Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
1972. november 1$. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Me gyei kommunista aktvaülés Szolnokon . (Folytatás az 1. oldalról) rnunkáskörzetekben, a kisebb községekben működő intézmények, nem utolsó sorban a körzeti iskolák fejlesztését. Alapvetőnek teltintjük az általános iskolák fejlesztését, a szakmunkásképző intézetek felzárkóztatását a szakközépiskolák szintjére. Emellett nem mondhatunk le — 6ajátos helyzetünknél fogva — a gimnáziumok, a szak- középiskolák fokozatos fejlesztéséről sem. A fejlesztés sorrendjét azonban tartani kell, mivel a gyenge általános iskolai hálózat a középiskolák hatásfokát is ropt- ja. Nagyobb és hatékonyabb segítséget várunk és igénylünk az üzemektől az oktatáspolitikai határozat megvalósításában. Mindent meg kell tenni — elsősorban irányító szerveink segítségével, — hogy felszámolódjék a tankönyvhiány. A felszereltség javításában is nagyobb öntevé- , kenységet várunk az isii kólák igazgatóitól, a pedagógusoktól és a tanulóif- ; júságtól. Az iskola is támasszon konkrét és reális igényt a községekben, városokban lévő üzemekkel, állami gazdaságokkal, tsz-ekkel szemben. 2. Tovább kell javítani oktatási intézményeink tartalmi munkáját A tartalmi munka megjavításának az alapja a nevelésközpontúság megvalósítása. Ezt az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozata így fogalmazta meg: „Közéleti, közösségi emberekre van szükség. A szocializmus teljes felépítését csak optimista, harcos emberek vihetik sikerre; olyanok, akik nem tűrik a közömbösséget, és nemcsak várják a társadalmi gondok megoldását, hanem minden képességükkel igyekeznek is élenjárni az élet minden területén.” Feltételemül igényeljük oktatási intézményeinkben a neveléscentrikusságot. Igényeljük, hogy a pedagógus — mint a jövő emberének formálója — politikánk legfőbb képviselője j legyen. Képviselje tudatosan a munkásosztály érdekeit. A politikusság ott kezdődik, ha a pedagógus érti és érzelmileg azonosul az újjal, ha pozitív értelemben példakép a tanulók előtt. A szocialista tanár—diák viszony is csak úgy alakulhat ki, ha az a szocialista tanár és a szocialista tanuló viszonya! Ehhez pedig elengedhetetlen a szocialista demokratizmus légkörében megerősödő szocialista nevelés. Az MSZMP KB 1972. jú- íiius 15-i határozata hósszú időre, mintegy 15 évre meghatározza közoktatásunk fejlődését — kezdte beszédét Tóth Tibor, majd hangsúlyozta: — Szól kultúrforradalmunk Jelentős eredményeiről, külön kiemeli és elismeri a pedagógusok áldozatkész munkáját. ugyanakkor kritikus a helyzet megítélésében. Komplex módon jelöli meg a ‘ továbbfejlesztés Irányait, beleértve ebbe az eddiginél nagyobb mérvű anyagi ráfordítás szükségességét is. A határozatot egész társadalmunk nagy érdeklődéssel várta és fogadta, de külön is nagy figyelemmel tanulmányozták a pedagógusok, a közoktatás területén dolgozók, hiszen legfőképpen reájuk hárulnak a végrehajtás és megvalósítás jelentős tenni valói. Az oktatási intézmények színvonalának emelésiről többek között a következőket mondotta Boros Ottóné: Az intézmények vezetőinek az oktátási intézményekben folyó munka tényleges politikai, pedagógiai irányítóivá kell válniok. Tanácsi szerveinknek ehhez az eddigieknél hatékonyabb segítséget kell nyújtaniok. Iskolai pártszervezeteink töltsék be az adott terület politikai irányítójának szerepét. Őrködjenek a felsőbb párt- szervezetek határozatainak következetes és maradéktalan végrehajtásán; Boros Ottóné — szervezzék a párt politikája megvalósításáért folyó munkát, alkalmazva a helyi viszonyokra; — biztosítsák területükön a helyi és a társadalmi érdek összhangját. Kezdeményezzék a gazdasági egységekben működő pártalapszer- vezetekkel az együttműködést az iskolai nevelőmunka feltételeinek, hatékonyságának javítása érdekében. A helyi problémák megoldására hozzanak megfelelő időben döntéseket, határozatokat, váljanak a helyi kezdeményezés központjává. Hirdessék és bátran védjék meg a párt politikáját. Éljenek a Szervezeti Szabályzatban biztosított jogaikkal, iskoláink munkájának pártellenőrzésével, az állami vezetők beszámoltatásával a határozatok végrehajtásában. Iskolai pártszervezeteink még ez évben dolgozzák ki a határozattal kapcsolatos konkrét tennivalókat, tervezzék meg a végrehajtás segítségét, ellenőrzését! Iskolavezetőink működjenek szórósán együtt a pártszervezetekkel. Fő célunk most, a végrehajtás megkezdésekor a határozat szellemének, egységes értelmezésének biztosítása. Énnek érdekében minden nevelőtestületben, az egész országban november 21-cn meg kell tárgyalni a határozatot és biztosítani a fenti Célkitűzést. Figyelmükbe ajánlom, hbgy a határozatban már eldöntött kérdéseket újra vitatni nem léhet. Felesleges arról vitatkozni pl., hogy hány évfolyamos legyen az általános iskola, vagy szükséges-e külön egyetemi előkészítők szervezése a középiskolákban vagy sem. Ezek eldöntött kérdések. Sokkal helyesebb az egyes feladatok jobb végrehajtásának módozatait megvitatni, Az iskolák igazgatói vitaindítókban térjenek ki a határozat főbb kérdéseire, ösz- szevetve ezeket megyénk és iskolájuk jelenlegi helyzetével, főbb problémáival. Nevelőtestületi értekezleteink akkor lesznek eredményesek, ha a határozat lényeges kérdéseit és szellemét tükröző beszámoló után aktív, progresszív jellegű, és elvi alapon álló vita bontakozik ki az azonnal is változtatást igénylő nézetekről, eljárásokról, a testület cselekvési egységéről. Nem érthetünk egyet az olyan felfogással, mely válogat a határozat megállapításai között, mondván; ez tetszik, ez nem tetszik. A határozat végrehajtása Lázár Barna általános Iskolai igazgató (Törökszentmiklósi felszólalásában megjegyezte, hogy a problémák es a feladatok zöme Szolnok megyében is ugyanaz, mint az ország többi részében. Éberen kell őrködni, hogy a határozat megvalósítása során ne sikkadjon el a nevelés ügye. Tervszerűségre .van szükség, és közben mindig korrigálni kell a hibákat, hiszen a nevelésben nem elegendő, ha csupán a folyamat végét vizsgálja meg a pedagógus, hogy jó munkát végzett-e. A továbbiakban józan mértéktartásra intette kollegáit az osztályozásban, ahol most elég sok bizonytalanság van az érdemjegyek alkalmazása körül. Hangsúlyozta a könyv megszerettetésének fontosságát, és felhívta a megye oktatásügyének irányítóit: adjanak meg minden szükséges eszközt az iskolai könyvtárak fejlesztésére. Bereczki La jós né általános iskolai igazgató (Szolnok) arról beszélt, hogy a kommunista pedagógusoknak kell mozgósítaniuk a többieket is a határozat megvalósítására. Megjegyezte, hogy az iskolák már korábban is tettek lépéseket az oktatás korszerűsítése érdekében, (például előadótermek létesítésével) de a munka zöme még ezután következik. Kiemelte az öntevékeny ismeretszerzés jelentőségét, egyúttal beszélt azokról a körülményekrőB (zsúfoltság, a napközisek elhelyezésének gondjai) amelyek csökkentik a munka eredményességét. A neveléscentrikus iskola jelentőségét méltatva részletesen beszámolt az iskolájában folyó nevelési kísérletekről. Kiss Gyula középiskolai tanár (Jászberény) a tanulók túlterhelésének kérdését taglalta. A túlterhelést többek között a tananyag csökkentésével fogják enyhíteni, de igen lényeges, hogy ez a csökkentés ne növelje az általános iskolákból középiskolákba kerülő diákok nehézségeit. Jászt Brúnó, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tanára 3 honvédelmi nevelésről