Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

1972. november 11. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP á (folyt, az 1. oldalról) vesen dolgozzák fel admi­nisztrációs anyagukat az ügyes gépekkel. Szimonidesz I.a.ias, a Tiszamenti Vegyi­művek igazgatója egy kon- taklkemence nagyjavítási hálóterve előtt tájékoztatta <ir. Tímár Mátyást a gyár­ban bevezetett munka- és üzemszervezési intézkedések­ről és azok eredményeiről. A kiállítás megtekintése után a Galéria emeleti tár­salgójában Tóth János. a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a kormány el­nökhelyettesét, kíséretét. s dr. Valkó Endrét a MTESZ főtitkárát, a megye gazda­sági helyzetéről. Madarász Tibor a MTESZ Szolnok me­gyei szervezetének titkár^ a szövetség munkáját ismer­tette. Dr. Tímár Mátyás ezután válaszolt lapunk és a szol­noki rádió munkatársának kérdésére: — Mi a véleménye Tímár elvtársnak a most megte­kintett kiállításról? — Amit megtudtam és láttam is a kiállításon, túl­nőtt a megyén. Országos je­lentőségűnek mondható. És ha ez így van, akkor azt is mondjuk meg, hogy ez a kiállítás az első szervezési vezetéstudományi kiállítás ha­zánkban. Elismerésem a Szol­nok megyei pártbizottságnak, a MTESZ-nek és a Szervezé­si Vezetési Tudományos Tár­saságnak a megrendezésért. Indításnak, kezdetnek lehet tekinteni, s ha tudjuk azt, hogy a szervezés-vezetés kor­szerűsítése nem kampányfel­adat, akkor igen dicséretes kezdeményezés. A fővárosi országos hatáskörű vállala­tok mellett örömmel láttam a megyei nagyvállalatok be­mutatott anyagát is. — Azt kívánom a kiállítás rendezőinek — valameny­Jászladányban két évvel ezelőtt hozott határozatot a nagyközségi pártértekezlet azokra a feladatokra, ame­lyeket a negyedik ötéves terv során meg akarnak va­lósítani. Ezek között legfon­tosabb volt a nők foglalkoz­tatásának biztosítása, a gyer­mekintézmények fejlesztése és a nagyközség kommuná­lis ellátottságának javítása. Jászladányban nem tétlen­kedtek, eredményesen zá­rult az eltelt két év. Ez de­rült ki Nyikos János tanács­elnök szavaiból, amikor le­ültünk beszélgetni. — Nagyközségünkben ko­rábban csak a tsz, a ktsz és az ÁFÉSZ adott munkát a nőknek, most viszont teljes egészében biztosítottuk a nők foglalkoztatását — mon­dotta a tanácselnök. — Első lépésként a Vegyesipari Ktsz új üzemtelepet épített, ahol részben a szolgáltató­részlegben, részben pedig bedolgozóként nyolcvan nö helyezkedett el. A tanács ötszázezer forinttal járult a telep létesítéséhez. Második lépés volt a budapesti női szabó ktsz varróüzemének községünkbe való telepítése. Az ötmillió négyszázezer fo­rintos beruházáshoz egymil­lió háromszázezer forinttal járultunk hozzá. Május i-e óta két műszakban százöt­ven nő dolgozik az üzem­ben, később kétszázötven nő foglalkoztatását tudjuk majd biztosítani. — Jelentősen fejlesztjük gyermekintézményeinket is. A negyedik ötéves tervben új, hat tantermes iskola, öt­ven személyes óvoda építé­sét, valamint a meglévő két óvoda felújítását terveztük. Ezek közül befejeződött az. iskola építése és a két óvoda felújítása, az új ötven sze­mélyes pedig félig elkészült. A három beruházásra eddig .több iniut három es lél mil­nyiüknek — hogy minél többen ismerkedjenek meg ezzel a gazdag anyaggal, minél több látogatója legyen e szép demonstrációnak. — Mi a véleménye Szol­nok megye gazdaságáról? — Nem vagyunk mi olyan nagy ország, hogy sajátos, speciális gondok jellemez­zék egy-egy megye gazdasá­gi életét. Ennek a megyé­nek mégis van egy fontos, sajátos vonása. Húsz évvel ezelőtt még mezőgazdasági megye volt, ma viszont az előállított termékek na­gyobb részét Szolnok megyé­ben is az ipar adja. Hozzá­teszem, hogy fiatal, új fej­lődő ipar. A déli órákban dr. Tímár Mátyás, Drecin József, a megyei tanács székházában megbeszélést folytatott a megye vezetőivel. A tanács­kozáson részt vett dr. Ger­gely István, a megyei párt- bizottság első titkára, Sze­keres László, a megyei párt- bizottság titkára. Fodor Mi­hály megyei tanácselnök, dr. Hegedűs Lajos, Soós Ist­ván, Sípos Károly tanácsel­nök-helyettesek és dr. Kuti György vb-titkár. A megbeszélésen Fodor Mihály tájékoztatta a kor­mány elnökhelyettesét a ta­nácsszervek munkájáról. A beszélgetésen sok szó hang­zott el a megyeszékhelyről, a kilencszázadik születés­napjára készülő Szolnokról. A megye vezetői elmondták, hogy Szolnokon nincs egyet­len korszerű áruház sem, s a város központjában több lakást foglalnak el Iroda­helyiségnek olyan vállalatok és intézmények, amelyek már teljesen előkészítették székházaik építését. Fontos szociálpolitikai feladatok megoldását segítené elő, ha néhány irodaházi beruházás mielőbb megkezdődhetne. A kormány elnökhelyettese és lió forintot fordítottunk. Az új óvoda jövőre készül el. Nagyközségünk két termelő- szövetkezete, aztán az ÁFÉSZ és a KTSZ 310 ezer forint­tal járult a gyermekintéz­mények fejlesztéséhez. A tervek megvalósulása után az összes óvodás korú gyer­mek elhelyezését biztosítani tudjuk. — Vízhálózat, járda és út építésével javul a kommu­nális ellátottságunk is. Leg­nagyobb jelentőségű mun­kánk a Kossuth Lajos út egy részének — 350 ezer fo­rintba került — felújítása volt. az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese megígérte, hogy megvizsgálják a jogos kérést. Ebédszünet után dr. Ti- már Mátyás, a megye veze­tőinek társaságában Jászbe­rénybe utazott, ahol először a múzeum állandó kiállítá­si termét tekintette meg, ahol köszöntötte Semsei Im­re, a városi pártbizottság titkára. Ezután a Hűtőgép­gyárba látogattak, ahol Gor- janc Ignác vezérigazgató és László Károly műszaki igaz­gató adtak tájékoztatást a 20 éves nagyvállalat életé­ről, munkájáról. A gyárlá­togatás során a hútőgépüze- met és az autószyphon-mú- helyt tekintette meg a kor­mány elnökhelyettese. A Hűtőgépgyár tanácsko­zó-termében este 5 óra után 13 szocialista brigád veze­tője gyűlt össze, hogy talál­kozzon, beszélgessen a kor­mány elnökhelyettesével. Nagy János a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára mutatta be a megjelenteket dr. Tímár Mátyásnak. El­mondta, hogy a Hűtőgép­gyárban 194 szocialista bri­gád dolgozik. Kiváló munka­eredményeivel a vállalat ti­zenegyszer volt élüzem, il­letve Kiváló Vállalat és négyszer nyerte el a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Dr. Tímár Mátyást élén­ken foglalkoztatta az a tény, hogy a gyárban sok munkás tanul. Megkérdezte a bri­gádvezetőket, hogyan, miért tanulnak a munkások. Vörös János, a szerszám­üzem Ságvári brigádjának vezetője elmondta, hogy ti­zenhéttagú brigádjából öten a közelmúltban érettségiztek, ketten most járnak techni­kumba. Különösebben nem kell ösztönözni a tanulásra, mert tudják az emberek, hogy megéri. Sipos Gézáné laboratóriumi brigádvezető elmondta, hogy vegyipari technikumba jár hattagú brigádja, s eddig igen jó ereményt értek el a tanu­lásban. A hűtőgépgyári munkások életéről Borics Ferenc, a központi alkatrész­üzem brigádvezetője azt mondta: „Jó nálunk dol­gozni, még brigádot vezetni sem nehéz, mert elégedettek az emberek. Nálunk 2500 forint az átlagfizetés, azzal együtt, ami a borítékon kí­vül van. Mi megtaláljuk számításunkat ebben a gyár­ban.” Több mint egyórás kötet­len, őszinte hangú beszélge­tés után búcsúzott el a kor­mány elnökhelyettese a hű­tőgépgyáriaktól. Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese egy­napos látogatását befejezve visszautazott a fővárosba. (pi) S. J. Köszönet a patroaálóknak A szolnoki kisegítő isko­lában tegnap délután két órakor a tanárok és a tanu­lók nevében Biber József né igazgató köszönetét mondott a vállalatoknak, üzemeknek azért a sok-sok segítségért, amit az iskola felújításában vállaltak. A betonelemgyar Kandó Kálmán szocialista brigádja és a MEZŐGÉP Április 4. szocialista bri­gádja már régóta patronálja az iskolát, a nagy munká­hoz azonban még az ő ere­jük is kevés volt. Áz iskola igazgatója, tanain kara ek­kor fordult segítségért a vál­lalatokhoz, és kérésük ked­vező visszhangra talált. A Tiszamenti Regionális Vizmij igazgatójának kezde­ményezésére hívták össze azoknak az. üzemeknek, vál­lalatoknak vezetőit, akiknek támogatására számítottak. Több vállalat. felajánlotta segítségét. A Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyára az udvar beto­nozásához mosott betont adott, kijavították az udvart épület villanyhálózatát. Az Építő- Javító Vállalat a napközi otthon, a munka­termek, az úttörőszoba fes­tését, nyílászáróit készítette el. Az ÉPSZER az iskola pincéjének födémszerkezetét erősítette meg. A Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság az iskola előtti beton játszórész földmunkáinak elvégzését és az udvar te­reprendezését vállalta. A MEZŐGÉP Vállalat vaska­put és ablakvédő rácsokat készített A Tiszamenti Re­gionális Vízmű az osztály- termek falainak hangszige­telését oldotta meg, és 250 pár váltócipőt vásárolt a ta­nulóknak. A városi tanács útfenntartó vállalata a be­tonszállításhoz biztosított kocsit. A vállalatok mintegy 300 ezer forint értékű társa' dalmi munkát végeztek. Az igazgatónő szavai után a gyerekek műsorral köszön­tötték patronálóikat. A vál­lalatok vezetői további tá­mogatásukról biztosították az iskolák. Először az országban Iskola, óvoda, vízhálózat, járda és út épült Megvalósult tervek Jászladányban A Csepel Vas- és Fémművek Híradástechnikai Gépgyárában olasz lieenc alapján so­rozatban készítik az automata gépkccslmosó és szárítq berendezéseket. Az idén az első 40 darabos széria már elkészült, abból a továbbfejlesztett változatból, amely mikrobu­szok mosására is alkalmas A télre készülnek löbb ezer úttisztító gép — Háromszáz tonna ipari só a raktárakban I^éhány hét es hivatalo­san beköszönt a tél. A hó és a jég eltakarítása min­dig sok gondot okoz. Az idei téli felkészülés alkal­mából tegnap tartották Szolnokon, a KPM Közúti I gazgatóíi ígá nál az 1972— 73. évi téli útfenntartással kapcsolatos értekezletet. Elsőnek Losonczi Zoltán, területi műszaki osztályve­zető beszélt az országos közutak téli fenntartásáról. — A tél beálltával igaz­gatóságunk feladata — mondotta többek között — a hóeltakarítás, ezen belül is a hófúvások megelőzése, a hóakadályok elhárítása és a síkosság elleni védekezés. Elfősor! an a fonlak — A leghatékonyabb es leggazdaságosabb védekezé­si mód a hófúvások meg­előzésére védőművek létesí­tése. Sajnos Szolnok me­gye úthálózatát nagyon ke­vés hófogó erdősáv védi. Országos viszonylatban is a legrövidebb erdősávval rendelkezünk, így hófogó rácsokkal és intenzívebb hóeltakarítással kell véde­keznünk- A gyakran hófú- vásos szakaszok mentén mesterséges hóvédőművet, hórácsokat állítunk fel. Ha a hóakadályok keletkezését nem is áll módunkban meg­akadályozni, azok eltakarí­tására fel kell készülnünk. Igazgatóságunknak 25 kü­lönféle hóeltakarító gépe van. Ezenkívül 80 erőgépet, traktort, grédert kapunk a különböző mezőgazdasági üzemektől. Csúszásveszély esetén a kijelölt útszakaszo­kat sóval kell beszórni. Er­re a célra az igazgatóság­nak 11 sószórógépe van. El­sődleges feladat a hóaka­dályok keletkezésekor a 4. számú főút és a fontos út­vonalak megtisztítása. Ez­után következnek majd a másodrendű utak: azok az utak, ahol nagyobb a buszr forgalom, és legvégül a be­kötőutak — folytatta Lo­sonczi Zoltán. — A síkosság elleni véde­kezéskor különbséget te­szünk „őrjáratos” és „rajo- nos” útszakaszok között. Az őrjáratos útszakaszokat a beosztott jái-múvek novem­ber 15-tői március 15-ig, az időjárástól függetlenül na­ponta kétszer, reggel és es­te kötelesek beutazni. Csú­szásveszély esetén a kijelölt útszakaszt sóval beszórják- Szükség esetén ezt többször Is elvégzik. Őrjáratos út­vonal az összes főúthálózat és a szolnoki összekötő út. A többi összes alsóbbrendű útvonal a rajonos utak. Eze­ken a csúszósság ellen sa­lak- vagy homokszórással védekezünk. A rajonos út­szakaszra beosztott ellenőr­ző gépjárművek csakis a közvetlen síkosság idején járják be a szakaszukat. Losonczi Zoltán ezenkívül szólt a jelentőszolgálat megszervezéséről és a csa­padékvizek elvezetésének feladatairól. A tanácsok feladatai A tanácsi utak téli fenn­tartásával kapcsolatos in­tézkedésekről Csábi József, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályának főelőadója beszélt. — A KP,M Közúti Igaz­gatósága biztosítja az orszá­gos és alsóbbrendű útháló­zat zavartalan, téli forgal­mát. Ez nagyon fontos a tanácsi utaknál is. Jóné- hány olyan tanácsi út van a megyében, amely mellett üzemelt, közintézmények helyezkednek el. A tél be­álltával ott is biztosítani kell a megfelelő útviszo­nyokat. ■— A téli felkészülési ter­vek alapján a tanácsok nor­mál időben 3729, közepes időben 6574, rendkívüli idő­ben 17 156 személyt tudnak mozgósítani az utak hóelta­karítására Az igénybe ve­hető gépjárművek száma rendkívüli esetben 1365, ezenkívül rendelkezésre áll 78 hóeke és 235 bérelt gép­jármű­A városgazdál­kodás ígéri A két beszámoló után hozzászólások következtek. Figyelmesen hallgattuk Csé- nyl Lászlót, a városgazdál­kodási vállalat Igazgatóját, aki elmondta, hogy közút­jaink téli tisztítására fel­készültek. A vállalat rak­táraiban 384 tonna ipari sót és füredi homokot tárolnak, öt hóeke, két sózógép áll rendelkezésükre. Tavaly több mint százan jelentkez­tek rendkívüli hóeltakarítá­si munkákra, ebben az év­ben is számítanak ennyire. Sz. E, JÓL FIZET A SASZLA Rekordtermés a Jászsági Állami Gazdaságban Az elmúlt évék leggazda­gabb szőlőszüretelését fejez­ték be a napokban a Jászsági Állami Gazdaságban. A 40 napig tartó szüret alatt a gaz­daság 726 holdjáról 31 ezer 617 mázsa szólót szedtek le. Minden várakozást felül­múlt a 60 holdon termesztett „Csaba-gyöngyének” hotdan- kénti 40 mázsás átlagtermése. Ebből a szőlőfajtából a ko­rábbi években egy holdról alig több, mint 10 mázsa sző­lőt szüreteltek. Rekordter­mésnek számít a saszla sző­lőből a holdanként! 37 mázsa átlagtermés is. Az idei gazdag hozamból 400 mázsa szólót exportállak Lengyelországba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Jutott bőven a belföldi fogyasztók­nak is. A jászberényi boltok­ban 140 mázsa, a budapesti üzletekben pedig 120 mázsa szőlőt értékesítettek. Az Állami Pincegazdaság­nak a tervezett 9 ezer mázsa borszőlő helyett 12 ezer 200 mázsát adtak át. Ez is „re­kordnak” számít, rrúvel ilyen mennyiséget az elmúlt évek­ben az állami gazdaság egy­szer sem szállított a pince­gazdaságnak. Jelentős meny- nyiségú szőlő — több mint 15 ezer mázsa — került az idén feldolgozásra; A város iskoláinak és üze­meinek köszönhető, hogy a vártnál jóval nagyobb ter­mést sikerült idejében leszű* retelni. Segítettek az állami gazdaságnak a Lehel Vezér Gimnázium és a Kállai Éva szakközépiskola fiataljai, — szinte valamennyi általános iskola tanulói. Részt vettek a szünetelés­ben a város üzemeiben dol­gozó KlBÉ-esek, katonafiata­lok, a jászapáti Mészáros fő­nné Gimnázium és Gépész Szakközépiskola tanulóit •— a megyei tanács egészségügyi szakiskolájának hallgatói. Az idei termésnek mintegy 40 százalékát a gazdaságnak ser gítő iskolások saedték ke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom