Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

1972. november 17.

SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP

3

Közkrn r*ny a Központi Bizottság illéséről

(folytatás az 1. oldalról)

a korábbinál jobban megoldódjanak.

A párt, a népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a kormány napirenden tartják a népesedés alakulásának nagyfontosságú kérdését. Számos részintézkedés történt a népiszaporulat

kedvezőbb alakulása érdekében. — A kedvezőtlen jelenségek okainak mélyreható feltárása és fokozatos megszüntetése azonban — tekintve a kérdés szerteágazó és bonyolult társadalmi, gazdasági és közegészség- ügyi vonatkozásait — körültekintő vizsgálatot kíván; ez folyamatban van.

III. A gazdasági építő munka

A X. kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek pártunk tevékenységében is döntő szerepe van. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, az elhatározott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van.

"I A népgazdaság az el- múlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött,

A nemzeti jövedelem — az 1961—67. közötti időszak évi 5.3 százalékos átlagával szemben — 1968—71-ben évi átlagban 6.1 százalékkal növekedett. A IV. ötéves terv első két évében a termelés össznövekedése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. Ugyanezen években a társadalmi összfogyasztás a nemzeti jövedelemmel közel azonos mértékben emelkedett.

Problémát okozott, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában 1971—72-ben a tervezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23 —25 százalék legyen.

2 Az ipar általános nö- * vekedési üteme a korábbiakhoz képest valamelyest — évi 6.8 százalékról, 5.7 százalékra — csökkent. Kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energiaipar. építőipar — az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerűen visszafogott. szénbányászat mellett, a ruházati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4.3 százalékkal nőtt. Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően növekedett az építőanyagipar termelése.

— Az iparban a termelés strukturális változásának iránya megfelelő, bár annak mértéké még nem kielégítő. A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti járműgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkezetes építési módot. a földgázfelhasználást, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnika alkalmazását — továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni.

A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termeléséinek további, gyorsabb ütemű csökkentése.

— A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét, előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfeleld munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10

' »agy vállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök.

— A kongresszus határozatának megfelelően az ipari szövetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve főleg a lakosság közvetlen szükségleteire termeljenek, a növekvő igényeknek megfelelően szolgáltatásokat végezzenek.

Az ipari termelés struktúrájának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosítani kell a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy értékű termelő- berendezések kihasználatlanok. A minisztériumok a termelési feltételek korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerőtartalé- kok felszabadítására, átképzésére és átcsoportosítására vonatkozó terveket, ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munkafeltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken.

Q A mezőgazdaság ösz* szes termelése az elmúlt két évben a tervezett évi 3.6 százalékkal szemben évi 4.6 százalékkal növekedett. Mezőgazdaságunk most már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyér- gabona szükségletét s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés, a baromfi- és újabban a sertéstenyésztés.

Most mezőgazdaságunkban, — az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben a cukorrépa-, a dohány-, és a zöldségtermesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gaz- ' daságosabbá tétele a fő feladat

/i Az ismert és még meg* levő hiányosságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött Ezt meggyőzően bizonyítja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban többéves átlagot összehasonlítva, az egy főre eső fogyasztás a régebbi évi 3.6 százalékkal szemben, az utóbbi időben évi 5.5 százalékkal növekedett

A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon ki; a kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeléseit, s feleslegesen ne halmozzanak fel készleteket.

A közlekedés és áruszállítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi teherszállítás, az autóbusz- hálózat, a személygepkocsi- állomány növekedése lendületesen folytatódik.

A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére. elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten.

A Az 1908. január 1-én életbeléptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközkuut

szolgálja a szocialista terv- gazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be. és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben. Legfőbb tennivalók a következők:

— A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai helyzetének és problémáinak átfogó elemzése. A kormány szerveinek, erre

építve, ki kell dolgozniok a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazda- sági szabályozók módosítását úgy. hogy azok 1975-ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek.

— 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szánbányászatban és a vil- lamosenergia-iparban, központilag szabályozva a bér- fejlesztést. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbér-szabályozás helyett a létszám-megtakarításra jobban ösztönző bértömegszabályozás rendszerét.

H Az új irányítási rend- " * szer bevezetése óta eltelt négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyob mértékben érvényesült. A tervező munka is fejlődött, növekedett a középtávú ötéves tervek megalapozottsága és szerepe. Ebben a ciklusban van először az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott, országos 15 eves távlati terv és annál hosszabb időre szóló fejlesztési programok kidolgozása. Feladataink:

A gazdaság tervszerű fejlődésének erősítése érdekében. javítani kell a népgazdasági tervek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervezőszervek közötti együttműködést és munkamegosztást. fokozni kell a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A tervek megalapozottságának javítása a központi fejlesztési programok és a beruházások jobb műszakigazdasági előkészítését, a naturális célok és a pénzügyi fedezet pontosabb ösz- szehangolását, valamint az ár- és értéktervezés fejlesztését teszi szükségessé.

— A népgazdasági tervezésről törvényt kell alkotni, amelyben biztosítani kell az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörét is. Növelni kell az ágazati minisztériumok felelősségét . tervjavaslataik realitásáért, a műszaki fejlesztés irányáért és a tervezési struktúra korszerűsítéséért. Megfelelő előkészítés után létre kell hozni a Minisztertanács szerveként az Állami Tervbizottságot, amely jobban összehangolja a minisztériumok és főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra. s ellenőrzi a végrehajtást.

fi A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségei f, túlméretezetté váltak,

szétszórtságuk növekedett, és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett. 1970—71-ben a beruházások és a fogyasztás együttes összege érezhető mértékben meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet: növekedett a költségvetési hiány 1 és az ország külföldi adóssága.

A Központi Bizottság és a kormány 1971 végén az 1973 évi beruházások fő összegét lényegében az 1971. év szintjén állapította meg. Ez megfelel a IV. ötéves terv tényleges beruházási előírásainak. Az intézkedések hatására 1972-ben a megfelelő szintre korlátozódtak mind a központi, mind a vállalati beruházások. A kérdés nagy népgazdasági horderejét számbavéve a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok külön, külön bármenynyire is Indokoltak volnának — összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit.

ü Jelenlegi gazdaságirá- nyitási rendszerünkben az árrendszer fontos szabályozó szerepet tölt be a népgazdasági tervek megvalósításában, a gazdasági munka hatékonyságában, a termelés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését.

Ugyanakkor az áraknál még számos megoldatlan kérdés van, ami a gazdasági fejlődést is zavarja. Az építőiparban az 1968-ban központilag e' határozott 13 százalékos áremelésen túl a termelői árak túlzott, évi 4 százalékos emelkedése, a kivitelezés költségeinek növekedése esetenként lehetetlenné teszik a tervek végrehajtását és súlyosan terhelik a költségvetést. Fix árú végterméket kibocsájtó számos nagyüzemnél a szabad árakkal dolgozó kooperáló vállalatok által felemelt termelői árak hatása nehéz problémákat okoz a gazdálkodásban.

A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas á lami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy résre indokolatlanul terheli a fogyasztót

A Központi Bizottság úgy foglalt állast, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni. de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A felismert hibákat ki kell küszöbölni. Ennek érdekében:

.— Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést- Ki kell terjeszteni az árváltoztatás «.bejelentési kötelezettségét, s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni.

— A tex'melői áraknál a rögzített, a limitált és a szabad árak mellett széleskörűen be kell vezetni a megrendelőt és a szállítót egyaránt kötelező szerződéses árak rendszerét.

— A kötött építőipari árak arányát a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámolni és maximálni kell a haszonkulcsot.

— A Központi Bizottság mér'egei ve a helyzetet, és megvizsgálva az illetékes állami gazdasági szervek idevonatkozó javaslatait, elfogadta, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők:

A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej- és tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell felemelni. Az utalványra adott csecsemőtől ára nem emelhető. Az élelmezési normák félémé’ésével, a költségvetés terhére a gyermekgondozó intézmények, a kórházak és hasonló intézmények tejellátásának eddigi szintjét fenn kell tartani.

A tei- és tejtermékek fo- gyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, az áremeléssel egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat. a családi oót’ékot. a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat egvsege- sen havi 50 Ft-tal fel kell emelni.

A költségvetés bevételeinövelése céljából fel kell eme ni az égetett szeszes italok és a cigaretta árát.

A költségvetési bevételeinek növelése céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése

miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés stb.) költségeinek részbeni fedezésére fel kell emelni a személyi tu ajdonban levő gépkocsik adóját — a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 100 Ft-tal, a motorkerékpárokét havi 20 Ft-talA Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénylő fogyasztói húsárakat is. Ügy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árának indoko.t es szüksége^ felemelésére 1976-ban, a következő öt- éve« terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús árának felemelését ezzel egyidejűleg és annál nagyobb mértékben bér. és szociálpolitikai intézkedésekkel. valamint a textil-, ruházati és egyéb iparcikkek árának csökkentésével ke 1 ellensúlyozni.

A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralevő részében maximálisan stabilizálni kell. A IV. ötéves terv végéig az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabadáras cikkek körét nem lehet bővíteni.

I í*. Országunk adottságai J • - különösen nyersanyag-szegénységünk — következtében népgazdaságunk. s annak fejlődése nagymértékben függ a nemzetközi gazdasági tevékenységtől- Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik és ma már a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedése a külkereskedelmi forgalom 2 száza’ékos növelését Igényli.

Mindennek következtében Magyarország széleskörű gazdasági kapcsolatokat épített ki, s azokat növelni kívánja a jövőben is. elsősorban a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.

Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt is lendületesen fejlődött. 1968— 69-ben a tervezett irányban, 1970—71-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően. Összességében az, import négy év átlagában évi 15 százalékkal, az export csak évi 12 százalékkal növekedett. Mivel ez az arány tartósan egészségte’en. a7 illetékes párt- és állami szervek 1971 decemberében határozott intézkedéseket hoztak és ennek eredményeként 1972 első 9 hónapja alatt az import 4 százalékkal csökkent. az export viszont 23 százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését. a-/, ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását az export és az import egészséges arányának tartós megteremtésével lehet csak biztosítani.

II Nemzetközi gazdasági "*■ * kapcsolataink különleges fontosságú eleme a KGST-urszágok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez*

ideig még csak kis mértékben tudtunk élni. Az együttműködés új, magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció közösen kido gozott komplex programja, amelynek megvalósítását a Magyar Népköztársaság minden tőle telhető módon, előmozdítja.

12 Á X. kongresszus gaz- daságpolitikai határozatainak végrehajtása folyamatban van, de ez még sokirányú. és lendületes munkát kíván az illetékes párt-, állami-, gazdasági szervektől, a társadalmi szervezetektől, a dolgozó tömegektől egyaránt. E határozatok végrehajtásától függ népgazdaságunk erősödése, az életszínvonal további emelkedése, szocialista társadalmunk fejlődése. A tennivalók gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében 1975-ig:

— A népgazdaság irányítóinak meg kell vizsgál niok a gazdasági fejlődést eddig hatékonyan segítő, de a nagy állami vállalatok műszaki, gazdasági fejlődését ma már inkább fékező, eszközlekötési járulék csökkentésének, esetleg megszüntetésének lehetőségét.

— 1975-ig a közszolgáltató vállalatok gazdálkodási rendjét újból átfogóan felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni az V. ötéves terv föladatainak megfelelően.

1 ‘I A feladatok megoldása

"•érdekében a gazdasági vezetőknek intenzíven kell dolgozniok a Központi Bizottság és a kormány üzem- es munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtásán. El kell érni. hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség. Ennek során gutát kell vetni az adminisztratív létszám egészségtelen, felduzzadásának is. E folyamatot a párt- és szak- szervezeti szervek fokozott mértékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék.

— Jó, hogy az utóbbi időben a szocialista munkaver- seny-mozgalomban egyre inkább a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjedjenek.

— A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell. hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden. szintjén a münka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására. az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére.

— Az ötéves tere végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett, új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, mint a jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb érvényesítését.

IV. Életszínvonal, szociális kérdések

A X. kongresszus Újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében.

A X. kongresszusnak az életszínvonalra vonatkozó alaptétele ég határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság teljes foglai.ko/.- taloltsaga ienyeyiébeu megoldódott. Minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti- Ás lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága javul. életszínvonala rendszeresen emelkedik.

A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak. a fegyveres erők tagjainak a pedagógusuknak, az egészségügyi, az i«azság- Ügyi, és egyes kulutrális in(folytatás a 4. oldalon)