Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

1972. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ingázó diákok 1973 január 1-től] Változások a nyugdíjszabályokban Hogyan alakul a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Reggel negyed nyolc. Hu- nyadfalván a régi templom­iskolában megjelennek a legkorábban kelők: Szabó Editke. Tóth Andris, Szabó Imre- Az ajtó nyílik, csukó­dik — lassan megtelik a fűtött terem kora reggeli gyermekzsivajjal. Megérke­zik a tanár úr is néhány későn jövő nebuló kíséreté­ben. Sorakozó, irány a buszmegálló. Az autóbusz 100 méterre innét, a vegyes­boltnál áll meg. A kocsi megtömve bejáró munká­sokkal. Kapaszkodnak a kis­diákok. utat keresve a csiz­mák, bakancsok, nylon ha- risnyás lábak erdejében. Se­gítő kézek nyúlnak értük, emelik a táskát, kapják, vjs szik a pöttömnyi elsős kis­lányt. Utazniuk kell ezzel a busszal, mert nyolckor berreg az iskolacsengő. Szeptember 1-től Kőte­lekre járnak iskolába a hu- nyadfalvi alsótagozatos diá­kok. Volt tanítónőjük férj­hez ment, máshová költö­zött. a meghirdetett hu- nyadfalvi állásra egyetlen tanár sem pályázott. Ez ad­ta a végső érvet a döntés­hez — hisz az idejétmúlt, összevont osztályos oktatási forma előbb-utóbb úgyis megszűnt volna, s Hunyad- falván estik ilyen rendsze­rű oktatásra van lehetőség. Jövőre már be kellett vol­na járniuk Kőtelekre, mert már az idén sincs meg a kötelező létszám, jövő év­ben pedig még kevesebb lesz az alsótagozatos gye­rek­— Üj dolog a kicsik be­járása, s mint minden új­nak még ma, két hónap után is van visszhangja — mondta beszélgetésünk so­rán Inhát János, a kőtele­ki általános iskola igazga­tója. — Ha kimegy Hunyad- falvára, biztosan találni fog olyan szülőt, aki panasz­kodik. A felsőtagozatos diá­kok már évek óta bejárnak. Az akkori, részleges körze­tesítés még nagyobb ellen­kezést váltott ki. Hosszas magyarázkodás után tudtuk megértetni a szülőkkel, hogy a múlté már a régi tanítási módszer. A mai emberkéket korszerű kör­nyezetben, korszerű módon kell tanítani. Most is volt ellenkezés, amit bizonyos mértékig meg tudok érteni, hisz kicsik még ezek a gye­rekek, a szülők jogosan fél­tik őket az utazástól. •Minden szülő beleegyezé­sét adta a bejáráshoz — aláírásukkal is hitelesítet­ték azt — de egyetértenek-e vele? Hunyadfalván kerestem fel Jerkovics Miklósnét. — Jobban szeretném, ha itthon tanulnának a gyere­kek. Bizonyára meg fogom én is szokni, hogy később jön haza Ildiké, de ma még furcsa, hogy nincs itthon ebédre. Nekik jobb, hogy korszerűbb körülmények között, modem szemléltető­eszközökkel felszerelt isko­lában tanulnak, de nem lett volna könnyebb kijárni egy tanítónak ide a község­be. mint kilenc kisgyermek­nek naponta beutazni Kő­telekre? Tanári felügyelettel utaz­nak a gyerekek oda és vissza. Az iskola díjmente­ISégj városban magyar tílmnaook November 18—25. között magyar filmnapok színhelye lesz négy város: Szekszárd, Szeged, Nyíregyháza és Győr. A film-főigazgatóság, a me­gyei mozivállalatok és a Filmművész Szövetség közö­sen rendezi a filmnapokat, amelyeknek mindegyikén / egy-egy magyar filmet vetí­tenek, az utolsó napon pedig megjelennek a filmalkotók is és vitán, beszélgetésen vesz­lek rébzt sen adja mindegyiküknek a havi buszbérletet- Napközi otthon nincs Kőtelken, a gyerekek étkeztetését az ÁFÉSZ kisvendéglője bizto­sítja. Jutányos áron a nap­közi otthonok étkezési díjá­nak 70 százalékáért kapnak ebédet. Az iskolaigazgató és a községi tanács kérésére a Volán feltételes megállót lé­tesített Kőtelken az iskola előtt. A tanítás végétől, 11.40-től a buszindulásig tanulószobán töltik el az időt a gyerekek. A hunyad- falvi kisdiákok miatt szer­vezték meg az alsótagoza­tosak tanulószobáját Kőtel­ken. Tizenhárom felsős és ki­lenc alsótagozatos gyerek ingázik naponta Hunyadfal- váról Kőtelekre. A legkor­szerűbb körülmények kö­zött élő gyereket (két test­vért) a besenyszögi tanyai kollégiumban helyezte el az iskol^. Az iskolaigazgató szavai híven tárják fel a régi ösz- szevont osztályokban való tanulás hátrányait. A gye­rekek a tananyagnak mint* egy egyharmad részét ta­nulták meg, bármennyire igyekezett is a nevelő. A napi tanítási időből alig több mint egy ófa jutott egy osztályra — s Hunyad- i'alván egy-egy osztályba három-négy gyerek járt még a múlt évben is- Amikor a felsőtagozatosak Kőtelekre kerültek, félénkek voltak, idegenkedtek az újtól. Ma sokkal jobb körülmények között tanulnak, beillesz­kedtek az iskolai közös­ségbe. A másodikos Vajon Tibi­ké édesanyja, 30 körüli pi­rospozsgás, szőke asszony, Századunk magyar festé­szetének kimagasló művésze, Szőnyi István zebegényi ott­honában öt évvel ezelőtt em­lékmúzeumot nyitottak. A cél az volt, hogy szemléltessék Szőnyi István művészetét, és bemutassák a látogatóknak, miként kapcsolódott össze a környezet a mester életművé­vel. Az emlékmúzeum azon­ban az elmúlt évek alatt még ennél is tovább lépett. A Du- na-kanyar jelentős kulturális nehezen szánja magát a be­szédre. — Nem szívesen egyez­tem bele, hogy bejárjon a gyerek, de hát mindenki aláírta. Most már látom, hogy a tanulás miatt jobb neki ott, hiszen jó kezek­ben van. vele egykorú gyer­mekek között tanul. Az in­gázásnak nem örülök. Jobb lenne a gyereknek, lia a gyülekezőhelyüknél, a templom-iskolánál lenne a buszmegálló. Időre kisora­koznak a vegyesbolt előtti buszmegállóhoz, de sokszor késik a busz. Ha esik, ha fúj, kint állnak a hidegben, vagy behúzódnak az üzlet­be. Ha az iskolánál lenne a buszmegálló, látnák, mikor jön a kocsi, s mikorra az megfordul, addig szépen ki- mehetnének a megállóhoz. A felnőtteknek mindegy, hogy többet gyalogolnak-e száz méterrel, vagy sem, de ezek a pici gyerekek nem állhatnak télvíz idején az utcán- (A kérés jogos, s ezúttal hívjuk fel rá a Vo­lán figyelmét.) Délután 2 óra. Kőtelken kettes sorban vonul át az iskola kapuján a „hunyadi csapat”. Néhány perc vára­kozás után porfelhőt kavar­va lefékez az iskolai járat. — Nyomás elől! — rikolt­ja egy huncutka vékony hang a sor végén. — Én szeretek idejárni is-, kólába, mert buszozhatok is, és itt sokan vagyunk, so­kat játszunk — ül mellém az autóbuszban egy aprócs­ka lurkó. — Mindnyájan szívesen jártok Kőtelekre? — Én igen..., én is..., én is... — hallom a soktorkú visszhangot. Katona László központjává fejlődött. Az idén ötödik alkalommal meg­rendezett nyári képzőművé­szeti szabadiskolának 269 hallgatója volt. A neves kép­zőművészek és művészettör­ténészek elődásait kanadai és csehszlovákiai vendégek is hallgatták. Télen elsősorban a helyi és a környékbeli lako­sok számára irodalmi, zenei, képzőművészeti előadásokat rendeznek, Űj rendelkezés az is, hogy az előbbiek szerint kérheti rokkantsági, illetőleg baleseti nyugdíja összegének módo­sítását az a termelőszövet­kezeti tag is, akinek a nyug­díját nem a termelőszövet­kezeti nyugdíjszabályok, ha­nem a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról vagy a kisiparosok nyugdíjáról szóló rendelkezések alapján állapították meg. Az ilyen nyugdíjasnak a nyugdíját a korlátozott összegben törté­nő folyósítás tartama alatt közös munkában való rész­vétellel szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyug­díjhónap) alapján a nyugdíj 1,5—1,5 százalékával egészí­tik ki. így például: a nyugdíjas rokkantsági nyugdíját 1970- ben a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint havi 900 Ft-ban állapították meg; 1973-ben tehát — az éven­kénti 2 százalékos emelés­sel — havi 936 Ft illeti meg. Ez a nyugdíjas mint ter­melőszövetkezeti tag, a kö­zös munkában rendszeresen részt vesz. és — az új ren­delkezés alapján — kéri, hogy nyugdíját 1973. január 1-étöl korlátozott összegben (egyharmad részben) folyó­sítsák. Ebben az esetben 1973. január 1-étől havi 312 Ft-ot folyósítanak részére. Az 1973. év során teljesíti a nyugdíjévhez szükséges 150 (nő 100) munkanapot, így szerez egy nyugdíjévét (12 nyugdíjhónapot). Ha ez a nyugdíjas 1974. január 1- től nyugdíja korlátozás nél­küli folyósítását kéri, egyút­tal kérheti azt is, hogy nyugdíját az 1973. évben szerzett 1 nyugdíjév alapján 1.5 százalékkal egészítsék ki. Ezt a nyugdíjast tehát 1974. január 1-étől az évenkénti 2 százalékos emelés figye­lembevételével havi 955 Ft illeti meg, amelyet ennek 1.5 százalékával, vagyis 14 Ft-tal havi 969 Ft-ra kell kiegészíteni. A nyugdíj összegének módosítása A jelenleg szabályok sze­rint a termelőszövetkezett tag öregségi nyugdíja össze­gét — az évenkénti 2 szá­zalékos emelésen kívül — akkor módosítják, ha a nyugdíjas munkaviszonyba lép, illetőleg a dolgozók társadalombiztosítási nyug­díjáról szóló szabályok sze­rinti szolgálati időt szerez úgy, hogy ez alatt a nyug­díja folyósítását szünetelte­tik. Egy-egy ilyen év után az öregségi nyugdíj összegét a 25. nyugdíjévig az átlag- jövedelem 2—2 százalékával, a 25. nyugdíjév után pedig az átlagjövedelem 1—1 szá­zalékával emelik. (Az öreg­ségi nyugdíj az átlagjöve­delem 70 százalékát nem haladhatja meg.) így például: a termelő­szövetkezeti tag öregségi nyugdíját 1970-ben havi 2000 Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján átlagjö­vedelme 37 százalékában vagyis havi 740 forintban állapították meg. E nyugdí­jat — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos eme­léssel — 1972-ben havi 770 Ft összegben folyósítják. E nyugdíjas — mondjuk — 1971. január 1-étől -1972. december 31-éig kórházi portásként havi 1400 Ft fi­zetéssel munkaviszonyban áll. Ez alatt az időtartam alatt 1971. május 31-ig a munkabére mellett a nyug­díja is megillette, mivel munkabére eddig összesen a 6000 Ft-ot nem haladta meg; 1971. június 1-étől 1971. de­cember 31-ig nyugdíjának folyósítása szünetelt; 1972. január 1-étől 1972. június 30-ig újból megillette a munkabére mellett a nyug­díja is, mivel foglalkoztatá­sának óraszáma az 1260 órát (a kórházi portás naptári évenként 1260 órát dolgoz­hat a nyugdíja korlátozása nélkül) nem haladta meg; 1972. július 1-étől 1972. de­cember 31-ig nyugdíjának a folyósítása ismét szünetel. Ez a nyugdíjas tehát nyug­díja szünetelésének a tarta­ma alatt 1 évi szolgálati időt szerzett, és így 1973. január 1-től már nem 12 nyugdíj­év, hanem 13 év alapján jogosult az öregségi nyug­díjra. A 13 év alapján át­lagjövedelmének (a havi 2000 Ft-nak) a 39 százaléka, vagyis havi 780 Ft. vala­mint ennek — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 szá­zalékos emeléssel — három­szor 2 százaléka, vagyis 48 Ft, összesen havi 828 Ft il­leti meg. A jelenlegi szabályok sze­rint az öregségi nyugdíjas, ha a termelőszövetkezetben dolgozik, nyugdíjjárulék fi­zetésére nem kötelezett, és így a közösben végzett munkája alapján nyugdíj­éveket nem szerezhet. Nyug­díját viszont korlátozás nél­kül megkapja, ha a termelő- szövetkezetben fizikai mun­kát végez. Nem fizikai mun­ka végzése esetén addig kaphatja az öregségi nyug­díjat, amíg a nyugdíjas munkateljesítménye a 121 munkanapot el nem érte. Az új szabály alapján 1973. január 1-étől nyugdíj­járulék fizetésére kötelezett az öregségi nyugdíjas is, ha a termelőszövetkezetben a közös munkában részt vesz. Ennek alapján nyugdíjéve­ket szerezhet, és így nyug­díja összegét módosítani le­hetne, ha a folyósítás a kö­zös munka végzése alatt szünetelne. Mivel azonban a folyósítási szabályok nem változtak, az új rendelke­zések lehetővé teszik, hogy nyugdíja módosítása érdeké­ben az öregségi nyugdíjas maga kérhesse nyugdíja fa. lyósí fásának szüneteltetését. (Folytatjuk) Hová lettek a KISZ-utalványok? Közönségszervezők ankétja a Szigligeti Színházban A szolnoki üzemi vállalati szb-titkárok és kúlturfeleló- sök számára közönségszerve­zői ankétot tartott a Szigli­geti Színház igazgatósága. (A kétszáz meghívott közül, saj­nos, mindössze harmincán je­lentek meg!) A találkozón Székely Gá. bor. a színház megbízott igaz­gatója ismertette az évad mű­vészi terveit és kérte a meg­hívottakat, hogy mondjanak véleményt az együttes pro. dukcióiról,. az előadások szín­vonaláról. A résztvevők egy­öntetűen dicsérték az évad eddigi premierjeit, a Szent Johanna és a Nebáncsvirág előadásait. Az ankét másik fontos, köz­ponti témája a szocialista brigádok színházlátogatásra történő mozgósítása volt. A jelenlévők megállapítottak, hogy a szocialista brigádmoz­galomnak sokkal jobban kel­lene élnie a színháznyújtotta kulturálódási lehetőségekkel; A fiatalok színház látogatá­sával összefüggésben meg­tudtuk, hogy a Művelődés- ügyi Minisztérium tavaly kétezer darab ötforintos, úgy­nevezett „K ISZ-utalványt”­küldött Szolnokra, a fiatalok kedvezményes színház látoga­tásának elősegítésére. (Az utalvány ellenében minden jegy árából öt forintot leszá­mít a színház). A kétezer darab, tavaly küldött utalványból eddig csak 70-et váltottak be a KISZ-fiatalok a színház pénz­táránál. A további 1930 KlSZ-utal- vány sorsa ismeretlen, ezért a minisztérium erre az évadra már nem is küldött kedvez­ményre jogosító utalványo­kat. A közeljövőben mutatják be a fimszínházak A vőlegény nyolckor érkezik című szatirikus vígjátékot, ame’y Magyar József első nagyfilm rendezése. A forgatás színhelye a nyá­ri Balaton-part volt. Az egyik főszerepet Andai Györgyi, a Szolnoki Szigligeti Színház tagja alakít ja. Partnerei: Pong­rác Imre, Schubert Éva, Gobbi Hilda, Kőszegi Péter, Inke László és sokan mások. (Képünkön Andai Györgyi és Kőszegi Péter) Kulturális központ lett Szőnyi István otthona A Volán külön megállót létesített Kőtelken a ht'Jnyad­tai vi gyerekeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom