Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

4 — ■ ' iin.li...— .........- . S ZOLNOK MEGTE1 NZPLAZ 1972. november 28. Csúcstalálkozó Jemenben A líbiai fővárosban va­sárnap megkezdődött, hét­tőn délelőtt pedig folytató­dott a jemeni csúcstalálko­zó. A két jemeni köztársa­ság elnökei — Abdel Rah­man el-Iriani (észak) és Szelim Ali Rabia (dél) — a (minden áron való) arab egység legaktívabb szorgal­mazójának, Kadhafi ezre­desének a társaságában lát­tak neki, hogy a nyílt el­lenségeskedéstől az állami egyesülés felé haladó or­szágaik közös problémáit megvitassák, s kidolgozzák az egyesülés ütemtervét A vasárnapi ülés után Maoszur El-Kikhia líbiai külügyminiszter igen nagy derűlátással nyilatkozott a várható eredményekről. Irt­ani. a Jemeni Arab Köztár­saság elnöke pedig hangsú­lyozta, hogy „nem megy haza” egységnyilatkozat nélküL A két Ország Kairóban elvileg már megállapodott az egységről. Ez azonban nenj változtat a nemrég még háborúskodó két köz­társaság politikai, ideoló­giai vitájának természetén: az észak nyugati orientá­ciójú, míg a dél marxistá­nak vallja magát. Belga lapszerkesztő halálos balesete Autóbaleset áldozata lett a vasárnapra virradó éjjel Geerard Calsijn a belga KP flamand nyelvű napilapja, a Rode Vaan főszerkesztő­je. A 38 éves pártmunkás, aki 1961 óta volt tagja a központi bizottságnak, ke­let-flandriai szülővárosa, Eeklo közelében hunyt eL Pompidou fizet Pompidou francia elnök nem látogatott el Daho- meybe, ahol nemrég Kere- kou ejtőernyős őrnagy ju­tott puccsal hatalomra, de elküldte a kis nyugat-afri­kai országnak azt a pénzt, amelyet a látogatásra köl­tött volna. Kerekou egy in­terjúban megértőnek mond­ta magát a diplomáciai protokoll szabályai iránt, melyek lehetetlenné tették a francia államfő számára, hogy Cotonouiba jöjjön — a meghívás Kerekou megdön­tött elődeitől származott — de kijelentette: Pompidou- nak „kötelessége Dahomey- be látogatni” Dahomey az AP forrásai szerint 5,4 mil­lió frankot kapott „bánat" pénzként Géplíocvoktatás rádióiranyítással A gépkocsioktatásban no­vember elsejével életbe lé­pett oktatási reformnak megfelelően Pécsett, az Autóközlekedési Tanintézet iskolájában elkészült ij új oktatási és tanpálya. Az új pályán — amely este kivi­lágítható — mesterséges lejtőt is építettek, (újítá­suk, hogy ti oktató URH rádióval irányítja a tanulót. Az alumínium 25 éve Az esztendő végén a ma­gyar alumíniumipar kettős jubileumot ünnepel: 25 éve államosították a bauxitbá­nyákat, timföldgyárakat, alu­míniumkohókat, és 10 esz­tendeje, hogy megkötöttük a szovjet—magyar timföld-alu­mínium egyezményt. A háború előtt Egy évtizedein át a hazai és a nemzetközi tőke csatá­zott a Bakony lankáinak kin­cse felett, míg végül a né­met tőke — az erősödő náci hadigépezettel a háta mö­gött — megszerezte a fej­lesztésben, a magyar bauxit­vagyon kiaknázásában a dik- tálás jogát. A fejlődés egye­netlensége mellé ezzel a ma­gyar gazdaság érdekei is má­sodrendűvé váltak. A világpiac kapitalista fe­lén ma is több helyen jól tanulmányozható az a konst­rukció, amely a magyar bä- uxit hasznosításában akkor kialakult. Fejlesztették a ba­uxitbányászatot, valamelyest a timföldgyártást, s nagyon csekély mértékben csupán az alumíniumkohászatot, vagy a fél- és késztermék-gyár­tást. Amiből az következett, hogy a magyar gazdaság csak a nagyon kis értékű bauxitot adhatta el, illetve szállítot­ta a német iparnak — s a bauxit értékének százszorosá­ért kellett azután alumínium készterméket venni, ugyana­zon, a piacon. A bauxit-tim- föld-alumíndum terméksor­ban, ugyanis a világon min­denütt, hússzorta többet az alumínium-tömbért, és har- mincszorta, százszorta na­gyobb árat a feldolgozott alu- míniumkésztermékékért: cso­magolóanyagokért, kábelért, idomokért, különféle szerke­zetekért, tartályokért. ( A magyar ipar újjáépíté­sének időszakában az alumí­niumágazat háborús kárainak helyreállítása is lezajlott, s a negyvenes évek végétől hozzáláthattak az iparág munkásai az ágazat kiépíté­séhez a bauxitbányászattól az alumímumfaldolgozásig. Ab államosítás után Az államosítást követő el­ső évtizedben — nem kevés erőfeszítéssel — de bővítet­ték az ágazat valamennyi munkafázisában a kapacitást, s egyben egy kielégítő tech­nológiai, technikai korszerű­sítést is végrehajtottak. Ez­zel a negyvenes évek dereká­tól számítva elértük, hogy 1962-re a thnföldtermeiés a tízszeresére, a tömbalumíni­um gyártását az ötszörösére, a feldolgozás teljesítőképes­ségét a négyszeresére emel­tük. -• Látszott, hogy a bauxitva- gyónból futná többre is, fut­ná a hazai & a külföldi ke­resletből is — ha a bauxit- kincs mellé viliamosenergi- ánk is lenne. Nem véletlenül alakul a bauxitlól a készter­mékig az alumínium termék­sor világpiaci ára úgy, ahogy alakul: a bauxit árának száz­szorosa a késztermék ára. Ez az ágazat ui. egyike a leg- energiaigényesebb iparoknak. Amennyi villany kell, hogy a bauxitból timföld legyen, annyit még előteremtett a gazdaság, de hogy a timföl­det a kohókban alumínium­má izzítsák — ahhoz már kevésnek bizonyult az Ország valamennyi erőművének tu­dománya. Pontosabban ah­hoz, hogy a termelés tovább bővülhessen. 1 tonna alumí­nium előállításához ugyanis 15 ezer kilowattóra villany­áram kell. Ott állt tehát a magyar alumíniumipar a va­Milyen a front- átvonulás hatása az emberi szerve­zetre s az emberi lélekre? Nézzük, mi tör­ténik akkor, ha nincs frontátvonu­lás! Férfi érkezik az üzemi ebédlőbe. Leül egy asztal­hoz, ahol már ül valaki. Pár pilla­nat múlva meg­szólal: — Bocsánat, meg sem kérdez­tem. szabad-e a hely? — Persze, hogy szabad. Nyugodtan ide ülhet De mi történik, ha frontátvonulás van? — Bocsánat, meg sem kérdez­tem; szabad ez a hely? ' — Igazán nem azért néztem Ön­re, mert ide ült! —- Én meg nem azért kérdeztem, mert láttam, hogy ön idenéz, hanem azért, mert ilyen a természetem. — Hát éppen azért azt is meg­kérdezhette volna, 'Székre. Anélkül, hogy megkérdez­né. szabad-e a hely! —- De hát ön mondta, hogy nem foglalt! — Persze, hogy Frontátvonulás amiért odanéztem, mert végered­ményben foglalt is lehetett volna ez a hely! — Az a fontos, hogy mégsem fog­lalt! — Honnan tud­ja azt maga?- Le­het. hogy én csak puszta udvarias­ságból nem mond­tam Önnek, hogy foglalt a hely, mert egyébként is annyira meglepett az, hogy On csak úgy ukk-mukk- fukk idoiön, és le­vágja magát a mondtam, mert mit mondtam vol­na? Mondjam azt magának, hogy foglalt, álljon fel maga víziló, mert a hely foglalt, itt ül a legjobb bará­tom, csak éppen kiment, mert tele­fonhoz hívták, és most maga miatt nem tudunk za­vartalanul beszél­getni? Ezt mond­tam volna? — De kérem! Én fel is állhatok! — Ember, nem érti. h'gy a hely szabad, de ennyi erővel foglalt is lehetne! Ha most feláll, akkor tu­dom, hogy átkoz engem, amiért fel­állítottam. Na hát, én nem szeretem, ha átkoznak, mert akkor nem tudok nyugodtan étkezni, és én nem szeret­ném, hogy az ilyen piszok ala­kok, mint maga, csak úgy átkozod- janak! Én nem akarok gyomorfe­kélyt kapni, már­pedig, ha állandó­an arra gondolok, hogy maga most miket kíván ne­kem, akkor előbb- utóbb kilyukad a gyomrom, és en­nek maga lesz az oka. Maga, aki anélkül szemtelen- kedett ide, hogy megkérdezte vol­na, foglalt-e raqy szabad-e ez a hely! Gőz József gyónna! a tulajdonában — energiaszegényen. Siót el—magyar egyezmény Ezt a gondot oldotta fel a 10 évvel ezelőtt megkötött szovjet—magyar egyezmény, elhárítva a magyar alumíni­umipar további dinamikus fejlődése elől a energiaszű­kösség gátját. Az egyezmény lényege, hogy a bauxitot a magyar gyárak timfölddé dolgozzák fel, ezt a Szovjet­unióba szállítják, ahol a 6zovjét alumíniumkohókban tömbösítilc, s az alumínium- tömböket visszaszállítják Ma­gyarországra. Ezzel tulajdon­képpen a szovjet gazdaság vlllamosenergiát ad a ma­gyarnak. Az idén például százhatvan ötezerszer 15 ezer kilowattok Mert 165 ezer : tönna timföldet szállít a ma­gyar alumíniumágazat az idén a szovjet alűköhókhoz, ég egy tonna timföld feldol­gozásához 15 ezer kilowatt energia kell. Évente egy-egy komplett erőművet kap így a magyar gazdaság a szovjet partnertől — alumíniumtöm­bökbe öntve; Ennék az egyezménynek köszönhető . nagyrészt, hogy ma a magyar bauxitkincs 50 %-a fémtömbben, áll az ipar rendelkezésére, és így a legmagasabb árzónában — a különböző készültségi fo­kon álló alumínium félkész és késztermékek forgalmában értékesítheti. A bauxitkincs fennmaradó másik 50 %-ból is csak 25 %-ot exportálunk bauxitként, tehát nem fel­dolgozva, a többit timföld­ként adjuk éh KGST megbízatás Az eítélt 10 esztendőben végbement nagy változást — az iparban és az ország alu­míniumfelhasználási kultúrá­jában egyaránt — az egy lakosra számított alumínium­felhasználás alakulása mu­tatja a legjobban. 1962-ben 4,3 kg-ot fogyasztott az or­szág alumíniumtermékekből, állampolgáronként. Ma: 10,3 kg-ot. Anglia 8,3-t, Francia- ország 8,8-t, Olaszország 7,6- ot. Ez a számsor igazolja: a magyar alumíniumipar 25 év alatt, a KGST-tagországok munkamegosztása segítségé­vel elérkezett ahhoz a tel­jesítőképességhez, amely a nyersanyagvagyon alapján természetes. A minőséget pedig jól jel­zi az a megbízatás, amelyet a közelmúltban kapott ez az ágazat a KGST-partnerektől: kidolgozni az alumínium burkolású un. szerelt falak, az alumínium könnyűszerke­zetes építési mód legújabb tömegméretekben alkalmaz­ható technológiáját. Ez már felnőt', iparágakhoz illő meg­bízatás. A lézer mint mérőműszer A lézer ideális mérőesz­köznek bizonyul, ugyanis a lézersugár szigorúan egye­nes irányban terjed, tehát tekinthejük rendkívül pontos vonalzónak is. Fran­ciaországban utak, autó­utak, és alagutak építésénél alkalmazzák elsősorban. Mérési tartománya — tisz­ta idő esetén — elérheti a 10 km-t is. önmagától feloldódó műanyag A kanadai James Guil- let professzor egy amszter­dami szimpózium keretében első ízben nyilatkozott Európában arról a „bűvös” műanyagról, amelynek élet* tartamát előre be lehet programozni. A szokványos műanya* gokban — mint a poliszti- rol, vagy polietilén — be­épített „molekulaolló” ha­tására az általában nem bomló műanyagok bomlási sebessége megváltoztatható. Habosított polisztirolból ké­szült, gondatlanul eldobott kávéscsésze ibolyántúli su­garak hatására előre meg­határozott időpontban fel­bomlik. A por alakú ma­radványokat biológiai ciklus során széndioxiddá és vízzé lehet alakítani. Gnillet profeszor, aki 1970-ben dolgozta ki a bio­ciklusok műanyag előállítá­si módszerét, közölte, hogy a teljes egészében lebomló „Ecolyte"-műanyagok gyár­tásánál nem alkalmaz olyan kémiai eljárásokat, amelyek befolyásolnák az élelmi­szer ízét és szagát vala­mint tartósságát. Az új műanyag mindad­dig változatlan marad, amíg ibolyántúli sugárzásnak nem teszik ki. Már az ab­laküveg is meggátolja a le* bomláshoz szükséges felté­telek kialakulását A bio­ciklus műanyag előállítási költségei csupán valamivel magasabbak a nem lebom­ló műanyagok gyártási költ­ségeinél, Villamos meghajtású gépkocsi A villamos meghajtású autó néhány hónapja közle­kedik Franciaország külön­böző városaiban. A Párizs­ban és Dijonban körülbelül lOo kilométeres körzetben közlekedő gépkocsi kétsze­mélyes furgon típus, amely­nek hátsó részét legnagyobb- ~%zt az, akkumulátor-tő" Hódít a cső A esővezetékes szállítás vitathatatlanul a legolcsóbb a szállítási módok között Kétségtelen, hogy egy-egy cső-távvezeték megépítése hatalmas összegbe kerül, de viszonylag hamar amortizá­lódik a beruházás, ha az e módon való szállítás gyor­saságát és kényelmét nem is számítjuk. lepek foglalják el, de lehe­tőség van arra is, hogy 125 kilogramm súlyú csomagot helyezzenek el benne. A gépkocsi átlagos órán­kénti sebessége 30 kilomé­ter körül van, sima tere­pen maximális sebessége 55 kilométer/óra. ségével ekként továbbítják a csőtávvezetékben. A leg­különfélébb érceknek a le­lőhelytől a feldolgozó üze­mig való szállítását is e módon végzik. Rövidebb távon a mész ég a cement csővezetékes szállítását is megoldották már. Továbbító folyadék­ként nemcsak vizet, hanem k-í -V ' , , < : 1 *: Sokáig csak híg, Csepp­folyós és gáznemű anyago­kat tudtak csővezetéken át továbbítani. Ma már egyre nagyobb számban épülnek olyan távvezetékek is, amelyekben szilárd anyago­kat lehet egyik heiyről a másikra eljuttatni, akár több ezer kilométer távol­ságra is. A szenet például vízzel elegyítik, és hatal­mas kompresszorok segít­ásványolajat és fagyálló fo­lyadékot is használnak. Ugyancsak megoldott a ga­bona csőben való szállítása is. Moszkvában és Lenin- grádban a közeljövőben cső­vezetéket szándékoznak épí­teni a hulladékok és a sze­mét összegyűjtésére, elszál­lítására, ami forradalmasít­hatja a szemétkezelés edtii gi, nem túl hte!‘ ­korlátát. Utak a tenger mélyén Szakemberek úgy látják, hogy a tengeren túli forgal­mat a vizen és a levegő­ben eddig bonyolított útvo- na’akon túlmenően a ten­ger alatti utakon is ki akai- ják építeni. Ebbe az új tenger alatti útépítési prog­ramba beletartoznak a nagy, tengerfenékbe ágyazott, a fenék alatt kialakított vagy a tengerbe függesztett ala­gút típusok. Jelen’eg Hong- Kongban építenek egy ilyen tengeralatti csőalagutat, amelyik a maga nemében az első a világon. Rendkívül érdekesen ol­dották meg az acélcső alag­útre'■' ; diói­mét. Mié otí a csőrendszer egy tagját — amelynek összsúlya 6000 tonna — a helyszínre szállítanák, és a tengerbe merítenék, vékony és finom betonnal vonják be. Ezután szállítják a hely­színre, és süllyesztik le a tengerbe, ahol csatlakoztat­ják a már lesüllyesztett előző taghoz Természetesen a lesül vesztés és az össze­szerelés külön-külön lezárt tagokkal történik, amelye­ket csak összes?; elés után ,, nyit rak össze” a tenger alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom