Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

1972. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 TÖBB HALAT AZ ASZTALUNKRA Bejárta a világsajtót a hír. az amerikai egészségügyi minisztérium szenzációs köz­leménye: miszerint az Ame­rikai Egyesült Államok arra biztatja polgárait, ha egész­ségesek akarnak lenni, csak egy módoa érhetik el, egye­llek hetente négyszer halat. A közleményben legtöbb érv­ként szerepelt, hogy az olyan országokban, mint Japán és Olaszország — ahol magas a halfogyasztás — ismeretlen a szívinfarktus, s ugyanakkor jóformán csak kitűnő tanuló­kat találni a kizárólag hal­fogyasztó halászfalukban. Amerika tehát a halevés bűvöletében él, de nálunk minden mozdulatlan, úgy tű­nik, megváltoztathatatlan a szám: hazánkban az egy főre eső évi halfogyasztás most­­már évek óta mindössze 2,3 kilogramm. És ezzel sikerült ismét egy feltűnő eredményt produkálnunk: halfogyasztás­ban a világranglista legal­ján foglalunk helyet. Sok oka van ennek. Elsősorban táplálkozási szokásainkkal magyarázható, hogy a hal ná­lunk nem népeledel, ünnepi ételnek számít konyháinkon, vagy legalábbis többnyii-e karácsony estének kell lennie ahhoz, hogy a halat, ha törik, ha szakad megvásároljuk. Különben nem teszünk érte egy lépést sem, nem követel­jük, sürgetj ük, pedig a hal­étel jó is, hagyományosan szerepel a régi magyar éte­leink között is, s amellett legfőbb erénye, hogy rendkí­vüli biológiai értékekkel bír. A halban található komplett fehérje minden átalakítás nélkül beépül szervezetünk­be; magas A és B vitamin, V. t kalcium tartalma van. Mégis hányán vetik elle­ne: ugyan, a hal nem étel, nem lehet vele jóllakni, s rö­viddel a fogyasztás után az ember újra éhesnek érzi ma­gát. Ennek oka nyilván a könnyű emészthetőségében keresendő, dehát miért ró­juk fel a halnak, hogy nem terheli órákig a gyomrunkat? Halételek dolgában sajnos kissé nehézkesek vagyunk. Eltelnek hónapok, hogy egy rántott halat vagy halászlét az étrendünkbe iktassunk, és közben hiányérzetünk sincs. Igaz, a mesterséges halasta­vak zsíros pontyíajtái sokat rontottak étvágyunkon, el­ment a kedvünk u halvásár­lástól. De nemcsak ponty van a világon. Olyan zsírtalan növényevő' halak, mint az amur és a busa is kaphatók üzeleteinkben. Van tehát remény, hogy változik az az arány, amit manapság halevésben nyúj­tunk. Nemrég Halászati Ta­nács is alakult, hogy megfe­lelő segítséget kapjanak a halgazdaságok, hogy az üzlet, hálózat állandóan és folya­matosan kapjon halat. Hogy változatosabb halételekhez juthassunk, jelentős a hal­importunk is; évi ötszáz va­gon halkonzerv érkezik ha­zánkba, valamint 150 tonna tonhal és halfilé kerül az üz­letekbe. Anonymus írta le egykor: abban, hogy honfoglaló őse­ink a Kárpát-medencét lete­lepedésre alkalmasnak talál­ták, és hallatlanul meg is sze­rették, közrejátszott a terü­let vizeinek bősége a legkü­lönbözőbb halakban. Halásza­ink, képzett haltenyésztő szakembereink vizeink és halastavaink ma is szép számmal akadnak. Csak a halszeretetünk, a halételek­hez való ragaszkodásunk vál­tozott. Reméljük, nem hely­rehozhatatlanul -K. ÉL Külföldi divat Felső kép: Változatlanul a legkedveltebb nappali vise­­letek közé tartozik a nadrá­­gos összeállítás. Újból diva­tosak a csíkos és kockás mintájú női nadrágok. Igén kényelmesek és csinosak a nadrághoz a háromnegyedes kabátkák is. Alsó kép: Az 1972/73-as ősz és tél legdivatosabb színe ismét a fekete. Ismét domi­nálnak az egyszerű. sima vonalak, csinos kiegészítő garnitúrákkal. Képünkön ezekből a modellekből mu­tatunk be kettőt. Túlterhelés és különórák *? I\em lehe t ni arra, hogy szükség van-e a különórákra: és az iskolán kívül szervezett elfoglaltsá­gokra való buzdításra. In­kább azt lehat mondani, van akinél nélkülözhetetlen len­ne, s van akinél gondokat okozna az ilyesfajta ösztön­zés. Itt van a tanulói túl­terhelés — manapság jogo­san sok szó esik róla. En­nek sok összetevője van. Közrejátszanak benne a túl­zott tantervi követelmények, a maximalista tankönyvek, a kiforratlan tanári mód­szerek. a szaktárgyi soviniz­mus különféle megnyilvánu­lásai. És hozzájárulnak a túlterheléshez a gyerekek képességeit, érdeklődési kö­rét figyelmen kívül hagyó szülői ambíciók is. Szinte mindenki tud példát emlí­teni saját ismeretségi köré­ből is arra, hogy esetenként milyen sokféle különórát, tanfolyamot, szakkört és otthoni munkát raknak a tanulók vállaira. Nos, szá­mukra nyilvánvalóan az lenne a hasznos, ha csök­kentenék kötött elfoglaltsá­gukat. s több időt hagyná­nak szórakozásukra, a já­tékra, a pihenésre. A másik oldalon pedig ott van a gyerekeknek egy meg­lehetősen széles köre, akik az iskolai órák után telje­sen szabadon gazdálkodnak az idejükkel, akiket a szü­lők egyáltalán nem ösztö­nöznek az önművelésre, az iskola nyújtotta ismeretek bővítésére. Ök általában sa­ját lehetőségeikkel és ké­pességeikkel ■ sincsenek tisz­tában. Pedig lehet, hogy egészen kis rávezetéssel, bi­zonyos ismeretkörök felvil­lantásával is felébreszthet­nénk érdeklődésüket, kibon­takoztathatnánk tehetségü­ket. Nagyon fontos, hogy ezeknek a diákoknak lehe­tővé tegyük a különórákat, a szakköröket, a tanfolya­mokat. És hasonló a helyzet az otthoni munkával is. Egyik­másik gyereknek annyi teen­dője van a szülői házban, hogy még a rendes tanulás­ra sincs ideje, s közben szép számban akadnak olya­nok, akik semmit sem csi­nálnak, akiknek még a ci­pőjüket is kitisztítják, a tás­kájukat is bekészítik. A munkában, miként a tanu­lásban is meg kell találni a helyes arányokat, az egész­séges terhelés mértékét. Mert valljuk, hogy a gyere­ket terhelni kell, de nem túlterhelni. A tudást nem adják ingyen, ahhoz mindig fáradtsággal lehetett hozzá­jutni, s a mértékkel megkí­vánt otthoni munkára is szükség van az erkölcsi és jellembeli alapok felépítésé­hez. De ha túlságosan sokat kívánunk a gyerektől, éppen a? óhajtott fejlődésében akadályozzuk meg. Itt is ér­vényes: aki sokat markol, keveset fog. A Híüvelődésügyi Minisztériumban most dol­goznak a szeptemberben ér­vénybe lépő tananyagcsök­kentésen. Már ez is jelen­tősen mérsékelni fogja a ta­nulók túlterhelését. Nem lenne szerencsés, ha az így nyert időt azok a szülők is különórákra, s egyéb kötött elfoglaltságokra fordítanák, akik eddig is sokat követel­tek gyereküktől. A speciális érdeklődés kielégítésére, a különböző irányban meg­nyilvánuló tehetség fejlesz­tésére — a párthatározatnak megfelelően — hamarosan hozzáfognak a fakultatív tárgyak rendszerének kidol­gozásához. Segíti majd a mai feszültségek csökkenté­sét az átlagosztályzat terve­zett eltörlése is, hiszen az óhajtott pálya eléréséhez nem kell minden áron az összes tárgyból „hajszolni” a jó jegyeket. A tisztessé­ges tanulásra perszp tovább­ra is szükség lesz, de a diá­kok azokra az ismeretkörök­re és tantárgyakra koncent­rálhatják majd figyelmük és energiájuk zömét, amelyek­hez nagyobb a vonzódásuk, s amelyekben várhatóan na­gyobb sikereket érnek el. Külön kell megemlíteni, hogy a szellemi és a fizikai terhelés összhangjáról is gondoskodni kell Vannak gyerekek, akik a tanköny­veken kívül mást nem is olvasnak, s akadnak olya­nok is, akik állandóan a könyvek mellett ülnek, s csak nagyritkán mennek pajtásaik közé játszani. A szülők feladata, hogy eze­­ken az egyoldalúságokon változtassanak. S méo valamit: has2-. ~ nos, ha a különórák és az egyéb iskolán kívüli elfoglaltsá­­gok megszervezése előtt megkérdezik a szülők a ne­velők véleményét. ök jól ismerik tanítványaikat, lát­ják .milyen jellegű az ér­deklődésük és milyen mérvű a tehetségük. Az ő taná­csaikkal tehát elkerülhető, hogy ráerőszakoljunk saját gyerekünkre olyan többlet­­munkát, ami inkább ártana, mint használna. Tóth László \ V’ Ihr nőit sapka és kesztyű Mit. főzzünk holnapja Birsalmaiévá» Grillezett csirke Vaníliás kifli Grillezett csirke. Hozzávalók: 1 csirke, kevés ólai. pirospap­rika só. 60—7# dkg burgonya. A kibontott csirkét megmos­suk. — Klvül-belül besózzuk, combjait bedugjuk a laza bőrbe vágott nyílásba, vagy pedig vé­kony spárgával comblát. szár­nyát átkötjük, hogy szép for­mája legyen. Felszúrtuk a gril­lező tűre. Egy kevés ólai at el­keverünk piros paprikával meg sóval, és ezzel a keverékkel kenőtoll segítségével megkenjük a csirkét. Tepsire tesszük, a tep­sibe vizet öntünk .(3—4 dl) és jól bemelegített sütőbe tesszük. A sütő ajtaját negyed óra hosszat nem nyitjuk ki. Akkor a csirkét megforgatjuk éa ismét megken­jük az olajos keverékké!. Kb. 20 percenként megforgatjuk, hogy mindenütt szép pirosra süljön. Közben mindig megkenlük. A sü­tés ideje kb. 1—IV, óra. Mikor a csirke már félig megsült, és a víz is csaknem elforrt, hozzá­tesszük a cikkekre vágott bur­gonyát. kissé megsózzuk és szép pirosra messütlük. Mikor a bur­gonyát hozzátettük, a sütő ajtaját ne nyltogassu.k mert csak így sül meg a burgonya szép ropo­gós pirosra. Vaníliás kifli: Hozzávalók: 81 dkg vaj. 28 dkg darás liszt. 10 dkg mandula vagy dióbél. 7 dkg cukor vaníliáscukorral elkevert porcukor. A lisztet, vajat, por­cukrot és darált mandulát vaav diót gyorsan összeevúriuk. Rövid Ideig állni haeyluk. maid lisz­tezett gyúródeszkán ujjvastagsá­­gú darabokat sodrunk. Szétvág­juk. kis kifliket formálunk, és tepsire rakva világosra sütjük. Még forrón vanilláscukorral el­kevert porcukorban megforgat­juk. A kiflik két végét csokolá­démázba márthatjuk. Á hajszál figyelmeztet Minden hajszálnak két fontos jellemzője van: az átmérője és a szilárdsága (vagyis a szakítással szem­beni ellenállása). A haj át­mérője eredeti színe szerint változó, — de egyénenként állandó értékű. Nem így a szilárdság, amely az ember testi és lelki állapota sze­rint időről időre változik. Jó példa erre a terhesség időszaka, amikor a nő szer­vezetében mélyreható válto­zások következnek be. Meg­állapították, hogy a haj szi­lárdsága már a terhesség kezdetén csökken. Ez a ten­dencia a szülésnél éri el a mélypontját, utána viszont rendkívül gyorsan vissza­nyeri eredeti szilárdságát a haj. (Lehet, hogy ebből egy új terhesség-megállapító módszer fog egyszer kiala­kulni). Az egészséges emberek hajszáluk átmérőjének és dinamometriai együttható­jának viszonya alapján ál­talában három csoportba sorolhatók. Ha valaki nem osztható be a csoportok egyikébe sem, akkor valami nincs rendben a szervezeté­ben. A haj törékenysége is rendszerint az egészségi ál­lapot rosszabbodását sejteti. Azért persze csínján kell bánni a következtetésekkel, vegyszereknek a hajra gya­korolt hatása ugyanis meg­hamisíthatja a mérési ered­ményeket. Tény. hogy a haj rendkí­vül érzékenyen reagál a szervezetben végbemenő leg­csekélyebb változásra is, tudni kell „olvasni” a mé­rési adatokból. Az érzékeny­ségre jellemző, hogy még a fogyókúra, vagy az idegki­merültség is' valamelyest megváltoztatja t a haj szi­lárdságát. Leleplezés — hajszái alapján Az elmondottak arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a hajszál fizikai állapotválto­zásaiból milyen következte­téseket lehet levonni. De más módszerrel, például kémiai elemzéssel is „vallat­ható” a hajszál. A hajba idők folyamán rendkívül kis mennyiségben ugyan, de nagyon sokféle elem kerül be a szervezet­ből, illetve a levegőből és a hajápoló szerekből. Egyet­len hajszálban, melynek átlagos súlya 0,2—1 milli­gramm. a gramm egymillio­mod és tízmilliárdod része közti mennyiségben több mint húszféle elem talál­ható (a haj alapanyagát al­kotó elemeken kívül). Ezek­nek az ún. nyomelemeknek az aránya (koncentrációja) minden ember hajában más és más. A nyomelemek mennyisége külső körülmé­nyek 1 hatására lassan meg­változhat ugyan, az újonnan növő részének már más le­het az összetétele, de mivel a haj havonta csak kb. 1 cm-et növekszik, a változá­sok csak lassan mutatkoz­nak. A hajszálak nyomelem­­vizsgálatát a legkorszerűbb módszerekkel, atomreaktor­ban való besugárzást köve­tően az egyes elemek gam­ma-sugárzásának mérésével végzik. A bajjíyőkép és a iehérjeliiáuy Az egészséges táplálkozás egyik feltétele a megfelelő mennyiségű fehérje fogyasz­tása, fehérjeszegény tápláb kozás mellett ugyanis beteg­ségek léphetnek fel, például az Afrikában oly elterjedt kwashior-kór. __ A kaliforniai egyetem ku­tatói egyszerű módszert dol­goztak ki a szervezet fehér­­jehiányának kimutatására. Eljárásuk azon alapszik hogy a fehérjehiány fennál­lása esetén a mikroszkóppal megvizsgált hajhagymák el­sorvadást mutatnak, a haj gyökere pedig elszíntelene­­dettnek látszik. Ez az egy­szerű és gyorsan végrehajt­ható vizsgálat lehetővé te­szi a tömeges szűrővizsgála­tok olcsó lebonyolítását. A haj tulajdonságainak változásait figyelembe vevő diagnosztikai módszerek még csak most vannak kialaku­lóban. De bizonyos, hogy később még sokat fogunk hallani róluk. B. I. Kb. 200 gramm fonalból 3 és feles tűvel, egyráhajtásos pál­cával horgoljuk. A sapkát 72 láncszemmel kezdjük. körbe zárjuk. 1. sor: 3 láncszem (1 pálca) minden láncszembe 1 pálcát öltünk, s végül szoros szemmel kapcsoljuk a kezdő 3. láncszemhez. 2. sor: 3 láncszem (1 pálca) minden pálcára l egy­­ráhajtásos pálca, de csak az első tagba öltve 6zoros szem­mel zárjuk. 3. sor: 3 láncszem ti pálca) minden pálcára 1 pálca, de most a hátsó tagba öltjük a pálcákat, szoros szem­mel zárjuk. A 2. és 3. sorokat ismételjük míg 14 sorunk lesz. 15. sor: Minden ötödik és ha­todik pálcát egyszerre fejezzük be. marad 60 pálca. 16. Sor: Nincs fogyasztás. 17. sor: Min­den 3. és 4. pálcát egyszerre fejezzük be. marad 45 pálca. 18. sor: Nincs fogyasztás. 19. sor: Minden 2. és 3. pálcát egyszer­re fejezzük be. marad 30 pálca. 20. sor: Nincs fogyasztás. 21. sor. Mindig két pálcát egybe­horgolunk. 22. sor: Nincs fo­gyasztás. 23. sor: Minden pálcá­ból kb. 1 cm-es hurkot húzunk és összehúzva, elvarrva fejez­zük be a sapkát. A kesztyűt 20 szemmel kezd­jük és a sapka mintájával hor­golunk 6 sort. A 7. sorban négy pálcára 3—2 pálcát hor­golunk. A 8. sorban ezt a sza­porított részt horgoljuk olykép­pen. hogy 2 pálcát még bele­szaporítunk és a két oldal ösz­szefogásával 2 új pálcát hor­golunk. vagyis a hüvelykujjat 12 szemmel horgoljuk kézmére­tünknek megfelelően, s a sze­meket úgy horgoljuk össze és fejezzük be. mint a sapkánál. A kesztyű fejének folytatásá­nál a hüvelykujjba beszaporí­tott 2 pálcából Is horgolunk S pálcát. — Ezzel zárjuk körbe munkánkat, és kapcsoljuk a hüvelykujjat is. A kézfej ki­alakítását méret szerint a már ismert módon horgolj ült. s vé­gül 12—12 pálcát összehorgo­lunk. vagy varrunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom