Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 284-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

1972. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Verseghy Ferenc és Szolnok A $*<1Z(1(1 & történelmi hagyományokkal és igen ke­vés irodalomtörténeti emlé­kekkel rendelkező Szolnok város igen hamar felismer­te. hogy az irodalomban és nyelvészetben jeles ered­ményeket elért szülöttének, Verseghy Ferencnek emlé­két megbecsülje. Halálának 150. évfordulója alkalmá­val rendezett kiállítás és tudományos ülésszak szük­ségessé teszi ennek kifej­tését. 1757. április 3-án Szolno­kon született sóhivatali mázsáló fiaként. Apja ko­rán elhalt. Az 1769-es vá­rosi összeírás szerint öz­vegy édesanyjának háza volt, földje semmi. Szegé­nyes gyermekkorára mégis oly költeménnyel emléke­zett (Külső-Szolnok), amely­nél szebbet Szolnokról má­ig nem írtak. Küzdelmes, tragikus életútja általáno­san ismert, de emlékének megörökítése Szolnokon va­lójában 1895-től kezdődik. A főgimnázium önképzőköre ugyanis .. figyelembe vé­ve azt, hogy az önképzés munkáját sfi ifjúsági körök irodalmunk valamelyik je­lesének neve és mintegy védőszárnyai alatt szokták végezni, és hogy ily jele­sünk a szolnoki születésű Verseghy Ferenc is, a ve­zető tanár indítványára a kör elhatározta és a nagy- mélt. minisztérium jóvá­hagyta, hogy az egyesület a „Verseghy Kör” nevet ve­gye fel...” (11438/97 VKM. sz.) És Nógrádi László tanár további szorgalmazására gyűjtést kezdeményeznek. A Tiszavidéki Hírlap 1898. november 26-i számában írja: „....Verseghy Fe­renc valóban olyan alakja irodalomtörténetünknek, ki mindenkor megérdemli az utókor háláját. Sokoldalúan képzett, nagy tehetségű, lelkes hazafi és író. A köl­tészet majdnem minden ágában működik: játszi kel­lemmel, szelíd gúnnyal ír­ja meg lírai költeményeit. ír drámát, regényes rajzokat, elbeszélő költeményeket, melyek közül leghíresebb a Rikóti Mátyás. Ez a saját­ságosán tréfás hosszú köl­temény. mely oly sokáig mulattatója volt a magyar­nak. Ha nem is alkotott halhatatlan műveket, mé­gis számot tesz hatásával, költészetünkben: kitűnő nyelvérzékről tesz tanú­ságot minden sora, ő ír elő­ször rímes ■ dachtilus soro­kat, ő hirdeti azt, hogy a vers szótagjainak simulni kell az ének hanglejtéséhez. Méltán nevezték el korá­ban ..magyar hárfás”-nak. KitÚflÓ zenei érzékéről tesz tanúságot nemcsak verselése, hanem költészet- ■ zenei értekezéseinek sora is. Jeles értekezései közül csak a legfontosabbat, a „Ma­gyar Agláját” említem fel, amelyben a magyar verse­lésnek különféle nemeiről, ezen kívül és verses dalla­mokról értekezik, s a vers­formákat ritmikai szem­pontból fejtegeti. Mintha a régi lantosok szelleme tá­madt volna fel benne, nem­csak verseket ír. hanem dallamot is szerez hozzá. Legszebb elismerés költői működéséről, hatásáról az, amit Horváth István, a nagylelkű hazafi és tudós történetíró mond, szólván így: „a szerencsétlen ma­gyart tréfáival élesztgette, vidámította, sőt. talán élet­ben is megtartotta.” Ver­seghy nemcsak mint költő, mint elméleti fejtegetője a ritmikai kérdéseknek is ki­váló, hanem mint nyel­vésznek is elismerésre mél­tó érdemei vannak. Révai nyelvtörténeti módszere el­lenében lelkesen védte ál­láspontját, melyben a nyelv­szokásra ad. A két nyelvész vitái hatottak oda, hogy I Pest az irodalom központ­jává legyen. Mindenha dicsősége lesz Szolnok városának a sze­gény sótiszt fia, s minden­ha dicsőségére fog válni Szolnok közönségének, ha ezen kiváló szellemi har­cosnak emléket emel.” Sajnos a megindult gyűj­tés eredménye az I. világ­háborúban elveszett, a pénz elértéktelenedése folytán. 1922-ben — ezelőtt ötven évvel — a gimnázium ma­ga is felvette a Verseghy nevet, amikor a középisko­lákat irodalmunk, törté­nelmünk nagyjairól nevez­ték el. S társadalmi egye­sületként megszerveződött a Verseghy Irodalmi Kör is. Utcát is neveztek el róla. a várban. Azért ott. mert úgy vélték, hogy Verseghy szülei a, várban laktak. S amikor a budai Vízivá­rosi temető felszámolásra került, Szolnokon társadal­mi megmozdulás indult, hogy Verseghy hamvait , szülővárosában helyezzék végső nyugalomra. A budai Ponty utcai felső­kereskedelmi iskola diákjai­tól — akik Verseghy sírjá­nak gondozói voltak — a szolnoki gimnázium tanulói vették át a sír gondozását. 1931-ben Szolnok város díszsírhelyet adományozott költőfiának. Országos ün­nepség keretében helyezték szülővárosában végső nyu­galomra. I93i-ten az a terv is megvalósult, hogy ércszobor hirdesse Verseghy emlékét a Tisza-parton. Borbereki Kovács Zoltán klasszikus nyugalmú szobrát ott állí­tották fel, ahol Verseghy „remegő szemeibe az első napragyogás ömlött^’ 1935-ben pedig a gimná­zium és a kereskedelmi is­kola önképző köre Kemény László és Pauka Tibor ta­nárok vezetésével kiadták Verseghy egyik jelentős művét, a Rikóti Mátyást, a Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozatban. A felszabadulás után a városi könyvtárból kifejlődött megyei könyvtárt nevezték el, Verseghyről, s 1957-ben Verseghy születé­sének 200. évfordulóján, a gyomai Kner Nyomdában készült reprezentatív kiad­vány méltatta a költő mun­kásságát. , Vár őstörténeti kutatásaink során megállapítottuk, hogy Verseghy szülei nem a várban laktak, mivel ott a német katonáknak volt a szállásuk (ezért a Verseghy utca elnevezés nem a szü­lőház egykori helyét jelzi), hanem a Tisza-parton, a mai park helyén egykor ott álló sóházak, sótiszti la­kások egyikében született 1 Verseghy Ferenc. Ezért ke­rült a Verseghy Gimná­zium falára a Verseghy em­léktábla is. Szolnok város szülötté­nek, a Marseillaise fordító­jának. a francia szabadság­eszmékért hosszú várfogsá­got szenvedett Verseghy Ferenc emlékét őrzi, ma­gáénak vallja. Nevét viselő intézményei ápolják emlé­két, s az évek óta megren­dezett Verseghy Diáknapok változatosan szép műsora és az érdemekért járó Verseg­hy plakettek méltó emlé­ket állítanak a „szolnoki hárfás”-nák. Kaposvári Gyula Joleso dolog, hogy bár csak a hónap közepén járunk, már a harmadik jelentős zenei esemény tanúi lehettünk. Kö- ródy András és a fiatal zene­szerzők estje után nem ki­sebb vendégeket fogadtunk, mint Ferencsik János kétsze­res Kossuth-díjas, kiváló mű­vészt és az Állami Hangver­senyzenekart. Csütörtökön még sikeres amerikai hang- versenykörúton voltak. Hét­főn már Kecskeméten, ked­den pedig Szolnokon vendég­szerepeitek. Talán ezért is okozott némi csalódást és megütközést, hogy nem volt telt ház a Szigligeti Színház­ban. Csak öröm és biztatás a jövőre nézve az a tény, hogy sok fiatal, jövendő ze­nebarát hallgatta meg a nagyszerű koncertet. A keddi hangverseny nagy­szerű élménnyel ajándékozta meg a hallgatókat. A műsor­ra tűzött Kodály-műveknek van egy közös vonásuk: a szerző virtuóz hangszerelési tudását teljes pompájában mutatják be. ' Ilyen volt mindjárt az első szám, a Fölszállott a páva című, magyar népdalra ké­szült zenekari változat. 1939- ben született meg ez a nagy: zenekari alkotás, az aniszter* dami Concertgebouw zene­kar felkérésére. Az ősi pen- taton dallamra épülő, tizen­hat variációt tartalmazó mű ragyogó és rendkívül hatásos darab. A nagyvonalú, de mé­gis fegyelmezett építkezés, a nagyzenekari hangszínek vé-1 getérhetetlen kavalkádja adott akkor is ha csak el­játssza egy zenekar a szerze­ményt. Az Állami Hangver­senyzenekar azonban nem­csak eljátszotta. Igaz, a mű elején hiányzott az igazi han­gulati fűtöttség az előadók­nál. s ezt még tetézte a fafu- vósok néhány megingása. Pe a zenekar vonósainak nagy­szerű meleg tónusát, hallat­lanul kulturált játékstílusát és a rézfúvok kristálytiszta, orgonaszerűen kiegyenlített hangzását, már ekkor is meg­csodálhattuk. S az első per­cek után már teljes fényében pompázott a mű. Csak felsőfokban lehet be­szélni a Kádár Kata című néndalballada feldolgozásá­nak előadásáról. Ebben igen nagy része van a szólistának, Jablonkay Évának is.< Nagy* szerű drámai alkat, remek hangadottsággal ren­delkező énekes. Szövegmon­dása is kitűnő, s ez ebben a műben különösen fontos. Akik ismerik a darabot, azoknak is lenyűgözően új ' volt a megszólaltatás mély tragikuma, megrázó ereje. A szünet után elhangzó Háry János szvit is tartoga­tott újdonságnak tűnő zenei megfogalmazásokat, például a bécsi harangjáték szipor- kázóan szellemes hangszere­lésének megszólaltatását, vagy a zenekar hangeffektu­sainak humoros kiélezéseit a negyedik tételben. A? Inter­mezzo kissé szabadabb egyé­ni megfogalmazása eltért ugyan a verbunkos kötöttebb ritmusától, de meggyőzőnek természetesnek tűnt. Külön élmény volt Ferencsik János káprázatos vezénylési techni­kája, amely nem tűr egy pil­lanatra sem elkalandozást, de a legkisebb árnyalatot is vilá­gosan, előre leírja egy-egy muzdulattaL A hangverseny méltó mó­don ébresztette Kodálv Zol­tán szellemét és emlékét. K» l I * # Az ifjúsági klubban beat­zene magnetofonról. A presz- szóban beatzene wurlitzerről. Az utcán beatzene táskará­dióból. Ilyené beidegződés után meglepőnek tűnik, hogy a jászberényi Déryné Műve­lődési Központ Víz utcai ter­mében — annak ellenére, hogy csupa fiatalt látunk, népzene fogadja a belépőt. Szoknyáit lebbennek. botok perdülnek, tánccsizmák do­bogtatják a padlót. — Régóta bántó, sőt szé­gyenletes hiányosságnak éreztem Jászberény kulturá­lis életében, hogy nincs a városban néptánccsoport — mondja Papp Imre, az együt­tes vezetője. — Néhány ba­rátommal együtt valóságos feözvéleménykutatást tartot­tam a középiskolások, ipari tanulók és dolgozó fiatalok között: kik azok, akik ked­vet éreznek a magyar népi tánchagyományokkal való megismerkedéshez. Harminc lányt és fiút sikerült ‘tobo­rozni, akik már majdnem egy éve lelkesen látogatják a próbákat Papp Imrét jól ismertük egyébként, de mint a Lehel vezér gimnázium biológia­kémia szakos tanárát — Hogyan lesz egy ter~ mészettudományos szakos ta­nárból táncoktató? — Egyetemista éveimben aktív néptáncos voltam, s nem tudtam-' belenyugodni, hogy kedvenc népművészei! ágamtól elszakadjam. Elvé­geztem a debreceni megyei művelődési központ oktatói tanfolyamát így vállalkoz­tam a csoport vezetésére. — Az utóbbi években igen sok sajnálatos példát hallot­tunk arra, hogy a néptánc- csoportok hosszabb-rövidebb működés után felosztanak. Gondoltak-e erre a veszély­re? — Gondoltunk, és próbál­juk megelőzni. Az együtte­sek felbomlásának szerintem az a legfőbb oka, hogy a táncosok nem azonosulnak eléggé a népzenével és a tánccal érzelmileg, hanem csak mintegy mechanikusan tanulják be a koreográfiát. A jó tánccsoport a fiatalok zenei, esztétikai nevelésének, a népművészeti alkotások megszerettetésének feladatát is vállalja. Ezért próbáljuk mi a magyar néptánc leg­eredetibb jellegzetességeit» felidézni. A fellépéseinken például — eddig mindösz- sze három volt — nem ci­gányzenekar kísér bennün­ket, hanem citera, furulya, köcsögduda és más népi hang­szerek alkotta együttes., Ezt Szalóczi Miklós zenetanár vezeti. A zeneiskola tanárai látják el a próbákon a zon- gorakíséretet is. — A néptáncegyüttesek válságát gyakran előidézi az is, hogy egy jó táncos nem­zedék kiöregszik..„ — Ez súlyos hiba. Ha egy művészeti csoport megala­kul, mindjárt gondoskodni kell az utánpótlásról is. Mi így tettük. Van egy általános iskolás csoportunk. A kicsiket Horti István, a helyi ÁFÉSZ fiatal keres­kedelmi előadója oktatja az alaplépésekre: — Nagyon kedvesek és ügyesek — mondja. ‘— Több­ségükben 10—11 évesek. Csak az az egy aggaszt, hogy a huszonnyolc kislány mellé mindössze nyolc fiú jelent­kezett. — Ezen kívül van-e vala­mi egyéb gondja az együt­tesnek, ami akadályozza a továbbfejlődésben? — Nincsenek táncruháink — veszi át a szót ismét Papp Imre. — Eddigi fellépésein­ken kölcsönzött jelmezekben szerepeltünk. Nagyon örül­nénk, ha sikerülne saját ru­hát szereznünk. — Mikor szerepel 'legköze­lebb a tánccsoport a nyilvá­nosság előtt? — A télen tanyai műsorok­kal szeretnénk bejárni Be- rény környékét. A tanyá­kon bizonyára olyan közön­séggel találkoznánk, amely őszintén lelkesedik a nép­táncért, mi pedig fellépés- rutint szereznénk, hogy na­gyobb fórumokra is kime­részkedhessünk. Sz. J. , Papp Imre tanár Czikora Judit gimnazistával előtáncolja az együttesnek a kalocsai páros legnehezebb lépéseit Mit ígér a tv a jövő hétre? December 19-én, kedden „Vadul vagy engedékenyen” c. magyarul beszélő angol film, a „Dühös nemzedék” problémáit tárgyalja. December 20-án, szerdán „■Az egészen nagy ügy” c. magyarul beszélő NSZK té­véfilm egy technikailag ki­tűnően felszerelt ékszerrab- ló-banda históriáját mesél el. Tekintettel a hagy érdek­lődésre, a „Jogi esetek” so- ronkövetkező adása ismét az örökbefogadás és a gyermek­védelem kérdéseivel foglal­kozik. December 21-én, csütörtö­kön a „Betanulástól a sze­reposztásig” c. „opera-doku- mentumfilm” ezúttal Kodály Székelyfonó-jának előkészü­leti munkálatait mutatja be. „A földgolyóról jelentem” c. „kétszemélyes műsor” Szepesi György és Barcs Sándor útiélményeit idézi úgy. hogy közben néhány irodalmi alkotás dramatizált