Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

XXIII. évi. 284. sz. 1972. dec. 2., szombat MEGYE IPART B I ZOTTSÁG ÉS A MEGY E I TANÁCS LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR Nép/ront munkaközösségek A legutóbbi népfront kongresszus határozatának meg­felelően kilenc központi munkaközösség alakul a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett. Koráb­ban csak három ilyen bizottság működött, az eltelt évek jó tapasztalatai és a lakosság részéről jelentkező igények arra késztették a népfront elnökségét, hogy újabb bizottsá­gokat. munkaközösségeket hívjon életre. A nemrég megalakult falu- és szövetkezetpolitikai mun­kaközösség lényegében a korábbi mezőgazdasági bizottság munkáját folytatja, csak valamivel szélesebb területre ter­jesztve kJ működési körét. A munkaközösség elnevezésében kifejezésre jut az a tény, hogy ma falvainkban az élet. a munka, a művelődés elképzelhetetlen a szövetkezetek közre­működése nélkül. Ott vannak mindenütt a termeléstől kezd­ve a különböző szolgáltatásokig. A falvakban jelentkező feladatok többségét — legyen az kommunális igény, keres­kedelmi ellátás, vagy szociális probléma — nélkülük nem lehet megoldani. Fontos feladatának tekinti a munkaközösség — ezzel is az előd, a mezőgazdasági bizottság jó hagyományait folytatva — a munkás—paraszt szövetség ápolását. Továbbra is szükség van ugyanis arra, hogy a két nagy osztály reális információkkal rendelkezzen egymás munká­járól, életkörülményeiről. Még ma is találkozni például olyan téves nézetekkel, hogy a termelőszövetkezetekben mindenki jólétben dúskál. Vagy: azért drága a piacokon bizonyos zöldség-gymölcsféle. mert a szövetkezetek speku­lálnak. A munkásemberek életéről, kereseti viszonyairól is többet kellene beszélni falun — főleg a fiatalok előtt — akiknek egy része a várost a nagy lehetőségek, a könnyű és gondtalan életmód területének véli. A munkaközösség azokkal a kérdésekkel foglalkozik majd elsősorban, amelyek leginkább érdeklik és érintik napjainkban a falun élő embereket. Ilyen például a zárt kertek rendezésének problémája, a háztáji gazdaságokban rejlő tartalékok mozgósítása, a kertbarát mozgalom széle­sítése. Mind a három vonatkozásban a népfront tevékeny­ség földdel, termeléssel kapcsolatos és közös a cél is: elő­segíteni, hogy a nagyüzemi gazdálkodáson kívül eső terü­letek is minél több terméket adjanak a családok önellátá­sára, a piacra oly módon, hogy a növekvő szabadidő hasz­nos, egészséges eltöltésében is fokozódjon a szerepük. Napirendre tűzik a nagyüzemi gazdaságok aktuális ter­meléspolitikai kérdéseit is. A munkaközösség egy témát már meg is vitatott: hogyan működhetnek közre a népfrontbizottságok a szarvasmarha-tenyésztésről szó­ló kormányhatározat végrehajtásában. A vitából több ta­nulság levonható. Rámutattak például arra, hogy bár a jövő a korszerű, zártrendszerű szarvasmarha-tenyésztésé, ma még azonban jelentős tartalékok vannak nálunk az egyszerűbb tartási formákban is. Elengedhetetlen, hogy a háztáji szarvasmarha-tenyésztést is mindenütt úgy kezeljék, mint a közös gazdaság egyik kiegészítő üzemágát. A munkaközösség különösen nagy figyelmet kíván for­dítani a tanyai lakosság sorsára Javaslatként hangzott el, hogy a népfront más munkaközösségeivel karöltve hívják össze a hét tanyás megye — Bács, Békés, Szolnok, Csongrád, Hajdú, Pest, Szabolcs — tanácskozását azzal a céllal, hogy az utóbbi években végbement változások alapján tisztázzák a legfontosabb általános érvényű tanyapolitikai kérdéseket A korábbi mezőgazdasági bizottságnak elsősorban csak a termelőszövetkezetekkel és a tanácsokkal volt gyümöl­csöző kapcsolata. A falu és szövetkezetpolitikai munkakö­zösség máris lépéseket tett annak érdekében, hogy szoros együttműködést építsen ki a fogyasztási, a kisipari szövet­kezetekkel és azok érdekképviseleti szerveivel, a takarék­­szövetkezetekkel, a társulásokkal, a lakásszövetezetekkel. Az új házak, lakások építésével kapcsolatban olyan viták rendezését is tervbe vették, amelyek célja felmérni: az új otthonok mennyire felelnek meg a korszerűség követelmé­nyeinek. mennyire illenek a tájba, milyen gondokkal küz­denek az építtetők. A jellegtelen „kockaház” áradatnak ugyanis sokfelé szeretnének gátat vetni a település arcula­tával törődő, a jövőnek is építeni szándékozó tervezők, építészek. A népfront központi falu. és szövetkezetpolitikai mun­kaközösségének megalakulása után most sorra ala­kulnak meg a megyékben a hasonló munkaközössé­gek, munkabizottságok. A központi munkaközösség nem lesz valamiféle felettes szerve a megyeieknek, de azt fon­tos feladatának tekinti, hogy útmutatókkal, segédanyagok­kal támogassa a vidéki munkaközösségeket, koordinálja te­vékenységüket, felkarolja és terjessze hasznos kezdeménye­zéseiket K. E. A Szo'nok megyei képviselőcsoport ülése Kunszentmártonban (Tudósítónktól) Az országgyűlési képvise­lők Szolnok megyei csoportja, tegnap Kunszentmártonban. az MSZMP járási bizottságá­nak székházában tartotta idei utolsó ülését. A parlament tagjait dr. Bene Zoltán főor­vos. a képviselőcsoport he­lyettes vezetője tájékoztatta az országgyűlés soronkövet­­kező ülésszakának előkészíté­sével kapcsolatos feladatok­ról. Ismertette a parlamenti állandó bizottságok elnökei­nek és a megyei képviselőcso­portok vezetőinek országházi taná'’s>'-nzásán elhangzottakat i& A képviselők ezután láto­gatást tettek a Pannónia Szormekikészítő és Konfekció Vállalat 4-es számú gyáregy­ségében Az üzem munkájá­ról Kakukk Mihály igazgató tájékoztatta a vendégeket, A többi között elmondta, az üzem fejlesztése tovább tart, a gyáregység teljes ki­építését a szociális és kultu­rális létesítményekkel együtt a tervezettnél egy évvel ko­rábban, 1976-ra szándékoznak befejezni. A képviselők hosz­­szasan elbeszélgettek a gyár­egység dolgozóival, intenzí­ven érdeklődtek munkakörül­ményeik. keresetük, szociális helyzetük iránt. E. & „VISZONTLÁTÁSRA. KEDVES SZOVJET BARÁTAINK!" Elutazott cs szovjet párt- és konná&&ifkül<lottség Befejezhettek a magyar—szovjet tárgyalások a Magyar—Szovjet Baráti Társasághoz is. — Büszkék vagyunk arra. hogy elveink, céljaink azo­nossága szoros egységbe fűz bennünket, magyarokat is a szocialista világrendszerrel, a legtöbb tapasztalattal ren­delkező és a legnagyobb ál­dozatokat vállaló tagjával, a Szovjetunióval, amely a kö­zeljövőben ünnepli megala­kulásának 50. évfordulóját Hazánkban a magyar—szov­jet barátság pártunk politi­kájának alapkérdése. A szo­cialista Magyarország épí­tésének, hazánk fejlődésének éltető eleme a Szovjetunió­hoz fűződő kapcsolataink ál­landó erősítése. Megtisztelő feladata társaságunknak, hogy ezen munkálkodjék. Ezután Nagy Mária az MSZBT főtitkára tartott tá­jékoztatót: _Az MSZBT. munkája so­rán, nagy figyelemmel fog­lalkozik a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében el­ért eredményeivel, a szovjet tudomány, a legújabb tech­nika ismertetésével s mun­kájában kiemelkedő helyet kap az-SZKP XXIV. kong­resszusán . hozott határoza­tok megismertetése. Gondot fordítanak a Szovjetunió sok nemzetiségű, gazdag kultú­rájának itthoni bemutatásá­ra. hagyományosan megren­dezik a szovjet kultúra nap­jait, irodalmi esteket, film­­napokat tartanak. Szoros kapcsolatokat alakítottak ki a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasokkal s közremű­ködnek baráti találkozók megszervezésében. A mozga­lom szervezeti kereteit a tag­csoportok alkotják, Magyar­­országon sok száz ilyen kis kollektíva tevékenykedik. Munkájukhoz — zárta tájé­(Folytatás a 3. oldalon) A Leonyid Brezsnyev által vezetett szovjet párt- és ko rmányküldöttség magyaror­szági tartózkodásának utolsó napján ellátogatott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság székházába is. Tegnap, december l-én Budapesten befejeződtek a Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára ve­zette magyar és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség megbeszélései. A tárgyalásokon megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvéri együttműködés további el­mélyítésével összefüggő kérdések széles körét, valamint az időszerű nemzetközi problémákat. A találkozón közös közleményt fogadtak el, amelyet szombaton hoznak nyilvánosságra. A tárgyalásokat, amelyek a barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légkörében folytak le, az összes meg­vitatott kérdésben a teljes, kölcsönös egyetértés jellemezte. Látogatás a Barátság Házában A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormány­küldöttség tegnap délelőtt el­látogatott a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság Gorkij fasori székházába. Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát és a társaságában lévő Kádár Já­nost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, valamint a szovjet delegáció tagjait a Barátság Házának feldíszített bejáratánál Nagy Mária, a társaság főtitkára és Regős Gábor, a társaság titkára fogadta. A találkozó már az érke­zés első perceiben fesztelen­né, bensőségessé vált. Köz­rejátszott ebben egy derűs epizód is. Leonyid Brezsnyev egy-két percre átvette az MSZBT elnökének tisztét.^ s az első köszöntő szavakat ő mondta el. Rendkívül közvetlen han­gulat jellemezte a találkozó „hivatalos” mozzanatait is. Az MSZBT munkájában résztvevő sokszázezer akti­vista érzéseit tolmácsolta Ap­ró Antal, amikor arról be­szélt: milyen megtiszteltetés, hogy a Brezsnyev elvtárs ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség ellátogatott HTR'K tv—TI DÚSÍT ÁSOK — 1IÍREK --TIDÓSÍI AhOk - HIK 1<! k 25 éve államosították a bankokat Péntek délután a Vasas Szakszervezet Székházának dísztermében ünnepi ülést tartottak a bankok államo­sításának 25. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára és dr. Tímár Má­tyás, a minisztertanács el­nökbe'yettese is. Az ünnepi beszédet Faluvégí Lajos pénzügyminiszter mondotta. A miniszter emlékeztetett arra. hogy az országgyűlés negyed századdal ezelőtt, 1947. novemberében iktatta törvénybe a Magyar Nemze­ti Bank és a nagybankok államosítását, ami újabb nagy lépéssel vitte előre űj társadalmunk megalapo­zását. Mint mondotta a 25 esztendeje kiépült bank­szervezet alapelvei időtál­lónak bizonyultak, az ere­deti koncepciók nagy része ma i« a'kalmas arra. hogy a pénz és a hitel eszközei­vel előmozdítsa a szocia­lizmus építését. A KNEB ülése A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnap a Goldberger Textilnyomó Gyárban tartotta ülését. Dobos Sándorné, a gyár igazgatója a KNEB tagja jelentést terjesztett a testü­let elé a gyermekellátás egyes költségeinek növeke­dését előidéző gazdasági tényezők vizsgálatáról. An ellenőrzés 50 nagyobb Ipar­­vállalatra, szövetkezetre terjedt ki, amelyek a gyer­mekruhák, cipők, textíliák, tápszerek, egészségügyi és vegyicikkek, használati tár­gyak 50 százalékát állítják elő. A KNEB a Jelentést meg­tárgyalta elfogadta és a gyermekellátás gondjainak enyhítésére kldolgzott ja­vaslatait az érdekelt mi­niszterekhez, i'l'-tve főha­tóságokhoz juttatja a szük­séges intézkedések kidolgo­zására. A TIT VI. küldöttgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében csütörtökön megkezdte ta­nácskozását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VL küldöttgyűlése. Az el­múlt négy esztendő mérle­gét és a további feladatokat megvitató országos tanács­kozást dr. Törő Imre aka­démikus, a TIT elnökhelyet­tese nyitotta meg. Ezután dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára fűzött szóbe'i kie­gészítést a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámoló­hoz, majd vita következett. Tegnap a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben folytatta munkáját a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat küldöttgyűlése. A tanácskozás második napján megjelent dr. Ajtal Miklós a kormány elnökhe­lyettese is. A vPába-. fel­szólalók értékelték, kiegé­szítették a TIT elnökségé­nek beszámolóját az e’múlt négy évben végzett tevé­kenységről. Magyar—finn baráti kör alakult Szolnokon A Finn Köztársaság kö­zelgő nemzeti ünnepe, füg­getlensége kikiáltásának év­fordulója tiszteletére teg­nap magvar—finn baráti kör alakult Szolnokon. A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő baráti kör alakuló ülésén méltatták a testvéri finn nép békeszeretetét, az euró­pai békekonferencia érde­kében tett erőfeszítéseit, to­vábbá Szolnok és a finnor­szági Riihimáki város évek óta tartó testvéri barátsá­gát. A népek közötti ba­rátság további elmélyítés« cé’jából életre hivott kör jóváhagyta 1973. évi mun­kaprogramját Szolnokon gazdag prog­rammal magyar—finn ba­rátsági napokat rendeznek. Tanulmányozzák a Buda­pesten. Pécsen és Székesfe­hérváron működő hasonló barát! körök munkáját. Az eseménysorozat bevezetője­ként december 7-én Szol­nokon barátsági napot tar« tanak, amelyen megemlé­keznek a Finn Köztársaság nemzeti ünnepéről, J

Next

/
Oldalképek
Tartalom