Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
1972. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 . •• Ülést üiHoít a Miniszter fan ács Az élei színvonal-politika érvényesülése Szolnok megyében m Az utóbbi években Szolnok megye lakosságának jövedelmi viszonyai lényegében az országoshoz hasonlóan emelkedtek. Az 1970—71. évi helyzetfelméréseink, illetve számításaink azt igazolják, hogy 1970. évben az országosnál valamivel kevésbé, 4.7 százalékkal 1971-ben pedig azonos mértékben, 2.5 százalékkal emelkedett a megyénk munkásainak és a szellemi foglalkozásunknak reálbér indexe. A mérsékeltebb növekedés oka ma már közismert; nevezetesen az, hogy 1971. évben a nominál bérek kevésbé, a fogyasztói árak jobban nőttek, mint az azt megelőző évben. Számításaink szerint a reáljövedelem 1967,—71 között 29 százalékkal emelkedett, mely az országos átlagnál jobb. Helyzetünket minden eset-, ben igyekszünk nemcsak az országoshoz, hanem a környez’ alföldi megyékhez viszonyítva is feltárni. Eszerint 1971-ben egy foglalkoztatottra számítva a névleges bérek összege Szolnok megyében volt a legnagyobb (25874 forint), de a reálbér index értéke is itt volt a legmagasabb. A technikai és tudományos haladás, a termelékenység emelése nagyobb számú magasabb képzettségű dolgozót követel. Sajnos . nagy a lemaradás a megyében, az egész lakosság műveltségi színvonala, iskolázottsága tekintetében. Az egyetemi végzettségűek aránya csak 1.6 százalék, az érettségizetteké 9.7 százalék. Ez országosan is igen rossz arány; Az alacsony műveltségi színvonal és szakmai képzettség is befolyásolja a kereseteket. Tehát ez is közrejátszik abban, hogy a megyében a szocialista iparban 1888 forint volt a munkások havi ke(Folytatás as 1. oldalról) kefe amelyeket a vállalatoknak, intézményeknek és más szerveknek teljesíteniük kell e magas kitüntetés elnyeréséért. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztését a tanácsokról szóló törvény végrehajtásáról. A Minisztertanács megállapította. hogy a törvény rendelkezéseinek következetes végrehajtása, elveinek a gyakorlatba történő átvitele az együttműködő szervektől további, a népgazdasági és a helyi érdekeket összehangoló hatékony tevékenységet kíván, Ennek érdekében megfelelő intézkedéseket hozott A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta a tanácsi gazdálkodás körének meghatározására, valamint a tanácsok és nem tanácsi szervek kapcsolataira vonatkozó irányelveket A Minisztertanács határozata tartalmazza a lakosság jobb ellátása, a helyi adottságok és lehetőségek jobb kihasználása, az irányítás és felügyelet, valamint a működés hatékonyságának, fejlesztésére szolgáló elveket A Fővárosi Tanács elnöke a kormány elé terjesztette a főváros átdolgozott IV. ötéves fejlesztési tervét A tése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfe élőén — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány gazdasági bizottsága, nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, honvédelmi bizottsága és tudománypoliSok az egy keresőre jutó eltartóit Ismételten szükséges hangsúlyozni. hogy a jövedelem es méginkább a személyes jövedelem nem azonosítható az életszínvonallal, mert a falusi és városi munkajövedelmek különbségei nem egyenlítik ki a munka és életkörülmények közötti eltéréseket Falun ugyanis hosszabb a kommunális ellátottság, de az egészségügyi és kulturális ellátottság is elmarad a városokétól, s ugyanez vonatkozik a falusi munkakörülményekre is. Eddig a béreket és a, fizetéseket csak önmagukban vizsgáltuk, anélkül, hogy szóltunk volna a dolgozók keresete és a háztartások jövedelme közötti összefüggésekről, holott az életszínvonal szorosan összefügg azzal is, hogy egy keresőnek hány eltartottról kell gondoskodnia, azaz, milyen a kereső eltartott arány. Az 1970. évi népszámlálás tanulsága szerint. legalacsonyabb az aktív kerejgk, aranya, Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyében (41—43 százalék), ami azt jelenti, hogy 10'1 keresőre Szolnok megyében százhárom eltartott jut (országosan 78). Ez két dologra utal; részben arra, hogy a magas kereset önmagában még nem biztosít magas életszínvonalat (természetesen akkor, ha sok az egy keresőre jutó eltartott), részben pedig arra, hogy a munkavállalási korban lévő nők foglalkoztatásának lehetősége még nincs teljesen kiaknázva, A mezőgazdaságból származó jövedelmek gyorsabb növekedésének és a fokozott vidéki ipartelepítésnek a következménye, hogy az ország különböző megyéi jövedelmi tekintetben az utóbbi években közelebb kerültek egymáshoz. Kedvezőbb lett az úgynevezett mezőgazdasági megyék lakosságának a helyzete, ugyanakkor az ipari megyék lakosságának helyzete viszonylag romlott. Egy felmérés szerint a legkedvezőbb helyzetű Baranya megye lakosságának átlagos jövedelme 1967-ben csak 20 százalékkal haladta meg a legkedvezőtlenebb Szabolcs megyét, míg 1962-ben a különbség az első és az utolsó megye között másfélszeres volt. Szolnok megye" a megyék sorrendjében, a 13. helyet foglalta el, és így az egy főre jutó jövedelem 93.1 százaléka a megyék átlagának. Ezen belül az egy főre jutó jövedelem a mezőgazdasági dolgozók háztartásaiban 17.1 százalékkal volt több, mint a mezőgazdaságon kívülieké. A fogyasztás szerkezete, minősége A jövedelem alakulása határozza meg az életszínvonal másik megnyilvánulási formájának, a fogyasztás ill. a felhalmozás színvonalának alakulását A lakosság fogyasztása nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg és szerkezetében is sokat változott az elmúlt időszakban. Ezt a tényt sok minden bizonyítja. így a többek között az, hogy 1971-ben a megyében, a lakosság — 1965-től — 79 százalékkal többet vásárait a kiskereskedelemtől. Lényegesen nőtt a tartós fogyasztási cikkek vásárlása és így e téren is javult a lakosság ellátottsága. Országosan, 1970-ben minden 100 háztartásra 50 mosógép, 53 tv-készülék jutott, míg Szolnok megyében, kedvezőbb a helyzet, ugyanis 100 háztartás közül 68 rendelkezett mosógéppel, 58 televízióval. Hűtőszekrényből viszonylag kevesebb van, mert országosan a 100 háztartásra jutó 32-vel szemben csak 16 a megyei átlag, de ezek a számok évről-évre javulnak. A jövedelmi és fogyasztási viszonyok ismertetése után, az életkörülmények egy marik nagyon fontos elemét, a lakásviszonyok javulását vizsgáljuk meg. A gazdasági életben még napjainkban is folyamatban lévő struktúraváltozás a lakosság átrétege'ődésének robbanásszerű folyamatához vezetett, és enaek kapcsán a mezőgazdaságból az iparba történő áramlás a rossz városi lakáshelyzetet jelentősen súlyosbította. Ez különösen a megyeszékhelyen, de a megye más városaiban is tapasztalható-volt. A nagyütemű lakásépítés eredményeként 1970-ben a megyében 100 lakásra 307, l„71-ben pedig már csak 302 lakos jutott, Az 1965—71. évek között több mint 20 ezer lakást építettek a megyében, de egyidejűleg nagyon sok szanálás is történt (8675 lakás) így .ténylegesen 11 400-al szaporodott a lakásszám. Az új lakások modernek, hiszen legnagyobb részük vízvezetékkel, korszerű fűtéssel felszerelt, és fürdőszobával is rendelkezik. Amit kevésbé értékelünk Az életszínvonalnak vannak olyan elemei is, melyek pénzben csak „elvben” fejezhetők ki. Ezek a természetbeni társadalmi juttatások, az egészségügyi ellátás, az oktatás és az ehhez hasonló szolgáltatások, amelyeket ugyan kevésbé értékel a lakosság, pedig a valóságban rendkívül költségesek. Ennek érzékeltetésére megemlítjük, hogy a megyében pl. 1971. évben az SZTK közel 90 millió (1965-ben 43 millió) forint táppénzt fizetett ki. A foglalkoztatottság is jelentősen emelkedett és évről-évre többen és többen vállalhatnak munkát, amely elsősorban a fokozatos ipartelepítéssel kapcsolatos. 1960- ban például az iparban, és építőiparban a megye lakosaiból 54 ezren dolgoztak, de az 1970. évi népszámlálás szerint ez a szám közel 75 ezerre emelkedett, de növekedett a kereskedelmi dolgozók száma is. A foglalkoztatottak számának emelkedése igen örvendetes, de sajnos ennek árnyoldalai is voltak, ugyanis a létszámnövekedés nem járt együtt a termelékenység kellő ütemű javulásával, resete, a szocialista építőiparban pedig 2186 forint. Az ismeretek kiszélesítése konkrétan is hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez, hiszen a magasabb képzettség a magasabb színvonalú munka és a jobb életkörülmények között szoros a kapcsolat. Az életszínvonal sok öszszetevőjéből csak a legfontosabbakat említettük meg. Ezekből nyilvánvaló, hogy az utóbbi években jelentős lépést tettünk előre az életszínvonal területén, de a jövő még gyorsabb fejlődését egyaránt biztosítja a KB 1972. novemberi határozata és a közelmúltban jóváhagyott 1973, évi népgazdasági terv. Or. Lukács Pál a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának vezetője {Tudósítónktól) A hazai vízügyi szolgálat újítómozgalmának legkiválóbb eredményeit évek óta a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság produkálja. Az elmúlt időszakban, az újítások körül tomboló „vihar” ellenére alig-alig csökkent a műszakiak és a munkások által benyújtott ésszerűsítések száma. 1968-tól az újítások száma — két év kivételével — minden esztendőben elérte, vagy meghaladta a százat Az idén például 106 ötlet, javaslat, újítás dokumentuma került Éliás Lajos „Kiváló feltaláló”. a vállalat újítási előadójának asztalára. A bevezetett okos javaslatokból csaknem egy és negyed millió forint népgazdasági hasznot jegyeztek fel. Hogy mi az eredményesség titka? Az igazgatóságon követésre méltóan oldották meg a mozgalom szervezését. Vállalati újítási bizottság ténykedik, s minden évben, így az idén is, felújították az újítási versenyt. Nagy gondot fordítanak az érdemi elbírálásra. Szigorú törvény, hogy nyolc nap alatt szakvéleményt mondjanak. harminc-negyven nap alatt érdemben is elbírálják az ötleteket, két hónapon belül pedig az újítási díjakat is kifizessék. A verseny legeredményesebb alkotói 2500 forintos első, 2000 forintos második és 1500 forintos harmadik díjat kapnak. A jó szervezés eredménye. hogy ma már harmincnégyen tartoznak az „újító törzsgárdához”, akik „Kiváló feltaláló” vagy arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntetés birtokosai. A Karcag—Zéman—Makrai újítóhármas rácsos mederbiztosítási találmányát például már nemcsak a Kö-’éotisza-vidékén, hanem a Tisza alsó szakaszán Is alkal-A kormány megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az államigazgatási eljárással kapcsolatos költség. és illetékviselés szabályozására tett előterjesztését. Tegnap délután — az ifjúsági fórum, keretében — a nagyközség párt-, állami-, társadalmi- és gazdasági vezetőivel találkozhattak a kunmadaras! KISZ-fiatalok. A jól sikerült találkozón a fiatalok kérdéseket intéztek a nagyközség vezetőihez és mázsák. sőt a gazdaságos, évi több millió forint megtakarítást eredményező módszer iránt külföldön is érdeklődnek. 1972 legértékesebb újítása Katona Ferenc építésvezető nevéhez fűződik. Az ötletes ember módosította a kerekdombi ÁC- rendszerű öntözőfürt kiviteli tervét, ami évi 400 ezer forint megtakarítást jelent. terv a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítja a főváros pénzügyi forrásait. A Minisztertanács az előterjesztést tudomásul vette. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjeszt a baráti hangulatú összejövetelen megbeszélték az őket érdeklő, a nagyközség életére Is ható problémákat. Az ifjúsági nap alkalmával Petőfi emlékműsort mutattak be és az esti órákban ünnepélyesen átadták rendeltetésének az új KISZ- klubot és az ifjúsági könyvtárat. Mindkettő a nagyközség művelődési házában kapott helyet. -— a túlméretezett színházteremből történt leválasztással. Az átalakítás és berendezés költségeihez a megyei tanácson. a KISZ megyei bizottságán és a nagyközségi tanácson kívül jelentős ősz. szeggel, társadalmi munkával járul talc hozzá a falu szövetkezetei is. a Kossuth és a Petőfi Tsz, az ÁFÉSZ és az Építő-Javító Ktsz. A KISZ-fiatalok is dicséretre méltóan kivették részüket az új kulturális létesítmény építési munkáiból több mint 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. tikai bizottsága, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1972. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az iskoláért Tegnap délután Cibakházán az • iskola irodalmi színpadának közreműködésével Petőfi-ünnepséget tartottak a művelődési házban. Utána értékelték az „Ahány tanuló, annyi társadalmi munkaóra” akció eredmér""v't. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság oktatáspolitikai célkitűzéseinek hatására a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat cibakházi gyáregysége szeDtemberben felajánlotta segítségét az iskolának. Eddig több mint 700 ófa társadalmi munkát vé. geztek. Szemléltető eszközü. két, iskolai felsze-^1 éteket készítettek mintegy 90 ezer forint értékben. Többek közt 20 táblát lefestettek, kályhavédőrácsot, kosárlabda-palánkokat, csigasorokat, ármértékeket, munkaasztalokat készítettek- A Vörös Csillag Tsz -effv ORETTA televíziót és egy rádiót vásárolt az iskolának. A MEZŐGÉP igazgatója, Rívó István megígérte, hogy januárban újabb szemléltető eszközök. iskolai berendezések készítését vállalják. . Ezer fűkasza lengyel exportra A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyára 1969-ben megpályázta a „Szocialista munka gyára” címet. Az 1970-es évtől a gyár dolgozói munkájukkal, s különböző felajánlásaikkal arra. törekedtek, hogy telje sítsék a pályázatban foglal takat. Eddigi eredményeik lelkes, jő munkára vallanak. Ez évi tervüket már november 5-ére teljesítették, sőt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójának tiszteletére pőtfclajánlásokat tettek. Eszerint például vállábák hogy az évi termelési tervet 10 százalékkal túlteljesítik, az exporttervüket pedig 400 százalékra teljesítik. Az RM—2 típusú rotációs fűkaszából az idén ezret gyártottak lengyel exportra, jövőre ugyanennyit szeretnének exportálni. Képünkön; próbapadon a most összeszerelt fűkaszálógép« Milliós hasson újításokból A madaras! fiatalok jeles napja
