Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

1972. november 23. SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 5 Nemcsak tüdővel Tizenöt éves a karcagi munkásőrzenek ar I 1973 január l«lől| Változások a n y ugdí j szabály ok ban Rendelkezés a munkaviszonyban álló dolgozókra és ipari szövetkezetek tagjaira A karcagi zenei hetek eseménysorozatát a helyi munkásőrség fúvószeneka­rának jubileumi hangverse­nye nyitotta meg a múlt héten. Az együttes tizenöt esztendeje tartozik a mun­kásőrséghez, s az évforduló bizonyára sokáig emlékeze­tes marad a zenekarnak és a.z ünnepi hangverseny kö­zönségének egyaránt. Vado­natúj egyenruha feszült a zenészeken, tán még a trombiták, kürtök, heliko­nok, tubák tölcsére is fé­nyesebben villogott a szo­kottnál- Műsoruk még so­hasem volt ilyen változatos. A szívdobogtató ritmusú munkásmozgalmi indulók mellett régi magyar táncok és orosz népdalok feldolgo­zásait játszották, keringőket, polkákat, a János vitéz egy­velegét, Rahmaninov eisz- moli prelüdjét: megszólal­tattak minden műfajt, ami­re csak fúvószenekar képes. Az egységes hangzás. a dübörgő erő és a lírai fi­nomság bizony kemény munka eredménye, nem olyan magától értetődő könnyedséggel született, mint a hallgatóság előtt a hangversenyteremben. Volt alkalmunk próba közben is látni a karcagi fúvósokat, amikor ötször, tízszer, húsz­szor is megismételtek né­hány ütemet. Hetenként leg­alább kétszer mindig így van ez. Ilyenkor a pártbi­zottság egyik kis termét majd szétvetik a hanghullá­mok lökései, éj szaluiba haj­lik már az este, mire befe­jezik a gyakorlást. — Mi már nehezen tud­nánk meglenni a közös já­ték nélkül — simogatja meg szeretettel trombitáját V. Kiss János. — A legtöb­ben még a felszabadulás előtt kezdtünk el játszani a katonaságnál vagy leven­tezenekarban- Akkor muszáj volt. nem is telt benne sok Ha önök nősemberek, s fe­leségeiknek néha szokott szü­letésnapjuk lenni, akkor megérthetik, mennyire nem könnyű nekik ajándékot ven­ni. Nem tudom, önök hogyan fognak a dologhoz, én a ma­gam részéről halogatom az utolsó napig. Rosszakaróim ezt lustaságnak vagy gondat­lanságnak neveznék, de én tudom, hogy csak azért ha­logattam az ajándék megvé­telét, hogy mindent megfon­toljak ahogy illik, hogy nagy­szerű útitársamnak minél nagyobb örömet szerezzek, aki azon a turistavonalon halad velem, amit úgy hív­nak — élet. így azután születésnapja közvetlen előestéjén, mikor már nem volt mit halogat­nom — csak a válás követ­kezhetett volna — elindul­tam üzletről üzletre. Az „Évában” könnyű volt örömünk- De a háború után alighogy megkezdődött az újjáépítés, szinte hívás nél­kül összeverbuválódott a zenekar. Az új dalokhoz mindenkinek volt kedve. V. Kiss János 71 éves, ő a zenekar legidősebb tagja. Nyugdíjas párttitkár, de a munkásőregyenruhához és a hangszerhez ragaszkodik, amíg erővel, egészséggel bírja, és egyelőre bírja nagyszerűen. — Tulajdonképpen 15 év­nél jóval nagyobb múltja van az együttesnek — mondja Kóré Lajos, a ze­nekar titkára s egyben az ütőhangszerek kezelője. —A felszabadulás után előbb a szabadságharcos szövetség­hez. majd az Április 4. Tsz­hez tartoztunk, aztán a ta­nácshoz. Többször változott a fenntartó szerv, az az igazság, hogy törődtek is velünk, nem is- A helyzet azóta változott meg gyöke­resen, hogy a munkásőrség zenekara vagyunk, azóta beszélhetünk igazi együtt- tesmunkáról- A városi ta­nács is magáénak érzi a ze­nekart, a legutóbbi évben engedni a csábításnak. A kö­zönség száma után ítélve azt hihettem volna, hogy ingyen osztogatják a brilliánst, va­lójában azonban csak szőr­mesapkáért álltak sorba. Méghozzá elég drágán. ,,Na, hála istennek, — gondoltam magamban megkönnyebbül­ten, — megvan az aján­dék. Igaz, pénzem éppen csak hogy, de azért elegen­dő lesz.” Már éppen sorbaálltam, mikor eszembe jutott, hogy nem ismerem az én drága Máriám fejméretét. Ügy tűnt, már mindent tudok ró­la, de fejméretét — nem. Nem érdeklődtem kellően iránta. Természetesen nem Mária, hanem a feje iránt. A szomszédos üzlet kiraka­tában megpillantottam egy csodálatos, kosztümre való szőrmét. Halványsárga, szo­katlanul puha, borzossága olyan, hogy úgy tűnilt, ha 140 ezer forint támogatást kaptunk. Sok segítséget ka­punk a város üzemeitől, gazdaságaitól is, elsősorban az ÁFÉSZ-tól. A fúvószene nem olcsó mulatság. Leg­utóbb 6900 forintért vet­tünk egy piccolót. Ez a leg­kisebb fúvós hangszer. A piccoló megszólaltatőja ifjú Bereczki Gyula, a TI- TÁSZ villanyszerelő tanu­lója. Tizenkilenc éves, ő a legfiatalabb játékos a zene­kanban. — Hét évet tanultam fu- volázni a zeneiskolában. Érettségi után zeneművé­szeti főiskolára szerettem volna menni, de nem sike­rült. Ipari tanuló lettem, a zenével való kapcsolatomat pedig a munkásőrzenekar jelenti. Büszke vagyok, hogy a tagja lehetek. Itt minden­ki lelkesen muzsikál- Nagy­szerű baráti kollektíva­— A lelkesedés kezdetben sem hiányzott —< ismeri el Orgoványi Imre, aki tizen­öt éve vezető karnagya a zenekarnak. — Annál töb­bet kellett küzdeni azért, hogy az ösztönös lelkesedés tudatos, képzett muzsikálás­sá változzék. Ma már a kot­taolvasás a minimális kép­zettséget jelenti. Nem ta­nulunk be anélkül új mű­vet, hogy a zenekar minden tagja ne tenné magáévá a darab gondolati tartalmát. És tekintve, hogy majdnem minden zenészünk kétkezi munkásember, bizony meg kellett érte küzdenünk, amíg elértük ezt a szintet. A karcagi munkásőrzene­kar tevékeny részese a vá­ros kulturális és társadalmi életének. Muzsikájuk vi­dámmá teszi az ünnepek hangulatát, osztozik a gyászban egy-egy barát, elv­társ sírja fölött. Játékukat szeretik a város lakói, mert érzik, hogy a zenészek nem­csak a tüdejükkel fújják a hangszert: a szívükkel is. Sz. J. élesen nézel rá — azonnal nyávogni kezd. — Mennyit parancsol be­lőle? — kérdezte az eláru­sítónő. — A feleségemnek, egy kosztümre valót. — Különböző feleségek vannak, — mondta az eladó oktatva, — egyméterestől, kétméteresig, főleg ha cen­tert játszik a kosárlabda-vá­logatottban. Ennek megfele­lően változik a felhasznált anyag mennyisége is... — Hogyan is mondjam ön­nek, — szóltam zavartan. — Ö körülbelül ilyen termetű, — S megmutattam a kezem­mel. — Bocsásson meg, — mondta az elárusítónő, — így kézzel nem értem. Ne­vezze meg a méretét centi­méterekben, hüvelykben, láb­ban, yardban, de valamiféle mértékegységben... Az ajándékboltban meg­A dolgozók társadalombiz­tosítási nyugdíjrendszerében az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a férfiaknál a 60,, nőknél az 55. életév. Ehhez a korhatárhoz képest korked­vezményt kapnak azok a dol­gozók, akik hosszabb időt töl­töttek el olyan — úgyneve­zett korkedvezményes — munkakörben, amely az em­beri szervezetet fokozottad­ban igénybe veszi. A régi szabály Ez év december 31-ig hatá­lyos rendelkezések szerint a korkedvezmény egységesen 5 év, és a férfiak csak akkor jogosultak erre, ha legalább 25 a nők pedig, ha legalább 20 évet dolgoztak korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben. Kivételt képeznek az egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben dolgozók, mert ezek 15 évi ilyen mun­ka után kaphatják meg az 5 évi korkedvezményt. — Ha a dolgozó rövidebb időt — (pl. férfi 24 évet) töltött el kor­kedvezményes munkakörben, a jelenlegi szabályok szerint korkedvezményt nem kaphat Már tíz ér nfán is Jár kor­kedvezmény Áz 1973. január 1. napjától érvényes rendelkezések sze­|yHp|g| Nagy Gábor színművész, aki a Mikszáth regényéből ké­szült tv-filmben, A fekete városban sikerrel formálta meg a fiatal Fabricius alak­ját. Most vendégként a szol­noki Szigligeti Színházban Rodolpho szerepére készül Miller Pillantás a hídról cí­mű drámájának előadásában. Bemutató: november 24-én, este 7 órakor. tetszett egy kis nyakék. Már majdnem megvettem, mikor belémnyiiallt, hogy a nyak­ék brilliáns nélkül bizony eléggé szegényes holmi. A brilliáns pedig drága. Már­pedig húsz éven át pénzt kuporgatni meglehetősen unalmas dolog. Az ajándékbolt bejárata mellett szerénykedő pavilon üvegtáblája mögött csodála­tos csokoládé-díszdoboz te­kintett rám. Negyvenhárom lei. Nos, alapjában véve meg­felelő ajándék, Máriám azon­ban már hatodik éve készül lefogyni, s részemről tisztes­ségtelen lenne megkísérelni, hogy csokoládéval csábítsam el. S ebben a pillanatban megpillantottam őt, a meg­felelő ajándékot. A pavilon mellett lottószelvényeket árultak. „Végül is, — gondoltam, miközben vettem egy szel­vényt, — nem az ajándék, hanem a figyelmesség a fon­tos”. Molnár Sándor fordítása rint 2 évi korkedvezményt kap az a férfi, aki legalább 10 évig, illetőleg az a nő, áld legalább 8 évig korkedvez­ményes munkakörben dolgo­zott. — A korkedvezményes munkakörben eltöltött min­den további 5 évi, nőknél 4 évi munkavégzés 1—1 évi korkedvezményre ad jogot — így például az a férfi dolgo­zó, aki melegüzemi hengerész munkakörben 20 évet töltött el. 4 évi korkedvezményt káp. Biz a dolgozó tehát 56 éves kox-ában kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását: 30 évi ilyen munkavégzés után a korkedvezmény 6 év, az öreg­ségi nyugdíj tehát ebben az esetben 54 éves kortól jár. Nézzünk egy másik példát is: a nő dolgozó 51 éves, és 20 éve dolgozik a textiliparban. E 20 év alatt 12 évig szövőnő volt Ennek alapján 3 évi kor- korkedvezmény illeti meg, — vagyis 52 éves korában, tehát 1973-ban, nyugdíjba mehet, függetlenül attól, hogy mikor dolgozott szövő munkakörben. Megfelelően módosultak az egy légköri nyomásnál na­gyobb nyomású légtérben fog­lalkoztatott dolgozók korked­vezményének a szabályai is. Itt 6 évi munkavégzés 2 évi. minden további 3 év pedig 1—1 évi korkedvezményt biz­tosít a dolgozónak. Kor­kedvezményre 0 jogosító munkakörök jegyreke A jelenleg korkedvezmény­re jogosító munkaköröket több mint 20 éve készített Az üzemekben és a szövet­kezetekben folyó kulturális munkáról készített felmérést -Tászárokszálláson a nagyköz­ségi tanács. Az üzemeikben a kulturális munka fontos ré­szét képezik a dolgozók to­vábbképzését, az általános és a szakmai műveltségét előse­gítő tanfolyamok. A Hűtőgép­gyár jászárokszállási gyáregy­ségében például 2 éves német nyelvtanfolyamot szerveztek, az ÁFÉSZ-nál huszonkét dol­gozó tanul azért, hogy szak- képesítést szerezzen. Erre azért is szükség van, mert a helyi üzemek többsé­gében — különösen a tanács költségvetési üzemében, a Le­hel Ruházati Ktsz-ben, a BU- BIV helyi üzemrészlegében — feltűnően alacsony a szak­képzett dolgozók száma. Könyvterjesztéssel több tizemben foglalkoznak, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben, a háziipari, az építőipari szö­vetkezetben, folyóiratok, mű­szaki és szépirodalmi köny­vek között válogathatnak a dolgozók. Az ÁFÉSZ a jász­berényi könyvesbolt bízómé, nyomaként árusít könyvet. Kedden megtartotta első ülését a Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központban létrehozott Szolnok megyei Műszaki Szakbizottság, amelynek feladata a műsza­ki-technikai ismeretek fej­lesztésének és propagandá­jának irányítása a megye művelődési otthonaiban. A szakbizottság elvi. módszer­tani és gyakorlati segítséget nyújt a népművelési intéz­mények és az MHSZ mű­jegyzék tartalmazza. A 20 év alatt a népgazdaság szerkeze­tében számos változás történt Az egyes munkakörökben a technológiai eljárások is lé­nyegesen megváltoztak és új iparágak keletkeztek. A je­lenlegi jegyzék alapján ezen­kívül, mivel az egyes mun­kaköröknek csak az általános elnevezését jelöli meg, és nem tartalmazza a munkakö­rök leírását sem, a korked­vezményre jogosító munka­körök megállapítása a gya­korlatban sok problémát oko­zott Ezért a jegyzék nagy­részben korszerűtlenné vált elavult Az új jegyzék, amely a Magyar Közlöny 1972. no­vember 2-i számában — a 35/1972. (X. 2.) MT számú ren­delet mellékleteként került közzétételre, pótolja az emlí­tett hiányosságokat. — Ez a jegyzék a munkaköröknek nemcsak az általános, hanem a különböző üzemekben hasz­nálatos elnevezéseit is feltün­teti, így például a hengerész általános megjelölés mellett, mintegy 70 különböző — a gyakorlatban használt _ el­nevezést sorol fel. Tartalmaz­za^ továbbá a munkakörök műszaki leírását is; megjelöli, hogy a munkakör a népgaz­daság egész területén vagy melyik ágazatában ad jogot korkedvezményre. Néhány új munkakörrel is bővült a jegy­zék. így például 1973. január l-től kiterjeszti a korkedvez­ményre való jogot a fúróto­rony, olajbányászat a csator­na (zárt) karbantartás, a tex­tilipar, a közlekedés, a sütő­ipar a hűtőház egyes munka­köreiben foglalkoztatott dol­gozókra is. (Ezeket eddig a korkedvezmény nem illette meg.) évente több alkalommal ren­dez könyvkiállítást. Nem sok jó tapasztalat van arról a munkáról, amit az üzemben az öntevékeny mű­vészeti mozgalom sajátos esz­közeivel, a művészeti nevelés, az ízlésfejlesztés érdekében végeznek. Énekkar, tánccso. port vagy színjátszó csoport az üzemekben nincs, kivéve az ÁFÉSZ-t, ahol irodalmi színpad működik. Az ízlésformálás, a lakás- és öltözködési kultúra fej­lesztését segítik az üzemek­ben rendezett kiállítások. A Jászsági Építőipari Szövetke­zet jászárokszáílási részlege például nemrég rendezett ki­állítást, ahol építőipari kis­gépeket, építés-technológiai módszereket mutatott be. Az ÁFÉSZ bútor- és lakberende­zési kiállításokkal, árubemu­tatókkal szolgálja az ízlés fejlesztését. Az üzemekben és a szövet1 kezetekben dolgozók kulturá­lis igényeit elégítik ki. sza­bad idejük hasznos eltöltését segítik az ÁFÉSZ-nál és a Táncsics Tsz-nél működő klubok. I. A. szaki-technikai csoportjai, szakkörei részére. A mód­szerek pedagógiai, didaktikai kimunkálásának segítésére elméleti munkaközösséget is létrehoztak, amelyben veze­tő ipari-műszaki szakembe­rek vesznek részt. A szakbizottság én az el­méleti munkaközösség a kö­zeljövőben felülvizsgálja a megye szakköreinek helyze­tét és munká;át. Orgoványi Imre karnagy 15 éve vezeti a zenekart T. SZILVESZTRU: Ajándék az V. Kiss János az együttes korelnöke Tanfolyamok, kiállítások, árubemutatók Kultúra Jászár okszálláson Megalakult a Szolnok megyei Műszaki Szakbizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom