Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

mozaikozás?... Vasárnap délelőttönként nagy érdeklődéssel figye­lem családommal a tv-ben Granasztói Szilvia műso­rát, melyben mozaikozás­ra tanítja a gyerekeket. Megvallom, inkább azon szórakozom, olykor bosz- szankodom, ahogyan Szil­via asszony magyarázgat, példákat sorol. Legutóbbi műsorában azt ajánlotta a gyerekeknek, ha igazi szép mozaikot altamak csinál­ni. Olaszországból hozas­sanak valamelyik arra já­ró ismerősükkel alapanya­got... Meg aztán, ha a la­kásban netán eltörik egy szép váza, az is kitűnő alapanyag,^, 8 ha a csillár­ról leesik egy darabka, azt is jól felhasználhatják. A szülőknek pedig: inkább a gyémánt üvegvágót vegyék meg gyermekeiknek, az ugyan drágább, de köny- nyebben tudják vele vág­ni az üveget. Így ni: s a bemutatás csak üggyel­bújjál sikerült. Ezek után már arra gondolok, amelyik gyerek­nek igazán szenvedélyévé válik ez az olcsónak és veszélytelennek cseppet sem mondható és nagy pancsolással járó mozai­kozás. Talán majd nem is várják meg a srácok, míg véletlenül” lehull a csil­lárból egy darabka, s le­billen az asztalról egy váza. örülök, hogy gyerme­kem több előadás után sem kedvelte meg a mo­zaikozást, 8 nem rohant üvegtörmelékért, gyémánt üvegvágóért, cementkeve­rékért és egyéb hozzáva­lóért az üzletekbe. Aminek nem örülök, az Granasztói Szilvia beszédkészsége. Gyakran előforduló ma­gyartalanságát, befejezet­len mondatait észreveszik a gyerekek. Kinevetik, nem értik, kijavítgatják. Egyszóval: az „igazi mozaikozást” igazi szép magyarsággal illenék ma­gyarázni Is. í — csani — Igazi Látomás Hiányérzet (A Sterilből) — Még egy féldecit, hogy csupa fehér­egeret lássak! — Megcsalom a feleségemet. Annát — mondta Z. Bunyevácz Al­bert, amikor leg­utóbb találkoztam vele. — Elég rosszul teszed — mond­tam — hiszen a feleséged csinos, < értelmes terem- 1 tés, nemigen ta­lálsz hála kü­lönbet. Békésen éltünk egy darabig, majd megint össze­vesztünk. Na. gondoltam, most! bosszút állok. Hamar a nők után! De ismét hiába, rám se ba­góztak. Szó ami szó, most is bosz- szúlatlan maradt a veszekedés. — Tehát akkor mégsem csalod a ■ Később tökéle­tesítettem a szisztémát. Előre dolgoztam, s lel­kiismeretesen könyveltem az eseményeket. Pontos voltam, semmi olyat nem*| tettem. aminek ne lett volna) alapja. Jelenleg <•' is döntetlenre ál­Megelőzés — Teljesen iga­zad van, nekem I1 is ez a vélemé- I1 nyem. Egy bajom l>, van csak az asz- r szonnyal: Félté­<! kény és veszeke- t dós- Amikor egy- szer indokolatlan t féltékenysége v miatt összevesz- * tünk. elhatároz- f tam, utólag ala- pót teremtek J (i gyanújának, , megcsalom. Mit ^mondjak neked? j Majd egy hétig i koslattam a nők után, hiába. Köz- , ben Annával is i kibékültem. s i nekem nem volt többé kgdvem i megcsalni. Pedig mintha az ördög i incselkedett vol­na velem, szinte rajzottak körülöt­tem a jobbnál jobb nők. feleségedet, ezt a csinos, értelmes, de veszekedős hölgyet? * — Dehogynem, — mondta Z. Bu­nyevácz Albert. — Kolosszális öt­letem támadt. Felfedeztem az előzetes bosszút- Hol van az meg­írva. hogy min­dig a megbosszú- landó tettnek kell előbb bekö­vetkeznie? Az el­ső adandó alka­lommal megcsal­tam Annát, s a naptáramba húz­tam egy strigu­lát. Ne félj, a bosszú nem ma­radt alaptalan! Alig egy hét múlva jött a ve­szekedés, a stri­gulát át lehetett húzni. lünk. a feleségem <! éppen tegnap # egyemlíitett. Ne­kem még van időm, hogy is-^, mét megszerez­zem a vezetést, de azért biztos f, ami biztos, hat­kor találkám van Matilddal, aki számításba jöhet. Sokáig nem ta­lálkoztam Z. Bu­nyevácz Albert- tel. Majd csontig soványodva lát­tam legközelebb, amint egy nő nyomában loholt. — Kísérj el egy darabon — lihegte. — Anna kibirhatatlan- (• Mindennap ösz- szeveszünk. Ré­mes. -Agyonstra- pálom magam miatta. Gőz József Magyarázat Egy görög tengerész így szólt egy napon Szókratész- hez: Mindenki azt mondja, hogy utazni hasznos dolog, az ide­gen országok megismerése gazdagítja a szellemet. Senki annyit nem utazott, mint ént és nyugodtan kijelenthetem, hogy az utazás semmire sem jó. „Azért van ez édes fiam — válaszolta Szókratész — mert önmagad társaságában utaz­tál.” Jó konyha Egyik barátnő meséli a má­siknak: — Csodálatos szállodában nyaraltunk az idén. Olyan volt a konyha, hogy nyolc nap alatt három kilót fogy- tam. Nagy gond — Mit vehetnék a vőlegé­nyem névnapjára? — Talán egy könyvet. — Már van neki. I Az Ol'TOS és belege — Figyeljen ide! — mond­ja az orvos Baloghnak. — Mégiscsak sok, hogy mind­untalan altatót kér tőlem, és már harmadízben talál­kozom magával ebben az éjjeli mulatóban! — Tudja doktor úr, az altatóra a feleségemnek Vön szüksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom