Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
1972. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Vera szerelmei Furcsa, s mindamellett meghökkentő figurák Mándy Iván hangjátékának ifjú hősei. Világuk így, az író fonákjára fordító iróniájának tükrében árulkodóbbb, mint amilyennek csak a külsőségek, a felszín ismerete alapján gondoljuk. Vera és főleg barátai Mándy ábrázolásmódjában áttetszőkké válnak. leleplez ződnek. A szüleit bábfiguraként mozgató csemete, Vera, a szinte misztikusságba burkolódzó „főhippi”. Dada (Tahi Tóth László kitűnő alakítása) és Szabolcska. a hős-szerelmes, mind egy-egy torzkép. De alakjukban a köztünk járó emberek, fiatalok egy-egy jellegzetes pózára, gesztusára, ha úgy tetszik - „megjátszás-tívusokra” ismerhetünk. Mert itt szinte mindenki megjátssza magát. Kicsit túl is játssza, ahogy a szatíra kívánja, hogy könnyebben felismerjük a hamisan csengő hangot. A Tárakozás John Updike fiatal amerikai író történetének két hőse — mindketten egy-egy másik házasságból, gyerekek mellől érkezve — egymásba szeret. Ez a kapcsolat, elsősorban sem az őszinteséget, sem a szerelmet vállalni nem merő férfi miatt már halálra ítéltként született. Updike ezt az alapjában banálisnak látszó helyzetet ábrázolja, amolyan igazi amerikai módjára, „storisan”, látszólag minden drámai ütközés nélkül. A dráma mélyebb rétegben. a szavak mögött .zajlik. Nem. abban, amit kimondanak,' hanem abban, amit elhallgatnak. amit talán végiggondolni sem mernek, mert még önmagukhoz sem őszinték. Az író sajátos művészi ereje, hogy ezt a más szférában zajló drámát, a szavak mögött, zajló vitát éreztetni tudja velünk. Ez a két ember látszólag jól megvan együtt. hangos szó nélkül, barátságban. Előzékenyek és udvariasak egymással, gyakran biztosítják egymást: szeretlek — még házasságot is terveznek, sőt ezzel búcsúznak egymástól, mégis tudjuk. hogy nincs lehetőségük. hogy vége van. — trömböczky — JÁSZKUNSÁG 1972. szeptember A megszokottnál lényegesen kisebb késéssel jelent meg a Jászkunság harmadik negyedévi száma. Javuló tematikai gazdagság jellemzi ezt a számot, — noha, még mindig fenntartjuk korábbi álláspontunkat, hogy számottevően bővíteni kellene — változatosabb rovatrendszerben — a folyóirat érdeklődési körét. A lap első harmada a 125 éves szolnoki vasút történeteve], ünnepeltetésének eseményeivel foglalkozik. Közli dr. Csanádi György miniszter ,'A szolnoki vasút 125 éve” kiállításon elmondott megnyitó beszédét és Tóth János vasútigazgató emléktábla-avatóját. Kaposvári Gyula múzemigazgató a Pest—szolnoki vasút történetét írta meg, élvezetes, a kort jól idéző szemléletességgel. Dr. Dzur Gábortól a Tisza II. öntözőrendszere hatásterületén működő termelőszövetkezetek munkaerőmozgásáról olvashatunk, dr. Végző Zoltán pedig a megye szocialista iparában dolgozók kereseti lehetőségeiről értekezik. A folyóirat jelentős segítséget adott a helyes közgazdasági szemlélet kialakítását szorgalmazó törekvéseknek is e tanulmány megjelentetésével. Dr. Bartha Lászlóné Szolnokienzes ludi-Verseghy Diáknapok című cikke a Verseghy-évfordulóhoz kapcsolódik, régi diákhagyományokat, népszokásokat idéz. Rápolthy Viktor a megye zenei emlékeiről ad lexikális ismertetőt, amely jó alapul szolgálhat a további, részleteiben is feltáró kutatások számára. Tizenkét országos minősítésű páva-kör Szombaton este fejeződött be a szolnoki Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban a „Röpülj páva!”körök első megyei minősítő hangversenye, amely az országban is első volt a hasonló jellegű rendezvények közül. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a tizenkét benevezett kórus igen színvonalas teljesítményt nyújtott. Igazi népdalokkal szerepeltek, amelyek közül jór néhány felfedezésnek számíV tott. Egységes hangszín, természetes éneklési stílus jellemezte az együtteseket. A csoportok közül ..országosan kiemelkedő” minősítést kapott a jászszent" andrási ÁFÉSZ és a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Központ kórusa, valamint a rákóczifalvai, a tiszaf öld vári és a törökszentmiklósi pávakör. Az országos minősítés második fokozatát a jászberény-porteleki, a martfűi’ és a szajoli csoport illetve a túrkevei ÁFÉSZ és az ifjúsági ház kórusai érdemelték ki. Rajtuk kívül a kungyalui és a kunhegyes! együttes került be a páva-körök országos jegyzékébe. Rejtvényen nyert ajándék Még szerencse, hogy Pintér Sándorné mára tervezte a karácsonyfadíszek megvásárlását. Tegnap délután tudta meg, hogy kislánya, Ildikó, a szolnoki Költői Anna úti iskola hatodikos tanulója nyerte meg a népszerű rejtvény újság, a Füles, „Fenyőfák fényében” című karácsonyi pályázatát. Az első díj ér*» teljes karácsonyfa-felszerelés. színes eletktromos gyertyákkal, szebbnél szebb díszekkel, a legjobb minőségű szaloncukorral. csokoládékkal. No, és ezer forintos vásárlási utalvány. A díjakat szerkesztőségünkben adta át a boldog győztesnek Tiszai László, a Füles főszerkesztője. Elmondta, hogy ez a pályázat volt a Füles idei rekordja: Pintér Ildikó nevét 45 ezer megfejtő közül sorsolták ki. Mezőtúri kamaratárlatok Mezőtúron csaknem egyszerre nyílt meg két képzőművészeti kiállítás. Mindkettő figyelemre méltó és érdekes művészegyéniséget mutat be. méghozzá olyanokat, akiket igen kevéssé ismernek a megyehatáron belül. Hasonló jellegű kiállítás nem volt mostanában a megyében, s a kezdeményezésért feltétlen Kusztos Endre grafikáinak bemutatásával egyben nemzetközi is a mezőtúriak képzőművészeti ismeretterjesztése, hiszen a művész Romániában, az erdélyi Szovátán él. A pályája delén tartó alkotót a szülőföld kínálta természeti és tájélmények kötik le. Kiállított képei elmélyedő, gyöngéd és mégis férfias alkatú egyéniséget tárnak elénk. Sötétlő erdőket rajzol, baljósán és méltóságteljesen örvénylő vizeket. Rácsodálkozik a növényi rostok vonulatában rejtőző ’törvényekre, a föld rögeinek elmúlást és teremtést idéző furcsa alakzataira. .Különös, hogy alakot abg ábrázol, mégis minden művén érezni az embert. Nemcsak a kanyargós utakkal, aprócska házakkal teli falurészleteken, csűröskerteken, katonás rendben Jakab Eszter néhány éve végzett a képzőművészeti főiskolán. A fővárosban él, önálló anyaggal először a Ferencvárosi Pincetárlat kiállításán mutatkozott be. Mezőtúron kevés képet állított ki ahhoz, hogy törekvéseiről határozott véleményt mondhatnánk. Három festménye (Magány, Nem várt virág, In memóriám) erőelismerés illeti a rendezőket, a Debreceni Agrártudományi Egyetem főiskolai karát és a városi művelődési központot. A két mezőtúri kamaratárlat bizonyság rá, hogy ügyes szervezéssel a kisebb helységeknek is módjukban áll a művészet országos áramkörébe tartozó alkotók munkásságának megismertetése. sorakozó facsemetéken, ahol minden vonás az emberi munkát dicséri. Kusztosnak elég egy fatörzset vagy néhány ágat rajzolni: olyan figyelemmel, elemző módon ábrázol, hogy a természeti képeken is a gyönyörködő és gondolkodó embert érezzük elsősorban. A Mezőtúron bemutatott huszonegynéhány kép majd mindegyike fekete krétarajz, mégis inkább festmény-jellegűek. Kusztos nem vonalasán rajzol, tónusokkal, foltokkal jeleníti meg témáit. képeinek felülete szinte tapinthatóan bársonyos. Kompozíciója nagyvonalú, de mindig határozott szándékú. Mestersége titkait tökéletesen értő, rendkívül rokonszenves, valósághű alkotót ismertek meg benne a tárlatlátogatók. teljes drámai hatásokra képes, kevés de jól megválogatott eszközt használó művésznek mutatják. Ezekkel a művekkel meglehetősen ellentmondásban állnak tűzzománc képei; amelyek a mezőtúri kiállítás döntő többségét alkotják. Az az érzésünk, hogy a művésznő nem találta még meg az ehhez a kényes technikához és saját egyéniségéhez egyaránt illő ábrázolásmódot. Hatásosan alkalmazza ugyan a bizánci és a gótikus egyházi művészet néhány 'elemét, de képei gondolattalanok. olykor esetlegesnek tűnnek, dekorativitásuk is inkább a tűzzománc látványos anyagából adódik, mintsem egyéni ötletekből. A Pártás aszszony ízléses színharmóniája és a kedvesen archaizáló Mátka-variációk azonban azt mutatják, hogy ebben a technikában is túljuthat a művész a kísérletező szinten. Végül egy zavaró rendezésbeli momentumról: a ki állítás főhelyét egy fotótabló foglalja el. Ezen a művésznőt és előző kiállításának gratuláló közönségét láthatjuk, csupa országos élvonalbeli színészt Az ilyen felvételek bizonyára nagyon becsesek minden alkotónak, és megértjüle, hogy őrzik Jakab Eszter: Mátka (tűzzománc-kép) őket, mondjuk; otthon, albumban. Ilyenforma nyilvánosság elé tárásuk azonban meglehetősen kereskedelmi ízű reklámnak hat. A művész rangját művei hirdessék, ne tárlatlátogatóinak előkelősége, Sz. J. Kusztos Endre grafikái Kusztos Endre: Falurészlet Jakab Eszter festményei Parlamenti találkozások G---Az iskolákban, de a tanintézeteken kívül is. egyre több szó esik a fiatalok hazafias, honvédelmi neveléséről. Ám ezzel kapcsolatban meglehetősen vegyes elképzelések vannak. Mi erről a véleménye Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszternek? — Sajnos így van. Meglehetősen szélsőséges elképzelésekkel találkozhatunk: vannak, akik csak azt tartják hazafias, honvédelmi nevelésnek, ha megtanítják a gyerekekkel a jobbra átbalra átot. ha lőgyakorlatokra viszik őket. A hazáról, a haza védelméről sajnos a tankönyvek csak magyaráznak, de példák említése nélkül, így azután a haza védelme, a haza szeretete, valami elvont fogalommá válik a gyerek szemében. Nos, fontos feladatunk, hogy e két véglet között megtaláljuk a helyes utat, ami a napi munkavitelhez elengedhetetlen. Szembe kell néznünk azzal az adott helyzettel is, hogy az iskolákban a pedagógusok többsége nő, akik ugyan nagy igyekezettel tanítják a gyerekeket, de ők sem rendelkeznek ma még elegendő honvédelmi ismeretekkel. — A megoldás? — A pedagógiai főiskolákon kelj megtanítanunk, felkészítenünk a leendő tanárokat e feladatok ellátására. Az MHSZ-nél pedig az általános technikai ismereteket kell, hogy megszerezzék a gyerekek, mert ez a társadalom érdeke is. A hazafias neveléssel kapcsolatos egri tanácskozások hasznosak, de valóságos, gyakorlati segítséget nem tudnak adni az iskoláknak. Szerintem legfontosabb feladatunk a néhány éves tapasztalat birtokában: megfelelően értelmeztetn.i és értelmezni a hazafias, honvédelmi nevelést, a nevelésben a különböző szervek között kialakítani az okos munkamegosztást, és sokoldalú anyagi, technikai segítséget nyújtani az oktatáshoz. Mindez nem kizárólagosan a Honvédelmi Minisztérium feladata. A művelődésügyinek a munkaügyinek is megvannak a maguk tennivallój éppúgy, mint a tanácsoknak, a különböző üzemeknek. — Vannak-e már konkrét elképzelések, tervek a nevelés javítására? — Titkos vágyam, amely hiszem, hogy egyszer valóság lesz: nem külön-külön használjuk fel az oktatásban, lehetőségeinket. Addig is mi a magunk területén tervezünk néhány elképzelést megvalósítani. Így például a katonai alakulatok között tervszerűen felosztjuk az országot, hogy minden iskolának legyen katonai alakulatpatrónusa. Gondunk, hogy különösen a városi gyerekek fizikailag gyengébbek, és ez elsősorban a testedzés hiányával magyarázható. Nemcsak az a baj, hogy nincs elegendő tornaterem, hanem az is, liogy .eltűnnek a grundok. Tervünk, hogy létrehozunk egv szabadtéri tornakert-rendszert. Ahol a katonai alakulatnak van ilyen tomakertje. ott rendszeresen az iskolák rendelkezésére bocsátjuk, ahol nincs, oda 1 >lepítünk egyet. Jóváhagyott tervünk van haditechnikai . parkok létesítésére. Elképzelésünk, hogy ezek két részből állnának, lenne egy reprezentatív, bemutató része, és lenne olyan hely, ahol a gyerekek haditechnikai játékokat. számháborúkat stb. játszhatnának. Mindezek azonban nem pótolhatják a gyerekek érzelmi nevelését, amit elsősorban a hivatásu,kat szerető pedagógusoknak és a szülőknek kell megoldaniok. > * * * Rómában szeptefnber 21 és 29 között ülésezett az Interparlamentális Unió 60. konferenciája. Az országgyűlésen a képviselők kézhez kapták az ott elfogadott legfontosabb politikai határozatról szóló anyagot, melyet Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyarországi csoportjának vezetője állított össze. Korántsem lehet egy ilyen rövid cikkben összefoglalni azt a nagyon sok fontos határozatot, amit a római konferencia elfogadott. Így csupán egy kérdést; foglalkozott-e a konferencia a napjainkban egyre gyakoribbá váló repülőgép-eltérítésekkel. emberrablásokkal? — A konferencia mélységes aggodalmát fejezte ki a politikai nyomás egyre növekvő új formái miatt, mint a kormányok vagy az egyes személyek által elkövetett erőszakos és olyan következményekkel járó cselekmények, melyek ártatlan emberek sérülését és halálát, valamint jogtalan cselekmények, amelyek a nemzetközi kapcsolatok megromlását okozzák: súlyos biztonsági problémákat idéznek elő, életeket veszélyeztetnek és kockáztatják a légiforgalom szabadságát; a nemzetköri jog alapján különleges védelmet élvező diplomaták és külföldi tisztviselők ellen elkövetett erőszakos cselekmények; repülőgép-eltérítési cselekmények; valamint a loksság és ártatlan személyek elleni megtorló intézkedések. — A konferencia felhívást intézett valamennyi nemzet parlamentjéhez, gyakoroljanak befolyást kormányaikra abból a célból, hogy azok például a legsürgősebben ratifikálják a repülőgép-eltérítések elleni tokiói, hágai és montreáli egyezményeket és tegyék komoly megfontolás tárgyává az e célból teendő további intézkedéseket. Támogassák egy olyan egyezmény elfogadásával foglalkozó konferencia összehívását, mely egyezmény tárgya a nemzetközi terrorista cselekmények, így gyilkosság, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, repülőgép-eltérítés és szabotázs megelőzése, megbüntetése. Tegyenek meg minden hatáskörükbe eső intézkedést, amely alkalmas arra, hogy elrettentse és megelőzze a repülőgép-eltérítést, a terrorizmust és az emberrablást, beleértve azokat, amelyek felölelik a cselekmények elkövetőivel való elbánást is. és így tovább. Különösen teljesítsék azt a kötelezettséget, amelyet az államok az ENSZ alapokmánya értelmében magukra vállaltak, tartózkodjanak egy más állam területén levő belviszály, terrorista cselekmények, a lakosság vagy az ártatlan személyek ellen elkövetett megtorlás szervezésétől. az erre irányuló ösztönzéstől. annak támogatásától és a benne való részvételtől és így tovább. Természetesen a határozat egyetlen része sem értelmezhető úgy, hogy az érintené a gyarmati uralom vagy Idegen megszállás alatt élő népeknek iogát arra. hogy a nemzetközi jognak megfelelően küzdjenek felszabadulásukért. (VÉGE) Varga Viktoria %
