Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
zvTz. aecemoer 2v. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 t Aiiatleimszt»'s 1973 NAPIRENDEN: A baromfikeltető Ar esztendő végén meglehetősen vegyes, némileg ellentmondásos az állattenyésztési helyzetkép: a korábbi erőfeszítések eredményeként már az idén több volt a sertés, mint amennyit a IV. ötéves terv 1975-re irányzott elő — a becslések szerint jövőre már százezer tonna sertéshússal haladjuk meg azt, — de a másik legfontosabb területen, a szarvasmarhatenyésztésben most gyürkőzünk csak neki igazán az új kormányhatározat végrehajtásának. Mindez egyszersmind annyit tesz, hogy összességében a tervezettnél korább valósul meg a X. pártkongresszusnak a hústermelés emeléséről szóló. s a Központi Bizottság novemberi ülésén ugyancsak megkülönböztetett figyelmet élvező határozata, ám ez korántsem rejti el a sokirányú teendőket. A felszínen, a statisztikai adatok szerint húsellátási gondjaink lényegében megoldi dtak, hiszen az 1965. évi 53-ról 1971-re 15 százalékkal nőtt, s elérte a 61 kilót az egy főre jutó húsfogyasztás. Mindez azonban a baromfitenyésztés korábbi, s a sertéstenyésztésnek a legutóbbi egy-két esztendőben végbe ment fejlődésével magvarázható. annak köszönhető. Régi keletű dilemmát sikerüli voltaképpen — reméljük tartósan — legyűrni sertésügyben. Az úgynevezett sertésciklus, a termelés szakaszos hullámzása mind nálunk, mind a világ legtöbb országában súlyos gondokat okozott. Igaz, hagyományosan tartózkodtunk a marhahústól, az egy főre jutó évi tíz kilós marhahús-fogyasztás roppant kevésnek mondható. Ugyancsak elmaradtunk tejivás dolgában: az évi 110 liter fejenkénti fogyasztással valahol az európai országok rangsorának végén vagyunk. Most tehát. aZ új esztendő küszöbén kettős tennivaló nehezedik a gazdaságokba, helyesebben ne beszéljünk erről ilyen komoran ttom ívelt volna föl a sertéstenyésztés, ha nem lett volna érdemes, kifizetődő foglalkozni ezzel az állattal. Ugyanakkor a most már végrehajtási rendelkezésekben is napvilágot látott kormányhatározat egyértelműen jövedelmezővé teszi a szarvasmarha-tenyésztést, annak minden fázisát. A sertések esetében lényegében a háztáji gazdaságok gyors reagálásának köszönhető a siker. Jövőre mintegy 200 szakosított sertéstelep kezd működni, vagyis tekintélyes szerephez jut Immár a nagyüzem. Igaz, itt-ött tekintélyes gondokkal jár mindez, főként pénzügyi terméstetűekkel. Magyarán: ezek a beruházásók jóval többe kerültek a tervezettnél, s akadnak hangok, amelyek megkérdőjelezik a jövedelmezőséget. Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a megyei tanácsok illetékeseivel tartott decemberi tanácskozásom erre az aggályra célozva szögezte le: semmiféle áremeléssel ne számoljanak a gazdaságok, önmaguknak kall megoldaniuk e modern, ipanszerú telepek működtetését (Hozzátette azonban a miniszterhelyettes, hogy elismerendő itt is az iparban szokásos próbaüzemelés megannyi buktatója, továbbá való igaz: olykor nehezebb dolgozni ezeken a telepeken, mint valamely Ipari üzemben, lévén itt a „megmunkálandó anyag” nem más, mint élő szervezet.) A szakértelem.valamint a szakosodás terjedése van most napirenden, így eldöntendő a termelőszovet-Kézlerővel Két napirendi pontot tárgyalt tegnapi ülésén a Hazafias Népfront tiszafüredi Járási bizottsága. fi Astét ieientés hár#zött el á két bizottsági ülés között Végáett munkáról és Ismertették a soros feladatokat utána Szekéréi László, é iá fást közösé goolifikéi bizottság titkára adott táiékoztatőt a tárás kéziiaelnek tavain és ide! féilAdésérít a !V. »téves terv célkitűzéseinek tükrében. Örömmel ánapftóttá meg. bogy emelkedett a lírásban a lakosság áltél végzett téfs* talmi munka értéke és míg régebben az utolsók köpött voltaic, am mát elérték a megyei átlagot, 1908-ban 47, taVálv már 62 forint volt az egy lakosra eső évi társadalmi munka értéke, áriáét! viszont már eddig 75—-éo forint között mozog Éleniár Tiszafüred. Abádsgálók és Kürirradárás, a legszebb példát azon bán a tiszásZeiitimreiek szolgáltat*“ ték: tavaly vállalták, bogi?' mindén lakos évenként báróm munkaszüneti napon dolgozik a községért S ezt az idén iS betartották. A lakosság aktivitásának, növekedését az is mutatla. hogy a falugyűléseken lóval többen vettek részt, mint korábban és sok hozzászólás hangzott eL kezeiben és állami gazdaságokban, hogy mire helyezzék a hangsúlyt. Vannak már szakosodott gazdaságok; egyiküket az Agárdi Állami Gazdaságot, éppen a közelmúltban mutatták meg a hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttségnek, amelynek tagjai nagy elismeréssel szóltak a negyven gazdaságot sertéstenyésztés dolgában összehangoló agárdiak munkálkodásáról. A termelőszövetkezetek eddig kevésbé szakosodtak, de a legjobban szervezettek és legnagyobb területűek előbbutóbb rálépnek erre az útra, amelyen a mezőgazdasági termelésnek, így az állattenyésztésnek jelentős tartalékai vannak még. Mi határozza meg azt, vajon melyik állattal a legcélszerűbb valamely gazdaságnak foglalkozni? Receptet adni erre aligha lehetne: a hagyományok, a munkaerő-kínálat, a természeti adottságok, a pénzügyi teherbíróképesség mind-mind olyan szempont, amelyek belejátszanak a vezetőség döntéseibe. Szarvasmarha-tenyésztéshen, tej- és hústermelésre várható bizonyos szakosodás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei 1973. első hónapjaiban. felkeresik a megyék tanácsait, területi tsz-szövetségeit, s helyben igyekeznek s gazdaságokkal egyeztetni az elképzelésekéi. Van a tenyésztőkben készség, kedv, jó reagálás a kormányhatározatra. Megannyi részletkérdés egybehangolásától függ,, valón miként sikeredik a program végrehajtása nálunk, s az egész országban Egyvalami bizonyos: ügy lenne kívánatos, ha a célszerű szakosodás ellenére nem apadna a sertésállomány, de gyarapodna a szarvasmarhák szama. Van-e vnfon valamiféle VQrázSsZer e célkitűzés elérésére? Természetesen nincsen, nem lehet, ám az. előjelekből ítélve optimisták lehetünk: a kőtelező tervmutetők helyébe lépett közgazdasági szabályozók olyképpen vezérlik a helyi döntéseket, hogy a népgazdaság érdekeivel egybeeső harmónia teremtődik a következő esztendőkben. K. N. vállalkozás jövője 4 meggyei operatív hivottsáfg ülése (Tudósítónktól) Tegnap tartotta eZ évi utolsó ülését a megyei operatív bizottság. Elfogadta a termelőszövetkezetek zárszámadási intézkedési tervét, majd a Baromfikeltető Közös Vállalkozás idei munkáját és 1973 as feladatát vitatta meg. Bagó Bálint a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet elnöke két év munkájáról szólva elmondta. hogy a keltető-kapacitás felét használták ki, 8—9 millió csibét keltettek. A vállalkozás nemcsak Szolnok, hanem Szabólcs-Szatmár. sőt Bács Kiskun megye termelő üzemeinek is szállít naposba, römfit. Mivel a saját törzsalapanyag igen kevés, kénytelenek más megyéből is tenyésztői ásl vásárolni. A vállalkozás egyébként a mült évben és az idén is jól jövedelmezett: a nyereség 7 —*8 millió forint körül alakul. Jelenleg 3 termelőszövetkezet tarja fenn a vállalkozást, amihez jövőre szívesén fogadnának be új partnereket, 1973-as tervük szerint 9 millió 860 ezer naposcsibét keltetnek. Az operatív bizottság tágjai javasolták, högy Szélesítsék a közös vállalkozásban résztvevők körét, növeljék a hús,szülőpárok számát, högy a tenyésZtöjáS-sZükséglétüket. a megyén belül bizt.o sít.sák A háztáji gazdaságók ellátásához legalább egy tízezres Hampshire szaporító, telep létesítése szükségesjavasolták a bizottság tagjai azt is, hógy a jövedelemből ne csak a tagok részesüljenek a befizetett tőkp arányában. hanem a tenyésztők is. Ezzel ösztönözni lehet más termelőszövetkezeteket a baromfi tenvésztésére. V. K. A mai Csepel Vas-.és Fémművek őse 1893. decemberében alakrllt. As eltelt 80 esztendő alatt hazánk egyik leghatalmasabb ipari obje ktumává nőtt. A Csepel Vas- és Fémművek számára a legnagyobb fejlődést a felszabadulást követő negyedszázad hozta meg, s mi rná r 34 ezer dolgozója van. Kő zíilflk 19 ezer tőrzsgárdatag, 34 565 pedig szocialista bri gád, vagy ezen megtisztelő címért küzdő brigád tagja. 1945 és 1971 között 6 millió tonna nyersacélt, 3 millió tonna melegen hengerelt csövet, J0 ezer forgácsológépet- 5 és félmillió kerékpárt, 600 ezer motorkerékpárt és 700 ezer textilipari gépet gyártottak. Az elmúlt években 81 ország kétezer cégével álltak üzleti kapcsolatban és a III. ötéves terv Időszakában az összes termelési értékük 20,5 százalékát exportálják. Képünkön: A szerszámgyár nagypontosságú üzemé. Nagy sikerű verseny volt A karecsgi Május 1« Tsz Béke brfgádici nyerte g nsf/kunsági tsz-szevefsécp vetéinedejót Rangos közéleti és kulturális eseménnyé fejlődött a Nagykunságban á is/ szövet ség által meghirdeteti szellő ml vetélkedő. — Noha elég négy dólögidöre, aratásra éé az őszi betakarításra esett a többfordulós tudáspfóba, az érdeklődés mindvégig igen nagy volt. Mint. Hegyi István, a szövetség versenyhi zöttsáeának elnöke a tegnapi nyilvános döntőn elhangzott megnyitójában emlékeztetett rá, 115 szocialista brigád ezer hatszázharminchat tagja; — szövetkezeti állattenyésztők, növénytermesztők, gépészeti és iroda) dőlgöZók . ragadták meg A játékóft fáfiúlásl alkalmat, A tegftáp délutáni nytlvá' nős döntőre már csúk az eddigi három fordulóban legfelkészültebb és legszerencsésebb hét brigád jutott be. Nehéz munkakörülmények A karcagi téglagyárkan A Tégla- és Cserépipari Vállalat 17 gyára közül nem egyedüli régi, elavult üzem a karcagi I. sz. telep. Omla dozó vakolatú, öreg épületek, ósdi, korszerűtlen mun kamódszerek. Az ott dolgo zók egészségtelen, — nehéz munkája század elgji körülményekre emlékeztet. A hagyományos Hoffmanh-féle égetőkemence napi 100 ezer téglát termel, ennek ki* és berakását, a nyers és a fórró tégla pakolását kézzel végzik a munkások. A kemencénél sokszor hatvan fokos a hő ség, széngáz, por rongálja a tüdőt. Megerőltető munka. A gyár egyetlen könnyebb, gépesített munkaterülete a Keller-rendszerú, gázzal fűtött nyerstégla-szárító, amelyet a múlt évben állítottak üzembe. A gyár további kórsZerŰsí* tesd térve elkészült, jelenleg A2 Építésügyi Minisztérium bán elbírálás alatt áll Há á' minisztérium kedvező döntést hoz, a karcagi Les téglagyár öt éven belül modern, a mái kornak megfelelő technológiával termel. A beruházás mintegy 52 millió forintot Igényel. A gázfűtésű áiagútkemence felépítése, a bánya korszerűsítése folyamatossá teszi a téli terrúelést is. A nehéz fizikai mutika csaknem teljesen megszűnik. A karcagi Uéryfié Művelődési Házban, ttí. abédszalóki Lenin Ta? Érdéi Ferenc t"ie‘ vét viselő növénytermesztő .szocialista brigádja, a klsú.i szállási Ady Tsz Ady É. gé pészbrigádja, a kenderes! Vö rös Csepel Tst Április 4. állat gondozó, a fegyvernek' Kossuth Tsz MeZó Imre gyűfnölesterfnesztö brigádja, Valamint a tiszafüredi Szabad Föld Tsz Egyetértés, a kunhegyes; Vörös ŐKtóber Tsz. Május 1. és a karcagi Május 1 Tsz Béke könyvelő brigád ja várt a végleges sorrend kialakítására. A nagyterem azonban telve Volt, több mint háromszáz, fiéZÓ á versenyzőket. elkísérő szövetkezeti szurkolóié bőr — szóra között aZ egész délutártöfi programon. Igen alapos Vá iaszókat bírált el a Szurmay Ernőnek, a megyei könyvtár lgazgatójánáJt irányításával dölgóZÓ háttagú Zsűri. Czibulás Péter, a Szigligeti Színház művésze kulturált játékvezetőnek bizonyult. A nyilvános döntő politikai, irodalmi kérdéseit a Szovjetunió megalakulásának Só.. Petőfi születésének 150 évfordulója jegyében állították Össze. A fordulók szüneteiben s debreceni Ketten Siínoad, á szolnoki Szigligeti Színház művészet, a Tisza Táncégvw tes népi zenekara szórakoztatta a nézőket, versenyzőket. Ám ennyi szép és jó elmondása után Is kell két rnepiegvzést tenni, az egyika több mint öt éra hósszás nyilvános döntő Végül is fárasztó volt. A másik: a Versenyzők azonos alapról indulása kedvéért az érettségidet fe’/et kizárták á brigádokból. Igaz, högV ez az általában kisebb Végzettségű fizikai munkát végző szövetkezeti tagok bátorítása, de egyben a tanulás büntetése is. Márpedig a szocialista btegádmozgálöm egyik kŐV#“ telmétiyjélszáva: éppen a te nulás, » egyre több fizikát munkás szerzi meg az érettségit is. A verseny alsó helyezettje és a TÓT 30 ezer forintos díiának tulajdonosa a karcagi Május 1. Tsz Bébe szocialista brigádja lett. — Második «— 15 ezer forintos szövetségi díjjal — a kunhegyeíl V3rös Október Tsz Május t, kollektívája, a harmadik — 10 ezer forintos díjjal — a fegyvernek! Kossuth Tsz Mező Imfe brigádja. Szép pénzjutalmakat kapott a többi helvzett is. Ezen túl pedig á Hazafias Népfront, a KISZ megyei bizottsága, a megyei művelődési központ, a megveá könyvtár, á megyei tanács vb művelődésügyi osztálya különdíiat alapított a döntőbe el nem jutó legtöbb brigádoknak Nevezetesén a kunhegyes! Lenin Tg-a Kállai Éva és Tvereskova, á knnhoírvesl Vörös Óktó bér Tsz Tvltóv, a tlSZábu zfti Lenin Tsz Kállai Éva és a tiszafüredi Hé.ttián Kató Tsz gépműhelyt Szocialista brt - gád'áiftak. A Szólnök tnégvéi Nénláp különdíiát Virágli Iván, a Lankiadó Vállalat ieazeatóia adta át a törökszentmiklós Petőfi Ts-* Petőfi szocialista bt-taídiánák ez a kollektíva adta Ugyanis a legtöbb választ a Néolap Szerkesztősége áltat összeállított politikái kérdésekre. Több társ^mi munkát vállalnak
