Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
1972. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakemberek. ✓ szakmunkások H a valaki tíz évre visszamenően végignézi azt. hogy az egyes munkaterületeken miként alakult a termelőszövetkezetekben dolgozó emberek részesedése, könnyen megállapíthatja: a fizikai munkások közül a legnagyobb mértékben rendszerint a szarvasmarha-tenyésztők keresete nőtt. Ugyanakkor az adatokból az is kiolvasható. hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a legnagyobb az évi összkereset. Kivétel persze akad, de ez nem változtat az általános helyzeten. Egy másik jelenség: a leggyakrabban a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók személye változott. Közöttük kevés a fiatal, a szarvasmarha-tenyésztéshez tartozó munkakörbe nehéz új embert beállítani. A keresetek és a fluktuáció között látszólag nagy az ellentmondás. Pedig törvényszerűen alakultak így a dolgok. A gazdálkodásnak ezen a területén aránylag keveset változott a munka jellege. Miközben az üzemen belül a búzatermesztés a kukoricatermesztés, a baromfitenyésztés régi, hagyományos munkafolyamatai a gépesítés és a kemizá- Lás révén alapvetően módosultak, itt az esetek nagy részében a fő munkaeszköznek megmaradt a villa, maradt a rendkívül hosszú munkanap, s nem egy her lyen még a kézi fejés is- A munkakörülmények keveset Javultak, s bár a heti egy szabadnapot legtöbbször kiadják, a szarvasmarhatenyésztéssel járó folyamatos lekötöttség sem tette vonzóvá e tevékenységet- A szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés, hizlalás megváltozó közgazdasági szabályozói, lassacskán kibontakozó új lehetőségei nagyon helyesen arra ösztönzik a legtöbb nagyüzem szakvezetőit, hogy tüzetesen megvizsgálják gazdaságukban a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét Mindezt pedig teszik azért, hogy pontosabb programot állíthassa- . nak össze. Érdemes egy ilyen elemzéa során külön kitérni a szarvasmarha- telepeken kialakított munkarendre, a munka minőségére, a arra, hogy mennyire fegyelmezetten tartják be a tehenészetekben, a borjú", a növendéknevelésben, a hizlalásban előírt követelményeket Melyek a munkarend, a fegyelem megsértésének leggyakoribb okai, milyen a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók szakmai felkészültsége, mennyire rendszeres és következetes az ellenőrzés, s milyen annak szakmai színvonala, minősége? Olyan kérdések ezek, amelyeknek tisztázása lényegesen hozzájárulhat a sikeres ' munkához, a szarvasmarhatenyésztéshez újabban fűzött üzemen belüli remények megvalósításéhoz. Az természetes követelmény — ha nem is lehet egy csapásra megvalósítani —, hogy a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók munkakörülményei javuljanak. Ebben az ötéves tervben — miután új telepeket nem lehet tömegesen építeni — a már meglevők korszerűsítése került előtérbe- A modernizálás, a nagyüzemi. iparszeru termelés megteremtésének lehetőségei szerteágazóak- A meglevő épületek méretéről, típusától függően formálható a tartástechnológia rendszere. Az épületek egy-egy tele- pen belül Is gyakran mások és mások. Ez bonyolulttá teszi a megoldást, s a szakemberek elé nagy feladatot állít: hol milyen módon változtassanak, egyáltalán érdemes-e változtatni? Amikor új telep átadásáról van szó, lassacskán természetes lesz minden gazdaságban az a követelmény, hogy szakmailag képzett emberek irányítsák, szervezzék ott a munkát, s a végrehajtásban résztvevők is rendelkezzenek szakmai ismeretekkel. Ám hiba lenne figyelmen kívül hagyni a szakmai felkészültséget a mór meglevő telep korszerűsítésekor. Nagyon, de nagyon ráfér a legtöbb gazdaság tehenészetére, a szakmai ismeretek, a szakképzettség. a hozzáértés „korszerűsítése” is. (Jelenleg évente a fiatalok képzése során mintegy 500 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás szerez bizonyítványt A felnőttek közül ennél kevesebb — háromszáz ember — sajátítja el az ismereteket szakmunkás szinten, s a felnőttek közül hat- százan betanított munkás képesítést szereznek. Nem mondhatjuk tehát hogy túlságosan sokan tanulnak a szakmunkás- és betanított munkás képzés intézményedben. S gond az is hogy közülük jó páran nem a tanult szakmájuknak megfelelő munkakörbe kerülnek. A következő években mintegy 200 állattenyésztő üzemmérnök és félezer mezőgazdasági mérnök kerül ki esztendőnként a felsőfokú oktatási intézményekből. Az üzemmérnökök' természetesen nem mind szarvasmarha-tenyésztők. Énnek ellenére elmondható, hogy a szarvasmarha-tenyésztési programot követi az iskolai és tanfolyamos képzés- Aránylag nem túl nagy azoknak az állattenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteknek a száma, amelyekben nem dolgozik felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember. összetettebb feladat a szakmunkás színvonal megteremtése a munkában résztvevőknél. Néhány tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi képzés — különösen nagyobb gazdaságokban, amelyekben az oktatás szintje is megfelelő lehet — gyorsan, eredményesen bővítheti a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók ismereteit. A leglényegesebb^ miközben a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének, a termelés növelésének, a gazdaságosság javításának anyagi műszaki feltételeit vizsgálják a nagyüzemekben, és e kérdések tanulmányozására, megválaszolására szükségszerűen nagy energiát fordítanak, legalább ilyen következetességgel törődjenek a személyi feltételekkel is. Ha igaz az, hogy mindennek az ember a mozgatója, akkor az is igaz, hogy valamennyi elgondolás megvalósítása olyan mértékben Sikerül, amilyen mértékben értik a dolgukat azok. akik a kivitelezésben tevékenykednek. A. L Nrpszerű a KST Az országban működő 4900 Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár változatlanul népszerű a dolgozók körében; egyrészt mert gyakorlatilag azonnal segítséget nyújt tag- ! i jainak az előre nem látott í: kiadásokra, másrészt mert a tagok többsége a ..házi bank” Eozreinüködésével gyűjti őszsze a karácsonyi és az újévi kiadásokhoz szükséges pénzt. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakban megtakarított összegeket országszerte iizetik az üzemekben a vállalatoknál. Az idén mintegy ítOO 000 KST-tag veszi fel az év folyamán félretett több mint másfélmllliárd forintot. Tízéves a földgázprosram a megyeszékhelyen (Tudósítónktól) Tíz évvel ezelőtt, — 1962 őszén érkezett meg a földgáz Szolnokra, gyulladt ki az első ünnepi fáklyaláng a Kossuth téren. A szénhidrogénmezők termékének bekapcsolása — forradalmasította a város energiaellátását. Az indulás első évében, 1963-ban csupán 366 fogyasztóhoz jutott el a gáz és a felhasználás 1 millió 355 ezer köbméter volt. Tíz év távlatában ez az arány megsokszorozódott Jelenleg csaknem 8.5 ezer háztartás, közület és 20 nagyüzem fűtését illetve energiaellátását biztosítja a földgáz. Gázenergiával történik a termelés — többek között a Tiszamenti Vegyiművekben, a Papírgyárban. a MÄV Járműjavítóban és a BVM szolnoki gyárában is. Az 1972. évi földgázfelhasználás, csaknem elérte a 40.5 millió köbmétert. A Zagyva-parton épülő lakótelep távfűtésű lakásainak hőközpontját gázenergia látja el. Gázenergiával fűtik az állami és szövetkezeti, valamint az OTP-lakásokat de számos családi házban is földgáz biztosítja már a fűtést A földgáz megérkezését követő időszakban kialakult a gázszolgáltatás szervezeti rendszere a városban. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat szolnoki üzemegysége ma már két megyére kiterjedően biztosítja a szolgáltatást Pest és Szolnok megyében, többek között Cegléden, Törökszentmiklóson, Karcagon, Kisújszálláson és Kunmadarason látják el a földgázszolgáltatás teendőit Kilenc hónap alatt A megye gazdasági élete MSI mutat a statisztika Megyénk gazdasága 1972. eddig eltelt háromnegyedévé- bem is tovább erősödött, de az is igaz, hogy a fejlődés üteme több mindenben, mérsékelt volt. Bővült kedvező nyereségalakulással, javuló készletgazdákodással, valamint az első félévben tapasztalt termelési és értékesítési feszültségek enyhülésével a termelés és a forgalom. — A beruházás általában harmonikusabb volt, mint a korábbi években. A vállalatok és a szövetkezetek a folyamatban lévő beruházások koncentráltabb, gyorsabb befejezésére törekedtek, és kevesebb új építkezést indi- tottak. Az 4>r**zág»os álla" alatt Az állami vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak teljesítési értéke 1062 millió forint volt, 1.5 százalékkal kevesebb, mint 1971 hasonló időszakában. A tanácsok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházási teljesítése 29 százalékkal volt magasabb, illetve 14 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mindkét szektorban nőtt a beruházáson belül az építés aránya, ellentétben a gépbeszerzésekkel, amelyek csökkentek. Az ipar termelése 4.9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 10.6 százalékkal szemben. Ezen belül a tanácsi ipar termelésének növekedése volt a legjelentősebb. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4.6 százalékkal növekedett. Előrehaladás, bogy a termelés növekedését 93.9 százalékban a termelékenység emelése fedezte, s ez lényegesen magasabb volt a múlt évinél (44.7%). Ennek ellenére megyénk az országos átlagtól elmaradt, mert abban a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység biztosította. Az ipari termelés a kereslethez jól igazodott , éppen ezért kevesebb értékesítési gonddal küzdöttek a vállalatok, mint korábban. A könnyű-, ezen belül a cipő- és textilipar első félévi értékesítési nehézségei mérséklődtek a harmadik negyedévben. Kevesebb lakás épült Az építőipar 753 millió forint építési-szerelési munkát végzett. 9 millió forinttal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezzel egyidejűleg nőtt az egy építőipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák értéke is. Az építőipar munkája olyanképpen javult, az előző évihez képest, hogy csökkent a munkahelyek száma, az egy munkahelyre jutó építőipari munkáslétszám pedig emelkedett. Ebben előre a legtöbbet a minisztériumi építőipar lépett. Kedvezőtlenül alakult viszont az állami építőipar átadta új lakások száma, ez csak 429 lakás volt az 1971 háromnegyedévi 736-tal szemben. A minisztériumi építőipar az év végéig 754 lakás átadását tervezte, és ebből háromnegyedév alatt még csak 395- öt adott át. A mezőgazdaságban, az 1971 évinél jobb volt a terméskilátás. Az őszi betakarítás ú növények közül előzetes adatok szerint — rizsből közel 25, kukoricából 40, cukorrépából 380. burgonyából 111 mázsa termést vettek le hektáronként. Az állatállomány alakulását tekintve az 1972. szeptember 30-i szarvasmarhaállomány 3 ezerrel, a sertésállomány pedig 53 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A tehén- és a kocaállomány viszont növekedett. Az állati termékek közül a vágósertés értékesítése 19 százalékkal emelkedett, a tejé pedig az előző óv hasonló időszakával megegyezik. A baromfi és a tojás értékesítése csökkent. amit főként a szakaszos értékesítés és az export- összevárás eredményezett, tehát fejlődött. 1972. háromnegyedévében a megye gazdasága és ennek alapján a lakosság életkörülményei is javultak. Megyénk 1972-ben is eredményes évet zár, és alapvetően teljesülnek a IV. ötéves tervidőszak időarányos — két évre szóló — céljai. Berta Zsuzsanna KSH Szolnak megyei igazgatósága Bauxit — Aiumínium- íeldolgozás — Fejlesztés A szovjet—magyar timföld-alumínium egyezmény első évtizede Fejér megye bauxit-bányászatára és alumínium félkész termelésére is nagy hatást gyakorolt- Az elmúlt tíz év alatt húsz százalékkal emelkedett a bauxit kitermelése és megháromszorozódott az alumínium félkész- és késztermékek gyártása. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat üzemei 1962- ben 627 ezer tonna bauxitot termeltek és ennek a mennyi, ségnek több mint a felét a gánti külfejtés adta. Az idén várhatóan 770 ezer tonna bauxit kerül ki Fejér megyéből. s a fejlődést jól érzékelteti hogy ma már csak 15 százalékos a külszíni fejtés részaránya. A termelés az utóbbi években egyre inkább a mélyművelésre tolódott át. A vállalat a rakodás-szállítás gépesítését csaknem teljesen megoldotta, valamennyi bányájában korszerű biztosító szerkezeteket alkalmaz. A Szovjetunióból érkező alumínium tömböket zömmel a székesfehérvári könnyűfémműben dolgozzák fel. Az egyezmény első évtizede alatt háromszorosára emelkedett a gyár termelése, jelenleg évi 58 ezer tonna hengerlés!, 22 ezer tonna préselő és 800 tonna kovácsoló kapacitással rendelkezik a gyár. A tavaly befejeződött fejlesztésre több mint három milliárd forintot fordítottak és 1973 elején újabb bővítés kezdődik. A fejlesztéssel a székesfehérvári gyár 1975-re évi 71 ezer tonna, az ötödik ötéves terv második felében évi 92 ezer tonna lemez és egyéb félkésztermék előállítására lesz képes. Ellenőrizte a járási NLB Az alapszabályban rögzítik Ülést tartott tegnap a szolnoki járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Legfőbb napirendi pontként az ifjúságról szóló. 1971. évi IV. törvény végrehajtásának a szolnoki járás területén szerzett eddigi tapasztalatairól tárgyaltak. A szúrópróba szerűen kijelölt 18 gazdasági intézményhez küldött adatközlő lapok, kérdőívek, valamint a NEB- megbízottak tapasztalatai alapján szerkesztett jelentésből kiderült, hogy a gazdasági egységek 80 százaléka még nem készítette el (vagy éppen folyamatban van) az ifjúsági törvény végrehajtására vonatkozó intézkedési tervét. Legtöbb helyen arra hivatkoztak, hogy csak a kitűzött határidőre, 1972. december Ipolyszegi Mihály, a KISZ!) V műszaki osztályvezetője nyitotta meg tegnap Szolnokon huszonhárom ipari szövetkezet árubemutatóját. (Képünkön) A jövő évi szerződéskötések jegyében tartott kiállításon az iparcikk kiskereskedelmi vállalat képviselői, a megyei fogyasztási szövetkezetek elnökei és boltvezetői a bemutatott mintegy négyszáz termék közül főleg a cipők, bőripari cikkek Iránt érdeklődtek. A ..kereskedelmi napot” jól zárta a törökszentmiklósi Ruházati Szövetkezet. Hét kiskereskedelmi és öt szövetkezeti áruház rendelt müszőr" més télikabátjaikból és már a jövő tavaszra készülő átmeneti kabátokból. Több fogyasztási szövetkezet üzletével kötött szerződést a szolnoki, a túrkevei háziipari és a kisújszállási Kunsági Egyesült Cipész Szövetkeaet. 31-re kötelesek elkészíteni, a termelőszövetkezetek pedig a módosított alapszabályokban kívánják majd rögzíteni. — Ahol már elkészítették az intézkedési terveket, ott is csak általánosságban rögzítették a tennivalókat. A felmérés során azt is megállapították, hogy sok fiatal nem ismeri az ifjúsági törvényt, bár a KlSZ-alap- szervezetek kötelező programjában szerepelt annak feldolgozása, részletes ismertetése. A vizsgált gazdasági egységek 79 százalékánál — rendszeresen meghívják a vezetőségi ülésekre az if júság képviselőit, 20 százalékénál csak időnként, 10 százalékánál pedig — például a tisza- jenői ÁFÉSZ-nál egyáltalában nem. A szövetkezeti vezetőségekben elenyészőén kevés a fiatalok aránya. A bérezést vizsgálva kiderült, hogy 3Q éven aluli, illetve a 30 évnél idősebb szak- és segédnjunkások bérszlntje azonos szakmában csaknem egyenlő, viszont az adminisztratív dolgozóknál és a középvezetőknél nagy különbségek mutatkoznak. A jelentés megvitatása én elfogadása után, az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében a NEB-ülés határozatot hozott. A járás valamennyi gazdasági egységéhez intézett felhívásában — ragaszkodva az 1043/1071. számú kormányrendeletben foglaltakhoz — megielölte a további tennivalókat. 1973 második félévében újabb vizsgálatot tart a NEB a most hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. K. fc
