Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 23. 50 éves a Szovjetunió Olaj a tajgában Az évszázad ieiledezése A Fáklya új száma A Fáklya 24. száma az 50. évforduló jegyében mutatja be a Szovjetuniót. Az olvasó megismerkedhet egy egyik szovjet munkás, a kijevi köszörűs Ivan Svec életével s színes képössze­­állításban ízelítőt kap a gye­rekek boldog, gondtalan vi­lágáról. Alekszej Jeliszejev űrha­jós-pilóta Híd a kozmoszban című cikkéből megismerhet­jük a szovjet világűrkuta­tás eredményeit és távlati lehetőségeit. A- Hazát véd­­tük című írásból megtud­hatjuk, hogyan mutatkozott meg a Nagy Honvédő Hábo­rúban a szocialista hazafiság hatalmas ereje, amikor a különböző nemzetiségű kato­nák egyformán küzdöttek, áldozták életüket a szovjet hazáért. Elméleti cikkben a témával foglalkozik a nem­zetiségi kérdés megoldásának szovjet tapasztalatai című tanulmány. Méltatja a lap a moszkvai Vörös tér jelentő­ségét a szovjet nép történe­tében. A szövetség forrásá­nál címmel a lap visszaem­lékezést közöl az 1. országos szovjet kongresszusról, amely 1922. december 30-án Moszk­vában kimondta a Szovjet­unió megalakulását. j,A világ a Szovjetunióról” összeállítás a világ politikai, tudományos, kulturális köz­élet képviselőinek elismerő megállapítását idézi a szov­jetek országáról. Az egyik írásnak magyar vonatkozása is van: a tallin­­ni Eesti Kábel és a buda­pesti Kábel Gyár barátságá­ról szól. A harmadik futószalag A Volga melletti Togliat­tiban működő autógyárban a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának tisztele­tére a tervezettnél korábban helyezték üzembe a harma­dik futószalagot is. Ezzel az évi 660 000 személygépkocsi gyártására vonatkozó terv megvalósítása érdekében az összes berendezés üzemel. A jövő évben sorozatban gyárt­ják majd a Zsiguli autótí­pusnak az eddiginél kényel­mesebb és erősebb motorral rendelkező változatát. Az üzem termelésének megkez­dése óta 500 000 Zsiguli hagyta el a futószalagot. Nyugat-Szi bériának az Uraitól Jenyiszejig és Észak- Kazahsztántól az Északi Je­ges-tengerig húzódó tágas alföldjén feltárt mesés olaj- és gázkészleteket méltán ne­vezhetjük az „évszázad fel­fedezésének”. Nyugat-Szibé­­riának ezen az etmocsaraso­­dott, tajgai térségein sokmil­­liárd tonna olajat és soktril­lió köbméter földgázt tartal­mazó 130 lelőhelyet tártak fel. És ez csak az első lánc­szeme az óriási arányú fel­táró munkának. Nemrég a tyumeni kutatók Urengőj ha­talmas gázlelőhelye alatt, mintegy három kilométeres mélységben újabb könnyű­olajat és gázt tartalmazó ré­tegre bukkantak. Tizenöt évig kutattak A geofizikai kutatások és a kutatófúrások tették lehe­tővé, hogy a Szovjetunió Urálon túli területem új olaj­ipari bázis létesüljön. A Nyugat-Szibéria-i föld mé­lyének geológiai szerkezeté­ről alkotott, tudományosan megalapozott elképzelés be­igazolódott. A gondolatot, hogy Nyugat- , Szibériában olajat és gázt keressenek, negyven évvel ezelőtt a neves szovjet ge­ológus, Iván Gubkin akadé­mikus vetette fel. A kuta­táshoz geofizikai módszereket javasolt, mert az üledékes kőzetek és a növényi takaró a geológiai megfigyelést le­hetetlenné teszi. A kutató munka akkor bontakozott ki, amikor a próbafúrás a be­­rezovkai gázkészletet feltár­ta. A geofizikai csoportok mérnökei, technikusai, mun­kásai behatoltak a kihalt, csendes tajgába. A kutató munka több mint tizenöt évig tartott Különösen az első tíz év volt nehéz, ami­kor nem bukkantak nagyobb gáz- és olajlelőhelyre, és gyakran hangzott el a szkep­tikus megjegyzése „Nem hi­ábavaló-e a fáradságos mun­ka?” A földkéreg szerkezetét szeizmikus kutatással, a visz­szaverődő hullámok segítsé­gével vizsgálták. Télen és tavasszal, amikor a fagy jég­páncélt vont a folyókra és a mocsarakra, robbantások hangja verte fel a táj gát. A négy-öt kilométeres mély­ségű kőzetrétegekről vissza­verődő visszhangot érzékeny szeizmográfok fogták- fel és mágneses szalagra rögzítet­ték. Lakókocsik szántul pakou A kutatási eredményeket feldolgozó központban a sza­lagot többször lejátszották, speciális gépek elkészítették a földtani metszetet. A felfe­dező útra induló geofizikusok élete és munkája tele van romantikával, a szeizmikus kutatók ipari módszerrel vég­zik a kutatásokat. Fúrógépek, tekercselőgépek, robbantási pontok, lánctalpas vagy egy­szerű vontatótraktorokra sze­relt szeizmikus állomások szerepelnek modern „fegy­vertárunkban”. A szántalpak­ra szerelt hőszigetelt lakó­kocsikban, az úgynevezett „balkákban” 50—60 ember él és dolgozik egy-egy cso­portban. A geofizikai kutatás első tíz évében Nyugat-Szibériá­­ban körülbelül százezer négy­zetkilométernyi területet jár­tak be a kutatók és négy­ezer négyzetkilométeres te­rületen végeztek próbafúrá­sokat a talajszerkezet fel­derítésére. 1970-ben viszont — csupán Tyumeny megyé­ben — hatvanezer négyzet­kilométernyi területet tanul­mányoztak és több mint hét­ezer négyzetkilométeres terü­letet készítettek elő a próba­fúrásra. ahol a talajszerke­zet nyersolajgáz-lelőhellyel kecsegtet. Számítóközpont Nyugat-Szibériában a ku­tató- és a feltáró fúrólyukak óriási területekre terjednek ki. Ez arra késztette a tyu­­menyi geofizikusokat, hogy a Szovjetunióban elsőként létrehozzák és sikeresen ki­próbálják a számítóközpont­tal rádió útján közölt infor­máció-rendszert. A kapott adatokat a számitógépek ha­ladéktalanul feldolgozzák és az eredményt 'közlik a fúrás­nál dolgozó szakemberekkel. Az olaj és a gáz kutatásá­ban széleskörűen felhasznál­ják a tudomány és a tech­nika legújabb eredményeit. A Szovjetunió Földtani Mi­nisztériumának tyumeni és novoszibirszki tudományos­kutatóintézetei, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlege alt ti van segítik a ge­ofizikusok munkáját. Figye­lemmel kísérik Nyugat-Szi­­béria jövőjét, ahol új nehéz, bonyolult feladatok várnak rájuk. „MOLLI", a kisvasút A Bad Doberan járási székhelyet és Kühlingsborn keleti-tengeri fürdőhelyet összekötő kisvasutat a k ül­és belföldi vendégek .Molli. nak” nevezték el. „Molli” népszerűségét az biztosítja, hogy a mai rohanó világ­ban vidám csengőszó mellett „ballag” Doberan forgalmas utcáin. A hosszú vörös vo­natot kis mozdony húzza; évekkel ezelőtt egy még en­nél is kisebb látta el ezt a szolgálatot. Arról a „még kisebből” az a hír járja, hogy évente többször „leug­rott” a sínekről és a kémé­nyét egyszer egy alacsonyan Ielógó faág leszakította. A mozdonyt 1958 óta há­romszor cserélték ki. közü­­tük az egyik a háború után Berlinben romokat szállított. A jelenlegi mozdony 40 ton­na súlyú, legnagyobb sebes­sége — ha nagyon „meg­erőlteti magát” — 50 kilo­méter óránként. Általában 10 kocsit húz maga után. „Molli” múltjáról az első írásos emlék 1881-ből szár­mazik amikoris a Mecklen­­burg-Schwerini Nagyherceg­ség kormánylapjának mel­lékletében egy nyugalmazott százados írt arról, hogy meg­adták az engedélyt a vasút üzembeállítására. ANYA: Na, pa­pa, mit mondtak az iskolában? APA: Jobb, ha nem is kérdezed. ANYA: Mi az, hogy „jobb, ha nem is kérde­zed?!” Kötelessé­gem, hogy egyet­len fiam eredmé­nyei után érdek­lődjem. APA: Rossz hí­rek ... ANYA: Istenem, mi lesz a mi ki­csi fiunkkal? APA: Nos, ép­pen erről akarok veled tanácskozni. ANYA: Mi len­ne, ha odaadnánk vízvezetékszerelő tanulónak? APA: Ártalmas a májra. Kész zsu­gorodás. ANYA: Mi kö­ze van ehhez a májnak? APA: Hát csak annyi, hogy bizo­nyára minden la­kásban adnak ne­ki egy félliterre valót... ANYA: Ebben neked van iga­zad ... Talán jobb lenne, ha énekel­ni próbálna a TV-ben, vagy valame­lyik zenekarral? APA: Fáj be­váltanom, de a mi kis fiunk nem éne­kel. hanem me­keg, mint egy megfejetlen kecs­ke. ANYA: Ez most nagyon divatost „Csendes Don Ju­­an”-t? Nem tu­dod. Hát a „Há­­roni testőr kuny­hóját?” Nem tu­dod. Na, ez az. Méghogy író le­gyen! Hisz még olvasó sem sike­redik belőle! ANYA: Szóval Vlaszta Szmrzsová: MI LEGYEN? Sokan úgy énekel­nek. hogy... APA: Éppen ezért nem bírná kisgyermekünk a konkurrenciahar­­cot. ANYA: Na, és mi lenne, ha író­nak adnánk a le­gényt? APA: Idehall­gass. mama. Tu­dod jól — szere­tem az irodalmat. Még a munkaidő­ben is olvasok, de az ég szerelmére, a gyerek egészen olyan, mint te! Mondd meg pél­dául, ki írta a ez azt jelenti, hogy én vagyok az oka, hogy rosszul ta­nul. APA: Rendben van, késő bánat... Nem fogunk eltér­ni a tárgytól. És mi lenne, ha oda­adnánk amatőr focistának? Lakást kapna, meg jó pénzt is fizetné­nek... ANYA: Futba­­listának. Hármas testnevelés jegy­gyei. Ezen kívül egy focistának két jobb lába kell, hogy legyen. £PA: Igen, igen... Idefigyelj! Mi lenne, ha csó­nakosnak adnánk? Azt mondják, Onassis is így kezdte karrierjét, Jacqelin Kennedy férje. ANYA: Miféle ladikos lenne be­lőle — még úszni sem tud... APA: Akkor ta­xis! Hogy az mennyit keres!... ANYA: Még hogy taxis, hiszen nem hogy elszá­molni, de még rzá­­molni sem tud tisztességesen! APA: Rendben van. Minden vilá­gos. Akkor men­jen bányásznak! Kitűnő munka, nagyszerű fizeté­sek... ANYA: Idehall­gass, apa, ez után a szülői értekezlet után egészen meg­hibbantál! Még­hogy bánya! Hi­szen ott dolgoz­ni kell. Én vedig a gyermekemnek egy jó helyet keresek. Molnár Sándor fordítása |: J Olajbányászok A hatvanas években be­következett visszaesés után az autóbuszgyártó vállala­tok Nagy-Britanniában op­timizmussal néznek a jövő­be. Ügy tűnik, hogy jelen­leg kedvezőbb a helyzet, mint a közelmúltban bár­mikor. A múlt évben a brit cégek 26 500 járművet gyár­tottak nyolcülésesnél na-Erdőpusztulás A hosszú évek óta tartó vietnami háború Dél-Viet­­nam faunájában és flórájá­ban olyan károkat okozott, amelyeknek helyreállítása — ha ez egyáltalán lehetséges — hosszú évtizedeket vesz majd igénybe. Ezt ameri­kai felmérések bizonyítják. Dél-Vietnam erdőterülete 25 millió acre, ebből 15 miUió a gazdasági értékű terület. Az utóbbiból 3.7 millió acre nagyságú erdő­területet egyszer. 1,2 mil­liót több alkalommal per­gyobb méretben. Ez mint­egy tízezer darabbal halad­ta meg az 1961-es forga­­mat, és e szektoron belül egyedül csak az emeletes autóbuszöli számában volt visszaesés. Érdekes viszont, hogy az utóbbi három év­ben még az emeletes autó­buszoknál is növekedni kez­dett a forgalom. metezteb végig vegyszerek­kel lombtalanítás céljából. Ez a művelet 10—60 száza­lékos fakípusztulást jelent, pontosan 40 millió köbmé­ter faríeszteséget. Ezzel együtt természetesen a Per­metezett állományok növe­kedése is visszaesik. Az összes tényező következté­ben előállt fapusztulág 470 millió dollár kárt tesz ki. Ebben a számban csak a kereskedelemben értékesít­hető fa szerepel. Számítógép az üdültetés szolgálatában A világ naj/y forgalmat lebonyolító szállodakonszem­­jeinek és repülőtársaságai­nak nyilvántartási és hely­­foglalási adminisztrációját ma már számítógépek vég­zik. Ehhez hasonló nagysá­gú és bonyolultságú fokú tására. Az automatizált üdültetésirányító központ néhány perc leforgása alatt egybeveti az igényeket a lehetőségekkel, minden üdülni vágyó személy vagy kezelésre szoruló beteg szá­mára a kívánság, illetve feladatot lát el az a számí­tóközpont is, amelyet az évi nyolcmillió beutaltat elhelyező szovjet Szakszer­vezeti Tanács szolgálatába „szegődtettek” az üdülteté­sek szervezésének meg­könnyítésére és meggyorsí­szükséglet szerinti körülmé­nyeknek megfelelő helyet jelölvén ki. A számítóköz­pont nemcsak „naprakész”, hanem szinte „percrekész” nyilvántartást vezet az üdülők és gyógyhelyek te­lítettségéről. Szalonkák és az időjárás Az NSZK-ban és a skandi­náv államokban a téli haj­tóvadászatokon egyre több­ször észlelnek éttelelő erdei szalonkákat. Feltehető, hogy ez a jelenség az utóbbi év­tized enyhébb teleinek kö­vetkezménye. A gyűrüzé­­sek tanúsága szerint a Nor­végiából, Svédországból, Finnországból vonuló sza­lonkák Dél-Angliában és Írországban telelnek át. az angliai és franciaországi szalonkák pedig gyakran télen is megmaradnak he­lyükön és nem vonulnak Észak-Afrikába. Levegőellenőrzés Stockholmban Stockholmban, ahol a le" , vegő szennyezettségének mérését már 1961-ben meg­kezdték, most új, egészen modern mérőeszközökkel folytatják ezt a munkát. A svéd főváros közegészség­­ügyi hivatala szerződést kötött a Philips-céggeL, amely a számítógépes mé­rőhálózat felszerelését és berendezését szállítja. Az év végéig öt mérőállomást szerelnek fel a kéndioxid mennyiségének mérésére, amely különösen télen, a fűtési idényben szokott fel­szaporodni. Földgáz Lcttországna k Megkezdte működését a Valdaj—Pszkov—Riga kö­zötti. 600 kilométeres föld­­gázvezeték. Ezzel Lettor­szág összeköttetésbe ke­rült az Uhta melletti nagy földgázlelőhellyel, amely a Komi Autonóm Köztársa-. Barkácsüzletek Franciaországban idén 272 barkácsüzlet működik, 210 ezer négyzetméter el­adótérrel. Évi forgalmuk 1052 milliárd francia frank. A barkácsüzletek 34 száza­ságban fekszik. A vezeték második szakaszának üzem­behelyezésével további 39 lettországi várost és város­szerű települést, valamint 246 kolhozt és szovhozt lát* mák el földgázzal léka önálló kiskereskedők tulajdonában, 45 száza­léka kereskedelmi láncok ban tömörült kiskereskedel-j mi vállalkozások tulaj öaf nában vsa. Az autóbuszgyártók bizakodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom