Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

1972. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Calderón Az élet álom A kecskeméti színhez vendégjátéka Az újrafelfedezés szándé­kának kijáró tisztelet illeti meg a kecskeméti Katona József Sínházat Calderón híres színművének felújítá­sáért. Amennyire eleven hagyomány a magyar szín­padon a hellén dráma vagy Shakespeare vagy a francia tragédie classique, a spanyol barokk színház nagy XVI— XVII. századi korszaka egy­re inkább csak irodalomtör­téneti utalás. Egyre inkább? Még fokozatos halványulás- rpl sem lehet beszélni. Az áz igazság, hogy a hispán színpadi múzsa nálunk még alig-alig tudott otthon­ra találni. Erre aligha lehet magyarázat az, hogy az utóbbi húszegynéhány évet megelőzően egyszerűen nem létezett méltó magyar for­dítása a spanyol klasszikus irodalomnak. Talán inkább fordítva kell elindulni. A minden igazi értéket felis­merő és átmentő magyar műfordításirodalom azért nem figyelt Hispánia ba­rokk drámaköltőire, mert alkotásaikból igen kevéssé sugárzott a mához szóló mondanivaló. Ennek a feltételezésnek csak látszólag mond ellent, hogy Lope de Vega egy-két vígjátéka sikerdarabja még ma. is a magyar színpadok­nak. vagy hogy éppen Cal­derón Huncut kísérteié két tetszetős felújítást is meg­ért az utóbbi időben. Eze­ket a könnyedén gördülő komédiákat a pergő játék mechanizmus élteti. Megle­hetősen gondolattalanok lé­vén, keletkezésük után há­rom-négyszáz évvel sem ha­tástalanabbak, mint megírá­suk idéjén, ha avatott tár­sulat kezébe kerülnek. De egyáltalán nem biztos, hogy visszhangot kelt a mai néző­ben a XVII. századi Spa­nyolország egyik legművel­tebb koponyájának, legcsi­szoltabb költőjének, legmeg­bízhatóbb színpadmesteré­nek meditációja, ami a ma­ga korának valóságához is csak roppant bonyolult át­tételekkel kapcsolódott, s időközben a problematika, a példatár és a megjelenítés módja is jócskán elavult. Pedro Calderón de la Barca, ez a mélyen vallásos és példásan termékeny drá­maköltő a maga megváltoz­tathatatlannak látszó tulaj­don- és rendi viszonyokon alapuló korából, mozgalmas életéből, amelynek során volt nemesúr, teológus, ka­tona, színházvezető és ud­vari káplán, azt a követ­keztetést vonta le, hogy a világ teljességgel kiismerhe­tetlen, senki sem tudhatja, milyen szeszélyek szerint alakul a sors, épp ezért az a leghelyesebb, ha egész földi létünket álomnak te­kintjük, s szelíden alkalmaz­kodni próbálunk sodrához (már amennyire az álomban lehetséges akarat), talán egy igazabb törvényeken nyugvó ébredés reményében. Esetleg elképzelhető szín­padra állítás, amely Calde­ron költői kételyeit a hu­szadik századi agnoszticiz- mussal veti egybe s ezáltal élővé teszi. A kecskeméti Katona József Színház elő­adásában, Ruszt József ren­dezésében ennek nyo­mát sem láttuk. Eljátszot­ták a középkori meséből ki­induló példázatot, korrekt­ségre törekvő drámatörténe­ti illusztrációt adtak, a néző gyarapíthatta műveltségét, színházi élményeit azonban annál kevésbé. A színészek, mintha ma­guk is kételkedtek volna a hatás lehetőségében, mester­kélten mozogtak szerepeik­ben; sajnos, hogy többségük versmondó kultúrája még azt se nagyon vétette észre, ami egyértelműen vonzó Calderónban ma is: a költőt. A toronyba zárt királyfi, Segismundo, hangnemére különösen nehezen talált rá Úri István, csak az előadás második részében sikerült líráig eljutni az erőltetett pátosztól. Baranyi László sem tudott mit kezdéni a király szerepének monotó­niájával, Kopetty Lia Estrel- lája, Ats Gyula Astolfója is reprezentatív volt inkább, mintsem jellemábrázolásban erős. Jobban sikerültek az életszerűbbre, kevésbé fenn- ségesre írt figurák. mint Szabó Éva változékony Ro- sanrája. Székhelyi József okos humorú apródja és fő­ként Major Pál elhitetően vívódó Clotaldója. CsáKyi Árpád díszletei ke­vés jelzéssel is igazi barokk levegőt árasztottak. Kevésbé mondható ez el Poós Éva olykor hivalgöan stilizált jelmezeiről és a különben jól eltalált kísérőzenéről, amely időnként a szöveg ro­vására tengett túl. Szabó János Szabó Éva és Úri István mint Rosanra és Segismundo. Bcrgemly koncert Szolnokon Jó műsor, nagy siker Néhány héttel ezelőtt ar­ról írtunk, hogy baj van a beat iránti érdeklődéssel, vagy netán a közönségszer­vezésben hibádzik valami, merthogy Tolcsvayék „kicsi, de lelkes” közönségnek ját­szották:. A szerdai Ber- gendy-koncert alaposan rá­cáfolt minden aggályosko- dásra, és bátran mondhat­juk. hogy csak sejtett, de nem várt dupla sikert ara­tott. Duplát azért, mert a szokásos egy előadás helyett elővételben két — több mint kétórás — műsorra kelt el minden jegy. Műsorukra a rendkívül szuggesztív, pillanatonként meglepetést okozó hangszer- és hangszínváltások, a szo­lidan, de töretlenül felfoko­zó, szinte „udvariasan sok­koló” játék és a pontos, de legfőképp a jólesően har­monikus együtténeklés a jellemző. Ezen az estén szin­te teljesen saját számokból álló műsort mutattak be. s csak néhány külföldi együt­tes művét tolmácsolták — szintén sikeresen. Jó műsor­indítás volt a ghanai Osidi- Sa együttes azonos című száma, amely dobokra 'épí­tett, lüktető ritmusú, magá­val ragadó kompozíció. A sokféle ütőhangszerrel ha­misítatlan afrikai hangula­tot teremtettek­Bergendyék nagylemez kiadására készülnek. Ez lesz az első dupla beat- nagylemez. Két lemez egy tasakban. Huszonnégy szá­mot hallhatunk róla, s ezek az emberek hétköznapjairól szólnak, A címe: Hétfő. Énekelnek mindarról, amit az ember naponta maga körül lót; az egyszerű napi teendőkről; ebédfőzésről, munkáról, az öregemberről. A bemutatott néhány produkció azt bizonyítja, hogy a téma nemcsak ürügy egy-egy számhoz, hanem ar­ról fiatalos — néha cinikus — hangon el is tudnak va­lamit mondani. Örvendetes, hogy a vál­tozatosság mellett mindin­kább a társadalmi, politi­kai, emberi mondanivaló is helyet kap a zenéjükben. Különösen jól sikerült a „Juliska egy szegény lány” című számuk, amelyben a nagvzolásról énekelnek meglehetősen ironikusan, míg az est legjobb produk­ciója a „Vén szabó” egy jobb napokat látott öreg emberről szól. Személy sze­rint Demién Ferenc emel­hető ki. aki a szólóéneklés mellet a leendő nagylemez dalainak szövegírója, s így nagy része lesz abban, hogy újabb sikerszámokat hall­hatunk Bergendyéktől. I, Zi Ellenforradalom tollal és fegyverrel Bérce« János könyve olasz kiadásban Olaszországban megjelent Berecz János „Ellenforra­dalom tollal és fegyverrel” című könyve. Az 1956-os események előzményeiről, hátteréről, belső és nem­zetközi összefüggéseiről, az ellenforradalom lefolyásáról szóló mű olasz megjelente- tője a Napóleoné római könyvkiadó a szerző jelen­létében a minap rendezte meg a könyv sajtóbemuta­tóját. A könyvet három is­mert politikai személyiség ismertette: Rena to Sandri kommunista parlamenti képviselő, a parlament kül­ügyi bizottságának tagja, Luigi Granelli keresztény- demokrata parlamenti kép­viselő, a párt országos ve­zetőségének tagja és Rugge­ro Orfei, a „Sette Giorni” című politikai hetilap fő- szerkesztője. Referátumaik után a szerző, dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője számos adattal és okfejtéssel egészítette ki az elhangzottakat, válaszolt az észrevételeikre és a feltett további kérdésekre. Amint a könyvet bemu­tató méltatások is hangsú­lyozták, ezúttal első ízben jelent meg Olaszországban magyar szerző tollából mű erről a témáról, Holnaptól POLITIKAI KÖNYVNAPOK 1972 A Kossuth Kiadó igazgatójának nyilatkozata Holnap, november 11-én Győrött tartják a politikai könyvnapok kiállítással egy­bekötött országos megnyitó­ját. Az akció jellegéről, Cél­kitűzéséről, a megjelenő új kiadványokról Béréi Andor, a Kossuth Könyvkiadó igaz­gatója nyilatkozott a sajtó­nak. — Tizenegyedszer rendezi zük meg a politikai könyv­napokat. 1962-ben még fa­lusi politikai könyvnapok címmel indult a kiadó vál­lalkozása, elsősorban a fa­lusi, községi pártszerveze­tekre épülve. Alapvető célja volt — s ma is ez — a leg­szélesebb közönség figyelmét felhívni a marixsta—leninis­ta tartalmú politikai és tár­sadalomtudományi művekre. Az idei könyvnapok jelle­gét főként három tényező határozza meg. A Szovjet­unió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére hat művet jelentettünk meg összesen százezer példány­ban. Kiadjuk Anasztasz Mi- kojannak, a fél évszázados szovjet államról szóló írását, valamint egy kézikönyvet, amely arról szól, hogyan épül a Szovjetünióban a kommunizmus. Elkészül Be­recz János Baráti szövetség­ben című munkája, s új kiadásban kerül az olvasók­hoz a Kis Csaba—Nemes János szerzőpár műve: Mit kell tudni a Szovjetunióról? Újra megjelenik — 1964. után — a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, történe­te című munka, amelynek utolsó két fejezeté gyakor­latilag teljesen új. Ezek ala­posan tárgyalják az SZKP 1966. évi XXIII., és 1971. évi XXIV. kongresszusát. — A politikai könyvnapok másik jellemzője Petőfi Sán­dor születése 150. évfordu­lójának megünneplése. öt művet adunk ki, összesen 127 000 példányban. — Hangsúlyos feladatunk- *nak érezzük a párt vezetői írásainak közreadását. Eb­ben az évben Kádár János, Fock Jenő, Aczél György és Biszku Béla kötete után megjelenik Komócsin Zoltán könyve is: „Nemzeti érde­kek. internacionalista célok” Címmel. [Ü73|cin«ór Mőjj Változások a 11 y ug díj szabályok ban Öregségi járadék, rokkantsági nyugdíj Ha a háziastárs időközben a 70., illetve nő a 65. élet­évét betölti, akkor ugyan­olyan feltételekkel kérheti a beszámítást, mint amiről a járadékos 70., illetőleg 65. életévét betöltött házastár­sával kapcsolatban előző so­rozatunkban már volt szó. Ha a házastára munkakép­telen, a nyugdíjévek hiányá­ban vagy egyéb okból be­számítást nem kérhet, 1973. január 1-étől munkaképte­lenségi, járadékot kaphat. Ha azonban a?- öregségi járadék­ra jogosító korhatárt már betöltötte, öregségi járadékot igényelhet. Az említett ese­tekben is csak akkor kaphat járadékot, ha legalább 3 éves termelőszövetkezeti tag­sággal rendelkezik. Keresete, jövedelme pedig nem halad­ja meg azt az összeghatárt, amelyet később ismertetünk. (A járadék — erről is szó lesz — fele annak az összeg­nek, amit a házastárs kapj A közös muukábau eltöltött érek Hogyan kérje a családtag, a járadékos, illetőleg a já­radékos házastársa a közös munkában eltöltött évek beszámítását? A nyugdíjévként történő beszámítás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz, illetőleg kiren­deltséghez kell írásban be­nyújtani. A kérelemben, meg kell jelölni, hogy a termelő­szövetkezeti tag melyik évek beszámítását kéri. A családtagként közös munkában eltöltött évek be­számításához ^ a termelőszö­vetkezet olyan igazolását kell csatolni, amely tartal­mazza a kérelmező és annak a termelőszövetkezeti tagnak a személyi adatait, akinek a családtagjaként dolgozott a termelőszövetkezetben, to­vábbá a kérelmező termelő- szövetkezetbe lépésének pon­tos idejét, a beszámítani kért években családtagként tel­jesített munkaegységek, il­letve munkanapok számát — naptári évenkénti részle­tezésben — és végül annak a nyugdíjosztálynák a meg­jelölését, amelybe a kérel­mező a kérelem előterjesz­tésekor tartozik. Öregségi járadékosként vagy az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadé­kos házas társaként közös munkában eltöltött évek be­számítása iránti kérelemhez a kérelmező és házastárea személyi adatain kívül csa­tolnia kell a termelőszövet­kezet olyan igazolását, amely tartalmazza a járadékot meg­állapító határozat számát, to­vábbá art is, hogy a kérel­mezőt a személyi jövedelme alapján a beszámítani kért években melyik nyugdíjosz­tályba kellett volna besorol­ni. 1 nyugdíj módosítása Az új szabályok változást hoznak a nyugdíjak össze­gének a módosítását illetően, ha a nyugdíjas a nyugdíjá­nak megállapítása után dol­gozik. A jelenlegi szabályok sze­rint a termelőszövetkezeti tag rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja össze­gét — az évenkénti 2%-os emelésen kívül — két eset­ben lehet módosítani: ha a nyugdíjas egészségi állapota változik... Az egyik eset, ha a nyug­díjas egészségi állapota vál­tozik, vagyis javul vagy rosszabbodik és ennek kö­vetkeztében másik rokkant­sági csoportba kerül. Ebben az esetben a nyugdíj össze­gét a korábbi átlagjövedel­me alapján az új rokkantsá­gi csoportnak megfelelő mér­ték szerint módosítják, így például: az 55 éves ter­melőszövetkezeti tag rok­kantsági nyugdíját 1970-ben havi 2 000 Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján a III. rokkantsági csoport sze­rint átlagjövedelme 37%- ában, vagyis havi 740 Ft- ban állapították meg. E nyugdíjat — az 1971-től be­vezetett évenkénti 2%-os emeléssel — 1972-ben, havi 770 Ft összegben folyósít­ják. A nyugdíjas egészségi álla­pota 1972. december 1-étöl rosszabbodik és most már a II. rokkantsági csoportba tartozik. Ennek alapján át­lagjövedelme 42%-ának meg­felelő rokkantsági nyugdíj, vagyis havi 840,— Ft, ille­tőleg az évenkénti 2%-os emeléssel együtt havi 874,-— Ft illeti meg. Ha munkaviszonyba lép... dolgozók 'társadaíombiztAeí- tási nyugdíjáról szóló szabá­lyok szerinti szolgálati időt szerez úgy. hogy ezalatt a nyugdíját korlátozva (a rok­kantsági nyugdíjat egyhar- mad. a baleseti rokkantsági nyugdíjat egyketted részben) folyósítják. Egy-két ilyen, év után a rokkantsági nyugdíj összegét a 25. nyugdíjévig az átlagjövedelem 2—2%- ával, a 25. nyugdíjév után. valamint a baleseti rokkant­sági nyugdíjnál az átlagjöve- . delem 1—1%-ával emelik. A jelenlegi szabályok sze­rint az a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdí­jas. aki nyugdíjazása után a termelőszövetkezetben dol­gozik, nyugdíj járul ék fizeté­sére nem kötelezett, és így a közösben végzett munkája ^alapján nyugdíjéveket nem szerezhet. Nyugdíját viszont korlátozás liélkül folyósít­ják, ha a termelőszövetke­zetben fizikai munkát végez. Nem fizikai munka végzése esetén addig folyósítják kor­látozás nélkül a rokkantsági nyugdíjat, amíg a nyugdíias munkateljesítménye a 121 napot el nem érte. Az ni szahálj értelmében 1973. január l-étől nyug­díjjárulék fizetésére kötele­zett az a nyugdíjas, aki a termelőszövetkezetben a kö­zös munkában részt vesz. Ennek alapján nyugdíjéve­ket szerezhet — szemben a jelenlegi szabályokkal — és így nyugdíja összegét mó­dosítani lehet, ha nyugdíját a közös munkában való rész­vétel tartama, alatt korláto­zottan folyósítják. Mivel a folyósítási szabályok nem változtak (fizikai munka végzése esetén nincs korlá­tozás, nem fizikai munka végzése esetén pedig a 121, munkanap teljesítéséig nincs korlátozás). Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a nyugdíjas — a nyugdíjának a módosítása érdekében — maga kérhes­se nyugdíja korlátozott ösz- szegben (a rokkantsági nyug­díj egyharmad, a balesett nyugdíj egyketted részben) történő folyósítását. A nyug­díj korlátozott folyósításának a tartama alatt szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyugdíjhónap) alap ián a nyugdíjas ugyan­úgy kérheti nyugdíja ősz- szegének a módosítását, mint aki nyugdíjának meg­állapítása után munkavi­szonyba lépett és nyugdí­jának korlátozása mellett szolgálati időt szerzett. (Folytatjaki A másik esetben akkor módosítják a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyug­díj összegét, ha a nyugdíjas a nyugdíjazása után munkr>- viszopyba lép, illetőleg a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom