Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

1972. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • • Ötvenéves cr Szovjetunió Színvonalas programok a megyében Pillantás a h ( Miller drámája a szolnoki színpadon ) 1972. december 30-án lesz 50 éve annak, hogy a szov­jetek I. kongresszusán ki­mondták a szovjet állam megalakulását. Az évforduló alkalmat nyújt a hazánkat felszabadító szovjet nép kultúrájának széles körű bemutatására. Megyénkben a KISZ-alapszervezetek, a népfrontok, a vállalatok, a tanácsok, a mozik, az úttörő csapatok, a községi művelő­dési házak színvonalas programot dolgoztak ki a szovjet művészetek ismert- tetésére, népszerűsítésére. A KISZ Szolnok megyei Bizottsága útmutatót készí­tett a Szovjetunió megala­kulásának 50. évfordulójá­hoz. A KISZ-alapszervezetek ezt felhasználva már számos vetélkedőt, Ki mit tud-ot rendeztek a szovjet nép éle. téről. Említésre méltó a november 23-án Szolnokon, az egészségügyi szakiskolá­ban megtartott szellemi ve­télkedő. Egyes KlSZ-alap- szervezetek, mint például a törökszentmiklósi gimná­zium, a Tiszamenti Vegyi­művek és a kőolajfúrási üzem fiataljai szovjet kom- szomolistákkal találkoznak. A KISZ Szolnok városi Bi­zottsága Ki minek a mes­tere című szakmai vetélke­dőt szervez. December 5-én az esztergályos és a lakatos fiatalok elméleti és gyakor­lati ismeretekből versenyez­nek. Az úttörőcsapatok meg­Az utóbbi években számos hasznos újítást vezettek be az oktatás-nevelés területén. — Eredményesen alkalmazzák az iskolában a feladatlapo­kat, a munkafüzeteket, az audiovizuális eszKözöket. Az ország néhány iskolájában pedig már bevezették a ka­binet rendszerű, azaz a szak­tantermes oktatást. Az ilyen­forma tanítás még a kísérle­tezés stádiumában van. Iro­dalma is nagyon szegény. Az OPI által megjelentetett né­hány füzetecske mellett a ta­nárok inkább saját ötletei­ket, tapasztalataikat igyekez­nek alkalmazni. Szolnokon először a Kassai úti 16 tan­termes általános iskolában alakították ki a szakelőadó­kat. A Kabinet rendszerű ok­tatás másfél éves tapasztala­tairól kérdezem az igazgató­nőt, Bereczki Lajosnét. — Az oktatás lényege, hogy az osztályok helyett a tantár­gyak kaptak helyiségeket. — amelyeket szakteremnek ren­deztünk be. Jól felszerelt fi­zikai, kémiai, matematikai, élővilág, földrajz, rajz, ének, oross. előadótermünk van. A emlékezései közül a szolno­ki Rákóczi Ferenc úti álta­lános iskola rendezvényeit említem meg. Úttörőcsapata egy szovjet hős, Szemjonov kapitány nevét viseli. A Szovjetunió megalakulásának évfordulójára nagy lelkese­déssel készülnek. A múlt hónapban mintegy 70 leve­let küldtek el a gyerekek Kalinyin városba, ahol Szem­jonov szülei élnek. Levelez­nek a 36-os számú testvér­iskolájukkal, az úttörő pa­rancsnoksággal. December 20-án ünnepélyes csapat- gyűlést tartanak, amelyen az iskola irodalmi színpada a szovjet művészek művei­ből tart előadást. December 30-án pedig vetélkedőt ren­deznek Ki tud többet a szovjet állam megalakulásá­ról címmel. A MÁV Járműjavító üzem (művelődési kötzixmtjában megszervezik a barátságvou nattal a Szovjetunióban járt dolgozók találkozóját. A Ha­zafias Népfront Szolnok vá­rosi Bizottsága, a KISZ vá­rosi Bizottságával együttmű­ködve megemlékezéseket tart az általános és közép­iskolákban is. Néhány községben a Szov­jetunió megalakulásának év­fordulója tiszteleetére ün­nepséget rendeznek. Többek közt Kengyelen december 4-én a Dózsa Tsz-ben, de­cember 12-én az általános iskolában, Tiszaroffon de­cember 9-én a művelődési magyar- és történelemterme- ket még nem tudtuk kellően berendezni. — Mennyivel előnyösebb a tanulóknak az ilyen terem­ben tartott óra a hagyomá­nyosnál? — Az előadók szertárak is egyben. A tanulók előtt ál­landóan ott vannak a szem-, léltető eszközök. Ez még a legpasszívabb gyereket is bi­zonyos fokú önállóságra kész­teti. — Az előnyök mellett, úgy gondolom, meg kellene emlí­teni a nehézségeket is. Lát­tam, hogy a szünetben a gye­rekek táskákkal felpakolva vándorolnak egyik előadóból a másikba. — Igen. A tanulók minden órán más-más környezetben vannak, állandó iskolai „ott­honuk” tehát nincs. A ván­dorlást azonban gyorsan meg­szokták. ma már néhány perc alatt fegyelmezetten cserél­nek helyet. Megnéztem az előadókat. A fölrajzteremben rengeteg térkép, szemléltetőrajz, - ma­házban, Kuncsorbán no­vember 30-án az általános iskolában, Tiszagyendán de­cember 9-én a művelődési házban. Mezőtúron decem­ber 22-én a tanácsháza nagy­termében tartanak ünnepsé­get. Cibakházán pedig a Ha­zafias Népfront rendezésé­ben december 16-án kerül sor nagygyűlésre, melyen Szűcs János országgyűlési képviselő, a kunszentmárto­ni járási pártbizottság első titkára lesz az előadó. A szolnoki városi-járási könyvtár bibliográfiát készít a Szovjetunióról megjelent könyvekről. A községi könyv­tárak a bibliográfiát fel­használva könyvkiállítást rendeznek Megyénk nagyobb városai­nak művelődési házaiban is megemlékeznek az évfordu­lóról. Jászberényben a mű­velődési központ a hűtőgép- gyári MSZBT-tagcsoporttal közösen december 16-tól két jászberényi fotóművész, Ba- ráth Károly és Bathó László képeiből Moszkva—Lenin- igrád címmel fotókiállítást rendez. A karcagi művelő­dési ház ifjúsági klubjában december 20-án a KISZ-fia- talok szovjet komszomolis- tákkal találkoznak és meg­emlékeznek a Szovjetunió megalakulásáról. Mezőtúron a művelődési ház rendezésé­ben december 20-án vándor- kiállítás nyílik a szovjet nép életét bemutató grafikákból, fotókból. kett, földgömb. A rajzterem valóságos népművészeti mú­zeum. Széntüzelésű vasaló, rokka, kerámia tányérok, vá­zák, kulacsok a polcokon. A gyerekek maguk is készíte­nek kerámiát, — elektromos árammal működő koropgozó segítségével. Tablókon mo­dem grafikák láthatók, mel­lette a tanulók ügyes mozaik­képei. Diavetítő, epidiaszkóp, állványok állnak a tanár se­gítségére. Az élővilágterem­ben is sok szemléltetőeszköz van: metszetek, makettek, ki­tömött állatok, csontvázak. Az oroszt magnófelvételek, lemezek segítségével tanítják. — Az énekszakteremből még hiányzik néhány szekrény a lemezek tárolására. A fizikai előadó az egyik legjobban felszerelt szakte­rem. Két tanuló ül az íróasz­talhoz hasonló padban. A padokon áramforrás, amelybe a tanár a központi asztalról tetszés szerinti áramot kap­csol be. A két padsor közt gáz- és vízvezeték van. A VIII. osztályosok ellenállás- kísérletet végeznek. Minden­ki asztalán izzó, vezetékek, rézgálicos oldat, szénrudak. A tanulók megfigyelik a kí­sérlet lefolyását, és a tapasz­talatokat füzetükbe bejegy­zik. Utána közösen megbe­szélik a kísérlet eredményét, a következtetéseket. Az óra után dr. Nagy Já- nosné fizikaszakos tanártól kérdezem, mi a véleménye a szakelőadókban tartott órák­ról: — A tanártól sokkal több felkészülést, körültekintőbb, alaposabb munkát igényel. A legapróbb részletekig előre át kell gondolni a kísérlete­ket. De megéri a fáradtságot. A gyerekek szeretik, a kísér­letek életszerűvé, színessé te­szik az órákat. — Az önálló megfigyelések gondolkodásra késztetik a gyengébb tanuló­kat is. Az átlagosnál jobban tudnak gyerekeink reprodu­kálni, a gyakorlatban is ké­pesek alkalmazni a megta- nultakat. Kevesebb a ma­golva tanuló gyerek. T. M. Arthur Millernek ez a leg­ismertebb, minden bizonnyal legtöbbet játszott drámája az emberi egyéniségen elha­talmasodó szenvedély szug- gesztív erejű és az orvosi diagnózisok pontosságával megragadott ábrázolása. A szerző sikeres pályafutásá­nak majd minden művében a személyiség védelmében emel szót, protestál az em­berségért, amelyet elsorvasz­tanak, uniformizálnak, a hu­manizmustól idegen állásfog­lalásra késztetnek a kapita­lista társadalom törvényei. Miller, a polgári humanista­realista drámaíró az Édes fiaim című darabjának hőse, Chris tulajdonképpen társa­dalmi bűnt leplez le csa­ládja szégyenfoltjának fel­fedésével. Az ügynök halá­lában Willy Loman alakja a kíméletlen karrierizmus törvényeit elfogadó, sőt cso­dáló, de annak betartására alkatilag képtelen ember el- siratása. Miller legprogresz- szívebb hőse, A salemi bo­szorkányok John Proctora eltökélten lázad és lázit a járványszerűen terjedő fa­natizmus ellen. De még a szelíd lelkű Bert jobb élet iránti sóvárgása is a Két hétfő emlékében az egyén és a rabszolgamunkára készte­tő társadalom elkeseredett viadalát illusztrálja. A Pillantás a hídról ese­tében némiképp módosul ez a képlet, anélkül azonban, hogy Miller lemondana az egész életművét meghatáro­zó. alapvető koncepciójáról. Eddie Carbone dokkmunkás látszólag nem a fennálló társadalmi törvényekkel ke­rül összeütközésbe, hanem önmaga egyenes jellemével és szűkebb közösségének er- kölcsiségével. Talán épp nyíltsága, vértezetlensége ve­zeti el a tragédiáig. Szenve­délye, .pevelt lánya iránt ér­zett vonzalma észrevétlenül keríti hatalmába, valósággal elrákosodik benne. Félelme­tesen magára marad lelki viharával. Amikor följelenti a bevándorlási hivatalnál szerelmi vetélytársát, az Amerikában illegálisan tar­tózkodó olasz fiatalembert, hisztérikus erejű szerelmétől irányíttatva jár el, és vol­taképpen az uralkodó osz­tály meghatározta törvények elvárásának tesz eleget. De ezzel a végzetes tettével el­szakad a brooklyni kikötő­munkások közösségétől, osz­tályerkölcsének árulója lesz. Alakja akkor magasodik föl, akkor tisztul meg ismét, amikor vállalja Marco ki­hívását, valósággal öngyilkos módon dobja magát az ős­erejű szicíliai férfi bosszúja elé, egy olyan küzdelembe, amelyben csakis a vesztes szerepe várhat rá. Halála ílymódon megigazulás, hű marad egész élete tisztasá­gához és szenvedélyéhez is. Horváth Jenő rendezése méltó a milleri diagnózis pontosságához, hűséggel és fegyelemmel követi a darab könyörtelen céltudatossággal haladó dramaturgiai erővo­nalait. A cselekmény és a játék fokozatosan gyorsuló sebességgel halad a végki­fejlet felé. Az állandó gyor­sulás azonban csak a má­sodik felvonásban igazán sodró erejű. Az első rész túlzottan visszafogottra sike­rült, nem érezzük igazán Carbone családi otthonában a készülő vihar vészterhes levegőjét. A játék stílusa ahhoz a „realizmushoz” kö­zelít, ami ellen Miller foly­tonosan tiltakozik elméleti munkáiban. (Realizmus alatt Miller tulajdonképpen a ti­zenkilencedik századi, fel­színes jelenségekhez tapadó naturalizmust kárhoztatja.) A darabkezdés viszonylagos hatástalanságában bizonyá­ra része van a meglehető­sen sematikus színpadkép­nek, ötlettelen díszleteknek is. Ahogy megélénkül az elő­adás tempója, a darabból áradó feszültség egyre in­kább hatalmába keríti a né­zőt. Horváth Jenő, tód több ízben bebizonyította már, hogy nagyszerű ismerője és megjelenítője a görög szín­háznak. avatott kézzel irá­nyítja az antik sorstragédi­ákkal rokon drámai épít­mény felemelkedését. Az első felvonás-beli féke­ző hatás leginkább az Eddie Carbonét alakító lványi Jó­zsef játékán érvényesül hát­rányosan. Ez. a különben, rendkívüli tudatossággal megformált szerep kissé kö­rülményesen indul, eleinte nem ismerjük föl Eddie-ben a végzetes szenvedély bé­lyegével megjelölt hőst. Iga­zán attól kezdve talál magá­ra, amint egyre feltörőbb érzelmei veszik át cseleke­detei irányítását. lványi nem a folytonosain robbanáskész indulatokra építette fel ala­kítását, mint annak idején Pécsi Sándor. Eddie Carbo- néja önmarcangoló, gyötrő­dő típus, akinek becsületér­zése állandó elkeseredett vi­adalban áll szenvedélyével, pusztulását előre érzi minden idegszálával, mégis végir'ár­ja a rá váró utat könyörte­len következetességgel. Miller drámájában Eddie- vel egyenrangúan fontos szereplő a darab narrátora, Alfieri ügyvéd, Ö fogja szintézisbe a szélsőségekbe csapó szenvedélyeket, a le­tisztult humánum higgadt értelmezésével tekint a sor­suk sodrában viaskodó sze­replőkre. ő képviseli az írót, a „Pillantás” távlatát. Saj­nos, Peczkay Endre megfo­galmazásában keveset kap­tunk a szerep súlyából. In­tellektusa nem tudott olyan mértékben hűvössé válni, hogy kellően ellen pontoz­hatta volna a szereplők fel­izzott érzelmeit. Alfieri mon­datait így a játék folytonos­ságát megszakító összekötő­szövegnek érezhettük inkább, mintsem a darab szerves részének. Andaházy Margit a lehető legegyszerűbb eszközökkel ábrázolta Eddie feleségéinek alázattal viselt fájdalmát, lassan gyülemlő keserűségét és mélységes emberségét. Catherine szerepében Csomós Mari olyan leányalakot te­remtett, akiről valóban el­hiszi a néző, bögy képes rendkívüli szenvedély feléb­resztésére. Az előadás legegyértelműb­ben sikerült alakítása Hu­szár Lászlóé. Minden rész­letében azonosulni tudott a kivándorlásra kényszerült olasz munkás robusztus egyéniségével, zavart modo­rát, lassú reflexeit és hazá­ja, fajtája erkölcséhez való megingathatatlan ragaszko­dását tökéletesen adta visz- sza. Nagy Gábor Rodolphója kedves jelenség, de nem tu­dott Eddie igazi vetélytársá- vá, főszereplővé nőni. Hal- mágyi Sándornak és Lengyel Istvánnak néhány mondata van csupán, pontosan elta­lált figuráikat mégis észre kell venni. Szabó Jáno* Oktatás szaktantermekben Szolnokon á Kassai úti iskolában Hatodikosok, a víz hőmérsékletét mérik a fizikateremben Beatrice: Andaházy Margit, Catherine: Csomós Mari, Rodolpha: Nagy Gábor, Marco Huszár László, Alfieri: Peczkay Endre Eddie Carbone: lványi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom