Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 16. •* Az eltűnt város nyomában 1953 tavaszán az észak-bulgáriai Razgrad mellett ókori település romjaira bukkantak a részégek. Megállapították, hogy a leletek egy rég elfeledett, római kori város. Abritus marad ványai. Rövidfilmek a tévében Eredeti dokumentum* felvételek a repülés hőskoráról A repülés történetéből elevenít fel epizódokat november 21-én délután a Pozsony, Prága, Moszkva címmel képernyőre kerülő produkció. A filmet különösen érdekessé teszik az eredeti dokumentumfelvételek amelyek a repülés hőskorának egyes fejezeteit örökítik meg. Egy másik dokumentumfilm Ideál ‘72 címmel a mai fiatalok eszmény-keresésének kérdéseivel foglalkozik, egy közvélemény-kutatás kapcsán. A rendező Gárdos Péter. November 22-én, szerdán Pest ódon utcáit, épületeit mutatja be a „Régi pest- budai séták” című kisfilm, amely nemcsak képekkel, de dallamokkal is idézi fővárosunk múltját. Balázs János vagyok címmel portré-filmben ismerkedhetnek meg a nézők azzal a salgótarjáni festőművésszel, akinek képei és híre határainkon túlra is eljutott. Bibliográfiák írókról A fővárosi Szabó Ervin könyvtár a napokban jelentette meg a közelmúltban elhunyt Kamondi László bibliográfiáját. Ebben ismerteti a róla szóló irodalmat, valamint a könyvtárakban megtalálható műveinek és a művekről megjelent kritikáknak a jegyzékét. Hasonló munka készült az idei Nobel-díjas íróról, Heinrich Böllről is. A miskolci evangélikus egyház levéltárában eddig ismeretlen Kossuth-levélre bukkantak. „A hegyaljai ÁG. H. EV. magyar egyházmegye- elöljáróságának” címzett kézzel írott, négy ív terjedelmű levelet Kossuth Lajos kilencven éves korában írta Turin- ból, 1892. szeptember 4-én. A levél válasz az egyház- kerület megkeresésére, amelyben értesítik Kossuthot, hogy a tályai templom leégett. Kossuth — mint írja — sajnálattal értesült, hogy a tályai egyház véginségre jutott, s temploma, amelyben kilencven év előtt a szentke- resztségben részesült, rommá lett, mint ő maga is. A továbbiakban arról ír, Több mint fél millió A Bizományi Áruház Vállalat november 19-én délelőtt 10 órakor tartja a legközelebbi bélyegaukciót központjában (Budapest, IX. Kinizsi u. 12). Ezúttal 83 tételt árvereznek, kizárólag a tulajdonos által önként felajánlott gyűjteményeket. Az összes anyag kikiáltási ára az 500 ezer forintot is meghaladja, az első gyűjtemény 26 ezer forintért keres új gazdát. Az utolsó album a legértékesebb. A benne lévő magyar sorozatokért és blokkokért 54 ezer forintot kérnek. Árverésre kerül több olyan magyar gyűjtemény is, amelyik a nagyobb ritkaságok kivételével teljes. A legutóbbi kiadások mellett az első magyar bélyegből, az 1871. évi kőnyomat sorozatból több példányért versenghetnek a filatelisták. Ti jdonqágok A Balaton partján tervezte Czeslaw Slania grafikus a most megjelent öt értékű Az alvilági vileldíf A feltárt érmék és feliratok tanúsága szerint Abritus gazdag kereskedőváros lehetett. Lakosai bennszülött trákok és római tartományi telepesek voltak. A trákok megtartották anyanyelvűket. A temetkezési helyek igen értékes felvilágosításokkal szolgálnak a lakosság néprajzi összetételéről. A gazdag, tehetős trákok halottaikat magas homokdombok mélyére süllyesztették. A nem-trák nemzetiségű nagyurak síkfalú terméskő sírokba temetkeztek, különös alakú szarkofágokba. A szegényeket védőborítás nélkül tették a földbe, agyagedényeket, egy- egy bögrét, vagy vizeskorsót helyeztek melléjük, és mini. den esetben pénzdarabot helyeztek a szájukba, hogy megfizethessék a viteldijat az alvilág révészének, Káromnak, a Styx folyón keresztül. A „Farkasváros* A város nevének eredetéről és pontos helyéről megoszlanak a vélemények. Az osztrák Tomaschek profesz- szor szerint Dausdavának hívták; ■ Dausdavát Ptole- maiosz is említi, mint a Duna és a Balkán-hegység között fekvő várost. Az első bolgár archeológus, hogy a „kunyhó és a polgári ipar műhelye többet adott az országos gyűjtés során, mint a palota-,, az őt nem lepte meg. Hogy hivatalos támogatást nem kapnak annak oka a levél szerint nem ő, hiszen ő „ én, a kilencven éve kitagadott hontalan pária semmi sem vagyok, — írja, — hanem az elv és irány miatt, amelyhez igénytelen nevem hozzáfűzte a megmásíthatatlan történelem”... Levele végén adományáról értesíti az elöljáróságot'- „az aranyban lefizetett kétszázhúsz frankot, amelyről a mellékelt levél íródott, az itteni posta száz forint értékűnek számította’'. sorozatot, amellyel Svédország 90 éves királyát. VI. Gusztáv Adolfot köszönti. — Bélyegpárral mutat rá a szakmunkásképzés fontosságára az NDK postája. Az egyik címleten a jövő mestereit matematikára oktatják, a másik értéken az esztergagép rejtelmeivel ismerkednek a fiatalok. —A népművészet ismeretlen mestereinek üveg és kerámiamunkáit hat bélyegen örökíti Anani Javashov szerint, aki Razgrad környékén kereste a romokat, a Dausdava név trák eredetű; „daus” = farkas, „dava” == város, tehát „Farkasváros”-t jelent. Razgrad környékén két hasonló nevű város is volt. Az egyiket, Obritust, egy tőle délre fekvő másik várossal tévesztették össze a kutatások kezdeti időszakában. Végül az a feltevés bizonyult helyesnek, hogy a romok a hires Razgrad melletti Abritus emlékei. A hely 251-ben a rómaiak és a gótok véres hadszíntere volt, ahol a rómaiak vereséget szenvedtek, de a győzelmet arató gót seregből is harmincezer harcos vesztette életét. A várost földig rombolták. A centurió sírhelye ^Régóta kutatnak a föld színéről eltűnt város után, régi krónikások és napjaink kutatói is. A fennmaradt írásos feljegyzések és síremlékek. Hieroklesz „útikalauza”, valamint Valerius Langinianus szerint Abritus a XI. Claudiana .Légió cen- turiójának temetkezési helye *— ez a centurió Alsómő- siában „Abrittus várában született”. Ezek az adatok régóta azt valószínűsítették, hogy Abritus várost Alsó- mősia tartományban kell keresni. Régészek „hnrea” az ahriíusi csata körül Karéi Skorpil régész más helyen kezdett kutatni, s Befejeződött a szovjet filmek ünnepi bemutatói elnevezésű eseménysorozat, meg Csehszlovákia. A bájos egyszerűségű rajzok huszárt, janicsárt és lovon ülő szenteket ábrázolnak. — Hétértékű sorozat Ausztrália első lakóinak életét eleveníti fel. Egyszerű öltözetek a családi fényképeken, kezdetleges nyomókút, rozoga szekéren ülő pionír képe tűnik fel a bélyegeken, hogy a modem kényelemben élő lakosságot a telepesek életének keserves küzdelmeire emlékeztesse. — XIII—XV. századi kódexekbe pillanthatunk Vatikán öt új bélyegén, amely a könyv nemzetközi éve alkalmából jelent meg, Abritust az Abtaat falucska melletti antik város romjaival ..azonosította. Abtaat romjai az ókori Kis-Szkitiá- ban találhatóit. Ha Abritus alapjait valóban Abtaat mellett rakták volna le — hogyan magyarázható akkor a gótok benyomulása? A gótok a Dunán átkelve, Niko- polisz és Isztrum érintésével, a Balkánon keresztül vonulva elfoglalták Filippo- poliszt. Foglyok ezreivel és gazdag zsákmánnyal tértek vissza hazájukba. Miért kerülték volna el a jól ismert északi utat, és miért fordultak volna Kis-Szkitia felé? És még valami: itt van De- cius Trajánus római császár stratégiája. Hogy a gótok útját elvágja, csapatait Oescusból és Novae-ból vonta össze és nem az Abtaat melletti területekről.-A kutatás folytatódott: az érdekes probléma körül kavarogtak a vélemények és ellenvélemények. Az alsó- mőziai színhelyhez hiányzott még a vitathatatlan bizonyíték. A megtalált bizonyíték Hosszas kutatás után olyan írásra bukkantak, amely végül felfedte hosszú évszázadok titkát. Egy. a második évszázad közepéről származó mészkőből emelt áldozati oltáron a következő írás olvasható: „Herkules tiszteletére Antonius Pius és Lucius Verus egészségéért emelték ezen áldozati oltárt a veteránok, a római polgárok és a telepesek Abritus táborban.” Ez az írás 138—160 között keletkezett Antonius Pius és Lucius Verus császár uralkodása idejében. Hogy Abritus Razgrad mellett feküdt, erről még egy másik latin feljegyzés is tanúskodik. Razgradban nemrég márványtáblát találtak, amelyen ez olvasható: „Abritus városa”. amely ünnepi keretek között tárta a közönség elé egy héten át a szovjet filmgyártás jelentős alkotásait. A MO- KÉP gyorsfelmérése szerint csupán a fővárosban hat nap alatt 120 ezren nézték meg a szovjet filmeket. Az ünnepi eseménysorozatra szovjet filmdelegáció érkezett hazánkba. A „Fekete tollú fehér madár” Jurij Iljenko alkotása panoráma-széles változata díszbemutatójával indult, az ünnepség a Corvin Filmszínházban, amelyen megjelentek a delegáció tagjai. A „Felszabadítás” című monumentális filmeposz negyedik és ötödik része a „Harc Berlinért” és „Az utolsó rpham” — amelyeknek panoráma-széles változatát már láthatták Budapesten — most országosan műsorra került. Oszkár Kurganov, a mű egyik forgató- könyv írója a Zalka Máté Katonai Főiskolán találkozott a nézőkkel. Az új filmek bemutatóin kívül az elmúlt napokban országszerte műsorra tűzték a közelmúlt nagy sikert aratott szovjet filmjeit. A szovjet filmművészet alkotásai továbbra is az érdeklődés homlokterében maradnak: az MSZBT és több más társadalmi szerv együttműködésével november 7-én indult az „Ez a való világ...” című filmrejtvény-játék és pályázat. Ismeretlen Kossuth-levél FHmrejívényjáték májas 9-lg Hat nap: 129 000 néző — A szovjet filmek ünnepei bemutatói Túltermelés vajból Az 1972-es mezőgazdasági évet vizsgálva a helyzet távolról sem megnyugtató Franciaországban. Eddig a hatóságok csak a húspiac miatt nyugtalankodtak/ — ahol egyébként a hiány változatlan tendenciát mutat — most. két évi viszonylagos egyensúly után újra vajhegyekről beszélnek. A közösségi statisztikák szerint a hatok vajkészletei jelenleg 300 000 tonna körül járnak, ami csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. Jórészük Franciaországban halmozódik fel: az állami és ,a magánkészletek együttesen mintegy 110 000 tonnát tesznek ki. A csehszlovák vadgazdálkodás A csehszlovák vadászat, vadgazdálkodás színvonalát tekintve a világranglista előkelő he.yén áll. Ez az e.őkelő helyezés a vadásztársaságok mellett elsősorban az állami erdőgazdaságok érdeme. A legértékesebb példányokat, amelyek trófeáit a nemzetközi kiállításokon megcsodáltak és jutalmaztak éppen az állami erdőgazdaságok vadas kertjeiben ejtették el. Csehszlovákia teljes vadászterülete meghaladja a 11,5 millió hektárt, amelyből 4,3 millió hektár az erdő. Az állami erdőgazdaságok az erdőterület 42 százalékán és a vadászterület nem egészen 16 száza.ékán folytatnak .vadgazdálkodást Az állami erdőgazdaságok területén folytatott vadgazdálkodás jelentősége azonban nagyobb ezeknél az arányszámoknál. Korszerűbben, olcsóbban Hazánk állattenyésztésében — a negyedik ötéves terv még hátralevő éveiben — elsősorban a meglevő eszközök és az állomány jobb kihasználására kell törekedni. Főleg a tehénállomány csökkenését kell megakadályozni- A távlati terveket illetően azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak a nagyüzemi korszerű tartási technológiák bevezetésétől várható ugrásszerű, nagy előrelépés. Ezen belül fontos tényező az olcsó és gyors építési módszerek megvalósítása. Kétezer tehén befogadására alkalmas tejgazdaság építkezése, ahol mindössze 70 főnyi személyzet dolgozik. A háttérben a takarmánytároló silók Hústermelés Afrikában Az emberi tevékenység számos esetben alapvetően megváitoztatta a természet biológiái egyensúlyát. Az afrikai szavannák bevonása a mezőgazdasági művelésbe, a korszerűnek tartott európai állattenyésztő módszerek alkalmazása Afrikában nem egy esetben kudarcot vallott. Afrika lakosságának állati fehérjeellátását kizárólag a vadgazdálkodás helyes megszervezése oldja meg. A feladat megvalósításához elsődlegesen fontos személyzet kiképzése nem okozhat gondot, az afrikaiak többsége szenvedélyes vadász. Az érintett országok kormányainak a vadfeldolgozó, csomagoló és fagyasztó létesítményéken és a minden évszakban járható úthálózat kiépítésén kell fáradoz- niok. A trófeákra, rekordagyarakra stb. irányuló vadászat he.yett szervezett és rendszeresített vadgazdálkodással. a hústermelésre kell az afrikai vadászat fő céljait irányítani. A fűevő és kérődző fiatal vadállatok húsa emberi táplálkozásra kiválóan alkalmas, a fiatal 15—20 éves eefántbjka húsa épp oly ízletes, mint a vízilóé. Mégis sok ezer lelőtt á'lat teteme a bozótokban éS a dzsungelekben marad, mert a szállítási és féldolgozási nehézségek csak a trófeák elvitelét teszik lehetővé és érdemessé- Ugyanakkor az afrikai lakosság állati fehérjehiánya már-már katasztrofális méreteket ölt. Kukoricatermés Bulgáriában A Bolgár Népköztársaság a legutóbbi években igen jelentős eredményeket ért el a kukoricatermesztésben. A bolgár mezőgazdasági üzemek a nagy terméshozamokat a legkiválóbb fajták vetésével, a betegségek és kártevők elleni hatékony védekezéssel és a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek alkalmazásával érték el. Az ötödik ötéves terv időszakában Bulgáriában a kukorica hektáronkénti átlagos hozama 36,7, míg a második világháború előtti időben csak 8 mázsa volt. A bolgár mezőgazdasági üzemek azzal számolnak, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban a nem öntözött terü'eteken hektáronként átlagosan 40. az öntözött területeken pedig hektáronként átlagosan 60 mázsás termést takarítanak be. A múlt évben Bulgáriában 3 millió tonna kukorica termett 700 000 hektár területen. Űjabb mesterséges édesítőszer A cukornál 1300—1800- szor édesebb az az új édesítőszer, ame yet a tokiói Rikagaku Kenkyusho Fizikai és Kémiai Kutatóintézetben állítottak elő- Az új szer fenyőgyantát tartalmaz, vegyi összetétele megegyezik a cukor összetételével. Az új anyag (abietinsav-szárma- zék) a Szaharáinál vagy dulcinnál sokszorta édesebb. Ugyanakkor kevésbé kesernyés, mint a mesterséges édesítőszerek. ;*
