Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Eszmék és könyvek E gyetlen ország sem oly’ hatalmas, mint a betűk birodalma. A táblák közé fogott lapok írott, nyomtatott mondatai immár évezredek, évszá­zadok óta az ember természetes kísérői. Ám alig több mint egy évtized is jelzője, bizonyítója lehet lényeges változá­soknak. Tizenegyedszer rendezik meg a most zajló poli­tikai könyvnapokat; tizenegyedszer igazolódik be, hogy ott, ahol történelmi szemmértékkel nézve még nemrég is csu­pán kevesek szellemi tápláléka volt a betű, ma növekvő tömegigényt elégít ki a szépirodalom, s a politikai irodalom egyaránt. Tavaly 5536 művet 53,4 millió példányban nyomtattak ki hatónkban. Sorolhatnék az átlagokat, a kiugró sikereket, de aligha szükséges. Mindennapi tartozéka, segítője éle­tünknek a könyv, s ahogy tágul a látóhatár, úgy növekszik a politikai irodalom jelentősége. Ismerősöknél s ismeretleneknél megfordulva nem mu­lasztom el könyveik szemügyre vételét- Mi minden érdekli, izgatja, teszi kíváncsivá az embereket! Hiszen van könyv, amelynek forgatása nem több, mint időtöltés, könnyed szó­rakozás, ám művek légiója csak altkor kerül a polcokra, a kezekbe, ha tényleges igény, szellemi éhség, tudásgyara­pítást fontosnak tartó szándék emeli oda. A politikai irodalomnak jelentősége mellett a be­fogadására kialakult készségről is szólni kell. A közgondolkotós szintjének növekedéséről, az országhatáron átnyúló figyelemről, arról, hogy napjaink embere nemcsak tudni akar a világ dolgairól, hanem érteni Í6 kívánja azokat. Sokat mond minderről, hogy évente negyvenmillió forintot tesz ki a politikai irodalmat gondozó Kossuth Könyvkiadó forgalma. Ám az összeg csak jelző, amely szerzők, művek és olvasók egymásra találásának csupán egyetlen mozzanatát rögzíti. Mert ennél fontosabb — s persze, jóval előbbre való — az az érték, amelyet a könyv­táblák közé fogott eszmék, érvek, tények közvetítenek és earjasztanak. Az az érték, amely a marxista világnézet tér­hódításából fakad, a kiművelt, s bonyolult viiág ezernyi dolgában könnyebben eligazodó emberfők által jön létre. ltalános, kivételt nem ismerő folyamat lenne már ez? Tudjuk, szó sincs róla. Vannak fehér foltok, társadalmi csoportok, ahová még nehe-' zen. sók akadályon át jut csak el a Kor meghatározó esz­méjének szava. Van tehát tennivaló is bőven megnyerő-' sükért, ahogy magának a kiadásnak is még frissebbé, rugal­masabbá kell válnia- Napjaink emberét szivesen, nevezik racionálisnak, azaz szervezőnek, rendszer-teremtőnek, az összefüggések kutatójának. Sok az igazság e megállapítás­ban, hiszen ahogy egyre bonyolultabbá válik a világ, úgy növekszik az eligazodást segítő eszközök szerepe­A politikai irodalom hazánkban alig két és fél évtizedes múltja jó indulásnak, kedvező startnak tekinthető. Jöven­dője ígér — a társadalom állapotát, változásra való kész­ségét, a megértés iránti tömegigényt tükrözve nagy táv­latokat. S nagy eredményeket. Elosztották az üdülő jegyeket Ülést tartott az bZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökségi ülésén tegnap tárgyaltak az 1973. I. félévre szóló üdülőjegyek el­osztásáról. Az 1971. december 31-i statisztika 113 778 szerve­zett dolgozót tart számon a megyében. Ezt az irányszá­mot vette alapul a SZOT Üdü­lési és Szanatóriumi Főigaz­gatóság, így Szolnok megye az első félévre összesen 2572 beutalót kapott Az üdülője­gyeket egyes szakmákban dolgozók létszámához viszo­nyítva osztották el a szak- szervezetek megyei bizottsá­gai között. Azt tapasztalták eddig, hogy egyes üzemekben szá­mos üdülőjegy megmarad, például a martfűi Tisza Cipő. gyárban tavaly 78 beutalót nem használtak fel. Ezért született az a javaslat: elosz­táskor fokozottan tartsák szem előtt, hogy az üzemek az előző években hogyan használták fel az üdülőjegye­ket. Kapjanak annyival keve­sebbet, amennyi az előző év­ben megmaradt. A gyermek gyógybeutalóje. gyek elhelyezése eltér az ed­digi gyakorlattól. Az iskolák által javasolt gyerekek szü­leinek munkahelyére küldik a jövőben a beutalót. Szó volt arról is, hogy év­ről évre csökken a szakszer­vezeti üdültetésben a fizikai dolgozók részvétele. Tavaly például a beutalt üdülők 36 százaléka volt fizikai mun­kás, az idén további 4 száza­lékkal csökkent az üdülő' munkások száma. Az elnök­ség döntése: a megyei bizott­ságok az üzemek szakszerve­zeti bizottságainak bevonásá­val részletesen vizsgálják meg ennek okát. És tegyenek lépéseket a helyzet megvál­toztatásáért. Heti világhíradó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON.) Jobb áruellátásra, áruházakra, üzletekre van szükség Tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Közérzet és felelősség: e két szó nagyon sokszor hang­zott el a Szolnok megyei or­szággyűlési képviselők teg­nap délelőtti ülésén, össze­gezték ugyanis a környező megyeszékhelyeken a keres­kedelmi ellátásban szerzett tapasztalataikat és megtár­gyalták Szolnok megye, ki­emelten, Szolnok város keres­kedelmi ég szolgáltatási el­látásának helyzetét, a fejlesz­tési feladatokról szóló tájé­koztatót. Ezt Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke, or­szággyűlési képviselő és a szolnoki Városi Tanács elnö­kének távollétében dr. Orbán Péter elnökhelyettes terjesz­tette elő. Részt vett az ülé­sen dr. Gergely István, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, a megyei tanács osztályvezetői, a tsz területi szövetségek tit­kárai, a KISZÖV-, a MÉ­SZÖV elnöke, a MÉK me­gyei igazgatója. Lapunkban annakidején folyamatosan, beszámoltunk országgyűlési képviselőink­nek a szomszédos megye­székhelyeken szerzett tapasz­talatairól, és összehasonlító adatokat is közöltünk Szol­nok kereskedelmi ellátottsá­gának helyzetéről. Akkor is megírtuk és ezen a tegnapi tanácskozáson is egyértel­műen kimondták a vitában, felszólalók: a megyében nincs különösebb gond e tekintet­űért, de Szolnok ellátása egy­értelműen rossz. Dr. Gergely István így foglamazta ezt meg: a mi pártunk politikája az embe­rek jó közérzetét szolgálja. Arra törekszik, hogy az em­berek megkaphassák mind­azon szellemi, kulturális, gazdasági javakat, amelye­ket szocialista társadalmunk mai fejlettségi fokán adhat. Ha ezt nézzük, akkor a ke­reskedelmi ellátás politikai kérdés. Ezért sem nyugod­hatunk bele abba, hogy az ország megyeszékhelyei kö­zül a mi városunkban a leg­rosszabb a kereskedelmi el­látás. Ugyanakkor azt is ki­mondta: ez a megye és szék­helye az ország ipari, mező- gazdasági termelésében je­lentős helyet foglal el. Joggal várják el az embe­rek, hogy ahhoz hasonló szintű ellátásban részesül­jenek, mint amilyen szin­ten ők kiveszik részüket az ország nemzeti jövedel­mének termeléséből. Szol­nokon azonban nemcsak nincs elegendő üzlet, ha­nem rossz az áruellátás is. Nincs elegendő választék, az emberek — különösen a kis­keresetűek — kénytelenek az olcsó áruk hiányában a drágább iparcikkeket, élel­miszereket megvásárolni. „Mire van most szükség? Ke­vés beszédre, sok árura, áru­házra, üzletre.” Tényként és elismeréssel szóltak a felszólalók mind­azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a tanácsok és a kereskedelmi szervek a III. ötéves tervben a megye és a megyeszékhely kereskedel­mi hálózatának, a szolgálta­tások fejlesztéséért tettek. Tóth János azonban az el­ismerés mellett többek kö­zött azt is fejtegette, hogy őszintén szembe kell néz­nünk jelenlegi helyzetünk­kel, mert a fejlesztés elle­nére elmaradtunk és az el­látásban a jelenlegi állapo­tok tovább tarthatatlanok. összehangolt, világos, fele­lősségteljes együttműködés­re van szükség, ha javítani akarunk a helyzeten. Márpedig javítani kell! A IV. ötéves terv teljesítése (49—50 ezer négyzetméterrel tnövelni az" üzletteret) ve­szélyben van. Eddig a terve­zett hálózatbővítésnek csu­pán mintegy 10 százaléka valósult meg.' Az okokat ku­tatva mondta: „Mindig ké­sőn szállunk fel a vonatra és nem érkezünk meg az állo­másra”, vagyis nem hasz­náljuk ki kellően és főleg időben például a kooperá­ció és a költségvetési támo­gatások adta lehetőségeket. Példának említette, hogy a merev szemlélet és a nem megfelelő helyi kereskedelmi politika miatt hiúsult meg Szolnokon a Hűtőgépgyár bemutató termének, egy nagy bútoráruháznak, ifjúsági szó­rakozóhelynek létesítése. Ez utóbbihoz pedig a BELKER 1 millió forint támogatást is adott volna. Vannak a me­gyében jelentős élelmiszer­ipari üzemék. de vagy nin­csenek üzleteik, vagy ha van­nak, nem jó az áruellátá­suk. Az okok közé sorolta: úgy tűnik, mintha a Belke­reskedelmi Minisztérium ága­zatirányító tevékenységében sem volna minden rendben. A fejlesztések nem a te­lepülések között meglévő különbségek kiegyenlítődé­se irányába hatnak. Nem jó, hogy a fejlesztéseket csak a vállalatokra bíz­zák. A BELKER például a szol­noki Centrum áruház építé­sét a negyedik ötéves terv idejére tervezte, a vállalat viszont csak 1981-re, ugyan- altkor olyan városokban épít új áruházat, ahol az már a negyedik olyan kereskedel­mi létesítmény. A megyei és a városi ta­nács vezetői tárgyalásokat tartottak a különböző szer­vekkel, de sajnos egyelőre nem sok eredménnyel. A szolnoki Centrum áruház építéséről még mindig tár­gyalnak. A Zagyvaparti la­kótelepen az iparcikk kiske­reskedelmi vállalat építi fel a 3500 négyzetméter alapte­rületű bútoráruházát. Ugyan­ott megvan a terület a me­gyei termelőszövetkezetek közös vállalatának ÁBC áru­háza építéséhez. Ahhoz hogy felépüljön ez az áruház vég­re meg kellene állapodnia a" vállalatnak és a tanácsnak ebben a fontos kérdésben. A Kassai—Réz utca térségé­ben az élelmiszer kisker épít ABC áruházat. A 4-es út kor­szerűsítésével kapcsolatos üz­letszanálást úgy ellensúlyoz­za a város, hogy a tiszti­klub épületét a tanács meg­vásárolja és átadja az ipar­cikk kiskernek. Az ÁFÉSZ- ek közös nagy iparcikk áru­házának építésére csak ak­kor lesz lehetőség, ha a SZŐ VOSZ anyagilag hozzá­járul a beruházáshoz. Az országgyűlési képvise­lők a vita elhangzása és összefoglalása után kialakí­tották közös állásfoglalásu­kat, amelynek egyik lénye­ges pontja; az országgyűlés különböző bizottságaiban, plénumán szóvá teszik és tá­mogatást kérnek a megye nagy gondjának megoldásá­hoz, Szolnok jobb kereske­delmi ellátásához. V. V. Ma: Tovább a kijelölt úton A Pártépítő munka Jászboldogházán * Vasárnapi dörmögések * Változások a nyugdíjszabályokban A Két perc nyelvművelés ír Amíg a ház felépül * Hortobágyi határszélen ☆ Mikszáthék embersege A. Késő ősz A Az 50 éves szovjet filmművészet Vlagyimir Bogatkin emlékezete Piaci szemle HÍ1ÍEK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Komszomol—KISZ együttműködés Tegnap délelőtt Moszkvá­ban, a Komszomol Közpon­ti Bizottságának . épületében Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bi­zottságának első titkára és dr- Horváth István, a KISZ KB első titkára aláírta a két kommunista ifjúsági szervezet 1972—1975-re szó­ló együttműködési prog­ramját. Az 1972—1975 közötti esz­tendőkre szóló együttműkö­dési munkaterv egyebek között aláhúzza1 országaink ifjúsági szövetségei folytat­ják azt a munkát, amelynek célja egymás életének jobb megismertetése. a társadal­mi termelékenység növelé­sében szerzett tapasztalatok kicserélése. Magyar—csehszlovák vegyesbizottság ülése A Parlament delegációs termében tegnap délelőtt a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési vegyesbi- eottság X. ülésszaka. A ma­gyar delegációt dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a csehszlo­vák küldöttséget Miloslav Hruskovic Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára, a két tagozat elnöke vezeti. Az ülésszakon megvitat­ják az előző ülésszak óta végzett munka eredményeit és a további együttműködés alapvető kérdéseit, áttekin­tik a külkereskedelmi for­ralom alakulását, napirend­re tűzik az Adria kőolajve­zeték építésével és üzembc- helyezésével kapcsolatos kérdéseket, megtárgyalják a dunai vízlépcsőrendszer lé­tesítéséről folytatott tárgya­lások eredményeit. Gímszarvast lőttek Abádszalókon Az őszi vadászati idény megkezdése óta sok megle­petés érte a Szolnok megye területén, cserkésző vadá­szokat. Az erdős, cserjés övezetekben gyakorta talál­koztak olyan nagyvadakkal, amelyek egyébként a hegy­vidéki erdőségben tanyáz­nak. Abádszalók környékén például egy jól megtermett, de igen rossz bőrben levő gímszarvast ejtettek el. Az alföldi területen szokatlan vendégen sérülési nyomokat találtak, amiből arra követ­keztettek, hogy a vándor­lás alatt autóval vagy más járművel „karambolozott”. Tizennyolc kávéfajta a bemutatón A kávé útja a termelőtől a fogyasztóig címmel kiállítás nyílt tegnap Szolnokon a Damjanich Múzeum föld­szinti nagytermében. A ki­állítás a kávétermeszlést és a hazai kávékereskedelem fejlődését mutatja be ere­deti írásos dokumentumok, fotók, valamint a kávéfel- delgozás és fogyasztás esz­közeinek felhasználásával, A bemutató — amely novem­ber 27~ig lesz nyitva, na­ponta 10—18 óráig — vá­sárlással egybekötött, ti­zennyolcféle kávét ízlelhet­nek meg az érdeklődők. Parlamenti delegáció utazik Bulgáriába A Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének meghívá­sára a közeli napokban Ap­ró Antalnak, az országgyű­lés elnökének vezetésével parlamenti küldöttség uta­zik hivatalos, baráti látoga­tásra a Bolgár Népköztár­saságba. Kiesett a Dózsa A tegnap délután leját­szott Budapesti Spartacus— Szolnoki Dózsa OB I-es vízi­labda-mérkőzés eredménye 4:3. Ezzel a Dózsa kiesett az első osztályból. NB I-es labdarúgó-ered­mény: ZTE—Budapesti Honvéd 4:1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom