Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

1972. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KÖNYV ES KERÁMIA j'ls; -' ‘r >•1 ’ ■ Kunmadarason a József Attila művelődési házban érdekes, kombinált kiállítás nyílt meg, amely a könyvkereskedelem szépirodalmi kínálatát és a Karcagi Népművészeti Agyagipart Háziipari Szövetkezet legszebb kerámiáit mutatja, be. A gondolatoknak szóló könyvek és a szemet gyönyörködtető kerámiák (idősebb és ifjabb Russóí Ist­ván munkái) nagyszerűen érvényesülnek egymás társaságában. A kiállítás első nap­jának sikeréből arra lehet következtetni, hogy hasonló rendezvények másutt is meg­örvendeztetnének mindenkit, aki szereti a jót, a szépet. (Képünkön a tárlat első lá­togatói.) Itt a Vöröskereszt keresőszolgálata A napokban a pesti utcán összeesett egy öregasszony. Egy pillanatra megtorpant az emberek áradata. Körül­állták a nőt, valaki meg­próbálta felemelni, de az ájultan hanyatlott hátra. A rendőr is figyelmes lett a csődületre, odament és in­tézkedett. Pár perc múlva hordágyon mentőautóra tet­ték az asszonyt. — Akkor hová vitték 6t? — Az egyik kórházba,. de amikor a vizsgálatok során kiderült, hogy elmebeteg, átszállították az elmegyógy­intézetbe. —- És ki volt az asszony? — Egy magára hagyott szerencsétlen anya. P. K. ma az Amerikai Egyesült Államokban él, a New Jer­sey állambeli Hockaway­­ban. Már évekkel ezelőtt ott telepedett le. Később ki­vitette magához Budapestről anyját, aki már akkor beteg volt Az idős nő állapota kint egyre romlott, később elmeorvosi kezelése is szük­séges lett. Tudjuk az USA- ban nem olcsó a gyógyke­zelés.. Ekkor P. K. azt mond­ta anyjának, hazalátogatnak Magyarországra, a rokonok­hoz. Meg is érkeztek Bu­dapestre és néhány nap múlva P. K. szó szerint az utcán hagyva anyját, visz­­szautazött Rockaway-ba. — Önök most mit tudnak tenni?’ — Ez az ügy tulajdonkép­pen csak most kezdődik. Megkerestük P. K.-t, tie ha egy levelünket továbbítják neki. inkább lakást cserél, elköltözik, csak ne találjuk meg, mert. nem akar az anyjáról gondoskodni. Az idős nő esete egy a sok ezerből, akiknek ügyé­vel a Magyar Vöröskereszt Kereső Szolgálata foglalko­zik. Három egyszerűen be­rendezett iroda Budapesten, az Arany János utca 31. sz. alatti épület II. emeletén. Semmiben sem különbözik más hivatali helyiségtől, mégis ebben a három szo­bában benne van az egész világ. A nyilvántartási kar­tonokon embersorsok, fáj­dalmait. örömök sűrűsödnek. Pásztor ImrP osztályveze­tőhelyettes egy kis „történe­lemórát” tart mielőtt min­dennapi munkájukról be­szélne. — A Vöröskereszt mellett 1870-ben jött létre a nem­zetközi keresőszolgálat az eltűnt emberek fekutatására. Kezdetben az volt a cél, hogy segítsenek a háborúk áldozatain. Akkor zajlott a porosz—francia háború, so­kan estek fogságba. Svájc­ban tehát megalakult az állandó kereső-tudósító iro­da, mely igyekezett össze­köttetést teremteni a hadi­foglyok es családtagjaik kö­zött... Sajnos, áz irodának azóta mindig volt dolga. —■ Magyarországon mikor alakult meg az iroda? — Az első világháború alatt, de utána még hosszú évekig sok munkája volt. Aztán következett az eddigi legnagyobb világégés, a II. világháború. 1945-ben elhall­gattak a fegyverek. Azóta több mint negyedszázad telt el, de azok közül, akik ak­kor vesztették el szerettei­ket, ma is sokan remény­kednek: hátha él még meg lehet találni az eltűnt fiút, férjet, apát. Az eltűnteket kereső központ Nyugat-Né­­metországban dolgozik. A Nemzetközi Vöröskereszt ma 40 millió eltűnt katonát és 35 millió polgári személyt tart nyilvántartásban. — Milyen módszerekkel dolgoznak? — Sajnos az eltűnt kato­nák sorsáról külföldről csak nagyon kivételes esetekben tájékoztatnak bennünket A családok kapcsolatainak helyreállítása már valamivel könnyebb. Ma körülbelül öt­millió magyar él határain­kon túl. Közülük nagyon sokan keresik kapcsolatot a családjukkal, a rokonaik- . kai. De éppen a háború, a különböző politikai esemé­nyek miatt Magyarországra is kerültek idegen állampol­gárok, akik itt telepedtek le. de szeretnék tudni mi van családjukkal. Egy eset. A háború alatt Magyarországról Ausztriába került egy házaspár hat gyermekkel. Amikor 1945 januárjában gyalogosan el­indultak, hogy visszatérnek hazájukba, útközben bomba­támadás érte őket. Az anya meghalt, a hat gyerek, az apa kórházba került. Többé nem találkoztak. Illetve nemrég két testvér megölel­hette egymást: Mária, aki Magyarországon él és Endre aid Passauban lakik. Ők is a Vöröskereszt keresőszolgá­latának köszönhetik, hogy találkozhattak. — Hány országgal van kapcsolatuk? — Negyvenöt országgal. A régi nyilvántartásunk saj­nos 1956-ban teljesen meg­semmisült, mindent elölről kellett kezdenünk. Ma kö­rülbelül 43 ezer eltűnt sze­mélyről van kartonunk. Az ellenforradalom leverése után rengeteg volt a mun­kánk, nagyon sokan keres­ték akkor eltűnt hozzátarto­zóikat. Az évi levelezésünk eléri a hatezret, átlag 1600 —1800 új kereséssel fordul­nak hozzánk és mintegy 350 —420 esetben érünk el ered­ményt, találjuk meg, akit keresnek. — És mindezt, amint lá­tom négyen csinálják. ' *— Igen négyen vagyunk, nem dolgozunk nagy lét­számmal. — Gondolom vannak sza­bályok is, amik kötik Önö­ket. — -Természetesen. Az első, hogy csak közvetlen hozzá­­tortozót keresünk, és azt mondanom sem keilen*, ta­lán, hogy díjtalanul dolgo­zunk. Csak azok között pró­báljuk megteremteni a kap­csolatot, akik több mint egy éve nem tudnak egymásról. A keresett személy minden rendelkezésre álló adatát meg kell kapnunk, mert máskülönben kétes, hogy érünk-e el eredményt. Kü­lönösen a külföldön élők esetében fontos ez. Kartonokat, leveleket -~ ügyiratokat olvasgatok. — „1916-ban szakadtunk el egymástól mi tizennégyen, kérem segítsenek megtalálni testvéreimet. Adatuk...” — Közben sokszor nyílik az ajtó, most éppen egy sötét­szürke kabátos, jól öltözött asszony ül az egyik piros műbőr fotelben. Zavartan forgatja kesztyűjét. aztán ránéz a vele szemben ülő fehérköpenyes. barátságos asszonyra, a keresőszolgálat egyik munkatársára. — Kérem segítsenek raj­tam. Jó lenne tudni, hogy nekem is van valakim... V. V. Mezőtúri tudós diákok Kutatás az irattárnak Nagy fekete kötetek. Éveli munkája fekszik mind­egyikben. Tíz évig őrzr őket az intézet, majd jön a se­lejtezés. Diplomamunkák, diákköri dolgozatok. Megvédé­sük, megvitatásuk után talán, senki sem nyitja fel többé a fedelüket. pék javításánál alkalrrfazott műanyag ragasztók és vizs­gálatuk” című dolgozattal jelentkezik. A Munkagép Tanszék témája: „Egy adott tsz műtrágyakezelési és szó­rási feladatainak komplex gépesítési tervé”; az Üzem­gépész Tanszéké pedig „Szarvasmarhaistállók egyes klímakérdéseinek vizsgálata”. A Marxizmus—Leninizmus Tanszék négy témával je­lentkezik. „Dialektikus ma­terialista determinizmus és a mechanikai mozgásformák; „Ifjúságpolitika és filozófiai vonatkozásai”; „A vallásos világnézet elleni harc”; „Ál­lamelmélet”. A főiskolai kar oktatói minden módon igyekeznék felkelteni a hallgatóság ér­deklődését a kutatómunka iránt. Nem csupán az elmé­leti munka segítésével, a té­mák kiírásával. Arra töre­kednek, hogy a diákoknak érdekükben is álljon a kuta­tás. Korszerűsítették a vizs­gáztatást, s jelenleg a hall­gató három vizsgaforma kö­zül választhat. Az első a hagyományos vizsga; a diák az egész anyagból készül, tételt húa és elmondja, amit tud. A második forma lényege az úgynevezett megajánlott jegy. . Ennek feltétele egy téma kidolgozása, szakreferá­tum készítése. A dolgozat alapján a vizsgáztató fel­ajánl egy jegyet, s a hallga­tónak csak akkor kell vizs­gáznia, ha jobbat szeretne. A vizsgák harmadik for­mája a választott témából történő Számonkérés. Ezt annak engedélyezik, ski a szemináriumokon egész év-A mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar min­den tanszéke mellett műkö­dik tudományos diákkör, amelynek munkáját az inté­zet tudományos bizottsága és a KISZ szervezet fogja össze. Tanszékenként három­négy hallgató folytat rend­szeresen kutatómunkát, egy úgynevezett konzulens ta­nár vezetésével, aki gyakor­lati tanácsokkal segíti a fi­atal kutatókat, szakmai és módszertani téren egyaránt. A Marxizmus—Leninizmus Tanszéken különösen aktív a tudományos diákkör. Helyi munkásmozgalmi témáktól elvont filozófiai kérdésekig terjed a vizsgált tárgyak kö­re. Legutóbb csak megfigye­lőkként vettek részt az or­szágos diákköri konferenci­án, nem tudták, hogy dolgo­zataik hogyan állták volna a versenyt az egyetemek hallgatóinak munkáival. Ki­derült, hogy fölösleges volt az aggodalom. Néhány dol­gozat ott is megállta volna a helyét. Legközelebb Debrecenben rendezik az országos diák­köri konferenciát. Erre már minden tanszék küld dolgo­zatokat. December elején „háziversenyen” dől el, hogy mely tanulmányok képvise­lik a mezőtúri főiskolai kart A témák rendkívül válto­zatossága bizonyítja, hogy az intézetben igen, élénk a hall­gatók kutatómunkája;- Az Erőgép Tanszék témái: „Mo­torvizsgáló fékterem kialakí­tása”, „A magyarországi traktorokon lévő váltóáramú generátorok és feszültségsza­bályozók összehasonlító vizs­gálata”. A Gépjavítási Tan­szék: „A mezőgazdasági gé­ben jól szerepelt dolgoza­tot is írt, de azt a bírálók kisebb értékűnek ítélik. A tapasztalatok szerint a hallgatók élnek a választás lehetőségével, hiszen a má­sodik és harmadik vizsga­forma könnyítést jelent, a vizsgaidőszakban kevesebbet kell készülniük. Különösen a megajánlott jegy népszerű. A hallgatók sok gyakorlati munkát végeznék, szoros kapcsolatban állnak a me­gyei termelőüzemekkel, jól ismerik azok életét felada­tait tevékenységét. Mindezek alapján érthetetlen, hogy dolgozataik szinte egyálta­lán nem jutnak ei a mező­­gazdasági üzemekbe. Eddig csak a cibakház! Vörös Csil­lag kért tanulmányt a főis­kolai kartól. (A műtrágya kezelésének, raktározásának szervezése volt a téma.) A feladatot a kar örömmel vállalta, és a szövetkezet helyzetének, lehetőségeinek messzemenő figyelembevéte­lével el is készült a tanul­mány. Remélhetőleg más mező­­gazdasági üzemek is felis­merik: a mezőtúri főiskolai kar olyan tudományos bá­zis a megyében, amellyel ér­demes kialakítani és elmé­lyíteni az együttműködést Ha a tanszékek, a tudós di­ákok a megye agrárgazda­ságában felmerülő gyakorla­ti problémák megoldásán tö­rik a fejüket, az eleven gya­korlat számára dolgoznak, az szolgálja leginkább elméleti fejlődésüket. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek viszont melegen ajánljuk: bátran adjanak megbízásokat a karnak, és nyissák fel a raktárban po­rosodó diplomamunkák, dol­gozatok fedelét. Megért Bistey András A SZOT ADATAI Kiegyenlítődő családi jövedelmek Hárommillió lakost érintő szociális intézkedések Az utóbbi 2 évben 23 szá­zalékkal nőtt a társadalom­­biztosítási juttatások összege — tűnik ki a SZOT legújabb adataiból. A juttatások ösz­­szetételének alakulása arra is utal, hogy a szociálpoliti­ka elvei a X. pártkongresz­­szus határozatának megfele­lően valósulnak meg. A kongresszus állásfogla­lása szerint a munka szerin­ti elosztás elveinek érvénye­sülése niellett szociálpoliti­kai intézkedésekkel csökken­teni kell a családi jövedel­mek közötti különbségeket A kongresszus óta eltelt két évben egész sor új Mit ígér a televízió a jövő hétre? Kedden Komlós Aladár 80. születésnapján, az; iro­dalomtudomány kiemelkedő alakját új oldaláról mutatja be a nézőknek a televízió. A jeles költő verseit Mensá­­ros László. Gábor Miklós, Juhász Jácint és Kozák András tolmácsolásában hall­hatjuk. # December 6-án szerdán Tolnai Lajos „A megjavult adófelügyelő és más törté­netek” című művét láthat­juk. amely a kísérleti, má­sodik műsorban korábban már nagy sikert aratott. December 7-én, csütörtö­kön ti? részes jugoszláv film­sorozat kezdődik ..Amerre a vaddisznók járnak” címmel. December 8-án, pénteken kerül sor a kubai televízió estjének megrendezésére, amelyben dokumentum-fil­mek, zenés összeállítások váltakozva mutatják be a távoli szocialista ország tör­ténelmét. mindennapjait. December 9-én. szombaton bonyolítják le a Kodály Zoltán énekverseny első. másnap pedig a második elődöntőjét. A Vígszínház előadásában felvételről köz­vetítik NeiI Simon népszerű vígjátékét a Hotel Plaza-t. a főszerepben Ruttkai Évá­val. A Gerard Philipe soro­sat „Az ördög szépsége” cí­mű filmmel folytatódik. December 10-én, vasárnap a tanyai iskolák helyzetével foglalkozó Az iskola és a társadalom kapcsolatát elem­ző Virrasztók című sorozat első részét vetítik. A rende­ző: Lakatos Vince. Este új epizóddal jelentkezik a ka­landos „Minden lében, két kanál” sorozat társadalombiztosítási jog­szabály jelent meg, lépett érvénybe, amely körülbe­lül az ország hárommillió lakosának helyzetét javít­ja. A legnagyobb tömegeket az a hét új rendelkezés érinti, amely a nyugdíjasokat jut­­tattja az eddiginél kedve­zőbb helyzetbe. 1971. január 1. óta minden naptári évben két százalék­kal emelik a nyugdíjasok, baleseti járadékosok, hadi­­gondozottak, szociális segély­ben részesülők elilátását, ami 1.6 millió embert érint, s csapán az idén 320 millió forint többletbevételt jelent számukra. Ugyancsak I97L január I-én lépett életbe 50 000 mezőgazda­sági szakszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása. Igen népszerűeknek bizo­nyultak az 1972. január el­seje óta érvényes új lehető­ségek, amelyek a nyugdíjas korúak, illetve nyugdíjasok számára az eddiginél több .módot nyújtanak a tovább­­dolgozásra. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a nyug­díjpótlék a nyugdíjkorhatá­ron túl hány embert ösztön­zőt-;, továbbdolgozásra, arról azonban már készült becs­lés, hogy 1972-ben várható­an 13 000 nyugdíjas részesül az ösztönző nyugdíjpótlék­ban. amelynek összege eléri a 15 millió forintot. Ugyan-, akkor többszázezer nyugdíjas szo­ciális helyzetét javítja az a rendelkezés, amely az eddigi évi hatezer forintos kereseti határ helyett le­hetővé teszi, hogy a nyug­díj korlátozása nélkül ál­talában 840 sőt egyes ka­tegóriákban 1260 órát dol­gozhassanak egy évben, a 700 forintnál nem nagyobb nyugdíjak esetében pedig még időbeli korlátozást sem alkalmaznak. 1972. január 1 óta gyerme­kenként 100 forinttal na­gyobb családi pótlékot kap­nak a három és többgyer­mekes családok, valamint az egyedülállók. Családi pótlé­kot kapnak azok a többgyer­mekesek is, ahol már csak egy kiskorú gyermek van. E rendelkezés 280 000 csa­ládot, 700 000 gyermeket érint, s évente 860 millió fo­rint többletbevételt jelent számukra, 1972. április elsején a kö­telező betegségi biztosítást — a táppénzes és terhes­ségi-gyermekágyi segély kivételével — újabb há­romszázezer emberre, s ez­zel az ország csaknem tel­jes lakosságára kiterjesz­tették. Az említett intézkedések, ezenkívül a magasabb bé­rekkel járó táppénz- és nyugdíjemelkedések lemér­­hetők a társadalombiztosítá­si juttatások alakulásán. 1970-ben 24.7, 1971-ten 27,3 milliárdot fizettek ki társa­dalombiztosítási célokra, ez az összeg az idén várható­an 30,4 jövőre pedig 35,6 milliárd forintra emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom