adatok szerint 2,5—3 százalékkal több építési munkát végeztek el az ágazat dolgozói, mint tavaly. Az ÉVM vállalatok öt százalékkal építettek többet, mint az előző évben. Az építőipar idei munkáinál számottevően érvényesült a koncentrálódás. Többek között Százhalombatta térségében kicsi, alig három kilométer átmérőjű területen ebben az évben több mint 700 millió forint értékű építési munkát végeztek el. Hasonlóan magas szervezettségű volt a koncentráció Pét és Leninváros térségében is. Az idén adták át a Barátság II. olajvezetékét, s további jelentős beruházásokat a Lábatlan! Papírgyárban, Nyíregyházán és másutt. A december 27-i jelentések szerint az idén 82 ezer lakás épült, s így mintegy negyedmillió ember kapott új otthont. Az előirányzat 74 600 lakás volt ebben az évben, s a túlteljesítésből következtetni lehet arra, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakás megépül, legfeljebb néhány ezer állami lakás befejezése húzódik át 1976. első felére, tehát lényegében ebben az ötéves tervben megvalósul az ország 15 éves lakásépítési programja. Ebben az évben á lakásépítők a korábbinál jóval egyenletesebb ütemben dolgoztak. Más években decemberben még 8—10 «szer lakás átadása volt hátra, de ezúttal mindössze 900 lakás maradt az utolsó napokra. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatának megfelelően a jövő év első hónapjában várhatóan megjelenik az a rendelkezés, amely a korábbinál több segítséget nyújt a munkáslakások építéséhez. A cél az, hogy minél több új Lakáshoz jussanak a dolgozók. Sok vita van abban Feszülten várták a vezetőségi ülést: most mi lesz? Olyasmi történt, amire igazán nem számítottak. A szövetkezeti tagok tudomásul vették: a járatlan úton el is tévedhet az ember. A vezetőségi ülés megszavazta: mindenki kapára. Az elnök is, a főagronómus is, a családtagok is, felkérték a nyugdíjasokat, járadékosokat is. És kapát fogtak. Még az öregekből is összejött félszáz ember, akiket azelőtt nemigen láttak a szövetkezetben. Tajti István elnök így fogalmazta meg a tanulságot: — Ha csak egyszer is meggyőződnek arról az emberek, hogy valamit lehet és van értelme gépesíteni, többé nem állnak e'ébe. Ha sokszor megbizonyosodnak, hogy a vezetők mindenben a közös javát akarják, akkor melléjük állnak a bajban, a rosszban is. ☆ Forgatom magamban az elnök szavait az iskolába menet Betonjárdán halaa tekintetben, hogy csökken tsék-e a lakások felszereltségét, s ezzel az új otthonok építésének költségeit. Kétségtelen. hogy a költségek csökkentése nagyon fontos, de az ÉVM véleménye szerint arra kell törekedni, hogy a megtakarítás ne a felszereltség rovására menjen, áz legyen a cél, hogy az előkészítő munkák meggyorsításával, a munka szervezettségének javításával, csökkentsék elsősorban a költségeket Helytelen lenne például, ha a beruházók lemondanának a beépített bútorról, mert e berendezés nélkül hat-nyolc négyzetméterrel ^nagyobb lakást kellene építeni ahhoz, hogy az üzletekben vásárolt bútorok között épp olyan kényelmesen járhassanak a lakók, mint a beépített berendezések esetén. A költségcsökkentést segíti, ho^y a házgyárak most már árjegyzékeket adnak a beruházóknak, s így több évre előre, fix-áron tervezhetik az új városrészek építését A talajfelszín alatti munkákra, tehát pincére, alapozásra, nem vonatkozik az árjegyzék, mert a talaj összetételéből függően mindenütt más költség várható. Jövőre a népgazdasági tervnek megfelelően 81 200 új lakás építéséről kell gondoskodni. Ebből az idei 45 helyett 48—49 ezrét kell felépíteniük a szocialista építőipari szervezeteknek. Bondor József miniszter részletesen szólt az építőipari anyagellátásról. Az építőanyagipar az idén 3—4 százalékkal termelt többet, mint tavaly. Különösein kedvező, hogy a cementipar termelése 9 százalékkal emelkedett, s ez az iparág hosszú idő óta először teljesítette éves tervét. Javult a lakosság tégla- és falazóanyag ellátása, s a korábbinál jóval több vasbetonhoz, palához és különféle falburkoló anyaghoz dók, villanyfényes ablakszemű kis házak előtt. Villanyoszlopok mellé érek. Jászdózsa utolsónak kapott villanyt a környéken. Ügy is mondhatnám, hogy utolsónak engedte be. A harmincas években villamosították a Jászságot Jászdózsának is ajánlatot tett a társaság, összeültek a virilisták. a községi képviselőtestület. — Nem kerülgetjük a föl* dünkön a karókat — lármáztak a nagygazdák. — Beleakad az ökör a járommal szántás közben, összetörhet a járomszög. A kezükben volt a hatalom, úgy lett ahogy ők döntöttek. A kommunista pártnak kis szervezete a’akult a faluban a felszabadulás után. Mentek fűhöz, fához, háborgatták a falu lelkiismeretét a vidanyügyben. A Földi testvérek. Tóbiás Sándor molnár. Szarka László tanító, az első kommunisták, a parasztpárü Gyurkó István összefogtak Bollok József főjegyzőveL Még így is csak nemes csalással sikerült A beadott jutott a-* ország. A hazai termelés fejlődése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben 10 millió dollárral csökkentették az építőanyag importot. A jövő évben tovább javul a cemetellátás, hiszen az idén határidő előtt üzembe helyezett Beremendi gyár 1973-ban már 600—700 ezer tonna kötőanyagot szállít az építőknek, s 1974-ben termelése eléri a tervezett egymillió tonnát. A jövő évben az építőiparban változatlanul nagyon fontos feladat az állami egyedi nagyberuházások és a fejlesztési kölcsönnel megvalósuló beruházások építésének meggyorsítása. Jövőre 23 állami egyedi nagyberuházásnál keld befejezni a munkát, ugyanakkor négy újabb nagyberuházás építését kell megkezdeni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházások előkészítésének javítása rendkívül fontos, s e feladatok teljesítéséhez nyújt kedvező lehetőséget, hogy a tervező vállalatok viszonylag sok szabad kapacitással rendelkeznek. Így mód nyílik a korábbinál gondosabb felmérésekre, több variációj ú tervek kidolgozására, tehát a döntések jobb megalapozására. Bondor J ózsef utalt arra, hogy a közelmúltban jelent magaz új építőipari ár-utasítás, amely szerint jelentősen kiterjesztették a kötött árak rendszerét, s így most már az építési munkáknak csak mintegy 10 százaléka, főként műemlékvédelmi és felújítási munka tartozik szabadáras kategóriába. A minisztérium a továbbiakban is tervez Intézkedéseket az árellenőrzés megszigorítására. Többek között megerősíti a minisztérium árellenőrző szervezetét, s ezt szorgalmazza a megyei tanácsoknál is, hogy megakadályozzanak minden tisztességtelen haszonszerzési, árnövelési törekvést búzáért járó pénzt nem osztották ki a gazdáknak, azon gyulladt ki az első villanykörte 1949 karácsonyán a faluban. Előbb zúgtak az emberek. Elsikkasztották a pénzünket — mondták. Aztán, mikor fillérről fillérre elszámolt az elöljáróság, belenyugodtak. De tizennyolc év kellett hozzá, 1967-ben kötötték be a villanyt az utolsó dózsai lakásba. A tanyákba természetesen nem. Akkor még nagy tanyásközség volt Jászdózsa. Két iskola a faluban, három kinn, a tanyákon. Még 1963-ban nyolc tanyai választókörzet volt Dózsán. Még 1967-ben is négy. 1971- ben a tanácsválasztáson érte az a meglepetés Kiss Sándort, a tsz brigádvezetőjét, hogy kiderült: mire a mandátuma lejárt, eltűnt a körzete. Beköltöztek a faluba. Erre Kiss Sándor is felpakolt, falusi lakos lett ő is. Most ismét választásra készülnek Jászdózsán, ezúttal csak két évre az előző szavazás után. De e két év alatt is megüresedett egy Magyar térképai bum az ENSZ-nek Az ENSZ európai gazdasági bizottságának gázbizottflága Magyarországot bízta meg két nagyjelentőségű munkával Az Olajipari Tervező Vállalat és a Kartográfiai Vállalat közreműködésével a gázbizottság ülésein részt vevő magyar delegáció készíti el az európai gázvezetékek térképalbumát Ennek a térképalbumnak a jövőben igen nagy jelentősége lesz, hiszen a Szovjetunió a közeljövőben megkezdi széleskörű gázszállításait és így lehetőség nyílik arra, hogy egész Európában egységes gázvezetékhálózat alakuljon ki. Új műszál ftyergesújfaluhói Ismét „keresztelőt” tartottak a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban, ami azt jelenti, hogy új termékkel bővül a választék. Negyedik szintétikus száígyáruk, a poliakrilnitril üzem új termékei Crumeron néven kerülnek majd . forgalomba Az elnevezéssel érdekesen fonódik össze a múlt és a jelen. Nyergsújfalut a római birodalomban Crumerumnak hívták. tanyai választókörzet, a Zsidai Jánosé. Ezen az őszön behurcolkodott ő is a faluba. Most októberben Gyurkó János is bedeszkázta a tanyaajtót, a tehenet utánakötötte a fogatnak, ballagott be a karaván a hosszú homoki dűlőúton. — Olyan volt ez az ősz, mint valami népvándorlás — emlegeti a tsz-elnök. —Nem győztünk fuvart adni a beköltözéshez. Kevés ember maradt már kinn, inkább csak az idősebbje. Sass Oszkár iskolaigazgató név szerint is számon tartja: Sági Endre, a traktoros az utolsó olyan tanyai lakó, akinek még iskoláskorú gyereke van. De Sági Endre is kimérette már a portát a faluban, amit a tsz kedvezményesen ad beköltöző tagjainak. Jövőre már ő is épít. — Nyolcvan tanyahelyet szántottunk fel ezen az őszön is — mondják a szövetkezetben. — Be is vetettük. Gátfalvi Mihály volt az uto’só tanyai tanító Jászdózsán. a Kápolnás dombon. Új munkahelyén, a jól felszerelt községi iskolában beszélgetünk vele. Cigarettafüstöt ereget a levegőbe, utánanéz és utánagondol a tanyai emlékeknek: — Sokszor eszembe jut, hogy mit változott, csak most tíz év alatt az emberek gondolkodása. Magam is alig akarom elhinni. Sose felejtem el, járt hozzám a Csecta-dű.őből két testvér. Félreeső tanyában laktak az igaz, azt is tudtam róluk, se újság, semmi, meg senki nem jár a házhoz. A család se mozdult a földről. A két gyerek se járhatott még távolabb, mint az iskola, meg a tanya közötti úton. Nagyot szippant a tanító. — Na csak azt akarom mondani, hogy egyszer kijött hozzám a megyei pártbizottságról valaki. Óra alatt érkezett, a Volga nagy zúgással. fékcsikorgással állt meg az iskola ajtaja előtt. Hát ez a két Csertadűlói gyerek úgy megrémült. remegtek az izgalomtól, majdnem kiugrottak az ablakon. Nekem is gyökeret eresztett a lábam: hát létezhet az még Magyarországon, iskolásgyerekek megijedjenek a gépkocsitól? Hát csak annyit. Benn élnek már a faluban. a nagyobb fiú motorral jár. Gátfalvi Mihály lelkes szervezője volt a tanyai Iskolák felszámolásának. Ö jól élt odakinn is. nem is magáért vágyott be, a gyerekekért. Sass Oszkár, az igazgató is tanyai tanítóként kezdett. — Akkor betanultam a piaci naptárt. Tudtam, hogy Apátin csütörtökön. Jászdózsán meg keddi napon volt a piac. Olyankor a tanyai iskolát be lehetett csukni. A gyerekek otthon maradtak tanyaőrzőnek, a szülők a piacot járták. Hatvannégyben kezdték el a Kápo nás dombi iskola megszüntetését. Béres Béla, az azóta elhunyt igazgató és a tanfelügyelő tanyáról tanyára jártak: értsenek egyet vele a szülők, hogy a felső tagozat beköltözzön a faluba. Hallani sem akartak róla az emberek. Családlátogató nevelők mindketten: Gátfalvi is, Sass Oszkár is. — Nem ismerünk rá ugyanazokra az emberekre Az elhanyagolt tanyaudvarok helyett tiszta, szép lakások. Még túlontúl tiszták is. Értetlenül rájuk nézek. Azt mondja Gátfalvi: — Egy részük még úgy van hogy a kiskonyhában, alsó épületekben élnek, hogy ne kenjék össze a szép lakást, a gyerek is ott tanul. Váratlanul betoppantam a múltkor egy helyre. Zavartan nyitott ajtót az asszony: „Rögtön begyújtunk fenn a tanító bácsinak...” (Folytatjuk) Borzák Lajos JÓ SZÉLBEN Riportsorozat Jászdózsáról 111*
