Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

1972. november 23. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Szolnok a vízgazdálkodás megyéje (Folytatás as 1. oldalról) — A bejáró munkásokkal együtt csak Szolnokon nyolcvanezer embert érint ez az ügy. Ezenkívül még Tószeg is innen kapja az ivóvizet. Az elavult beren­dezés már most sem tud megfelelő tisztaságú vizet adni. S a közeljövőben kri­tikussá válhat ez az állapot, ha nem tudunk változtatni. Most az a helyzet, hogy a mintegy 200 millió forintos beruházásra csak 60 millió forintunk van — mondta Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke. Több változat mérlegelése után azt a javaslatot fogad­ták el, hogy Illés György, az OVH elnökhelyettese, dr. Hegedűs Lajos megyei ta­nácselnök-helyettessel együtt legyen az ügy gazdája, s ők tesznek rövidesen javaslato­kat a város e nagy gond­jának enyhítésére. A követ­kező tárgyalási pont — a szolnoki központi szennyvíz­tisztító építésének sorsa volt. A mintegy 350 millió fo­rintos létesítmény építését előreláthatóan az V. ötéves terv végén kezdik meg. Az OVH vállalta a tanulmányi terv elkészítését és annak költségeit, s azt, hogy a leg­korszerűbb technológiákat építik be a szolnoki szenny­víztisztító-telepbe. Az OVH és a megye vezetőhestületei együttesen támogatják Kar­cagi Gábor, szolnoki vízügyi igazgatóhelyettes főmérnök álmának megvalósulását, a milliéri vízügyi múzeum megalakítását. Eddig Siófo­kon volt egy vízügyi mú­zeum, s a közeljövőben az 1893-ban épült milléri szi­vattyútelepet is múzeummá alakítják. Délután a szolnoki szer­vezés- és vezetéstudományi kiállítást mutatta be Kukri Béla. a megyei tanács V. B. osztályvezetője, az OVH ve­zetőinek. Majd a Művészte­lepen Chiovini Ferenc Mun- kácsy-díjas festőművész mű­termében találkoztak a mes­terrel és Gácsi Mihállyal. A két művész ugyanis megörö­kítette a kiskörei építkezés munkálatait. Chiovini mes­ter olajfestményeken, Gácsi Mihály pedig színes grafi­kával őrzi meg az utókornak a nagy munka emlékeit. A képeket a vízlépcső avatása után Kiskörén helyezik majd el. Fodor Mihály megyei ta­nácselnök irodájában is je­lentős témákról váltottak szót. Többek között arról, hogy a szolnoki vízügyi vál­lalatok és az OVH közös fenntartásban alakítson víz­ügyi sportkört Szolnokon, vízilabda, úszó. evezős, bú­vár és más szakosztályokkal. Már e tervekbe illően gra­tulált a szolnoki vízügyi igazgatóságon Dégen Imre Deme József gépésztechni­kusnak, aki a XX. nyári olimpián ezüstérmet szer­zett. Deme József elnöki di­cséretet, pénz és tárgyjutal­mat kapott. Az egésznapos tárgyalásról az OVH és megyénk veze­tői egyaránt úgy nyilatkoz­tak. hogy az nagy jelentő­ségű volt a megye jövőjére nézve. Borzák Lajos Pörög a vasrokka Esztergályos, villanyszerelő, asztalos, hegesztő, lakatos és még egy sor szakmáról azt tartja a közvélemény; nem nőnek való. A munkásnők kis része szerzett csak e szak­mák valamelyikében szak­munkás bizonyítványt. A kevesek közül egy. Ke­nyeres Sándomé, a szolnoki MEZŐGÉP esztergályosa. — Fényképész akartam len­ni, ott ép;>en nem volt hely. így lettem esztergályos. Nem bántam meg. Szép szakma, alkotó szakma... Tizenegy éve csinálom. Ha betegség miatt, vagy szabadságon otthon vol­tam, a harmadik napon már nem találtam a helyemet. — Nagy kertünk van, meg ott a háztartás, a munka otthon sem hiányzik De valahogy ry?m elégít ki. A saját portá­ján csak háziasszony lehet az ember. Szakmunkásnak lenni pedig szerintem rangot jelent Szeretek dolgozni, ezért ne­kem örömöt ad a munka. Letelt az ebédidő, az esz­tergályosnő a gépe mellé áll, befogja a soron következő hengerhüvelyt Mér, igazit a munkadarabon, majd elindít­ja a gépet, úgy tűnik nincs egyetlen felesleges mozdulata sem. Kenyeresné szocialista bri­gádvezető. Egyetlen nő dol­gozik még a brigádjában, a többiek az ..erősebb nemhez” tartoznak, önkéntelenül adó­dik a kérdés, hogyan fogad­ták el vezetőjüknek? Néhány másodpercig erős kezeit szemléli. — Nincs vita közöttünk. A munkát min­denképpen el kell végezni, mindegy hogy kitől kapja arra az ember az utasítást. Én nem éreztem hátrányát annak, hogy nő vagyok. Csak otthon — teszi hozzá moso­lyogva —. mert a mosogatni való mindig rám vár. A munkájáról, szeretettel beszél. A hengerhüvely fel­újítás. a hónolás, az egyik legnehezebb, — legprecízebb esztergályos munkák közé tartozik. Nagy' gyakorlat és jó érzék is kell hozzá. Azt már mások mondják el. hogy kiemelt órabére van, de senki nem írigyli tőle. Meg­érdemli. Feladatai közé tartozik a fiatalok nevelése is. — Évek hosszú sora alatt már sok jó esztergályos kei-ült ki a keze alól. A társadalmi munkából is mindig kiveszi a részét. — Tagja az üzemi nőbizottság- nak. Miért kevés a szakmunkás- nő? Valóban nem nőnek váló ez a pálya? Kenyeresné a fe­jét rázza. — Nem a rátermettség hiányzik. A figyelem, a mun­kaszeretet. Tízen végevünk annak idején lányok. Közü­lük egyedül én dolgozom a •^akmában.» — És ha nem lánykorában szerez szakmát, a család mel­lett vállalta volna-e a tanu­lást? Rövid ideig tűnődik, válasza határozatlan. — Hát, igen, a gyerek, a csalód, a háztartás mellett már nehéz szakmát tanulni... Pörög az eszterga. Kenye­Kedves vendégeket hozott hétfőn Szolnokra az IBUSZ panoráma busza. A Litván Szovjet Szocialista Köztársa­ságból kéthetes kirándulásra harmincöttagú turistacsoport — valamennyien a Szovjet— Magyar Baráti Társaság ak­tivistái — érkezett hazánkba, és három napot Szolnok me­gyében töltöttek. Elutazásuk előtt beszélgettünk a csoport tagjaival: hogyan tetszett Magyarország, hogyan tetszett megyénk? — Csodálatos tájakat, na­gyon szép városokat láttunk — mondta lelkendezve Alek- szandrov Restas, aki Vilmos­ból jött, az ottani esztrádze* nekar titkára. — Hogy a leg­jobban mi tetszett, arra ne­héz válaszolni. Én például órákig gyönyörködtem Buda­pest panorámájában, a Szép­művészeti Múzeum képeiben. Nagyon tetszett Eger, Miskolc és Szolnok is. Rengeteg él­ménnyel gazdagodva térünk majd haza. — Szolnok kis város Vilni- ushoz képest, hiszen a mi vá­rosunknak négyszázezer lako- *a van — kapcsolódott a be­resné gyors, pontos mozdulat­tal megállítja a gépet. Leve­szi a kész darabot, megnézi, jó-e. Az arcán látni, elége­dett, jöhet a következő hen­gerhüvely. És újra pörögni kezd az eszterga, a vasrokka. M. E. szélgetésbe Klerene Sztanisz- lava vasútmérnöknő. — En­nek ellenére hatalmas üze­mei, fejlett ipara, nagyváro­siassá teszik. Láttuk, hogy mindenütt építkeznek, kísé­rőink elmondták, hogy milyen rohamos ütemben fejlődik ez az alföldi város.. Nagyon tet­szett a Galéria, és jártunk a Tisza Bútorgyárban is. Érdek­lődéssel figyeltük az ott dol­gozók munkáját, annál is in­kább, mert a Litván köztár­saság nagyon sok magy ar bú­tort importál. — Én az itteni embereket szerettem meg — veszi át a szót Urbelionis Juozas, Vilni­us város tanácsának elnöke. Mindenütt szeretettel fogad­tak bennünket, kedvesek vol­tak, igazi barátok. Utunkat a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság szervezte, nagyon örül­nénk, ha legközelebb viszo­nozhatnánk magyar barátain^ vendéglátását. És szeretnénk, ha a hozzánk érkezők között minél több szolnoki, Szolnok megyei ismerősünket láthat­nánk viszont. Z. A, „Mi is várjuk magyar barátainkat” kiutazlak a megyeszékhely litván vendégei Kevés a hely a beresVedeEmi ssakmunlfáshépző iskolákban Tanulnának, ha tudnának A szolnoki, a jászberényi és a karcagi kereskedelmi szakmunkásképző iskolák­ban az 1972—73-as tanév­ben összesen 22 osztályban tanulnak a fiatalok- Szolno­kon 16 tanfolyamot indítot­tak, gyakorlattal rendelkező eladóknak. felszolgálóknak, pénztárosoknak. hogy a szakmunkás-bizonyítványt megszerezhessék- A megye kereskedelmi szakember- ellátását azonban a három iskola nem tudja biztosíta­ni. Az utóbbi években je­lentősen növekedett a szak­emberek száma, de még így is csak az összlétszámnak mintegy 50 százaléka a szakmunkás. Élj Tóth József, a megyei ta­nács kereskedelmi osztó Jvá­nak vezetőhelyettese véle­ménye szerint már eddig is sokkal többet ke’lett vol­na tenni a kereskedelmi képzés érdekében. Most na­gyon nehéz a lemaradást behozni. Ráadásul kicsi az iskola, és felszerelése is korszerűtlen. A helyhiány miatt a jelentkezőknek csak kis hányadát tudják fel­venni. — Az idén felnőtteknek tíz szakmunkás-képesítést adó és hat középfokú tanfo­lyamot indítottunk, ame­lyekben összesen mintegy ötszáz ember vesz részt — közölte Fehér Lászióné, a megyei tanács kereskedelmi osztályának tanulmányi elő­adója. — Az utóbbi évek­ben azonban egyre elterjed­tebbé válik a tanfolyam nélküli szakvizsga. Az idén hetvenen jelentkeztek, hogy ilyen formában szerezze­nek szakmunkás-bizonyít­ványt. A Szolnok megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál dr. Juhász Józsefné személyzeti vezető mondta: — A szol­noki kereskedelmi iskola ti­zenegy tanfolyama közül háromban a mi vállalatunk dolgozói tanulnak, összesen hatvanketten. A százötven jelentkező közül ebben a tanévben csak huszonegyet vettek fel­m Fülöp Jánosné, a Jólét ABC zöldségosztályán el­adó- Ügyesen, szorgalmasan dolgozik. Munkáján meglát­szik a7 ötéves gyakorlat. Szakmunkás képesítése azonban nincs. 1967-ben már jelentkezett az iskolá­ba, de akkor nem vették fel. Az idén végre sikerült — Már hamarabb szeret­tem volna elvégezni a ke- reskede'mi iskolát, de ed­dig helyhiány miatt mindig elutasítottak. Most a két gyerek mellett nehezebb lesz, de szívesen tanulok. Remélem, ha szakmunkás leszek, több lesz a fizeté­sem, és idővel egy másik osztályra kerülhetek. Július 1-én. hatályba lé­pett egy belkereskedelmi miniszteri rendelet, amely a szabadkasszás egységek működését' szabályozza. Elő­írja, hogy szabadkasszás egység vezetője vagy helyet tese csak szakmai képesítés­sel és legalább ötéves gya­korlattal rendelkező ember lehet- A megyében összesen 2300 kiskereskedelmi egvség van. ennek 65 százaléka sza­badkasszás- Vezetőinek je­lenleg mintegy 70 százaléka szakképzetten. A rendelet arra késztette a vállalatok vezetőit, hogy az eddiginél is több embert iskolázza­nak be. — Hogy látják önök ezt a problémát? — kérdeztem Tóth József elvtárstól. Sajnos, annyira kevés a szakemberünk a megyében, hogy a szakképesítéssel nem rendelkező szabadkasszás üzletek vezetőinek kényte­lenek vagyunk a leváltásuk alól mentesítést adni. Még pontos számot nem tudok mondani, hogy hány ember kapott mentesítést, mert most érkeznek be hozzánk a községi tanácsoktól, a vál­lalatoktól a jelentések. Itt viszont egy másik problé­ma is adódik. Mentesítést ugyanis csak három évre kaphatnak, de három év alatt semmiképpen nem tudjuk biztosítani 100 száza­lékosan a kereskedelmi szakember-ellátottságot- Ta­lár, majd ha az új iskola felépül* A Szolnok megyei Ven­léglátóipari Vállalatnak 130 szabadkasszás vezetője kö­zül hetven szakképzetlen. — Rövid időn belül csak úgy tudnánk eredményt el­érni, ha a régi szakképzet- len vezetők helyett szak­munkás fiatalok jelentkez­nének — monta dr. Juhász Józsefné. — Ez azonban né­hány éven belül nem való­sítható meg. Az épülő isko­la valószínűleg enyhít a gondokon, de az én véle­ményem az. hogy bár még el sem készült, máris kicsi. Még egy dolog van, ami ak­Hím/eít blúzok Japánnak A szentesi Háziipari Szö­vetkezet kunszentmártoni üzemében a varró-, a hímző- a szövő- és a kézimunka­részlegeknek száztíz dolgo­zójuk van. A munkások többsége, mintegy hetvenen bedolgozók. Termékeik nagy részét külföldi piacon értékesítik. Jelenleg népmű­vészeti motívumokkal díszí­tett gyermekblúzokat készí­tenek japán exportra. Fran­ciaország részére női blúzo­kat, hálóingeket, a Szovjet­uniónak, Kelet- és Nyugat- Németországnak pedig gyer­mekruhákat varrnak. A ké­zimunka-részlegben raffiá- ból bevásárlótáskákat hor­golnak- Háromnaponként, mintegy 5—600 kész ruhát szállítanak a szentesi köz­pontba­A szentesi Háziipari Szö­vetkezet évi termelési érté­ke átlagban 16 millió forint Ellnek majdnem a felét a kunszentmártoniak adják. kor is beleszólna a tömeges beiskolázásba, ha története­sen sok embert fel tudná­nak venni: ez a vásárlók érdekének szem előtt tartá­sa. Ugyanis, ha egy üzlet­ből öten-hatan elmennének tanulni, az mindenképpen a munka rovására menne. Te­hát a szakmunkás-utánpót­lás biztosítása a megyében egy hosszabb időt igénybe­vevő folyamat lesz. Kővári Mártonné, a 4-es számú szabadkasszás ital­bolt vezetője. A helyiséget a vállalat a boltvezetőtől bérli. —• Hallottam, hogy több­ször is jelentkezett az isko­lába. Nem ismeri talán azt a rendeletet, amely szerint nőket 40 éven túl nem le­het tanulásra kötelezni? — Hallottam róla, ennek ellenére szerettem volna megszerezni a szakmunkás- bizonyítványt- Az idén Is jelentkeztem, de nem vet­tek fel, aztán megtudtam, hogy mentesítést kaptam, tehát nem kell tanulnom, és az állásomban marad ha­tok- Most 47 éves vagyok, 14 éve a szakmában dolgo­zom. de még mindig 1100 forint az alapfizetésem. Ez is oka volt annak, hogy szerettem volna a szakmun­kás-bizonyítványt megsze­rezni. Legközelebb azonban már nem jelentkezem. Nem mindenki jószántá­ból élvezi tehát a mentesí­téssel járó nyugalmat. Van­nak, akik szívesen tanulná­nak. Reméljük, az új isko­lában már több fiatal ta­nulhat, és több felnőtt sze­rezheti meg szakképesítését. Tóth Mária Lehel-hűtőnullok szovjet áruházakba Tizennyolc, teljesen fölsze­relt ABC áruházat szállít jö­vőre a Szovjetunióba a Trans- eletktro Külkereskedelmi Vál­lalat. Bár Leningrádban és Moszkvában már működik két magyar berendezésekkel fölszerelt áruház, a mostani üzletkötés újdonsága, hogy először adunk el a Szovjetu­niónak a Tyler-licenc alap­ján hazánkban készített hű­tőpultokat. A jászberényi hű­tőgépgyár új, jászárokszállási üzemében készült korszerű es esztétikus élelmiszer-púitok­ból 30—30 kerül a 18 új szov­jet ABC-be. A hűtőgépeket, amelyeknek nagy előnyük, hogy dominószerűen összeil- Leszthetők, és így bármilyen alakú és nagyságú üzlet be­rendezhető velük, a kis bol­toktól egészen a szupermar­kelig, a szovjet vásárló, a Pro- mashimport kívánságára né­mileg megváltoztatták. így al­kalmassá váltak a speciális szovjet tészta, és kenyérfélék tárolására is. Ncmcslabi Tivadar, a SZOT titkára A szocialista muD ka versenyről Tegnap Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára A szocialista munkaverseny szerepéről és jelentőségéről, a gazdasági építőmunkában címmel elő­adást tartott az MSZMP Po­litikai Akadémiáján. Beszélt arról, hogy a szo­cialista munkaversenymozga- lom a felszabadulás utáni korszak majd minden fázisá­ban maradandóan éreztette hatását a szocialista építő- munkában. A tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a szocialista munkaverseny a szocialista termelési és tulaj­donviszonyokból fakadó ob­jektív szükségszerűség. Előadásának további részé­ben elmondta, hogy meg ítél) változtatni azt a helyzetet is. amely a beruházási jellegű újítások területén évek óta tapasztalható. E létfontosságú területen gyakorlatilag meg­szűnt az újítási tevékenység a díjazás forrásainak rende­zetlensége miatt, holott kor­mányhatározat kötelezi a tár cákat a kérdés rendezésére. Az üzemi demokrácia lé­nyegéről beszélve elmondta, hogy a dolgozó emberrel úgy számoljanak, mint a termelés legfőbb tényezőjével, nyújt­sanak lehetőséget számára, hogy része legyen a döntései kialakításában. J Befejezésül a SZOT titkára felhívta a figyelmet, hoav a munkaverseny irányításának egyik fontos láncszeme a versenvoronaganda. Az or­szág közvéleménve ismerje meg jobban a legkiválóbb vállalati kollektívákat. — az egyes vállalatok legjobb dol­gozóit. szocialista brigádjait

Next

/
Oldalképek
Tartalom