Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évf. 277. sz. 1972. nov.24., péntek. ÁRA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Példák Az építőipari különélést pótlék­99 Összehangoltabb és összeíüggések /v‘ fines dolgunk, mely ne láncszemként kapcsolódna az előtte, meg a mögötte lévőkhöz. Csak nem min­dig gondolunk erre. Nem töprengünk az összefüg­géseken, holott azok szövik át mindennapjainkat. Inkább arra hajiunk, hogy bizonyos tényeket kedvezőnek, vagy kedvezőtlennek ítéljünk, aszerint, hogy előnyösen vagy hát­rányosan érintenek bennünket. A Központi Bizottság elmúlt napokban hozott határo­zata az összefüggések felismerésére és megértésére is ösz­tönöz. S mivel országos problémákról és teendőkről szól, indokolt a kérdés: szahad-e országos ügyeket szubjektív személyünkön át nézni? Elkerülhetetlen, mert szinte ösztönösen tesszük ezt. Vannak, akik kaptak, s vannak, akik csak adnak — hallottam a napokban, utcai kommentárként. Ám tévútra terelne bennünket, ha csupán szokásaink, igényeink alapján mondanánk véleményt, s figyelmen kívül hagynánk az ösz- szefüggéseket. Mert nem arról volt szó, hogy a Központi Bizottság döntsön népszerű és népszerűtlen intézkedések között, hanem arról, hogy a már ma szükségesek és a még halasztható intézkedések között vonja meg a határt. S úgy tegye ezt, hogy az intézkedés hatásában érvényesüljön: ahol a keveset osztják be, ott lehetőleg ne növekedjék a teher, ahöl több van, ott erőteljesebben mutatkozzék — árban, adóban — a tényleges társadalmi költségek megtérítése. Azaz gazdasági és szociálpolitikai intézkedések együttes vég­rehajtására hozott határozatokat a Központi Bizottság. M' fi az az ötven forint, amit a tej és a tejtermékek fogyasztói árának részbeni ellensúlyozásaként ha­vonta kapnak a nyugdíjasok, a járadékosok, a csa­ládi pótlékban részesülők, a gyermekgondozási segélyt igény­be vevők, az ösztöndíjasok? Ne bízzuk magunkat érzelme­inkre. Fogjunk papírt, ceruzát; számoljunk. Több, mint 1.5 millió nyugdíjas van, a munkás és alkalmazotti családok 1.3 millió gyermek után vesznek fel pótlékot. 178 ezren gyermekgondozási segélyt! Ez már 150 millió forint havon­ta. S akkor még hol vannak a járadékosok, az ösztöndíjasok, s hol van a gyermekgondozó intézményeknek, kórházaknak a költségvetés terhére adott támogatás! így vehetnénk sorra a többi intézkedést, elhatározást is. A dohányos nem örül a cigaretta áremelésének, ám hány doboz füstölnivalót kell eladni új áron ahhoz, hogy a több­letből összejöjjön az a pénz, amelyet a szövetkezeti lakás­építésnél az állam ad, az előtörlesztés 20 ezer forinttal valq csökkentése, illetve több gyermekes munkáscsaládok ese­tében teljes elengedése fejében? A két dolognak semmi köze egymáshoz? De hiszen az összefüggések létét senki nem vi­tathatja, ahogy azt sem: csak azt oszthatjuk el, amit meg­termelünk. Persze, nehezebb ezt a hétköznapok sodrában, mindig kevésnek tűnő forintjaink beosztása közben elis­merni, gyakorolni. Kapni jóval kellemesebb, mint adni, főként kiadni. Mégis, furcsa lenne, ha a tényleges, meg a képzeletbeli háztartási könyvecskékben csak a mínusz előjelű összegek szerepelnének. Sőt, nemcsak furcsa. Hamis. F ajon azt sugallnánk, hogy sehol sincs gond, minden rendbeír lenne? Hisz’ éppen a Központi Bizottság állapította meg határozatában, hogy az elmúlt két évben egyes dolgozó családok életszínvonala alig, vagy egyáltalán nem emelkedett. Ahogy szintén kimondta - az életszínvonal, — meg a szociálpolitika élveit téve első helyre — a hús fogyasztói áremelésének elhalasztását; az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árainak változatlanságát a negyedik ötéves terv végéig; a szabad áras cikkek körének rögzítését. S megintcsak példákat em­lítettünk, ahogy fölhozhatjuk más oldalról a személyi tu­lajdonban lévő személygépkocsik adójának emelését, a nem munkából eredő jövedelmek, az ingó és ingatlan tulajdonok megfelelő adóztatásának kidolgozását, az igazságos közte­herviselés érvényesítése érdekében. Példák, s összefüggések. Mert ha így, lépésről lépésre haladva vesszük szemügyre az összefüggéseket, világossá válik az intézkedések rendszere, az adni és kapni igazságos arányainak szorgalmazása. Persze, csak laboratóriumokban léteznek eszményi kö­rülmények, az életben nincsenek ilyenek. Feszültségek, el­lentmondások, gondok valóságos és vélt sérelmek kísérik a haladást, az eredményeket. mr em könnyű ezt belátni. Szívesebben néznénk szembe / f a mindenkinek — érdemei szerint — csak többet, jobbat hozó összefüggésekkel. Törekvéseinknek ez a célja. S törekvéseink sikerének fedezete leghétköznapibb dolgunk, a több és jobb munka. M. O. A magyar küldöttség Tegnap délelőtt a bolgár nemzetgyűlésben tett láto­gatással megkezdte hivata­los programját a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak vezetésével szerdán ké­ső este érkezett Szófiába. A találkozón dr. Vladimír Bonev, a bolgár nemzetgyű­lés elnöke —■ a nemzetgyű­lés több más vezetőjének jelenlétében — tájékoztatást adott a parlament felépíté­séről és munkájáról, Az parlamenti Szófiában eszmecserén magyar részről a küldöttség tagjain kívül részt vett Böjti János, ha­zánk szófiai nagykövete is. A magyar parlamenti kül­döttséget tegnap a bolgár államtanács épületében fo­gadta Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács el­nöke. Todor Zsivkov és Ap­ró Antal szívélyes eszmecse­re keretében tájékoztatta egymást azokról a kérdések­ről, amelyek a pártot és a kormányt a szocialista épí­tés jelenlegi szakaszában foglalkoztatják. rendszerről, költségvetési szervek biztosítási szerződéseiről, a vizek minőségének védelméről • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási hivatala közli: a Miniszterta­nács tegnap ülést tartott. A külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt Henryk Jablonski lengyel államfő no­vember 1. és 4. közötti ma­gyarországi hivatalos baráti látogatásáról. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke szívélyes, baráti lég- Körben megvitatta a nemzet­közi élet, továbbá a két szo­cialista ország együttműködé­sének és kaocsolatai tovább­fejlesztésének időszerű kér­déseit. A tárgyaló felek a nemzet­közi helyzet értékelésében teljesen azonos álláspontot foglaltak el, kedvezőnek értékelték a két ország politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésének eddigi eredményeit, és kifejezték egyetértésüket a sokoldalú kapcsolatok további fejlesz­tésére. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette, és meggyő­ződését fejezte ki, hogy a tárgyalások jelentősen hozzá­járultak a testvéri Lengyel- ország és hazánk eredménye­sen fejlődő kapcsolatainak .elmélyítéséhez. A külügyminiszter Jelentést tétt M. Abdusz Szamad Azad, a Bangla Desh Népi Köztár­saság külügyminisztere októ­ber 30. és november 2. közöt­ti hivatalos magyarországi látogatásáról. — A kölcsönös megértés és barátság jegyé­ben lefolytatott tárgyalások során a felek megállapítot­ták, hogy álláspontjuk az idő­szerű nemzetközi kérdések többségében megegyezik, s a két ország baráti kapcso­latai kedvezően fejlődnek. Kifejezték kormányaik szi­lárd elhatározását, hogy to­vábbi erőfeszítéseket tesz­nek a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésére. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette, és felhívta az illetékes kor­mányszerveket, hogy a kap­csolatok továbbfejlesztésére tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, valamint a munka­ügyi miniszter előterjesztését az építőipari különélési pót­lékrendszer egyes kérdései­nek rendezésérőL Az építőipari munkaerő- helyzet javítása érdekében a kormány úgy határozott, hogy 1973. január 1-től a magasabb összegű külön­élési pótlékrendszert ki kell terjeszteni további építőipari szerveze­tek építőipari munkásaira és építési munkahelyi alkalma­zottaira. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állami és társadalmi szervek biztosítási szerződéseiről. Ennek értel­mében a jövőben a gazdálko­dó szervezetek mellett a költ­ségvetési szervek is köthet­nek biztosítási szerződéseket. A Minisztertanács felhatal­mazta a péhzügyminisztert. hogy gondoskodjék a szabá­lyok részletes kidolgozásáról; A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, valamint a pénzügyminiszter­nek a mezőgazdasági szövet­kezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló előterjesztését. A szövetkezeti mozgalomban a kölcsönös támogatásnak ré­gi hagyományai vannak. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz idején is a mezőgazdasági szövetkezetek öntevékenyen a kölcsönös támogatás hatékony formáit alakították ki. A szövetkezetek gazdasági önállóságának növelése ér­dekében most célszerű és szükséges a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönsös támogatásrendszerét intéz­ményesíteni. A kormány ezért rendeletet hozott a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létesí­téséről. Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke jelentést terjesz­tett a kormány elé a víz­szennyeződés helyzetéről. A vizek minőségének védelmé­re tett intézkedésekről és a vizminőségvédelem fejleszté­séről, továbbá mindezen kér­dések nemzetközi vonatkozá­sairól. A Minisztertanács meghall­gatta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének a vizek szennyeződésének meg­akadályozására kiadott kor­mányrendeletek végrehajtá­sának ellenőrzéséről szóló je­lentését is. Az 1969 és 1970- ben kiadott új jogszabályok hatékonyan szolgálják az élő­vizek szennyeződésének meg­akadályozását. — új üzemet nem állítanak munkába — szennyvíztisztító berendezés nélkül. A progresszív szenny­vízbírság hatására megkezdő­dött a már korábban létesült üzemek, intézmények szenny­víztisztítóinak rekonstrukció­ja is. Ugyanakkor megállapít­ható, hogy a vizek tisztaságát védő eddigi intézkedések még nem ellensúlyozzák kellő­képpen az ipar fejlesztésé­vel, a mezőgazdaság kemi- zálásával, a gépjárműállo­mány gyors növekedésével járó káros következménye­ket. A Minisztertanács mindkét jelentést tudomásul vette és további határozatokat hozott a vizek tisztaságának foko­zottabb védelméről. A kormány ezután egyéb ‘ ügyeket tárgyalt. tervezés Ülést tartott a megyei tervgazdasági bizottság Tegnap ülést tartott SzoL nokon a megyei tanács terv- gazdasági bizottsága. Először — a számvizsgáló bizottság­gal együttesen — arról tár­gyalt, miként javíthatják a tanácsok gazdasági jellegű koordinációs munkáját, kü­lönös tekintettel a terület- fejlesztési követelmények fokozott érvényesítésére. Sok hasznos javaslat között el­hangzott, hogy sürgős meg­oldásra lenne szükség arra, hogy a különböző tervezőin­tézetek egy-egy településfej­lesztéséhez kapcsolódó ter­vezési munkáit koordinálják. A tervgazdasági bizottság kisebb módosító indítvá­nyokkal elfogadta — a me­gyei tanács V. B. elé ter­jesztésre — azt az intézke­dési tervjavaslatot, amely megszabja a tanácsok fel­adatait a lakossági szolgál­tatások 1975-ig előirányzott fejlesztésében. Sokoldalú vita folyt arról az előterjesztésről, amely az ipari beruházások úgy- vezett telephely-forgalmazá­sával kapcsolatos fejlesztési sorrendiség megyei megha­tározására készült. Az ülé­sen hozott állásfoglalás sze­rint valamennyi telephely­ajánlatot rangsorolva ter­jesztenek vb-ülésre, amely­nek jóváhagyásával küldik meg azokat az Országos Te­lephely-forgalmi Központ­nak. HÍRÜK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSÓK — HÍRE K Árvízvédelmi készültség a Körösöknél A napokban vonultak le a Körösökön az egy héttel ezelőtt keletkezett árhullá- mok. A vízgyűjtő területen, elsősorban a romániai ol­dalon azonban most újabb jelentős csapadék hullott, és mintegy kétméteres ára­dást indított el a Fekete- Körösön. Ezért e folyó gát­jaira ismét kirendelték az elsőfokú árvízvédelmi ké­szültség erőit. Antnál 580 centiméteres vízszinttel teg­nap reggel tetőzött a Feke­te-Körös árhulláma. A Fe­hér-Körösön tegnap kezdő­dött az áradás, s a gyorsan emelkedő víznek megfele­lően délben a folyónak az országhatár menti szakaszá­nál elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Magyar—jugoszláv írószövetségi tárgyalások Tegnap a Magyar írók Szövetsége székhazában magyar—jugoszláv írószö­vetségi tárgyalások kezdőd­tek. — A jugoszláv írószö­vetség koordinációs bizott­ságának delegációja ketna- Pon át a magyar partnerrel a két testület közötti együtt­működést vitatja meg. A gyermekrajz­pályázat végeredménye A megyei gyermekrajz- pályázat hetedik fordulójá­ra beküldött munkáikért a következők kaptak könyv- jutalmat: Papp János (Ti- szabura, 4. osztály), Németh Mária és Szalai Antal (Szolnok, Abonyi úti iskola, 5.), Gyenes Tamás és Mé­száros Júlia (Szolnok, szan- daszöllősi iskola 7., 8.), Tóth Lajos (Zagyvarékas, 6.). Értékelte a zsűri az egész pályázat eredményét is: I. Papp János (Tiszabura, 4.), II. Fehér Györgyi (Szolnok, Szandaszöllős, 7), III. Pri- béli Éva (Szóink, Szanda- szöllős, 8.), IV. Somogyi Já­nos (Szolnok, Abonyi úti iskola, 7.). A négy első he­lyezettet könyvsorozattal ju­talmazza a megyei könyv­tár. Rajtuk kívül még tizen- ketten kaptak könyvjutal­mat. A pályázatra beérkezett legsikerültebb rajzokból de­cember 14-én kiállítás nyí­lik a szolnoki gyermek­könyvtárban. Az ÉPSZER a 900 éves Szolnokért A jubileumi előkészüle­tekbe az ÉPSZER Vállalat dolgozói is bekapcsolódtak. S nemcsak a megyeszék­hely, hanem a vidéki épít­kezések munkásai és alkal­mazottai is kommunista szombatokat tartottak, hogy azok ellenértékével járulja­nak hozzá Szolnok gyarapí­tásához. Elsőként a Lenin szocialista brigád kezdte, majd őt követték a többiek; kőművesek, kubikosok, ácsok, lakatosok, festők, tmk-sok. Eddig a vállalat három- százhuszonkilenc dolgzója összesen több mint három­ezer órát dolgozott, és en­nek értekét, 36 754 forintot a vállalat befizette a szol­noki Városi Tanácsnak. Faipari szakemberek Szolnokon Az ország minden részé­ből mintegy harminc fagaz­dasági és faipari szakember érkezett a tegnap Szolno­kon, a Fűrész- és Hordóipa­ri Vállalat II. számú tele­pén tartott tapasztalatcseré­re. Megtekintették az új, két hónapja üzemelő fűrész­csarnokot. ahol a legkorsze­rűbb lengyel faipari gépek, szállító, összekötő gépsorok működését tanulmányozták. Az üzemlátogatás után a résztvevőknek Lothar Kolb, a nyugatnémet Klöckner- cég képviselője tartott film­vetítéssel szemléltetett elő­adást az általuk gyártott fahulladék-feldolgozó gé­pekről. Síküveggyár épül Megkezdték a salgótarjá­ni síküveggyár Zagyva III. húzóüzemének építését. A háromszáznegyvenhét millió forintos beruházásból léte­sülő új üzemcsarnok épüle­tét 1974 májusában kell át­adnia az ÉVM Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnak, hogy a kemence­építők, szerelők megkezd­hessék a kilencgépes, évi kilenc és félmillió négyzet­méter síküveg előállítására alkalmas húzóiizetn beren­dezését. A beruházást 1975 júniusában fejezik be, g az új üzeni a ÍV. ötéves terv utolsó hónapjaiban már üveget ad a népgazdaság­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom