Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 80 FILLÉR XXIII. évi. 264. sz. 1972. nov. 9., csütörtök. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékeztek Szolnokon Ünnepség a Szigligeti Színházban Díszünnepség volt november 6-án este a szolnoki Szigligeti Színházban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. év­fordulója tiszteletére. A magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után a megjelen­teket — köztük az elnökségben helyet fog­laló dr. Gergely Istvánt, a megyei párt- bizottság első titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács elnökét, a megyei és a vá­rosi pártbizottság, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, veteránokat, országgyűlési képviselőket, a fegyveres testületek, — a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet katonai alakulatok kép­viselőit, a szocialista brigádok tagjait, élenjáró dolgozókat, közéleti személyisége­ket — Csáki István, az MSZMP KB tagja üdvözölte. Tisztelettel és kegyelettel em­lékezett 1917 forradalmi eseményeire, mél­tatta a szovjet állam megalakulásának 50. évfordulóját, azokat a politikai, gazdasági sikereket, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista világrendszer elért. Ezután dr. Gergely István, a díszün­nepség előadója lépett a szónoki emel­vényhez. Dr. Gergely István beszéde A megyei pártbizottság tit­kára, a következőkkel kezd­te ünnepi megemlékezését: — Századunkat, amelyben élünk és dolgozunk, a fel­gyorsult fejlődés jellemzi. A XX. században a társadalmi viszonyok, a tudomány és a technika fejlődése messze túlnő mindazon, amit az em­beriség egész történelme so­rán alkotni tudott. E nagy történelmi átalakulás 55 év­vel ezelőtt — 1917-ben — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kez­dődött. Ezért emlékezik ezekben a napokban az egész világ — közte a magyar nép — a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalomra. A ba­rátok az elkötelezettség me­legével, az ügyünkhöz tarto­zás büszkeségével, az ellen­ség egyre szűkülő tábora pe­dig indulatos bosszúvágytól fütve, több mint fél évszá­zados vereségeinek keserű tudatával gondol a Nagy Ok­tóberre. Az ünnepi szónok hangsú­lyozta: 1917 óta a világ úgy változott meg, hogy, abban a legdöntőbb szerepet a szo­cialista forradalom játszotta. Ötvenöt évvel ezelőtt a for­radalom minden rendű és rangú ellensége összefogott, kegyetlen intervenció zúdult a fiatal szovjet államra. „Egyet azonban kifelejtettek számításukból: azt, hogy egy harci tapasztalatokban gaz­dag munkásosztállyal állnak szemben, amelynek magas­fokú szervezett élcsapata Van, a kommunista bolsevik párt, élén a huszadik század legnagyobb lángelméjével, Leninnel.” Emlékeztetett dr. Gergely István arra is, hogy 1917-ben a szocialista forradalmak elő­estéjén állt a világ. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jelentette az új világ hajnalhasadását. Az imperi­alizmus gyújtotta tűzvészből mentette ki az emberélet új értelmét. — A forradalom első dek­rétuma a békéről és a földről szólt. A békéről, amely tíz­es százmilliók leghőbb vágya volt, amelyet akkor egyetlen más hatalom sem kiálthatott világgá, csak a munkások hatalma, azok hatalma, akik szenvedő részesei voltak a háború minden poklának. A végtelen harcmezők,- a ször­nyű lövészárkok, a meghaj­szolt üzemek szenvedő em­bereinek kétségbeesett üze­netét röpítették világgá — a népekhez szóltak a béke szavaival. Az Októberi Szo­cialista Forradalommal való­jában a népek hangja szólt bele immár fennhangon, ha­tározottan a történelembe. — Az „orosz specialitást” a szocialista forradalmat, a társadalmi fejlődés szükség­szerűen hozta létre Oroszor­szágban, utána más európai országokban, így hazánkban is. Büszkén és hálával gon­dolunk arra a százezer ma­gyarra, aki részese volt az első szocialista állam önvé­delmi háborújának. — Történelmünk legdicsőbb korszakaként tartjuk számon a Magyar Tanácsköztársaság 133 napját, amikor népünk — elsősorban munkásosztá­lyunk és szegényparasztsá­gunk — hősiesen vállalta magára a szocialista forrada­lom akkor gigászi kockáza­tát, lekötve olyan ellenforra­dalmi hadseregeket, amelyek — ebben aligha kételkedhe­tünk — Szovjet-Oroszország- ra támadtak volna. A továbbiakban azt hang­súlyozta a megyei pártbizott­ság első titkára, hogy az ok­tóberi forradalom kiállotta a történelem próbáját, bizo­nyította legyőzhetetlen ere­jét. Az intervenció kiűzése után a mintegy nyolc évig tartó háborútól tönkrement ország várt felemelkedésre, de amikor éppen hogy elvi­selhetővé vált az élet, a szo­cialista ipar és mezőgazda­ság erőforrásai a nép élet- színvonalának emelését szol­gálhatták volna, a nem / t- közi imperializmus a Szov­jetunióra zúdította a német fasizmus mindenre elszánt hordáit. — Mióta világ a világ, nem fenyegette ekkora ve­szély civilizációnkat, mint a német fasizmus idején, ami­kor a náci „ideológia” a vi­lág minden népét egy ke­gyetlen rablóbanda aklába kívánta beterelni. Ezt a ve­szélyt hárította el a szovjet nép, szinte felmérhetetlen áldozatok árán. Az emberi­ség ezért hálás a Szovjet­uniónak, a nagy szovjet nép­nek, — mondta, -majd így folytatta: — Az 55 éve született szo­(Folytatás a 3. oldalon) Moszkvában katonai egységek és a szovjet dolgozók impozáns felvonulásával em­lékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójáról. Ké­pünk a Vörös téren felvon ült katonai egységek kéé rakétáját mutatja. (Részletes beszámolónk a 2. oldalon) itta: A búza több mint 90 százaléka a földben van Ülést tartott a MÉM operatív bizottsága Az őszi munkák és a fel­vásárlás helyzetét tárgyalta, a megyei bizottságok tevé­kenységét értékelte szerdai ülésén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban az őszi munkákat irá­nyító operatív bizottság. A nem remélt kedvező időjárás nyomán országszer­te meggyorsult az őszi me­zőgazdasági munkák üteme, A burgonya, a napraforgó, a silókukorica betakarítása, az alma szedése országszer­te befejeződött, s 95—96 százalékos teljesítménnyel a munka végénél tartanak a szüretelők is. A zöldség­növények közül is már csak a káposztaféle és a gyökér­zöldség betakarítása van hátra. A cukorrépából 11 ezer hektár termése vár fel­szedésre, az Alföldön pedig 18 százaléka van még a földben. A kukoricatörés a kisüze­mi területeken befejeződött, a nagyüzemekben azonban még sok a tennivaló. Az al­földi megyékben a kukorica­törés 77 százalékával végez­tek. Kedvezően alakult az egyéb őszi munkák üteme. A vetőszántás 96 százalékát befejezték a gazdaságok. A vetőszántásból 70 ezer hek­tárnyi terület van hátra, de ez már hem húzódik sokáig. Keveréktakarmányból, őszi- árpából, rozsból összesen alig valamivel több. mint j.O ezer hektárt kell bevet­ni, s a búza több mint 90 százaléka a földben van. Az alföldi megyéknél 85 száza­lékos az eredmény. . A bizottság megállapítot­ta, hogy a múlt héten az anyagi-, a műszaki ellátás r— egy-egy szűk területtől eltekintve — nem akadá­lyozta a mezőgazdaság mun­káját; jól működtek a ME­ZŐGÉP, az AGROKER ügyeletéi, a szárítóberende­zéseket három műszakban dolgoztatták. - A megyei operatív bizott­ságok közreműködése, tevé­kenysége nyomán szinte tár­sadalmi üggyé vált az or­szágban az őszi mezőgazda- sági munka, s az eredmény: a nagy elmaradást nagyjából sikerült pótolni. Üttörők parlamentje Eredményes évet zár a jászsági TÖVÁLL Napirenden az új adózási rendszer Arabok között — Ramadan havában A tv képernyője előtt Budapest hullámhosszán Nagyapa mesél Gazdálkodás a munkaidővel Csillagos ötös a mezőkön is A pártalapszervezeti munka segítésére Sporteredmények — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK imimKunr&ffl litikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke szerda délelőtt a Parlamentben fo- , eradta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózkodó küldöttségét. Centenáriumi színjátszó fesztivál Budapest egyesítésének centenáriumit alkalmából november 13‘a és I8-a kö­zött rendezik meg az első budapesti színjátszó feszti­vált. A hatnapos seregszem­lén 23 irodalmi színpad,, színjátszó csoport mintegy ötszáz . tagja szereltei. A fesztivál keretében ren­dezik meg a Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról! című országos előadói ver­seny területi döntőit is no­vember 15-én és 16-án. Dózsa-tárlat Miskolcon rábban pályázatot hirdetett a város művésztelepén lakó alkotók számára a megyei, illetve a miskolci tanács. A Dózsa-tárlaton Barezl Pál, Feledi Gyula, Lenkei Zol­tán és Tellinger István gra­fikusok sorakoztatták fel műveiket. Fotókiállítás Székesfehérváron A millenniumi ünnepségek bfefejező rendezvényeként kedden „Ezer éves ősi vá­ros” címmel országos fotó- kiállítás nyílt Székesfehér­várott, a szakszervezetek megyei tanácsának székhá­zában. A pályázók Székes- fehérvár múltja és az or­szág fejlődése témakörben küldtek be fekete-fehér és színes diapozitív képeket. Az országos kiállításon száz alkotó több mint kétszáz pályaművét fogadta el a Fotóművész Szövetség zsű­rije. Levonták az állami zászlót A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely a nemzetközi munkásmozga­lom nagy ünnepe, november 7-c tiszteletére három na­pon át.lengett a Parlament előtti Kossuth téren, szer­dán délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással, levonták. Ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták le a Gellért-hegyi Felszabadu­lási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a ma­gyar munkásmozgalom vö­rös zászlaját. November 7-i ünnepségek Jászberényben Jászberényben november 5-én este a Déryné Műve­lődési Központ ünnepi dísz­be öltözött nagytermében nagygyűlést rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója tiszteletére. A díszünnepség szónoka Szekeres László, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára volt. A nagygyűlésen csaknem négyszázan vettek részt; ott voltait és tolmácsolták a szovjet nép testvéri üd­vözletét az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képvise­lői is. Az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségsorozat november 7~én délelőtt foly­tatódott. A helyi párt, ta­nácsi és állami szervek, az üzemek, a termelőszövetke­zetek és az oktatási intéz­mények képviselői megko­szorúzták a Lehel vezér té­ri szovjet hősi emlékművet- Ezután sokan mentek ki a temetőbe, ahol a kegyelet koszorúit helyezték el a ha­zánk felszabadításáért ví­vott harcban elesett szovjet katonák sírjaira. Apró Aníal fogadta az SZMBT delegációját Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Per Dózsa emlékkiállítás nyílt kedden a miskolci Kossuth művelődési házban. A pa- rasztvezer születésének 500. évfordulója alkalmából ko­Unnepi szavalóverseny A Tisza Cipőgyár szak- szervezeti bizottsága, a Nép­szava kulturális melléklete második alkalommai ren­dezte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére az országos szava- lóvensenyt. 1972. november 5-én délelőtt Í0 órakor Ibo­lya László, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg az ország minden részéből összesereglett ötvenhat vers­mondó versenysorozatát. A hatórás verseny után az első helyet és a Nép­szava vándorserlegét kapta Trömböczky Péterné szol­noki versmondó. A máso­dik díjat Koskocsák István nyíregyházi szavaló kapta, míg a harmadik helyet Kö­kény Gábor, a jászapáti ÁFÉSZ dolgozója szerezte meg. Eltemették Pécsi Sándort Gyászolók ezrei állták körül szerdán a Farkasréti temetőben Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas ki­váló művésznek, a Madách Színház tagjának ravatalát, hogy búcsút vegyenek a tragikus hirtelenséggel, vá­ratlanul elhunyt színésztől. Művészetének tisztelőin kí­vül megjelentek a gyász- szertartáson a pályatársak, a magyar színházi élet leg­kiválóbb jai. a Madách Színház tagjai. barátok, családtagok, továbbá társa­dalmi és művészeti életünk számos jeles képviselője. Barátsági napok a törökszentmiklósi járásban A Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója tisz­teletére magyar—szovjet barátsági napok kezdődtek a törökszentmiklósi járás­ban. A december 20-ig tar­tó ünnepségsorozat kereté­ben — amely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 55- évfordulójává] vet­te kezdetét — a járás la­kosságát megismertetik a szovjet nép életével és munkájával. a világ első proletárállamának félévszá­zados történetével. A kö­vetkező napokban, illetve hetekben Tiszaroffon ünne­pi gyűlést tartanak. Kende­resen és Kuncsorbán pedig megrendezik a szovjet iro-’ dalom ünnepét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom