Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

1972. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kunhegyesi fiatalok közölt igen népszerű a modellezés. A nagyközségben m ntegy nyolcvanan építenek rendszeresen repülő- és hajómodelleket. Az I—XI. osztályú ver­senyzők példáján felbuzdulva a legkisebbek közül is sokan jelentkeznek az MHSZ és a művelődési ház modellező szakkörébe. Képünkön Apavári György szakkörvezető a legifjabbaknak tart kézügyesség-fejlesztő gyakorlatot. | 1973 január 1-től [ Változások a nyugíííjszabályokban Mit kell fizetniük járulék címén a mezőgazdasági szövetkezeteknek és tagjaiknak f Ui utak keresése A mezőgazdasági és halá­szati termelőszövetkezet to­vábbra is társadalombiztosí­tási járulékot köteles fizetni, mely magában foglalja a nyugdíjjárulékot, a baleseti biztosítási díjat és a betegsé­gi biztosítási járulékot is. A termelőszövetkezet ezt a tár­sadalombiztosítási járulékot ugyanúgy, mint eddig, a ter­melőszövetkezet zárszámadá­sa szerint a közös gazdaság­ban végzett munka utáni ré­szesedés. valamint a termelő­szövetkezettel kötött megálla­podás alapján a háztáji gaz­daságban végzett állattartási munka címén a tagok javára beszámított munkanapokra eső jövedelem együttes összegé­nek figyelembevételével fize­ti, azonban az eddigi 7.5% helyett 10%"os mértékben. A termelőszövetkezeti ta­gok ugyanúgy, mint eddig,— progresszív nyugdíj járulékot fizetnek. Ennek a mértéke azonban az eddigi 3—7%-kal szemben 8—10% is lehet, ha a termelőszövetkezeti tag 5000 Ft-on felüli jövedelemnek megfelelő nyugdíjosztályba tartozik. Munkadíj az alap A változás a korábbi ren­delkezésekkel szemben még az, hogy 1972. dec. 31-e után nyugdíjjárulék fizetésére kö­telezettek az öregségi, illető­leg a rokkantsági nyugdíja­sok is, ha a közös munkában részt vesznek, és így nyug­díjéveket is szerezhetnek, — amint erről már szó volt. A nyugdíjjárulék alapja ezek­nél az a munkadíj (részese­dés). amelyet a személyesen teljesített munkájuk fejében kapnak, mivel őket nyugdíj- osztályba nem sorolják. To­vábbra is mentesek azonban a nyugdíijárulék fizetése alól az öregségi és a munkaképte­lenségi járadékosok. Megszűnik viszont az öreg­ségi, illetőleg munkaképte­lenségi járadékos házastársá- nak a járulékfizetési mentes­sége. A járadékos házastársa tehát, ha sajátmaga öregségi, illétőleg munkaképtelenségi járadékot nem igényel, akkor is köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha az öregségi jára­dékra jogosító életkort betöl­tötte vagy munkaképtelen. A szakszövetkezet a jövő­ben csak nyugdíj járulék fi­zetésére kötelezett tagja után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. A társada­lombiztosítási járulék — amely a baleseti biztosítási díjat is magában foglal­ja, de a betegségi biztosítási járulékot nem — 9%-a a nyugdíjosztály szerint figye­lembe vehető jövedelemnek (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő szak­szövetkezeti tag esetében a tag személyesen végzett mun­kája után járó részesedésnek) a jelenlegi 6,5% helyett. A társadalombiztosítási járulék fizetését a szakszövetkezet nem háríthatja át a tagjára. Szakszövetkezeti tagok nyugdíj" járuléka Az eddig egységesen nyug­díjjárulék fizetésére kötele­zett tagok fizetési kötelezett­sége lényegesen megváltozik. 1973. január 1-től ugyanis csak az a szakszövetkezeti tag köteles nyugdíjjárulékot fizetni, akit nyugdíjosztályba soroltak, vagy aki öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdí­Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a szolnoki 605. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet vasár­nap megyei szavalóversenyt rendezett. A színvonalas ve­télkedőn Petőfi Sándor és kortársai, valamint a mai iro­dalom kiváló képviselőinek egy-egy költeményét szólal, tatták meg. A zsűri tíz ver­Az MHSZ főtitkára az 5, 10 és 25 ezer összeköttetést léte­sítő rádióamatőrök részére bronz, ezüst és arany plaket­tet alapított. A jászjákóhalmi 2. sz. általános iskola Ha 7 YLI hívójelű ifjúsági rádió- állomása és annak vezetője, jasként a közös munkában ténylegesen részt vesz. A többi szakszövetkezeti tag — az öregségi és a munkakép­telenségi járadékosok kivéte- vel — havi 50 Ft összegű já­rulékot köteles fizetni. Ehe­lyett azonban — a növelt ösz- szegű öregségi, illetőleg mun­kaképtelenségi járadék meg­szerzése érdekében — január 15. napjáig írásbeli kötele­zettséget vállalhat havi 80 Ft ún. növelt összegű járulék fi­zetésére. A havi 80 Ft növelt össze­gű járulék fizetésére kötele­zettséget vállaló szakszövet­kezeti tag mindaddig köteles ezt a járulékot fizetni, amed­dig — a kötelezettségvállalásról szóló írásbeli nyilatkozatot nem módosítja, vagy — nyugdíj osztályba nem so­rolják, vagy — részére öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadé­kot, vagy növelt összegű öregségi, illetőleg munka­képtelenségi járadékot nem állapítanak meg senj-zőt arany éremmel ju­talmazott. A legkiválóbb vers­mondókat — Nagy Zsuzsa szolnoki, Márkus Mária mart. fűi, Békési Éva jászberényi és Varga Róza kisújszállási tanulót — dicséretben része­sítették. Az első helyezettek' Debrecenben területi verse, nyen képviselik megyénket Tihanyi Károly teljesítette a bronz plakett elnyerésének feltételeit, és tervbe vették, hogy még az idén az ezüst fokozatot is elnyerik. Ugyan­csak teljesítette a bronzfoko­zat elnyerésének feltételeit a kisújszállási HA 7 KLH hívó­jelű kollektív rádióállomás is. (Folytatás az 1. oldalról) lyen segítséget vár a szak- szervezettől és a pártszer. vezettél a határozat végre­hajtásában. A referátumot követő vi­tában tizenheten kértek szót, többek között a diákok négy képviselője is. A tanárok hozzászólásai­ban a tananyagcsökkentés kérdése tért vissza leggyak­rabban. Vitatták ennek le­hetséges módozatait, a hu­mán-reál tárgyak arányát. Általános vélemény volt, hogy a csökkentést inkább az anyag ésszerűbb elren­dezésével, semmint egyes ré­szek elhagyásával valósítsák meg. Az osztályozás, a pá­lyaválasztás, a továbbtanulás és a fegyelmezés kérdései domináltak még a legtöbb hozzászólásban. E kérdések A martfűi általános isko­la nevelési értekezletén Hu­szár László igazgató a párt- határozat gyakorlati megva­lósításával kapcsolatban részletesen elemezte a tan­testület feladatait. Behatóan foglalkozott az oktatási mód­szerek fejlesztését erősen gátló maximalizmus és lexi­kaiizmus leküzdésének le­hetőségeivel. Rámutatott, hogy amíg központi intéz­kedés történik a tananyag csökkentéséről, a nevelők is elvégezhetik az átmeneti időszakban a tananyag ész­szerű, átgondolt szelekcióját, oly módon, hogy ez ne men­jen az oktatás minőségének rovására, ellenkezőleg: nö­velje a tanulók önálló te­vékenység iránti készségét. Az igazgatói referátum Szóvá tette a jelenlegi osz­Ócskapiac, elkopott évek zsibvására. Kutyafuttató „platz” a város szélén. Ki­szorult Iim-lomjaival a peri­fériára, mint annyi más... A szegényember piaca volt, a bérházak között. Szolnokon a mai, — a le­endő — városközpont helyén volt. Akik semmit, de sem­mit nem tudtak a világról, csak annyit, hogy pénteken száraztésztás nap van, ők is tudták, sőt ők tudták iga­zán jól, hogy hétfőn és csü­törtökön lehet menni az ócs­kapiacra. Nemzeti ügy is volt, a nemzeti nyomor leplezésének szószólói előtt: mindenkin lehet ruha, mindenki cipőben járhat. A zsibvásáron olcsó minden. Ugyanez másképp: megve- hette a szegény ember a gaz­dag levetett kaoatját. Amit a sok „T-és” asszony, meg a tekintetes, meg a nagysá­gos, meg a méltóságos eldo­bott, a cselédség hierarchiá­jának csatornáin az ócska­piacra került. A zsibvásárok főleg nyár­utón, ősszel élték moly-vi­rágkorukat. Ment a gyerek iskolába, innen öltöztették; megkap­ták kilencedüket az aratók, bérüket a répaszedők, a summások, kimentek az „ócs­kára” nekiöltözni a télnek, a nádvágásnak, a jégvágás­nak. Gulliver-tenyémyi hely a város szélén. Hivatalosan: használt cikkek piaca. Még inkább: kispénzű, unatkozó nyugdíjas nénikék és a régi életformájukhoz reményte­lenül ragaszkodó ócskások találkozó helye. Turbános, kötögető asz- szonyság, pecsétes agyonva­sal': öltönyöket kínál gat. — Tessék, tessék, jobb mint az új. — Mennyire mondja? — Nem mindegy az ma­többsége konkrétan, az is, kola mindennapi munkájá­val összefüggésben bukkant fel. A diákok a tanórák arány­talan elosztásáról, a KISZ politikai oktatásról, a párt- szervezet irányító szerepé­ről, valamint a tanár-diák viszonyról beszéltek. Szóba kerültek a pályaválasztás gondjai is. A diákok nem csupán kritikusan, de kellő önkritikával is közelítették meg a kérdéseket. A nevelési értekezlet Hack Márton összefoglalójával ért véget. Örömmel nyugtázta, hogy sok fontos kérdés me­rült fel, de hiányolta, hogy kevés szó esett a vitában a munkára nevetésről, a kö­zösségi nevelésről, a KISZ- munkáról. Ennek megfele­lően válaszolt a javaslatok­ra. illetve kiegészítéseket tett az elmondottakhoz. tályzásren-dszer számos hiá­nyosságát is, és több javas­latot tett a továbbfejlesz­tésre. A modern pedagógia Igényei szerint az érdemjegy megállapításának sokoldalú információszerzésen kell ala­pulnia, a nevelőknek folya­matos számonkérésre, a tu­dásmérés legjobb módszerei­nek változatos alkalmazásá­ra kell törekedniük. Gyakori hibája jelenleg az oktatásnak a tanulók isko­lai munkájának túlzott irá­nyítottsága. és ezzel ellen­tétben otthoni tanulásuk tel­jes irányítatlansága. A tanulók túlterheltségé­nek okairól is sok szó esett. A tankönyvek és munkafü­zetek aránytalanságai mel­lett a beszámoló a tanulók iskolán kívüli elfoglaltságá­nak szervezetlenségét, a vál­déka. Nem azért, hogy bánt­sam ... Nincs már itt sem­milyen vevő. Mindig meg is fogadom: nem jövök ki töb­bet Minek? Csak elmegy a nap. — Nincs kuncsaft? — Áh, kinevetteti magát az ember. Csak annyi értel­me van. Három hete nem adtam el egy göncöt se. Nemigen van megszorult ember, tetszik tudni, az a baj. Az is, aki legutóbb ve­vőm volt a börtönből jött. Ott dobta le magáról a régi gúnyát a bódé mögött. Azt mondta, érzi rajta a „ház” szagát, oszt’ nem bírja. A börtönre mondta. Semmi ez már itt Nem üzlet Pipát kojtoló öregűr, meg­talpalt, megvarrogatott ci­pőket árul. Sarokvas min­degyiken, a bakancsokon, a csizmákon patkó. — Hol szedte össze ezt a fene sok topánkát? — Bizománybán van ez nálam, kérem. Sz. úr felad­ta az ipart, aztán ami cipő nála volt csináltatáson, piac­ra dobta. No, persze a ki- várási időt, azt betartotta! Van itt olyan holmi, amiért húsz évig nem jött el a gaz­dája. Megagyusztálta. De jobbak is ám ezek. mint a mai cipők, tartósabbak. — És kelnek-e? — Nem igen mennek. Mert a divat, az divat Sz. úr is jobbára azért adta fel a mű­helyt, mert nem csináltatják ma már a cipőt eltapossák, aztán eldobják. Hát a hasz­náltat meg pláne nem veszik meg. Nincs már kérem szé­pen ilyen szegény ember. 30 forintért se kell párja. De azt hiszem, nem Is igen tud­nak arról bent a városban, hogy ilyen piac is van. Vagy csak hogy, a divat az di­vat ... Mond valamit a kisöreg, tényleg, nehezen tudom el­lőtt tanítási rendszert, a napközis csoportok magas létszámát és a szülők sok esetben túlzott igényeit em­lítette alapvető okként az igazgató. A világnézeti oktató-neve­tő munka hatékonyságának (okozására a beszámoló a munkára nevelést jelölte meg legfontosabb terület­ként. A közösségi magatar­tásra nevelés szempontjából, elsősorban az iskolai közös­ség és az osztályközösségek összhangjának fontosságára nívta föl a figyelmet. A referátumot követő vita meggyőzően bizonyította, hogy a martfűi tantestület tagjai alaposan ismerik az állami oktatás fejlesztéséről hozott központi bizottsági határozatot, és elmélyülten gondolkodtak a megvalósítás módjairól. Elhangzott több kritikai megjegyzés Az egyik ne­velő kifogásolta, hogy a pe­dagógiai kísérletekről kevés a használható információs anyag. Többen kívánják a tanári segédkönyvek korsze­rűsítését. Megemlítették, hogy az utóbbi években hát­térbe szorult a tanárok szak­mai továbbképzése. Bírálat érte a testkultúra fejleszté­sének lehetőségeit is. Kedvező vélemények hang­zottak el a komplex tantár­gyi kísérletekről, a differen­ciált csoportos foglalkozá­sokról, és az első osztályt megelőző előkészítő foglal­kozásokról. amelyet többen hosszabb időtartamban lát­nának célszerűnek. Hogy a martfűi általános Iskola nevelési értekezlete mennyire nem csupán az is­kola belső ügye volt, azt az bizonyítja, hogy részt vet­tek rajta a járási és a nagy­községi pártbizottság, illetve a helyi tanács képviselői, és segítségüket ígérték a peda­gógusoknak a párthatározat végrehajtásában. —• bistey—szabó — képzelni, hogy az a sarkan- tyús tiszti csizma, amit olyan hűségesen árul, gazdára ta­láljon. De azért rákérdezek: — A lovaglócsizma? Az se kell? — Hozom-viszem, már nem is tudom hány éve. A mes­tertől hallottam, hogy vala­melyik tiszt úré volt, még 45 előtt. Nála hagyta. Szegény vitéz úr, gyorsan mennie kellett, hogy az ezüst díszsarkantyús csizmáját is n suszternál hagyta. Dehát mindegyikük hagyott valami tűzrevalót. A „törzsökösök” — így mondják magukról —• akik húsz-harminc éve vagy ré­gebben itt árulnak. Életfor­ma, szórakozás, nosztalgia nekik az ócskapiac. Meg na­gyon, nagyon soványka meg­élhetés. Tőlük tudom: meg­boldogult bácsika tizenvala- hány évig árult egy detekto­ros rádiót; exgrófné — nyu­godjék — horribilis árra tar­totta csorbafüles teáskészle­tét, mert benne volt a csa­lád ősi címere; félnótás va­laki bükkfakereszteket kí- nálgatott, hogy a nazareti- kert fáiból vannak... De nem kell a daróc pantalló sem, a vattás lélekmelegítő sem, a petrofor se.j. A gyári selejtszőrmének, festéshibás fonalaknak, mű­anyagoknak, összeillő félpár zokniknak van még vala­micske keresletük. Ezeket jobban megveszik: prémnek, subaszőnyegnek, díszpámá- nak... A régi holmikból egyre kevesebb a felhozatal. A ke­reslet szinte filléres, aki ott vásárol, az is inkább titkol­ja, mintha érezné, jobbára az önmaga szegénysége kény­szerítette ki a perifériára, ahová kiszorult a megkopott i' -.1. . '■"’omja. •H * — (Folytatjuk) PETŐFI ÉVFORDULÓ Szakmunkástanulók szavalóversenye Rádióamatőrök Bcléotek az ötezresek családjába A tantestület elmélyülten elemezte a határozatot ÍUutyott évek vására gánafc! ügy sincs vevőszán­

Next

/
Oldalképek
Tartalom