Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
I ni i iM lii a i l i i l i i i iililin ill I ■ i I I I I 111 I..iiri!» Nyugdíjazása után Kovács bácsi már az első napokban sem találta helyét. Mindig tevékeny, rohanó típus volt, aki még szabadságideje alatt sem tudott nyugodtan pihenni. Amikor — egy éve éppen — kéthetes mátrai beutalót kapott, már a kilencedik napon visz- szatért Pestre. szélt volna az égitestekről a család többi tagjainak is, de azok sok dolgukra hivatkozva, rendszerint kitértek az ismeretterjesztő előadások elől. Kovács bácsi napjait megédesítette az esti lát- csóvezés. Hozzá, tartozói megértőén mosolyogtak az öreg kedvtelésén. Megtörtént, hogy Kovács bácsi lát- . csöve. Mindig | tudta, hogy mikor i érkezik friss jőze- | lék, sör vagy tej-1 termék a boltok- - ba. Z Egyszer izgatot- - tan sietett be az Z erkélyről: r — A Röltexnél “ sorbaállnak a nők. - Nézzétek meg, mi ~ az, amit úgy kap- £ kodnak! Kitűnt, hogy Z pompás külföldi A csillagász Cipőiavitóban- Mint újdonsült I nyugdíjas, elhatá- rozta, hogy tanul- Z mányozni fogja a- csillagokat. Már " eddig is sokat ol- k vásott róluk. 3 Legalább ezzel 1 is telik az időm- — gondolta. 2 Vásárolt egy ■ Zeiss-látcsövet. i Kitűnő lencsével Z ellátott látcső á volt ez, sokba is " került volna, ha- Kovács bácsi nem * ószerestől veszi.- így aránylag ölti csőn jutott hozzá . és a Kovács csa- jj Iád csakhamar Z megállapította,- hogy Béla bácsi- | nak a látcső a ! bogara. Esténként Z kiment az erkélyre re, és óráikg néz- Z te a csillagokat. -I A lexikon csilla3 gászati címszavait | is böngészni kezd- = te, s néha hosszú | előadást tartott ■ általános iskolás § unokájának a | csillagok egyirá- | nyű mozgásáról, | vagy a Perseus | csillagképről. Be• amikor egyszer a gyermeknevelésről beszélgettek, és ö is véleményt mondott, sógornője, Anna, aki látogatóban volt náluk, epésen leintette őt: — Béla, te ezt biztosan a csillagokból tudod... Egyszer azután ezzel a kijelentéssel lepte meg családját: — Most érkeztek meg a kimosott ruhák a Patyolathoz. Már lerakták, lemehettek a gyorsmosásért. Lánya érdeklődve kérdezte: — Honnan tudja, apa? — A látcsővel figyeltem meg. Az öregnek igaza volt, a család tagjai már kétszer hiába mentek le a Patyolathoz, de most megkapták a ruhát. Lassan nélkülözhetetlenné vált iiiiiMiiuniuiüiiitiiuiiiiiuiniiii]! kombinék érkéz- ~ tek. Idővel megbízást - is kapott. Z — Apa, virslit • szeretnék venni. 2 Tessék látcsövez- - ni! Ilyenkor érke- 3 zik... Az öreg el is 3 csípte a szállítást, s Így szerzett te- í kintélyt Kovács § bácsi — amióta I nappal is használ- | ta a látcsőt. Z Egyik este ló- * nya kiszólt az er- Z kélyre: = — Tessék meg-§ lesni, apa, a Kö- 3 zért ajtaját. Friss - kenyér kellene. 3 Ha lát valakit ke- - nyérrel kijönni, 3 szóljon. I — Nem tehe-1 teín — hangzott Z a válasz —, sétál-1 ni megyek, nein 3 akarok Annával b találkozni, a múlt- Z kor megsértett. - Láttam, hogy a 3 sógornőm most | szállt le a villa- = mosról. Nagyon Ü sietek. szervusz- r tok... Z Faliisti László — Sürgős, fiacskám? — Á, dehogy, suliba járok benne!... Találékony színész Vándor színtársulat tart előadást Perugia külvárosában. Egyik este egy XIX. századi drámát adnak elő. A második felvonás végén a gonosz atya pisztolyt szegez derék vejére és így kiált: „Pusztulj, átkozott!” ...De a pisztoly csütörtököt mond. A színész hiába húzza meg újra és újra a ravaszt, a fegyver néma marad. Ekkor a vőnek zseniális ötlete: támad: földre rogy és haldokolva mondja: „Ah, mily csendben gyilkolnak ezek az automata pisztolyok !”