változata is fűszerezi a szí­nesnek ígérkező „párbeszé­det”. December 22-én, pénteken, „Karácsonyi műsorainkat ajánljuk” címmel rendkívüli adás lesz, amely bőséges tá­jékoztatást ad a nézőknek a tv karácsonyi programjá­ról. Ezen a napon a „Belé­pés csak tv-nézőknek” soro­zat a metró újabb szakaszá­nak átadására invitálja az ország tévénézőit, Tv-stúdió Szolnokon Kulturális jellegű kiadá­sainkat vizsgálva szembetű­nik, hogy sok esetben meg­elégszünk tartalmas, hosszú időn át kedvezően ható el­gondolások valóraváltása helyett látványos, de való­jában nem sokat jelentő rendezvényekkel. A rendel­kezésünkre álló pénzösszeg­gel is részben a tegnap, részben a ma és kevésbé a holnap szükségletét igyek­szünk kielégíteni. Kultu­rális missziót tekintve pél­dául a televízió hatását semmivel nem tudjuk el­lensúlyozni. Ha annak má­sodik csatornája is behá­lózza az országot, akkor még kevésbé. Ezzel már most számolnunk kell, meg­tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megyénk rang­ját a tv segítségével is nö­veljük. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt a kedvező helyzet felismerése és a hasznos cél érdekében bizo­nyos fokú áldozatvállalás. Megyénk vezetőit mindez jellemzi. Készek arra, hogy segítséget nyújtsanak egy tvstúdió létesítéséhez Szolnokon. — A tv mfi- sorigényének kielégítésé­hez ugyanis ezernyi pro­dukció szükséges. Ezért a tv vezetői — mindenekelőtt az öt legnagyobb vidéki vá­rosban — tv-stúdiót kíván­nak létesíteni. — Rendezőt, operatőrt ők biztosítanának, a stúdió építését pedig a helyi szervek. Nős. ami ezt illeti: a Magvar Rádió és Televíziónak Szolnokon van «tűcHiMa. benne nlvan nagy­terem. ami tv-felvámieb-re is alkalmas. A szolnoki rá­dió stúdiónak az utóbbi években Szolnok mellett Heves, Békés és Bács me­gyében is intenzív vonzás- körzete alakult ki. Van itt jó hírű színház, nagymúltú művésztelep, gyoísan fejlő­dő ipar is. A vidéken élő művészek tv-játékban való rendszeres szerepeltetése műsoregyeztetési, utazási és szállásgondok miatt csakis a vidéki tv-stűdiók megte­remtésével lehetséges. Mindenféleképpen érde­mes volna tehát szorgal­mazni a Magyar Rádió és Televízió szolnoki stúdiójá­ban a tv-részleg otthonra találását. A leghatásosabb módja ez annak, hogy po­litikánk, örömeink és gond­jaink ismertetésével eljus­sunk megyénk szinte min­den lakójához, s rendszere­sebben kapjon hírt rólunk az ország. Van vállalkozó kedv, — kezdeményező erő Szolno­kon is, amire építhetne a televízió. Kölcsönös útkere­séssel gyümölcsöztetni kel­lene ezt. Hazánk nagyobb városaiban űj lapok indí­tását tervezik. Mi a tv-stú- diőra fordított energiát tart­juk időszerűbbnek és a jö­vőre nézve hatásosabbnak,. A tv vezetői nemcsak Budapest-centrikusan gon­dolkodnál?. — Szóbanforgó kezdeményezésük mellett sokat tesznek a megyék la­kosaiért is. Tervezik pél­dául azt, hogy amíg a má­sodik csatorna sugárzási kö­re be nem hálózza az or­szágot. a nagyobb városok­ban törpeadók teleoftésé- vel biztosítják a második csatorna vételét. Megér­demlik a megvék rokon- szenvét és köteennös előnyt jelentő segítő Vezét... Simon Béla .1 Ferencsik János vezényletével Kodály-est a Szigligeti Színházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom