Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-15 / 269. szám
1972. november 15. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „TISZTASZOBA" Gyenge a belső ellenőrzés A szövetkezeti vagyonvédelemről tárgyait a megyei tanács vb A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Fodor Mihály elnökletével tartotta tegnap soros ülését, — amelyen többek között a szövetkezetek vagyonvédelméről tárgyalt. A jelentést a (megyei népi ellenőrzési bizottság állította össze 75 Vizsgálat alapján, amelyet 1971-ben és 72-ben folytatott a megye termelőszövetkezeteiben, ktsz- eiben, AFÉSZ-eiben. takarék- és lakásszövetkezeteiben. Mint a végrehajtó bizottság megállapította, megyénkben a szövetkezeti vezetőkre általában a becsületesség, a hűség, a rendszeretet jellemző, azonban elég sok a rendellenesség is. A népi ellenőrzési vizsgálat például azt állapította meg. hogy a belső ellenőrzés és a belső szabályozás még mindig nem megfelelő. A vizsgált tsz-ek 56 százaléka egyáltalán nem, 11 százaléka pedig csak hiányosan készítette a bizonylati szabályzatot. Az utóvizsgálat már kedvezőbb képet mutatott. — Az ÁFÉSZ-éknél és a ktsz-ekben valamivel jobb arányban ismerik és készítik el a szabályzatokat. Nem találták teljesen rendben a népi. ellenőrök a szövetkezeti számvitelt sem, találtak valótlan mérlegeket, mezei leltárokat. Megállapították, hogy jogtalanul vett fel állami támogatást néhány szövetkezet Esetenként a tanácsok szak- igazgatási szervei olyan tervdokumentációkra is kiadtak állami támogatási okiratot, — Az asszony a varrógép fölé hajolva ügyes, de már kicsit reszkető ' ujjaival a készülő ruha ráncait igazgatja. Bosszús szavakat motyog: sehogy se tetszik neki... — Jaj, kedveseim. — mondja. — Váratlanul jöttek. Bosszankodom, hogy nincs a rádióban egy kis Bahner Gyuláné özvegy- asszony. Egyedül él kicsi házában, ami állandóan varrógép zakatolásától hangos. A szobában kiszabott, azonos színű ruhák halmaza vonja magára a figyelmet.- Ezeket varrja össze. Ó ugyanis nyugdíjba vonulása óta a karcagi Népművészeti Szövetkezet bedolgozója. Ezelőtt rendes tagja volt a most húszéves szövetkezetnek. Büszkén mutatta az alapító tagoknak járó aranygyűrűt. — A férjem régen meghalt, a fiam megnősült, egyedül élek. Sokat varrók, A kisújszállási Háziipari Szövetkezetben is a bedolgozó munkásokról érdeklődtem. — Jöjjön csak, éppen itt van nehány berendelt bedolgozónk, — vezetett az elnöknő a folyosóra, ahol helyhiány miatt a vasalóasszonyok .dolgoznak. Kicsit furcsállottam a megnevezést. — Mi az, hogy berendelt, azért bedolgozó, hogy otthon dolgozzon, vagy nem? — A vasalás az kivétel, — mondja Kurucz Jánosné, aki már 11 éve a szövetkezetben dolgozik. — Vasalni csak itt bent lehet, aztán viszik a ruhákat csomagolni, utána elszállítják. — Miért nevezik ezt bedolgozásnak? Mert nem vagyunk szorosan időhöz kötve, ha egyfajta ruha varrásával elkészültek, akkor szólnak nekünk, hogy jöhetünk vasalni. amelyeket szabályellenesen magántervezők készítettek, s a tervezés is olyan nívótlan volt, hogy nem lett volna szabad engedélyezni. Ez történt a jászboldogházi Aranykalász, a szelevényi Szikra és a jászágói Kókai Tsz-ben is. Azt is megáliapítottáK, — hogy a leltárhiányok és többletek kivizsgálása az esetek többségében elmarad, és nem történik meg a személyi felelősségre vonás sem. Találtak szabálytalanságot a reprezentációs alap fel- használásában és a munkadíj-elszámolásban is. A köztulajdonban lévő személygépkocsik használatában sincs megfelelő rend. Élénk vita alakult ki a megyei tanács vb-ülósén. A testület sürgeti a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tevékenységének javítását. A bizottsági tagok szakmai képzettsége alacsony a megyében, még sincs igyekezet a szakismeretek elsajátítására. A kétszer kéthetes ellenőrző bizottsági elnöki tanfolyamon mindössze negyvenhatan vettek részt, az öthetes vezetőmagyamóta, pedig munka közben szívesen hallgatnám. Aztán itt van ez a ruha. Azt mondta ma Giziké, hogy Bahner néni gyönyörű legyen ám az a könnycsepp. Tudja, így hívják a ruhán a kivágást. Most meg sehogy sem akar sikerülni. Ezt próbálgatom már mióta. nagyon szeretem. A múlt hónapban 114 ruhát csináltam. Átlagban 1300 forintot keresek, ez a nyugdíjjal együtt bőven elég egy magamfajta öregasszonynak. A karcagi Népművészeti Szövetkezetnek hatszáz munkása közül ötszázötven bedolgozó. A szövetkezet elnöknője nagyon elégedett munkájukkal. — Évről évre nő a termelékenységünk — mondja tavaly például 12 millió forint volt az éves termelésünk. Ezt nagyrészt az ügyes, szorgalmas bedolgozóknak köszönhetjük. — Egy kicsit fárasztó hosszasan a vasaló mellett állni — mondja H. Nagy Lajosne —, de nem mindennap van így. Egyszer tíz órát is dolgozunk, máskor viszont napokig nem kell bejönni. Bedolgozóként több a szabad időnk, és mindig van szabad szombatunk is. Kisújszálláson ellátogattam egy olyan fiatalasszonyhoz is, aki sokáig a szövetkezetben dolgozott, de a második gyerek születése után inkább a bedolgozást választotta. — Ezeknek a filcelését készítem — és Oros Józsefné a szép szűrhímzéses mellényekre és divatos táskákra mutatott. — Átlagban 1400 forintot keresek. Az igaz, meg is kell dolgozni érte, sokszor éjszakázom, elég nehéz munlta. így viszont napképző tanfolyamon pedig — amelyet ugyancsak ellenőrző bizottsági elnököknek szerveztek — Szolnok megyéből mindössze egy hallgató volt. Biztató jelenség viszont, hogy a szövetkezetek nagy többsége szívesen látja, sőt várja az állami felügyelet és a szövetségek revizori irodáinak ellenőrzését. Jelenleg azonban a szövetségi revizori irodák jogállása nem ad megnyugtató biztosítékot a szövetkezeti vagyonvédelemre. A megyei tanács vb ezért az állami felügyeleti ellenőrzés tervszerűségét és hatékonyságát sürgeti. Az esetek többségében nem szándékos szabálytalanságról van szó, hanem arról, hogy kevés a jól képzett közgazda- sági, számviteli szakember a szövetkezetekben, és bonyolult a számviteli rendszer is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, — 'miután köszönetét fejezte ki a NEB-nek az alapos munkáért |— hogy az anyagot megismerteti az állami felügyeleti intézményekben dolgozókkal, a járási-városi testületekkel, a szövetkezefi elnökökkel és főkönyvelőkkel. Ezentúl több mindenben intézkedik a V. B., hogy rendet teremtsen megyénkben a szövetkezeti vagyon védelmében. Bahner Gyuláné csíkos gyermekruhát varr pal több időm marad a gyerekekkel foglalkozni. Hímeznek, varrnak A kisújszállási Háziipari Szövetkezetben dolgozók létszáma kétszázharminc. Ki- lencvenen a szövetkezet központi helyiségében hímeznek, varrnak. Száznegyvenen pedig bodolgozóként dolgoznak. A szövetkezet a környék asszonyainak ad nagyon jó munkalehetőséget. A megyében a kisipari szövetkezetekben 1827, a miniszteri iparban 16 és a tanácsi iparban 97 bedolgozó dolgozik. A legtöbben a kézmű- és háziiparban, mintegy 1732-en. A törökszentmiklósi ÁFÉSZ harminchét száraztészta készítő beldolgozót foglalkoztatott, de ez a forma nem vált be. Nem tudták ellenőrizni a tisztaságot, sok helyen nem tartották be az előírt higiéniai szabályokat, Ezért december 31-én meg is szüntetik. Találkozunk a megyében kalapkészítőkkel, kosárfonókkal, van néhány cipész bedolgozó is. A bedolgozó rendszer általában bevált, közkedvelt. Sok kisgyermekes anyának, nyugdíjas nőnek, csökkent munkaképességűeknek ad jó munkalehetőséget. T. M. E gy alkalommal a tv két rendezője — B. Révész Láiszló és Hanák Gábor — beszélgetett Abádszalókon a kunsági tsz-szövetséghez tartozó szocialista brigádok küldötteivel. A Pogány című tv- ftlmről folytattak eszmecserét. A rendezők szóltak arról is, hogy pogányon nagyon fejlett a háztáji állattartás. Nem ritka az a család, amelyik negyven sertést nevel. Erre felállt egy fiatal- asszony, és azt mondta: — Én elhatároztam, ha leérettségizek, és férjhez megyek, másként élek, mint a szüleim. Valahogy úgy fogalmaztam ezt magamban: értelmesebb, szebb életem lesz. A napi munkán túl pihenek, olvasok, művelő-, döm. A napi munka előtt és után most mégis disznókat etetek, térdig járok a trágyában, nincs időm a művelődésre, s a fáradtságtól kedvem se. Mondják, miért van ez? A tv-rendezők Ibit válaszolhattak volna mást erre. mint azt: elsősorban önmagától kérdezze, önmaga adjon választ rá. Hiszen aki már eljut e kérdés feltevéséig, abban él a korszerű élet iránti vágy, s ha akarja, meg is találja ahhoz az utat- A Népszabadság egyik vasárnapi száma például egy olyan tsz-elnökről adott hírt, aki harminchét éves korában kezdte folytatni általános iskolai tanulmányait, s most már egyetemi diplomával rendelkezik. Persze, a korszerű élet nemcsak egyetemi diplomát jelent. Mindenképpen jelenti azonban az önművelést, a világ dolgaival való lépéstartást, a közügyek iránti érdeklődést, a közügyekben való részvételt. Talán érthető, ha a fiatalok egy részénél mindezt egy időre háttérbe szorítja, de nem homályosítja- el a fészekrakás ezernyi gondja. A korszerű életvitelhez ma már a különlakás, a gáztűzhely, a televízió, a mosógép is hozzátartozik, és ezek megvásárlásához elő kell teremteni a pénzt. A havi fixen túl esetenként a háztájiból. vagy a másodállásból származó jövedelemből is. Nincs ebben kivetni va(Tudösí tónktól) A nagykunsági termelőszövetkezetek területi szövetsége a Közgazdaságtudományi Egyetem továbbképző intézetével közösen másfél éves előadássorozatot indított szövetkezeti vezetőknek Dr. Soós Gábor kifejtette előadásában, hogy mezőgazdaság helyett ma már inkább az élelmiszergazdaság fogalom a helyes közgazda- sági megnevezés. Ez ugyanis magában foglalja a mezőgazdasági termelést, a feldolgozást és a forgalmazást is. Napjainkban főként a feldolgozás és a forgalmazás szerepe nő, mivel a mező- gazdasági termények egyre nagyobb hányada feldolgozva kerül a fogyasztó asztalára. Ezért az 1985-ig szóló távlati fejlesztési tervben a tervezők már figyelembe vették az ilyen társadalmi igényeket. A magyar élelmiszergazdaságot bekapcsolták a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a KGST-országok- kal történő együttműködésbe. A távlati terv biztosítani akarja, hogy az alapvető és a nálunk is megtermelhető ló. Elgondolkoztató viszont, hogy a pénzből sok embernek sosem elég. A pénz, az anyagi javak megszerzése nem eszköz számukra az emberhez méltó élethez, hanem életük központi célja, értelme. A A szóbanforgó eszmecserén elhangzott az is, hogy Pogányon van olyan ember, aki már a negyedik házát építi, [gaz, ez nem általános jelenség, de az igen, hogy sokszor arra megy a játék, kinek van nagyobb lakása, kinek van szebb háza. Az egyik gazda tárgyalásokat folytatott műszakiakkal arról, négyszobás házát miként lehetne az utcafrontról hátrahúzatni, hogy egy kis kert legyen az épület előtt, mert mostanában ez a divat- Magam is ismerek olyan embert, aki csupán azért cserélt házat (több tízezer forint veszteséggel) mert a régi nem a falu főutcáján, volt hanem onnan alig ötven méterre. Ha ezektől az emberektől megkérdezik, hogy mikor voltak országjáráson, színházban, vagy kiállításon, mit olvasnak, áldoznak-e pénzt üdülésre, akkor többnyire nemleges a válasz. Ilyenkor engem mindig a régi paraszti világ „tisztaszobájának” emléke kísért. A kínos gonddal rendben tartott „tisztaszobát” nem használták, inkább összezsúfolva éltek, ettek, aludtak, tisztálkodtak és moslékot kevertek a disznónak a konyhában. Azt sem használták, amit nyomorúságuk megengedett volna. Ügy látszik, a mai életkörülményekkel, a korábbinál általánosabb és fokozódó jóléttel sem tudunk mindig mit kezdeni. Épületek, telkek, villák, kocsik — viszonylag széles körben ezek körül forog a világ. Mintha a tulajdon volna az emberi érték mércéje. Mintha évszázadok tanúsága, a történelem őrző emlékezete nem azt bizonyítaná: a köz- megbecsülés, az őszinte tisztelet szempontjából nem a vagyoni helyzet számít, hanem az alkotó munka, az emberség, a szellemi nagyság. M egszívlelendő az egyik parasztembernek az említett találkozón kifejtett gondolata: „Én azt a tsz-elnököt becsüés szakembereknek. Ennek megnyitó előadását dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tegnap tartotta meg Karcagon A mezőgazdaság fejlesztésének távlatai címmel. élelmiszerekből ne szoruljon behozatalra az ország. Az életszínvonal és az életkörülmények alakulásában a következő 10—15 évben újabb nagy átalakulás várható, s ezért az élelmiszer- gazdaság azzal számol, hogy növeli a csomagolt élelmiszert, gondol a kiskeresetűek olcsó élelmiszerellátására. Az átlaghozamok növelésével biztosítjuk az ország kenyérgabona-, és takarmánygabona- valamint zöldségellátását. Nem szándékozunk a gyümölcsösök területét növelni, ellenben jelentős felújításokat tervezünk, s ezáltal mintegy 40 százalékos termésnövekedéssel számolunk 1985- ig. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztés változatlanul az állattenyésztés alapvető ágazata lesz hosszútávon is. A jövőben még nagyobb szerepet kapnak az irányításban a közgazdasági Kiabálom. aki mindig újra törekszik, a tudomány eredményeit késedelem nélkül hasznosítja- Csak az ilyen emberekkel lehet elérni azt: több jövedelmet biztosítva annyira fejlődjék a közös, hogy gombnyomással lehessen az állatok ezreit etetni, s ne kelljen műszak után a háztájiban bokáig a trágyában dolgozni.” Válóban '■ egyre nagyobb szükség van az olyan emberekre, akik túllátnak a napi gondokon, akik a gondtalanabb holnapot nemcsak áhítozzák, hanem tevékenykednek is érte. Akik képesek felemelkedni addig, hogy a maguk tehetségét annak szentelik, hogy élénkebb szellemi és gazdasági élet bontakozzék ki abban a faluban vagy városban, ahol élnek. A közelmúltban széles kő1 rű elismerést váltott ki annak az orvosnőnek esete, aki nagyobb összegű ösztöndíjat ajánlott fel a jászapáti gimnázium jó képességű. de hátrányos helyzetben levő tanulói számára. Persze, nem mindenkinek engedi ezt meg helyzete. Azt viszont igen, hogy valamilyen módon — például társadalmi munkával hozzájáruljon a közösség boldogulásához. A szabad idejével, pénzével és értékeivel mindenki önmaga rendelkezik. Valójában mégis jó volna. ha féltő gonddal gazdagított otthonunk határát jobban szobánk falán túl húznánk meg, ha jobban otthonunknak tartanánk a kenyeret adó falut vagy várost is. Sokszor hallani például olyan emberekről, akik néhány kedves szóért, csekély ellenszolgáltatásért értékes néprajzi tárgyakhoz jutnak, vagy a múzeumokat kijátszva régészeti leleteket gyűjtenek. A tárgyak sorsa a népes közönség gyönyörködtetése helyett a féltve őrzött „tisztaszoba” díszítése. Mert néha csak a munkában. segítőtársakra várva gondolunk a közösségi életre, s a műszak után bezárjuk a kiskaput... Simon Béla lyozók, s csökkennek az adminisztratív intézkedések. Az árrendszer továbbfejlődik. Ezzel párhuzamosan csökken az állami támogatások szerepe, megszűnésével azonban, nem számolunk 1985-ig sem — mondotta a többi között dr. Soós Gábor. Huszonnégyről 14 százalékra Hazánkban jelenleg a keresők 24 százalékát foglalkoztatja a mezőgazdaság. 1985-ig további csökkenéssel számolunk, s várhatóan csak 13—14 százalékos lesz az összkeresőkhöz mérten a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Ez viszont megköveteli a szakmai műveltség növelését, s a jelenlegi szakmunkás létszám mintegy megnégyszereződé- sét. A távlati fejlesztési terv számol a szakaszos íoglalkoz- totottság megvalósításával is. A termelésben a zártrendszereké a jövő. A magyar élelmiszergazdaság útja ebben a távlati tervben a komplex géprendszerek megvalósítása, a tudomány, a szaktudás fejlesztése. Székely László I Bedolgozók Az aranygyűrűs varrónő Kisújszállási vasalóasszonyok A magyar mezőgazdaság jövője Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes előadása Karcagon Csökken az állami támogatás
