Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
1972. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASölNK A KRESZ mindenkire vonatkozik Naponta járom a megyeszékhely utcáit, esetenként gyalogosként, máskor , gépjárművezetőként. Akarvaakaratlanul felfigyelek a sokszor csikorgó-fékező gépkocsikra. s így nyugodtan állíthatom : álcád bőven meggondolatlan járművezető és gyalogos is. A napokban a Kossuth téren, pontosabban, a lottózó előtt fékezett egy — megítélésem szerint 15—20 tonnás jármű vezetője. Centiméterekkel/ tudott megállni őt vagy hat gyalogos előtt. Közöttük volt egy/ férfi, aki három-négy éves gyermekét cipelte. Elgondolkoztam felelőtlenségén. Gyermeke és saját maga életét, testi épségét kockáztatta. Mi történik, ha a hatalmas gépkocsi vezetője 30 centiméterrel odébb álj meg? Tömegszerencsétlenségnek lesz tanúja a buszmegállóban várakozó mintegy százötven ember. Hasonlóan veszélyes (zebra nélküli) átjáróhely — hisz a 4-es főút fut keresztül Szolnok „szívén” — a 33-as ruházati bolt és a tejivó, illetve a Hófehérke gyermekruházati bolt és a posta közötti is. Itt — főleg csúcsidőben — még szemlélődni is hajmeresztő. Mindenképpen biztonságosabb átmenni a — bármelyik helytől’ — néhány méterre lévő zebrán. Láttam már száguldó mentőautót, amelynek vezetője szirénázva kért szabad utat. Megdöbbentett, hogy néhány gépkocsivezető rá sem hederített, változatlanul tanosta a gázpedált. Hát lehet ilyen, az emberséget sutba dobó partnerekkel közlekedni? Pedig ki tudja, melyikünknek mikor lesz szüksége a szirénázó mentőautó segítségére! Szüli ősi Károly Szolnok műszaki osztálya vezetőjétől. Ennek még jobban 'megörültünk, ugyanis ebből megtudtuk, hogy két (azaz kettő!) „gazdája” van az útszakasznak. Semmi kétség; azon a gidres-gödrös, nyaktörő úton kerékpárral munkába járó emberek nem sokáig szitkozódnak most már... Idézünk az említett levélből; A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdasága még 1967-ben kérelemmel fordult a Szolnok megyei Tanács VB építési-, közlekedési- és vízügyi osztályához... hogy a magyarkari üzemegységhez vezető bekötőutat vegyék tanácsi kezelésbe. A gazdaság kérelmét a megyei tanács szakosztálya 29.470/1967. sz. határozatával elutasította. E határozatban a megyei tanács megállapította, hogy az útszakasz továbbra is saját használatú, ezért annak rendszeres karbantartásáról és a balesetmentes közlekedés feltételeinek biztosításáról a gazdaságnak kell gondoskodnia... Annak ellenére, hogy a 4. sz. főközlekedési/ út karcagi szakaszának korrekciója következtében a bekötőút forgalma lényegesen csökkent, az út ,.saját használatú” jellege nem változott, mivel a megmaradt forgalom továbbra is csaknem kizárólag a gazdaság érdekét szolgálja. A kapott tájékoztatás szerint az átszervezés következtében létrejött Talajművelési Kutató Intézet és a Karcagi Állami Gazdaság között olyan jegyzőkönyvi megállapodás történt, hogy az út rendszeres karbantartásáról a kutatóintézet és az állami gazdaság az általuk megállapított részarányban köteles gondoskodni...” Na, ez itt a lényeg! (De azért rettegve gondolunk egy-két — igaznak bizonyult — közmondásra,' amely a közös lóról, a két bábáról, a két székről jut önkéntelenül is eszünkbe ...) Fedetlen akna a Vosztokon! November 2-i lapszámunkban fényképpel illusztráltuk a szolnoki Kossuth téren lévő fedetlen aknát, amely veszélyeztette a járókelők biztonságát. November 29-én e rovatunkban közöltük a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemvezetőjének válaszát Nincs már „aknaveszély” címmel. Hozzátesszük: nem is a vállalaté volt a kérdéses akna, a lakosság érdekében mégis elhárították a veszélyt. Nos, egyik szolnoki olvasónk egy másik fedetlen aknára hívta fel a figyelmünket, amely a Vosztok úti buszmegállóban vár áldozatára. Az ott lévő két akna közül az egyiken hónapok óta nincs fedlap, azaz időnként egy kuka szeméttároló tölti be ezt a „szerepet”. Nem tudjuk, ebben az esetben ki az illetékes, de ha még nem tűnt volna fel, ezúton adunk hírt róla. Illenék befedni, még mielőtt balesetet okozna! Ki gondozza az utat? Sz. F. karcagi olvasónk levelét lapunk november 15-i számában közöltük Gazdátlan útszaikasz címmel. December 6-án a Karcagi Állami Gazdaság igazgatójának levele alapján arról számolhattunk be, hogy a „gazda” már megvan! — a Talajművelési Kutató Intézet „személyében”. Még egyszer í leírjuk: a régi 4-es, az új 4-es főútvonal és a Karcagi Állami Gazdaság magyarkai üzemegységét összekötő útról van szó. Reménykedtünk, hogy hamarosan hallunk legalább'a kátyúk elegyengetéséről... Ehelyett azonban kaptunk egy levelet Dobrai Ilonától, a karcagi Városi Tanács VB Tlszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok, Tószegi űt, felvételre' keres termelő üzemeihez férfi segédmunkásokat, kocsirendezőket, karbantartó üzemeihez villanyszerelő, kazánkezelő és turbinakezelő szakmunkásokat, valamint laboratóriumi munkákra vegyipari technikusokat, illetve vegyipari szakközépiskolásokat és ügyviteli munkakörök betöltésére közgazdasági technikumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőket. Munkásszállást szükség esetén biztosítunk. Jelentkezés a Vállalat Munkaügyi Osztályán, Két válasz a VOLÁN-tól Hivatkozással a november 11-1 Néplapban megjelent „Ingázó diákok” című cikkükre, az abban felvetett panasszal kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom: A kőtelki Községi Tanács vállalatunkat írásban, megkereste, és kérése teljesítésének lehetőségét a helyszínen megvizsgáltuk. A jelenlegi autóbuszmegállóhely szilárd burkolatú, ezáltal a le- és felszállás balesetmentes, elegendő hely áll rendelkezésre az autóbusz tartózkodására. ' A volt iskola épületéhez abban az esetben helyezhető át a megálló, ha ott megfelelően kiépített, nem balesetveszélyes le- és felszál-9t lóhely létesül. Megállapításunkat írásban közöltük a községi tanácsai, és ígértük, hogy amennyiben előírásainkat teljesítik, intézkedünk kérelmük teljesítésére. December 1-én telefonon megkerestük a tanács elnökét, és érdeklődtünk a megállóhely kialakításával kapcsolatban. Kérdésünkre közölte, hogy egyelőre nem tartanak igényt a megállóhely áthelyezésére, mert a jelenlegi jól kiépített, és a hunyadfalvi lakosok nagy többségének megfelel. Kerekes Ferenc a VOLÁN 7. sz. Vállalat igazgatója Szolnok November 19-én jelent meg munkatársunk írása „Hortobágyi határszélen” címmel. Ebben Hajnal Imre, a tiszafüred-kócsi általános iskola igazgatója említette; jó lenne, ha Nagyiván—Kócs—Tiszafüred útvonalon új autóbuszjáratokat indítana a VOLÁN. Hagyák László személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőtől valamint Máté János forgalmi igazgatóhelyettestől érkezett az alábbi válasz: „ ... Tiszafüreden, a járási hivatalban november 15-én megtartott menetrendi értekezleten is foglalkoztunk a cikkben is szóvá tett járatokkal. A következő időszakban az érintett községek vezetőinek bevonásával egyeztető tárgyalást tartunk. A járatok beindítására a kü-Az utolsó percben ..* Várjanak a következő vonatra ... — ezt a címet adtuk december 6-án megjelent lapunkban Kurunczi Miklós Törökszentmiklóson ■tanuló olvasónk levelének. A címet nem mi találtuk ki, ezt mondta a jegypénztáros a kollégistáknak, akik a 12.51 órás vonattal szándékoztak hazautazni. A személypénztáros — minek nevezzük? — „utasítása” helytelen volt, ezért megrovást kapott, tájékoztatta szerkesztőségünket Balázs Jenő főfelügyelő, a törökszentmiklósi állomásfőnök. S mi van a „következő vonat” mögött? A mezőgazdasági szakközépiskolában november 25-én 12.35-kor csengettek ki az utolsó óráról. Ezután a diákok még „bekapkodhatták” az ebédet, s oohá. m iskola egy hajítás* lönbözö igények és érdekek figyelembevétele után kerül sor. A továbbiakban is fontos Nagyivánból a régi útvonalon (Tiszaörs—Tiszaigar—Tiszafüred) közlekedtetni az autóbuszjáratokat; Tiszaörsön ugyanis feltétlenül csatlakozást kell biztosítanunk a szolnoki és a karcagi járatainkhoz...” nyira van a vasútállomáshoz, a kollégisták szinte a vonattal egyidőben érkeztek tömegesen a pénztárhoz. Ezért nem volt már mód a jegyek kiadására. Az állomásfónök írásban is kérte a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatóját; hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy a menetjegy az utazás előtt 30 nappal megváltható. Az erre vonatkozó hirdetmény egyébként az állomás előcsomokában is látható, feltűnő helyen. A jegyelővétel nem új — s hasznos — dolog. Érdemes elballagni utazás előtt néhány nappal a vasútállomás sig, vagy ahol van, az IBUSZ-kirendeltségig. Különösen most, az ünnep-dömping, a „mini népvándorlás” előtt. A szövetkezeti dönt fi bizottságokról A módosított szövetkezeti törvény rendelkezései szerint a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagja közötti keletkezett vita eldöntése a szövetkezeti döntőbizottságok hatáskörébe tartozik. Tagsági vita akkor keletkezik, Ha a termelőszövetkezet á.tal tett intézkedést, vagy annak ellasztásót a tag sérelmesnek tartja. A tagsági viták szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a termelőszövetkezet jogvitája: a volt tsztaggal a tagsági viszony megszűnése után, vagy családtaggal a közös munkában való x-észvétellei kapcsolatban merült fel. Leggyakrabban előforduló jogviták: a tsz-tagot kártérítésre kötelezik, fegyelmi büntetésben részesítik, vagy nem adják ki évi rendes szabadságát,, háztáji földjét, nem fizetik vagy nem megfelelő összegben a földjáradékot, a betegségi segélyt stb. KSZAl^|p-K A VOLÁN 7. sz. Vállalat teherforgalmi főnöksége felvételre keres lehetőleg két év gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket szolnoki telephellyel. Jelentkezni lehet: Szolnok, Landler Jenő úti VOLÄN- telepen munkanapon 7,30—15 óráig; szombaton: 11 óráig. Munkába járáshoz a menetrendszerű autóbuszjáratok díjmentesen igénybe vehetők. Szervezeti szabályok A szövetkezeti döntőbizottság elnökét s tagjait a közgyűlés — a termelőszövetkezet tagjai közül — öt évre választja. A tagsági viták pártatlan intézése érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a termelőszövetkezet elnökét, s a vezetőség tagjait nem lehet a döntőbizottság elnökévé vagy tagjává megválasztani. A szövetkezeti döntőbizottságba legalább öt tagot kell megválasztani. A döntőbizottsági eljárást kérelemre indítják. Helyes, ha a tsz-tag kérelmét írásban adja be. Joga van azonban arra is, hogy a döntésre jogosult szervnél. ilileve az erre kijelölt ügyintézőnél — ahol jegyzőkönyvbe foglalják — szóban terjessze elő. A kérelmet, illetve a fellebbezést a döntőbizottság nyilvános ülésen tárgyalja. Erre meghívják az ügyben érdekelteket: a tsz-tagot s a vezetőséget is. A tárgyaláson mindkét fél előterjesztheti bizonyítékait, s kifejtheti álláspontját is. A vitát írásbeli határozattal 30 napon belül el kell dönteni. A határozatnak tartalmaznia kell: a vita tárgyát, a döntőbizottság rendelkezését, a döntés alapjául szolgáló tényállást. A jogorvoslat lehetőségére is figyelmeztetni kell a határozatban. Jogorvoslati lehetőségek Általános szabály, hogy a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen keresettel lehet a bírósághoz fordulni. A kereseti kérelmet — a jogorvoslati határidőtől függetlenül — köteles a szövetkezet jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyvet a megtámadott határozat másolatával együtt nyolc napon belül kell az illetékes bírósághoz továbbítani. Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz, ha ennek lehetőségét a jogszabály kizárja. Ilyen eset például az, ha a határozat a tagsági viszony létesítése iránti kérelmet elutasítja, vagy a háztáji föld helyének kijelöléséről rendelkezik. Írásbeli megrovásról vagy kitüntetés visszavonásáról szóló határozatot sem lehet bíróság előtt keresettel megtámadni. Irány mutatások, állásfoglalások A termelőszövekezeti törvényt módosíó jogszabályok hatálybalépése után egyes helyeken bizonytalanság volt abban, hogy közös vállalkozásban kötelező-e döntőbizottság létrehozása. Olyan vélemény is volt. amely szerint a közös vállalkozásban foglalkoztatott' tagok és a közös vállalkozás között keletkezett tagsági* vita eldöntése a tag termelőszövetkezetének szövetkezeti döntőbizottsága hatáskörébe tartozik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiadott állásfoglalása szerint a közös vállalkozás és az általa foglalkoztatott tag között a munkavégzéssel kapcsolatosan keletkezett tagsági vita a közös vál’alkozás szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Alkalmazottakat jelentős számban foglalkoztató közös vállalkozásoknál sem lehet tehát munkaügyi döntőbizottságot létrehozni. Bizonytalanság volt abban is, hogy mire terjed ki a vezetőség által a szövetkezeti döntőbizottság ülésére kijelölt tisztségviselő tanácskozási jogosultsága. A helyes álláspont a minisztérium állásfoglalása- szerint a következő: A vezetőség által a döntőbizottság ülésére kijelölt tisztségviselő, illetőleg üzemi vezető tanácskozási jogosultsága a döntést megelőző eljárásra terjed ki. Ennek megfelelően — a vezetőségtől kapott utasítás keretei között — a tényállás kiegészítésére, észrevételek megtételére, a döntőbizottság, illetőleg a tag által feltett kérdések megválaszolására jogosult. Nem terjed ki azonban a határozat hozatalnál váló jelenlétre. Az Iránymutatások teljes szövege a Mezőgazdasági Értesítő 1972. november fián megjelent 47. számában olvasható. Dr. Cs. I.