beszélt. Mint mondotta, vannak eredmények a megyében, de az iskolák nem használják ki azt a lehetőséget, amit a katonai főiskola léte kínál. Arra kérte a pedagógusokat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a tanulók tiszti és tiszt ■ helyettesi pályára Irányításának. mert a jelenlegi helyzet nem kielégítő. A jobb pályairányításhoz szükséges, hogy a pedagógusok alaposabban megismerkedjenek a katonai főiskola életével, munkájával, az általa támasztott követelményekkel valamennyiünk legfontosabb kötelessége. Közoktatásunk továbbfejlesztése sok év, sokezer munkás hétköznapján végzett becsületes aprómunkával válik valósággá. Kommunista helytállással, teljes és tiszta szívvel végezzük ez irányú munkánkat. Az Iskolák fejlesztésének, a tanulók túlterhelésének elemzése után a következőket mondotta Tóth Tibor: A színvonalasabb nevelőmunkához szocialista jellegű, demokratikus nevelő- testületi légkör szükséges. Itt a hangsúly a szocialista jellegen van. Régi alapigazság, hogy jó nevelőtestületi közösség nélkül nincs jó iskolai vagy ifjúsági közösség sem. Az állami rendelkezések végrehajtásáért felelős szerveknek őrködniük kell a párthatározat szellemén, segíteni, ellenőrizni kell a különböző szervek, intézmények feladatainak megvalósulását, a központi akarat érvényesülését. — hangsúlyozta. D r. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában az iskolaügy több fontos területével foglalkozott. — A közoktatás kérdése, — mondotta — az egész világon az érdeklődés homlokterébe került. Nálunk is igen fontosnak tartják ezt a kérdést, sok fórumon foglalkoztak vele. Az oktatás fejlesztésének tizenöt évre szóló programját is a szakemberek széles körű bevonásával készítették elő. Ennek eredményeként a program legfőbb jellemzői: számvetés a realitással, konkrétság, igényesség. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyi összefogás jelentőségét, bár a feladatok megoldásához az ország áldozatvállalására van szükség. Minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, ezért mindent meg keil tenni a, megvalósításáért. Biztató, hogy a pedagógusok megértették oktatáspolitikai célkitűzéseinket. Minden tisztele. tét megérdemelnek, hiszen sokszor nehéz körülmények között kénytelenek dolgozni. Az a társadalom, amelyik tiszteli és megbecsüli a pedagógusokat, saját jelenét és jövőjét becsüli meg. Kiemelkedő eredmények is születtek a megyében az iskola - ügy terén, de számos gond is nehezíti az előrehaladást. A fejlődés ütemét meg kell gyorsítani, hogy ne maradjon adósságunk a jövő generációval szemben. A megye iskolázottsági szintje elmarad az országos átlagtól holott a modem ipar és mezőgazdaság egyre surge-. többen követeli a művelt szakembereket. Kapjon méltó helyet az általános iskola a közoktatás egészében, ehhez azonban a munka minden szükséges eszközét is meg kell kapnia. Nem lehet elfelejteni, hogy messziről indultunk, de korántsem elegendő ennek az ismételgetése. termi is keU, hogy felzárkózzunk. Elsőrendű feladat az iskolák közötti színvonalkülönbségek csökkentése, amit kizárólag a kedvezőtlen helyzetben lévők színvonalának emelésével lehet elérni. Dr. Gergely István a továbbiakban a tanulók és a pedagógusok túlterheltségéről, a nevelés hatékonyságának növeléséről beszélt, majd ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkinek kötelessége megtenni a lehető legtöbbet a program végrehajtásában. Kolozsvári László, fegyvemeki pedagógus arról szólott, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját befolyásolja az otthoni környezet, a baráti társaság. A tanárok munkája akkor lesz igazán eredményes, ha közvetve a gyerekeket érintő, iskolán kívüli hatásokat is ők irányítják. A fogadóórákat, a családlátogatásokat használják fel a szülők nézeteinek formálására. A pedagógusok a szocialista brigádok, az üzemi pártalap- szervezetek gyűlésein is ismertessék a korszerű nevelési módszereket B ed e Lászlón é, a KISZ MB titkára hozzászólásában arról beszélt, hogy javítani kell az iskolai KISZ szervezetek és az úttörőcsapatok munkájt. A diákparlamentek bizonyítják, milyen aktívak, vitaképesek a fiatalok. Javaslataikat azonban a tanárok gyakran nem veszik figyelembe. A jövőben változtatni keli a szakkörök szervezési rendszerén is. Jelenleg sok olyan szakkör működik az iskolákban, amelyik nem felel meg a tanulók érdeklődésének. Kisújszállás tanácselnöke, Oláh Lajos a város művelődési helyzetéről, gyermekintézményeiről beszélt. Az utóbbi években több budapesti vállalat hozott létre kihelyezett üzemet a városban, amelyekben sok nő talált jó munkalehetőséget. Az óvodák hamarosan túlzsúfoltak lettek. A város vezetői szeretnék, ha a központi vállalatok Is támogatnák egy új óvoda építését. Az Iskolákban összesen *5 tanterem van. ami elég lenne, de 14 sürgős felújításra szorűL Nagyon jó viszont a szaktanár ellátottságuk, a szakos órák száma meghaladja a 90 százalékot Lengyel Boldizsár iskolaigazgató (Tiszatenyó) e nevelők szerepéről hivatás- szeretetük fontosságáról szólt. A pedagógusképzés nem fejeződik be a főiskolákon — egyetemeken, hiszen a gyakorlati munkához nélkülözhetetlen ismereteket a munkahelyen szerzik meg a nevelők. Az igazgatókon igen sok múlik a határozatok megvalósításában. Nincsenek szuperigazgatók, akik egyedül képesek jó eredményeket elérni. Minden siker fontos alapja az igazgatók és a pedagógusok jó együttműködése. S zur g y i István, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára azokat a feladatokat elemezte, amelyek a határozat megvalósításában a pedagógus szak- szervezetre hárulnak. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához meg kell erősíteni a szakszervezeti bizottságokat. Felkészítésük gondja jórészt a megyei bizottságra háruL Különös nyomatékkai emelte ki, hogy a feladatok egységes értelme^ zésére van szükség, egyúttal pedig minden helyen a konkrét helyzet alapján kell meghatározni a tennivalókat S z al a i András szakfelügyelő (Cserkeszöilő) felszólalását a matematikatanítás korszerűsítésének szentelte. A továbbképzés és az önképzés fontosságáról beszélt, majd a szakkörökben és a tagozatos osztályokban szerzett tapasztalatok felhasználására hívta fel a pedagógusok figyelmét P app Imre iskolai párttitkár (Jászberény) a párt- szervezetek szerepéről szólt. Mindenkinek együtt kell működnie, akinek köze van az oktató-nevelő munkához. A pártszervezetek egyik igen fontos feladata: a koordinálás. Nagy Endre iskolai párttitkár (Törökszentmiklós) azt emelte kj. hogy az egyetértés kevés, tenni is kell a határozat megvalósításáért. A túlterhelésről szólva elmondotta, hogy ha a tanulóknak kevés ideje van arra, hogy gyerek is lehessen, akkor előbb-utóbb jelentkeznek a fegyelmezésbe!! problémák. A pedagógusok egy részébe túlságosan mélyen ivódtak bizonyos régi szokások, módszerek. A vezetők feladata többek között, hogy magukkal ragadják beosztottaikat az új módszerek elsajátításához. Beszélt az osztályozás megoldatlan kérdéseiről, majd a művelődési osztályok új irányítási módszerének kidolgozását sürgette, olyan módszerekét, amelyek összhangban vannak az iskolák önállóságának növekedésével. A hozzászólásokat Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője foglalta össze és értékelte, majd az aktívaértekezlet dr. Majoros Károlynak. a megyei pártbizottság titkárának zárszavával ért véaafc. Kommunista helytállással\ teljes és tiszta szívvel Tóth Tibor beszéde 4r aktívaülés vitája Az ülés résztvevői
