Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

XXIII. évf. 365. sz. 1972. nov. 10., péntek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME G Y El TAN ÁCS LAPJA Kitűnő kezdeményezés M a délelőtt 10 órakor a Szolnoki Galériában dr. Tí­már Mátyás, a Magyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnökhelyettese nyitja meg a Szer­vezési és Vezétéstudományi Kiállítást. Rendezői — a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezete, a Damjanich János Múzeum és a MTESZ megyei elnöksége — tegnap délelőtt a sajtó képviselőit fogadták, bemutatták a kiállítás anyagát. Nem sok idő, még egy év sem telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezésről. A párthatározat megvalósítására pél­dás gyorsasággal fogta össze a megye műszaki gazdasági szakembereit a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Szolnok megyei szervezete is. A megyei párt- bizottság, a tanács a megye nagyvállalatainak hathatós támogatásával már 1972 februárjában megalakult megyénk­ben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szerve­zete. E szervezet — mintegy száz főnyi tagsága — célként tűzte maga elé a párthatározat végrehajtását. Három szak- bizottságában vezetési, szervezési és munkatudományi fel­adatokat oldanak meg. Szervezik, irányítják a középvezetők, munkahelyi vezetők továbbképzését, munka- és üzemszer­vezési ankétokat, vezetéstudományi vitákat rendeznek. Ta­pasztalatcserékre küldték a szakembereket, szakkönyvtárat hoztak létre, klubfoglalkozásokon igyekeztek a gyakorlati munkához segítséget adni vezetőknek. A ma nyíló kiállítást a megyei pártbizottság felké­résére, ösztönzésre rendezi a társaság. Kitűnő kezdeményezés ez! Hazánkban ilyen átfogó, a ve­zetésszervezés tudományát jól szerkesztetten és szervezetten bemutató kiállítás még nem volt. A kiállító huszonöt intéz­mény, vállalat közül tizenkettő megyei. Arra törekedtek va­lamennyien, hogy szemléletes eszközökkel mutassák be a szervezési és vezetési kultúra már alkalmazásban lévő, kor­szerű módszereit, eszközeit, hogy elősegítsék a szervezési tapasztalatok feltárását. A Szolnoki Galériában ma megnyíló kiállítás gazdag anyaga sokat ígérő. Elsősorban azt várják a kiállítók tőle, hogy széles körű aktivitás bontakozzék ki a látottak alap­ján, hogy érdeklődést keltsen korunk e nagyfontosságú tu­dománya, gyakorlata iránt. A kiállítás meghívóján a Központi Bizottság határoza­tából idéznek a rendezők: „Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésével el kell érni, hogy a szervezés a vállalati ve­zetés egyik alapvető funkciója legyen, a vállalati vezetés és a vállalati szakemberek rendszeres tevékenységévé vál­jon.” T izenhat napig hívja, várja a látogatókat ez a jól rendszerezett, gazdag bemutató. Közben szakmai napokra, tudományos előadásokra, tapasztalatcse­rékre is sor kerül. Jó lenne, ha megyénk érdeklődő munkásai, és a vál­lalati vezetők meglátogatnák ezt a kitűnő kiállítást! S. J. Késsülnek a községi nép fron tpro gr a moh A népfront megyei elnökségének ülése Készítik a törökszentmik­lósi járás községi népfront­bizottságai négyéves prog­ramjukat. E munka tapasz talatairól számolt be tegnap a népfront megyei elnöksé­gének Csík József, a nép­front járási elnöke és Gaál Géza járási titkár. A helyi programokat az V. népfrontkongresszus és a megyei elnökség állásfogla­lása szellemében alakítják ki. Nem tévesztve azonban 6zem elől a községek sajátos helyzetéből adódó népfront- feladatokat sem. Fegyver­nek, Kengyel és Örményes községek bizottságai arra vállalkoznak, hogy kezde­ményezői és összefogói lesz­nek a gyermekintézmények, elsősorban az óvodák létesí­téséért indítandó társadalmi akciónak. Más községekben a helyi igényekhez igazodva, a társadalmi munka szer­vezését sorolták be a fel­adatok közé: a község szé­pítését, parkosítását, a víz­vezetékhálózat bővítését akarják a helyi lakosság összefogásával segíteni. Tiszabő, Tiszapüspöki és Kenderes községek prog­ramja a lakosság munka-, és életkörülményeinek javí­tására vette számba a nép­front tennivalóit. A kende- resiek elhatároztuk, hogy a tanácstagok és más tömeg­szervezetek aktivistáival fel­keresik a községben élő idős embereket és gondjaikat kö­zelről megismerve, segítsé­get nyújtanak azok megol­dásához. A téli ismeretterjesztő előadások szervezése, a béke és barátsági munka, az al­kotmányjogi és művelődés- politikai feladatok sem hiá­nyoznak a községi prog­ramokból, melyek jó alapul szolgálnak ahhoz, hogy a népfrontmozgalom elérje a kongresszuson kitűzött célo­kat. Az elnökség jóváhagyta a megyei nőbizottság négy év­re szóló munkaprogramját is, mely a nők körében vég­zendő .népfrontfeladatokat tartalmaz«. Tanulásról; közéletről, sportról A megyei diákparlament üléséről jelentjük Tegnap Szolnokon, a me­gyei tanács székházában ülé­sezett a megyei diákparla­ment. Részt vett a tanácsko­záson dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és Sipos Károly megyei ta­nácselnökhelyettes is. Rövid megnyitó beszédé­ben Sipos Károly a Központi Bizottság ifjúságpolitikai ha­tározatáról beszélt. Szólt — többek között — az iparita­nulóképzés fejlesztéséről, a diákok túlterhelésének csök­kentéséről. Eközben hangsú­lyozta: a tananyag csökken­tése az alaposabb, elmélyül­tebb tanulást szolgálja. Erre a jövőben az eddiginél 'job­ban szükség lesz. Kettős vitaindító Az érdembeni tanácsko­zást kettős vitaindító vezette be. Először Toró Csilla, a ti- szafürédi gimnázium KISZ- titkára beszélt. Az új iskolák, előadótermek, szemléltető és kísérleti eszközök hasznának méltatása mellett megemlí­tette, hogy az oktatás felté­teleinek fejlesztésében még sok a tennivaló. Tóth Tibor, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője tartotta a má­sodik vitaindító beszédet, — Szolnok megye Tanácsa fon­tos feladatának tartja az if­júsági törvény végrehajtását. Ezt segíti elő iskolák építé­sével, a kollégiumi hálózat bővítésével, a fiatalok szóra­kozási lehetőségeinek minél jobb megteremtésével. — mondotta bevezetőül. A továbbiakban arról szólt Tóth Tibor, hogy nemcsak jól képzett, hanem a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sára alkalmas, közéleti fia­talokat akarnak szárnyukra bocsátani az iskolák. Az elő­ző megyei diák parlamenten elhangzott javaslatok sorsá­ról is beszélt. Többek között megemlítette, hogy a megyei tanács egymillió forintot jut­tatott a kollégiumok tataro­zására, új bútorok beszerzé­sére. Ötvennégyen kértek szót Szó ami szó, aktivitásban nem volt hiány ezen a diák­parlamenten; ötvennégyen je­lentkeztek felszólalásra, s közülük huszonhármán fej­tették ki , véleményüket. A többiek időhiány miatt írás­ban nyújtották be javaslatai­kat. Nagyon sokan kértek intézményük számára új épü­letet, kollégiumot és szinte valamennyien tornatermet. Mondani sem kell; az ilyen igények teljesítése nem jó­szándék kérdése, hanem az anyagi alapok függvénye. — Szorító gondjaink mellett is elgondolkodtató azonban a testnevelés, az intézeti sport feltételeinek szinte általános hiánya. A kollégiumok építésénél (erről szólt különben Pécsi István, a 605. számú Iparita­nuló Intézet KISZ-titkára) arra is kellene gondolnunk, hogy a szakmunkásképző in­tézeteknek nincs lánykollé­giumuk. Ugyanakkor lépten nyomon hangoztatjuk, hogy elő kellene segíteni a nők szakmai képzését. Nos, ha nem teszünk a szóbanforgó- hoz hasonló gyakorlati intéz­kedéseket, a nők között to­vábbra is kevés lesz a szak­munkás. A pénz több vonatkozás­ban is szóba került ezen a tanácskozáson. Nevezetesen a tanulók gyakorlati munkájá­nak ellenértékeként. Joggal kérdezik például a kisújszál­lási diákok, hogy miként ál­lapítják meg munkájuk érté­két, ha az általuk letört ku­koricát mérlegelés nélkül he­tekig a határban hagyja az egyik tsz. Sajnos, olyan eset­ről is szó esett, hogy 30 fillé­res órabérnek felelt meg az az összeg- amit termelési gya­korlaton végzett munkáért kaptak a diákok. Ez egyedi eset, de azt mar joggal kér­dezték a fiatalok, hogy a Ti- szamenti Vegyiművekben — gyakorlati ismeretszerzés cí­mén végzett segédmunkáért miért csak 2 forint 40 fillé­res órabért Kapnak akkor, amikor ugyanazt a munkát végző gyári alkalmazottakat 7—8 fox-intos órabérrel díjaz­zák. — Joggal sérelmezték a küldöttek azt is, hogy sok üzemben huszadrangú kér­désnek tartjáK a szakmun­kásképzést. A vita — bármiről volt is szó — mindig visszakanyaro­dott a központi témához: az alaposabb tanuláshoz és a közéleti emberré váláshoz. Felnőtt módra, körültekin­tően, érveket halmozva en­nek útjait-módjait kutatták a Küldöttek, sorolták a gátló tényezőket. Olyanokat pél­dául. hogy hol van már a tanévkezdet, s még mindig hiányoznak tankönyvek. S ami van, azok között akad Olyan, ami régen elavult, vagy érthetetlen nyelvezetű. A nevelőmunka is lehetne sokrétűbb, — például á ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri szakiskolában azzal, hogy létrehoznák a KlSZ-szerve- zetet. Sok minden egyebet az „asztalra pakoltak” a fiata­lok ezen a parlamenten. De mit vittek magukkal meg­szívlelendő tanulságul? Fel­tehetően azokat a gondolato­kat. amelyeket Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság titkára — többek között — így fogalmazott meg: Aki őszintén híve a jövőnek, az szocialista emberré akar vál­ni. — Jó szándékkal, őszinte szívvel ezért kell tanulni, el­sajátítva közben a marxiz­mus—leninizmus tudományát, s a tudást majdan a köz ér­dekében gyümölcsöztetní. S. R. Tízéves a ma?var— szovjet liinföíd’ alum niwn-egvezmény Tíz évvel ezelőtt, 1962 novemberében írták alá a két ország miniszterelnök- helyettesei a magyar—szov­jet timföld-alumíniumegyez- ményt. Ez volt a nyitánya az iparág dinamikus fejlő­désének. amely egy évtized alatt bauxitbányászatunkat és timföldgyártásunkat a nemzetközi élvonalba emel­te, s ez időszakban bonta­kozott ki nagyobb mérték­ben az alumínium félkész- és készárutermelés is. Az egyezmény feloldotta azt az ellentmondást, amely bőséges bauxitvagyonunk és energiaszegénységünk között fennállt és akadályozta a hazai alumíniumipar fejlő­dését. A megállapodás ér­telmében ugyanis a timföl­det a Szovjetunióba szállít­juk, ahol olcsó villamos­energiával kohósítják, s mint alumínium jut vissza ha­zánkba. Évente 165 ezer tonnányi alumíniumot ka­punk vissza további feldol­gozásra. Ennyi alumínium hazai előállításához egész évi vUlamosenergia-fogyasz- tásunk csaknem tíz százalé­kára lenne szükség A kor­mánymegállapodás alapján az első timföld-szállítmá­nyok 1966-ban indultak a Szovjetunióba, s ettől kezd­ve napjainkig 67 százalék­kal nőtt bauxittermelésünk, megkétszereződött a timföld­termelés és 200 százalékkal emelkedett az alumínium félgyártmányok előállítása. Az egyezmény által új le­hetőségek születtek. A táv­lati tervek szerint 1985-ben bauxitból évi 3 millió ton­nát. timföldből 830 ezer tonnát és alumínium fél- gyártmányból 260 ezer ton­nát gyártunk. A nagyszabá­sú tervek csak a műszaki fejlesztésre és a kutatásra támaszkodva valósíthatók meg. Ezért az alumínium- ipari kutatási programot kormányszintű tudományos programmá emelte a Minisz­tertanács határozata. TUDÓSÍTÁSOK^ HÍREK TUDÓSÍTÁSOK - HÍHI.k Elutazott hazánkból az SZMBT delegációja Egyhetes magyarországi látogatása befejeztével teg­nap elutazott Budapestről a Szovjet—(Magyar Baráti Társaság háromtagú kül­döttsége — Sz-. V. Vikulov, az SZMBT alelnökének ve­zetésével —, amely részt vett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulójának ünnepségein. A küldöttség búcsúztatására megjelent Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Regős Gábor, az MSZBT titkára, valamint I. I. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének első titkára. Látogatás Leninvárosban Tegnap párt- és állami vezetők látogatást tettek Leninvárosban # Tiszai Ve- gylkombinátnál. A látoga­táson részt vett Nyers Re­zső. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagja, dr. Tímár Mátyás miniszter­elnök-helyettes, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, dr. Di­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésiig* i miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnö­ke és Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára. A látogatás keretében dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatást adott a petrolkémiai központi fej­lesztési program célkitűzé­seiről és a nehéziparnak a negyedik ötéves tervidő­szakban Leninváros térsé­gében folyó beruházásairól. Magyar KGST-küldöttség Moszkvában Tegnap elutazott Moszk­vába a magyar küldötség a KGST ár-, munkacsoport­jának delegációvezetői ér­tekezletére. Az ülésen a külkereskedelmi árrendsze­rek tökéletesítésére vonat­kozó elképzeléseket vitatják meg. A magyar delegációt dr. Csikós Nagy Béla ál­lamtitkár. az Országos Anyag- és Árhivatal einer ke vezeti. Bécsi Kodály-emlékestek Kodály Zoltán emlékére — közelgő 90. születésnapja alkalmából — Bécsben ze­nei esteket tartottak. A Kulturális Kapcsolatok In­tézete, a Collegium Hunga- rieum, az osztrák zenei tár­saság és az osztrák nemzeti könyvtár közös szervezésé­ben kedden kezdődtek és tegnap fejeződtek be a ren­dezvénysorozatok, amelye­ken részt vett Kodály Zol­tán özvegye is. Belgyógyász nagygyűlés Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémián mint­egy négyszáz résztvevővel megkezdődött az ide! bel­gyógyász nagygyűlés. A há­romnapos tanácskozás té­mája az úgynevezett auto­immun betegségek kérdése- Napjainkban az orvostudo­mány egyik legjobban ku­tatott területe az immuno­lógia. Ezeket a kutatásokat részben a szervátültetések­kel kapcsolatban jelentkező immunológiai problémák, részben az a felismerés te­szi különösen időszerűvé, hogy az immunológiai té­nyezők számos, ma még tisztázatlan eredetű beteg­ségek kialakulásában szere­pet játszilatnak. A nagygyűlésen a hazai belgyógyászaton kívül jugo­szláviai, NDK-beli és ro­mániai kutatók is részt vesznek. Kitüntették Barcs Sándort A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Barcs Sán­dornak, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának közélet} újságírói tevékeny­sége, valamint a Magyar Távirati Iroda élép végzett munkája elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Lo- sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom